Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-11-07 / 133. szám

Mélyen leszállított árak. hhb 0|IULüi uuuuui Miujrawmja nuuui u.

1922, November 7.

Komáromi Lapok.

a. uiüni.

nek első kiadását tartalmazza a szerző sajátkezű dedikaciójavai. Ugyanez a szekrény őrzi a Széchenyi gyűjteményt, ameiy Széchenyi István összes műveiből és annak bírálataiból áll, annak egykorú kiadásaiban. Jól eső érzéssel hagytam el az épületet. A magyar kultúrát méltó emberek és méltó iutézet képviseli a német fővárosban.

I

Útlevél ulsumoí

minden államba a leggyorsabban és legolcsóbban megszerzett. Didéki megbízásokat a leggyorsabban elintézek, miután hetenkint háromszor megy küldönc Prágába

eljárási díj 35 korona,

cím: Uászló Zsigmond

Bratislaua (Pozsony) Széplak-n. 12. sz.

I

H

(1856—1922.'' La- ; punk műit számában j rövidesen megemlékeztünk Mauler József nyu- ! gaimazott városi töjegyzö elhuny tárol, mely ' hosszas szenvedés után & városi közkórházban következett be, 67-ik életévében. MauLr a városi törvényüatóbágnak szorgalmas és régi | tisztviselője volt, aki 29 évet töltött a város j szolgálatában.

Mauler József szül. Komáromban 1856. febr. 3 án, iskoláit Komáromban és Győrött végezte el, azután Budapesten jogot hallgatott. Jogi tanulmányainak befejezése után Fugthüy Dénes virágzó ügyvédi irodájában volt ügyvédjelölt, m.ijd 1887. elejétől kezdve a komaromi volt illeték-kiszabási hivatal hivatalnoka volt. Késő ob a törvényszékhez került joggyakornoknak, hol két evet töltött, ez állásából 1890. márciusában városi alkapitánDyá választottak meg. E hivatalában 7 évet töltött és megnyerte polgártársai bizalmát és becsülését. 1896-ban városi aljegyző, majd 1907. évben főjegyző lett, mindkét hivatalában 11—11 évét töltött el, míg 1918. novemberében a jól megérdemelt nyugalomba, vonult. A városi főjegyzői tisztséget nagy buzgósággal viselte es ez állásában néhány évig elnöke volt a katolikus kegyurasági közgyűlésnek t-.

Mauler Józsel a közéletben is szerepet vitt; éveken át az ipartesíületnek volt népszerű iparhatősági biztosa, akit 1894. évben a komaromi iparosság meleg ünneplésben részesített és ezüst dohányszelencével tisztelt meg. Hossza ideig volt Sárkány Ferenc mellett a komáromi tűzoltóság alparancsnoka, Sárkány után pedig főparancsnoka és a tűzoltó egyesület elnöke.

Asztmatikus baja miatt vonult nyugalomba, melynek éveit sógoránál, Vaskó István ny. takarékpénztári igazgató családjánál töltötte. Most, hogy állapota súlyosra fordult és kórházi kezelést igényelt, rövid ideig ott ápolták, ahol pénteken délután megváltotta földi szenvedéseitől a halál.

Temetése igen nagy részvét mellett ment végbe vasárnap délután az evangélikus sirkertben, hol édesanyja mellett helyezték örök pihenőre a családi sírboltban. A temetésen, melyet Babies Endre s. lelkész végzett, megjelentek a városi lisztviselők és bizottsági tagok, a tűzoltó század zenekarával és nagy gyászoló közönség.

Elhunytaról úgy a gyászoló család, mint Komárom váres tisztikara gyászjelentést adott ki. A gyászoló család által kiadott gyászjelentés a kővetkező:

Alulírottak fájdalommal tudatják testvérük, sógoruk, nagybátyjuk és az összes rokonság nevében, hogy Mauler József Komárom város nyugalmazott főjegyzője folyó évi november üó 3-án délután 3 órakór hosszas betegeskedés után életének 67-ik évében az utolsó kenet felvétele után visszaadta lelkét

Mauler József

tér? műjének. FaLjtbeietisu halottnak hűlt teteme e hó 5-én délután 4 órakor fog & róm, kath. egyház szertartása szerint az ág', hitv. evang. egyház sirkertjében levő családi sírboltba ötök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise áldozat folyó hó 6 án fél 8 órakor fog a Szent András templomban az Urnák feemutattatai. Elköltözöttüak Isteu vebd! Mauler János fivére. Mauler Riza férj. Vaskó Istvánná, Ledermayer Mariska férj. Székelyi Károlyné, K. L-idemayer Ilona nővérei. Vaskó István, Székely! Károly, Mattiér Karolin, dr. Petőcz Károly, ifj. Vaskó Istvánné szil!. Láadori Kéier Ilona sógorai és sógornői. Dr. Petőcz Károlyué szül. Vaskó Margit, ifj. Vaskó István, SzekeJyi Irén, Székeiyi Imre, Székelyi Has unokaöccse! es húgai.

— Eltávozás Komáromból. Ismét kevesbedett a magyarok száma városunkban. Steiner Düjes, a helybeli hajógyár volt főnöke, november 1-éu családjával együtt véglegesen Budapestre költözött, hoi a MFTR-nái uj ailasát fogtállá el. A távozó derék főtisitviselőt mindnyájunk becsülése kíséri uj állomáshelyére.

— Halálozás. Mait számunkban magamlékeztüuk Osváid Káímánné szül. BteChlé Rózsii* földbitjoküsüő gyászos elhuny taról. M: vei a haláleset lapunk zártakor történi, a gyászoló család által kiadott gyászjelentést most adhatják közre.

Alulírottak mind a maguk, mind az összes rokonság nevében fájdalomtól megLörc szívvel, de a jóságos Isten akaratán megnyugodva tudatják, hogy az áldott szivü hitves és feledhetetlen jó rokon Osvdld Kálmánná születőit Baechlé Rózsika f. hó 1 éu délután fél 5 órakor hosszú és fölöttébb kmo, szenvedés után életének 53. évéb-u az Urban csendesen elhunyt. Megboldogult kedves halottunk hült tetemét a gyászháznál aov. hó 4-én d. u. 3 órakor a reí egyház szertartása szerint leendő megáidása után Becsbe fogjuk szállítani s ott a döblingi temetőben levő családi sírboltban örök nyugalomra helyezui. Boldogok a halottak, kik az Urban halnak meg, mert meguyugosznak fáradságuktól és az ő jójseleksdeteikujk jutalma követi őket. Apáczaszakáíías, 1922. november 3-án. Osvaíd Kálmán férje. Nemes Kálmán, dr. Osváld Jáuos sógora, özv. Oivatd Jáuosné szül. Bu-anyai Etelka, anyósa. Nemes Kaimánné szül. Osvald Ilona, sógornője. Noines Sándor, Imre és Bála uaokaöcciei. Nemes Kata uuokahuga. Duszek János, Duszekíza hűséges ápolói.

— Szólmalomharcot látuuk vívni mindenütt a társadalomban, a drágaság ellen, a politikában az autonómiáén és az iskolákért, de az igazi, eredeti szélen,iíomharcot, amelyet az elmés, nemes hidalgó, Don Quijote vívott meg dicső gebéjén, Rozinámén az óriásoknak vélt szélmalmokkal szemben, csak a íögimnázinmi cserkészek jövő havi előadásán fogjuk sziurőlszirre láthatni, amikor színre hozzak a búsképü lovagnak kacagtató kalandos tetteit. Derék cserkeszeinknek ezen előadására már most felhívjuk a közönség figyelmét!

— A franciák Petőfi Sándorról. Amíg a

szlovenszkói Petőfi -imlékmúvoket, műit a pozsonyi Petőfi szobrot is, a túlfűtött magyar ellenes politika eltüntette helyéről, eddig a nagyantant és a kisantant egyik hü szövetségese, Franciaország szellemi óriásai egyaukint hajtják meg az elismerés zászlaját a nagy Petőfi szellemi nagysága előtt. Jeaude Bonnefon a franciák modern íróinak egyik igán nép szerű tagja, aki azzal a céilal tartózkodik Budapesten, hogy a párisi Petőfi ünnepségeket előkészítse, ezt a munkáját a legnagyobb sikerrel végzi. A kivaló francia iró, hogy Petőfi szellemének minél jobban hódoljon, Körlevelet készített és azt körülbelül 130 francia írónak és költőnek küldte szét. A felhívottak egyetlenegy kivétellel mindnyáján a legnagyobb örömmel jelentették rószvéteíökat. (Az egyetlen kivétel Mailles grófné volt, aki azzal mentette ki magát, hogy 5 román nő és igy nem kíván résztvenní a tervbavett ünnepségeken! ?) A felkért írók válaszából igen érdekes képet alkothat magának a fajára büszke magyar olvasó. Buzdításul sorakozzanak itt a következők : Az első választ Harancourt küldte be a Következő megjegyzéssel: „A magyarok egy tragikus pillanatban az ellenfeleink volták. De sohasem hittem egy percig sem, hogy ellensé! geink is. Petőfi bizonyára nem volt az." Fiancis

James, a si franc:» kőltőgensráció legkiválóbbika „egé3Z leikével és szellemével részt kiváu venni az ünnepségeken,“ Viktor Emile Michelet, Bauddaire-társaság elnöke kijelenti, hogy „a legnagyobb örömmel vesz részt a szallemöriás ünuapeltetésén.“ A hires költőnő Lucy Dslarue Marára* szóral-szóra ezeket irta: „L ilkem minden virágával adom oda a nsvemet. Mindenki, aki Petőfi Sándornak csak egy költeményét is olvasta, ott lesz azon az ünnepélyen. Szeretem a magyarokat, a Dunát s Budapestet.1* Louise Roade, a beteges agg kőltőnő, betegágyából a következőket irta: „Egy hossza életen keresztül gondoltam Magyarországra és szerencsétlenségében vele szeuvedtem. At ágyból fogok kikelni, hogy Petőfi köiteméuyeit hallhassam.“ Alfonzé Diudets fia igy ir: Petőfi neve és munkássága minden emberi hazáaak a dicsősége.

— A Prágai Magyar Hírlap körlevele. Vettük a következő sorokat. Előfizetőinkhez és olvasóinkhoz! A Prágai Magyar Hírlapot előállító nyomdaválialat (Diutsche Zeituogs Aktiengesellschaft) a mai napig oem tudta megszüntetni azt a helyzetet, amely a valiaUt szedőmunkásaiaak sztrájkja következtében előállott. Noha a nyomdai muükasokszakszervezete a sztrájkot az árszabály áttörésének minősítette, a nyomdaváiialai ama törekvése, hogy uj gép szedők beállításává! tegye lehetővé a P' M. H sürgős megjelenését — amire a velünk kötött szerződés értelmében kötelezve van, — e pillanatig nem járt az óhajtott eredménnyel. Köte.ességüakneK tartjuk, nogy hű iégés előfizetőinknek és olvasóinknak ezt szives tudomására hozzuk, nbha bizton reméljük, hogy iapuuk pár napon belül friss erővel es bátor léleskeí folytathatja a üivatásat úgy, amint azt tőle a szlovenszkoi es ruszinszkói magyarság megszokta. Egyes kútmórgezőkueK azt az állítását, hogy a Prágái Magyar Hírlap a sztrájkoló szedőket a Gseh-sziovas Köztársaság területéről kiutasittaua, íőlhaborodassai visszautasítjuk. Elvi álláspontunk mindig az volt és az marad, hogy a sztrájk a nyomdaváiialat es munkásainak konfliktusa, amelybe mi csak aauyibaa avatkozuus beie, hogy anuai megszüntetésére jószoigálataiakat természetesen Készséggel bocsátjuk rendelkezésre es minden erőnkkel azon vagyunk, hogy kényszerű szünetünk minél eiőbb veget érjeu. Magyaros üdvözlettel a Prágát Migyar Hírlap szerkesztősége es Kiadóhivatala.

— Rof. fógunn. tanulók tréfás estélye. A \ komáromi főgimnázium reí. tanulót uitoktatójuk j vezetése alatt noy. 11. és 12-én a Kollégiumban I tréfás estélyt rendeznek- A fiuk és lányok nagy buzgalommal és sok ügyességgel kész ülnek az estélyre, melynek bőséges műsora és az egyas szamokban rejlő gazdag humor és tréfa a majd megjelenő közönséget jól fogja eboen a mai keserű világöaa elszórakoztatni. Az előadás jövedelme kogyeietos calt szolgál.

— Petőfi segesvári szonranak leleplezése Kiskunfélegyházán. Kisknnféiegynazaa mait vasárnap leplezték ie Petőfi segesvári ércszoorát. Pakocs József méltatta Petőfit, majd Jakab Ödön felolvasta „Petőfi“ c. költeményét. Utána Holló polgármester átvette a szobrot s elhelyezte rajta

j a városi közönség koszorúját. A főváros es a I fővárosi közönség neyéoen Zilahi Kis Lajos ; koszoruzta meg a szobrot.

— Az uj dohányárak. A csehszlovák \ sajtóiroda jelend: 1922. november 1-evel a ! essh-sziovak doháuyjovadék gyártmányainak I árait a következőkben állapítottak meg. áziva: rok: (100 darabonként) Graciozasz 300, Regaí lia Media 240, Havanna-Virginia 200, Trabuko

160, Britauiaa 160, Operasz 120, Kuba 80, Vu-giuiosa 60, Brazil-Virgmia 60, Purtoriko 50, Rövid 30 K. — Cigaretták: (100 dara\ búnként) Cinnek 80, Legia 50, iám via 40,

| Dames 40, EgipComi 34, Praga 25, Sport 18,

$ Zora 7 K. — Cigarettadonáuyok: Töröm 100

Igr. 50, Macedóniai 25 gr. 8, Bolgár 25 gr. 4 K. — Pipadohányok: Mariian 100 gr. 6, 25 gr.

1 50, Amerikai 100 gr. 6, 25 gr. 1‘50, Finom pipadoUauy 25 gr. 1, közönséges pipadonany 0 60 K. — Burnotok: Finom szemű 500 gr. 20, 250 gr. 10, durva szemű 500 gr. 20, 250 gr. 15 K. — Döhanykivouat: 1 kg. os üadoguobozukoan 17, 5 kg. 60, 20 kg. 192, 50 kg. 480 K. — Az nj arak «z eddigieKuek körülbelül 20 százalékkal való leszállítását jelentik.

— Nincs aprópénz. A forgalomból már régebb idő óta e.tüut a váltópénz és vele együtt a kisebb állaonjegyek is eltűntek. Cssk az 1000,