Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-11-04 / 132. szám

1922. november 4. „Komáromi Lapok“ 6. oldat. mégsem ez késztette az elhunyt uralkodót má­sodik kísérletére, hiszen 5 — Scháger báró szerint — kijelentette azt,,hogy abban az eset­ben, ha teljesen fogytán lesz anyagi eszközei­nek, úgy Amerikába megy és vagyonának ron­csaiból farmot vásárol magának és annak a birtoknak szuverén ura lesz. Mivel tehát egyik ok sem állhat fenn, Scháger báró kijelenti, hogy Károly exkirály a második kísérletre a magyarországi hívek sürgető levelei alapján határozta el magát. Összeköttetésbe lépett Scháger báróval, levelet irt neki Bécsbe. Scháger báró válaszá­ban azonban lebeszélte a kísérletről. Erre 1921. szeptember 11 én, tehát mintegy őt héttel a második puccs előtt, Károly exkirály a követ­kező levelet intézte. Bertanetainböl Bécsbe Scháger báróhoz: „ön azt tanácsolja, hogy ne is gondoljak mostan a Magyarországba való visszatérésre. Öa azonban nem is sejti, hogyan szenvedek amiatt, hogy mindig népem iránti kötelessé­gemre figyelmeztetnek. Ön azt sem tudhatja, hogy mit jelent száműzetésben élni, még ha azt a svájci nép igazán tapintatos magatartása elviselhetőbbé is teszi, ügy kell cselekednem, miként azt a mindenható Isten kifürkészhetet­len akarata előírja. Ő tudja, hogy én szenve­dek. Teljesen tudatában vagyok annak, hogy másodszor életemet is kockáztatom. Mindazon­által nem tehetek egyebet: éjjel-nappal erre j gondolok. Jöjjön!“ Ebből a levélből tehát kitűnik az, hogy a tragikus végű uralkodót egyes magyarországi hívei hívták fel ismételten a második kísér­letre és figyelmeztették őt „népe iránti köte­lességére“, ami a gyenge akaratú uralkodóra igen nagy hatással volt. Ebben a lelkiállapot­ban még olyan bizalmas hive, mint Scháger báró, sem tudta visszatartani a nem sok re­ménnyel kecsegtető puccstól. A levél közlése után Scháger báró rövi­den foglalkozik a repülőgép úttal, majd pedig a kísérlet meghiúsulásával. Erről az utóbbiról íöviden azt mondja, hogy ma még igen korai a meghiúsulás okairól tárgyalni. A Funchal szigetére való utazás körülményeiről végül egy ismeretlen részlettel is szolgál Scháger báró. Közli azt, hogy az a hajó, amelyen a tengeren Károly exkirályt és feleségét Funchalba szál- S litották, olyan rossz állapotban volt, hogy a j hajó parancsnoka sürgöoyözött Londonba, hogy j az ut ezen a hajón lehetetlen. A londoni admiralitás azonban ezt nem j vette tekintetbe és a hajó parancsnokát utasi- j tóttá arra, hogy az utat mindenesetre kísérelje ' meg. Scháger báró érdekes közléseivel egyide- \ jüleg más forrásból bepillantást nyerhetünk } Károly exkirály politikai végrendeletébe. Most bontották fel egyik bécsi bíróságon ! azt a végrendeletet, amelyet Károly még 1917- j ben hslyezett letétbe. Ez a végrendelet tisztán s az anyagi dolgokról rendelkezik és a gyerme- j kék gyámjává Zita excsászárnöt, a végrendelet jj végrehajtójává pedig öccsét, Miksa főherceget i nevezi meg. A bécsi bíróságon ez a végren* ] delet került felbontásra, ámbár Károly Fon- > chalbau uj végrendeletet irt. Ez a végrendelet : azonban politikai természetű és éppen ezért ; egyelőre uem teszik közzé. Ebben a politikai végrendeletben — úgy beszélik legitimista kö­rökben — Károly a Habsburg-ház hivatásával foglalkozik a Duna medencéjében. Szerinte a Habsburg monarchta okvetlenül ismét életre fog kelni. Azután saját személyével foglalkozik és beismeri azt, hogy számos esetben igen erélytelenül viselkedett. A kettős puccs kísér­lettel is foglalkozik, ezekért a felelősséget azonban magyarországi híveire hárítja, akik a helyzettel tisztában voltak és mégis rábírták őt a második kísérletre is. Ezen szemrehányá­sok főleg Windischgrätz Lajos herceg, Bsnitzky Ödön és Rakovszky István ellen irányulnak, mig Andrássy Gyula grófról és Grátz Gusztávról a legnagyobb szeretettel szól. Apponyi Albert grófról szintén a legőszintébb tisztelettel és nagyrabecsüléssel emlékezik meg. Azt a vég­rendeletet azért nem hozzák nyilvánosságra, mivel ebben Károly kizárólag az osztrák mo­narchia feltámadásáról beszél és a .magyar­­országi restaurációt is csak ezekhez való első lépésnek tekinti. Magyarországon Károly ezen megállapításai a legitimista mozgalmat kedve­zőtlenül befolyásolnák és ezért a végrendelet nyilvánosságra hozatalától eltekintenek. Legitimista körök közlései szerint Károly Madeira szigetén naplót is vezetet, amelyben rapszodikus mondatokban feljegyezte észrevé­teleit és tapasztalatait. Részletesen foglalkozik Tihanyban való internálásával és azokból a tárgyalásokból, amelyeket Csernoch János, Apponyi Albert gróf és Kánya Kálmán közve­títésével a magyar kormáanyal, illetőleg Horthy kormányzóval folytatott. Károly király lelküte­­tére és jóhiszeműségére jellemző az, hogy pró­bálja védeni Horthy kormányzó magatartását és azt a külpolitikai bonyodalmakkal okolja meg. Mindazonáltal megjegyzi azt, hogy a nagy antant csak akkor tiltakozott a restau­ráció ellen, amikor a magyar kormánycsapatok Budaörsnél a királyhű csapatokat már meg­verték. Szerinte tehát, ha a kormány nem kül­dött volna ellene katonaságot, úgy a restauráció ellen az antant nem emelt volna kifogást. Egyébként igen bánja, hogy Magyarország he­lyett nem kísérelte meg a visszatérést Ausz­triába, illetőleg Becsbe. „Miért nem fogadtam Erdődy tanácsát meg? Ha Ottóval együtt a Ringen vógigkocsiz­­tam volna, úgy egész Becs éljenzésben tört volna ki." Ilyen rosszul informálták tanácsadói az elhunyt exuralkodót. Még halála előtt is azt hitte, hogy Becsben minden könnyebben sike­rült volna. ftftftftftftftftftftftftftGftftftS-ftftftftftftftftftftft«»«*» • ^»//A j * # « « « * » « » « * * * ft « ft « « « « ft « * * ❖ Bratislava, Méiy-ut. Elsőrangú diagnosztikus, diétás, fizikoterápiás intézet bel- és ideg­betegeknek. Sebészet, szülészet, nő­gyógyászat, testegyenészet, szem-, orr-, fül- és bőr-gyógyászat. Rönt- 66 í génkezelés. Vegyilaboratorium. Napi pausálár 55 K-tól. Szülési pausál ár (8 nap) 1100—1809 K-ig Szabad orvosválasztás. * « « $ # * » « » ft * « « « « « « * * » « ««ft«ft«»«ftftft*ft**************ft«ft***ft 1854—1922. Ko­­marommegye köz­­\ életének ismét halottja vau: Veninger Ernő I szőnyi esperes-plébános, vármegye bizottsági i tag váratlanul és hirtelen Komárom újvárosban, i hol résztvett a megyei részleges tisztújító köz­­í gyűlésen, szívszélhüdés következtében rövid 1 szenvedés után elhunyt. Yeninger Ernő egyik i legtiszteltebb és legmunkásabb tagja volt a | vármegye közéletének, akinek csaknem félszá­­; zados papi működése is a legnagyobb elisme­résre volt érdem3S. Kulturális téren való mű­ködésével maradandó emléket emelt magának Szőnyben, hol köztisztelet és szeretet övezte és vette körül. Veninger Ernő 1854, jan. 11 én született Nagyvázsonyban. Gimnáziumi tanulmányait Veszprémben és Győrött elvégezvén 1866—1873. évek közt, itt érettségit tett és a püspöki szemináriumban a teológiai tanulmányokat el­végezvén 1876 dec. 10-én áldozópappá szentelte Zalka János megyei püspök. Gyomorén, Győr­­ujvárosban és Győrbelvárosban káplánkodott, majd 1883—1889. években a győri kath. tanító­képző tanára, tovább 1889—1891. években ennek az intézetnek igazgatója volt. Majd a lelkipásztori pályára lépett és Szendre került plébánosnak, hol 1891—1898. években működött, 1898 ban került a nagyobb és népesebb szőnyi plébánia élére, melyhez Komárom-ujváros is tartozott; itt Nagy Antal esperesnek, az ismert nevű egyházi iróDak lett utóda; a következő évben a kisbéri kerület al­­esperese és kerületi tanfelügyelője lett s az esperesi kerület r. kát. tanítói körének püs­pöki biztosa. Veninger Ernő f Komárom vármegyének több mint két éztizeden át bizottsági tagja volt, az áll&idó választmánynak és több szakbizottságnak te­vékeny tagja. A Jókai Egyesületnek megala­pítása óta választmányi tagja volt és miadea kulturális kérdésének lelkes elöharcosa. Műkö­déséhez fűződik a szőnyi modem emeletes is­kola felépitésa. Igen sokit tett az újvárosi kát. iskoláért is. Meguyerő modora, békés, megértő ter­mészete vallásfelekezeti különbség nélkül sok tisztelőt és barátot szerzett neki. Nem régen súlyosabb szemoparáción ment keresztül sze­­rencsésen. A tisztújító közgyűlésen kedden részt vatt és itt széihüdás érte a köztiszte­letben álló öreg urat és két órai szenvedés után meghalt. Temetése csütörtökön ment végbe a csonka vármegye közönsége legnagyobb részvéte mel­lett. A gyászszertartást Giesswiin Sándor győri prelátus kanonok, namzetgyüiési kép viselő, az elhunytnak régi meghitt barátja végezte, akit régi barátság kötelékei csatoltak az elhunyt­hoz. Áldás emlékének! — Házasság. Tosmann Ottó pozsonyi mérnök a napokban kötött házasságot Komá­romban Virágh Margittal, néhai Virágh Fe­renc volt komáromi posta távírda felügyelő ked­ves leányával. A polgári házasságkötést dr. Geöbel Károly városi tanácsos végezte. — Harangszenteiós. Lélekemelő ünnepély színhelye volt Etrekarcsa október 29-én, va­sárnap. Az ottani kath, templom uj harangját szentelték be magható szép ünnepség kereté­ben. Az uj harangot Vázsonyi József duna­­szerdahelyi esperes-plebános szentelte be, lelkes és mélyen megaató beszédet intézve a nagy számban egybegyüit hívekhez. Majd a hívek a háborúban elesettekért mondtak imát, mialatt Vázsonyi esperes saját kezevel konditotta meg a harangot. Két fehérrnhás kisleány virág­csokrot nyújtott át kedves versek kíséretében az esperesnek, kinek a község nevében Bartai Péter biró mondott hálás köszönetét. Az ün­nepélyt Bükky József kántortanitó sikerült alkalmi Mária éneke fejezte ba. Az uj haran­got Bartai Ferenc földbirtokos és a hívek ál­dozatkészsége hozta létre. — Keleti Lilly mai hangversenye iránt & zenekedvelő közönség körében figyelemreméltó érdeklődés nyilvánul meg. A művésznő ma d. e. érkezett körünkbe és bájos egyénisége, hóditó megjelenése csak ép oly méltó feltűnést fog kelteni, mint abszolút fölényes művész­játéka. A hangverseny, amely pontban fél 9 órakor kezdődik, a következő műsort nyújtja: 1. Beethoven: Andante, F-dur. 2. Schumann: Fantázia, C-dnr. 3. Liszt: Ballada, H-moll. 4. Chopin: Impromptu Fis-dnr. Prélude, B-moll. Etude, C-dur. 5. Debussy: Reflets dans l’eau. 6. Schlőzer: Etude de Concert. — Egy fiatal müvÓ3z sikere. Basilides Sándor, dr. Basilides Barna közjegyző nagy­­tehetségű fia, ki a budapesti Szépművészeti Akadémia II, évfolyamának hallgatója, a jász­apáti művésztelep szünidei művész pályázatán a második dijat nyerte el képével. A zsűri, melybOD Vágó Pál és Borsiczky István mes­terek is rósztvettek, az első dijat negyedéves művésznövandéknak Ítélte oda és a pályázaton Basiiidas volt a legifjabb pályaműnyertes mű­vész, akinek kiváló tehetségétől sok szép al­kotást várhatunk, őszintén örvendünk fiatal föld ink szép sikerén. — Gyászrovat. Részvéttel vesszük a hirt, mely Osvald Kálmánnó sz. Baechle Rózsi úr­hölgynek halálát jelenti, aki élete 53 évében Apácaszakállason hosszas szenvedés után szer dán elhunyt. A megboldogult kihűlt földi részeit végtisztességtétele után Bécsbe szállítják, ahol a családi sírboltban helyezik örök pihenőre. — Gyűjtés a szegény tüdőbajosok ré­szére. A Népjóléti Központ és a Szanatórium Egylet gyűjtést folytatott Mindszentek ünnepén és halottak napján a temetőkben és a város területén. Ez a gyűjtés 2015 K 53 f összeget eredményezett a jótékony célra, amelyért a város adakozó közönségének hálás köszönetét mond a Népjóléti Központ és a Szanatórium Egyesület elnöksége. — Orvosi hir. Dr. Schusdek Elemér szü­lész és nőorves, v. klinikai (bábaképző) másod­tanársegéd rendel Bratislava, Sládkovic (Vörös, marty-u. 5. Telefon 14—19,

Next

/
Thumbnails
Contents