Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-10-31 / 130. szám
1922. október 31. „Komáromi Lapok/ 5. oldal. kobozzák. Törvényesen bejelentett gyűléseinket . törvényes indokok nélkül betiltják, vagy fel- j oszlatják, vagy pedig hatóságilag szervezett j emberek által alkalmazott fizikai erőszak utján ] szétzavartatják. A népek megkérdezése nélkül meghozott j és a nép, valamint a közigazgatás objektiv érdekeivel ellentétben álló közigazgatási szervezetet akar a kormány létrehozni. Községi választásokat Szlovenszkó és Ruszinszkó területein a köztársaság megalakulása óta nem tartottak, Az egyházaknak autonóm szabadságát nem tartják tiszteletben, belső ügyeikbe illetéktelenül beavatkoznak. A békeszerződésben és az alkotmánylevélben biztosított nyelvi jogainkat, a népszámlálás meghamisítása utján is kijátszottál Iskoláinktól megfosztanak, a megmaradt elégtelen számú magyar nyelvű iskolákban szándékosan arra törekszenek, hogy a gyermekek tudatlanok maradjanak és saját nemzetüket megutálják. Minden emberi jog és a szülők akarata ellenére magyar gyermekek ezreit idegen nyelvű iskolák látogatására kényszerítik. A bíróságoknál és a hatóságoknál a nyelvi jogokat nem respektálják. A kormányzati rendszer gazdasági politikája is nemzetünk ellen irányul. A földbirtokreform szintén az elnemzetlenités szolgálatában áll. A volt kormány egyik tagja nyilvános beszédjében ennek szükségét avval indokolta, hogy nem tűrhető, hogy a Szlovenszkó déli részén elterülő legtermékenyebb föld továbbra is az „ellenség“, a magyar nép kezén maradjon. A kormány gazdasági politikája előmozdította azt, hogy a köztársaság mezőgazdasága súlyos válságban van és annak produktivitása kérdésessé vált. Szlovenszkó ipara és pedig úgy a nagyipar, mint a kisipar, nagy részében máris beszüntette a munkát és a munkabeszüntetés naponként terjed, az egész ipar megbénítva áll. Ipari vállalatok és pénzintézetek bukása napirenden van. Ennek következményeként most a tél küszöbén folyton szaporodik a munkanélküliek kétségbeesett nagy tömege. Mindez érthetővé teszi az általános és mély elkeseredést a mostani rendszerrel szemben, amely igy eljutott erkölcsi és gazdasági csődjéhez. A parlamenti ülésezések megkezdésekor kötelességünknek tartjuk kifejezésre juttatni azon álláspontunkat, hogy az országnak súlyos válságából az egyedüli kivezető ut az eddigi rendszerrel való teljes szakítás és az összes népek testvéries megértésén alapuló uj rendszer meghonosítása. E célból kívánjuk a nemzetgyűlés azonnali feloszlatását és igazságosan beosztandó kerületekben teljesen szabad választások megejtését. Követeljük, hogy a választásokon Szlovenszkó és Ruszinszkó népeinek megadassák a Ehetőség arra, hogy akaratukat autonómiájuk kérdésében kifejezésre juttathassák és ezen akaratot a jövő nemzetgyűlés feltétlenül respektálni köteles legyen. Amennyiben kívánságaink ezúttal sem találnának meghallgatásra, a beálló következményekért a felelősség kizárólag a kormányt és az őt támogató pártokat fogja terhelni saját népeik és a történelem itélőszéke előtt. A csehszlovák egység. Szlovák lap az alsóesztergályi eseményekről. Amint a Csehszlovák Távirati Iroda közölte, a nógrádmegyei Aísóesztergály községben október 14-én a kisüstök után kutató cseh pénzügyőrök és a falu egyik lakosa, Lesték Jánosné között nézeteltérés keletkezett. A hangos vitatkozás zajára főleg asszonyokból és leányokból álló csoportosulás verődött össze a helyszínen. A tömeg láttára megijedt pénzügyőrök az asszonyok felé lőttek. A lövés ugyan nem tett senkiben komolyabb kárt, mindössze Lestákné leánya idegsokkot kapott. A nép haragjától tartó fináncok a jegyzői lakba menekültek és onnsn segítségül hívták a kékkői cseudőrsóget. Rövidesen 20 csendőr la is ér ke zett a faluba, A csendőröket a felizgatott nép szidalmakkal fogadta, mire ezek a nép közé lőttek. A lövésnek két súlyos sebesült volt az áldozata. Az egész vidék a legnagyobb elkeseredéssel ítéli el a cseh fináncokat és csend őröket, akik állítólag előirás-ellenesen használták fegyverüket. Ezen sajnálatos eset alkalmából a losonci Slovenská Nárudná Jeduota legutóbbi számábau „Alsóesztergályiak“ aláírással dr. Bazovszky Lajos volt nógrádi zsupánhoz cimzstt hosszabb levél jelent meg. A nép hangulatára jellemző levélben többek között ezt Írják: — „Bocsássa meg Doktor Ur, hogy levelünkben a bibliára is hivatkozunk. Nem vagyunk szenteskedők, azonban a községünkben lejátszódott esemény teljesen megegyezik azz ri a történettel, amelyet a bibliában, Mózes második könyvének 16-ik részében olvashatnak. E szerint Izrael népe a pusztában zúgolódva Mó zes ellen azt mondotta: Inkább vesztünk volna el Egyiptomban, ahol husosfazokak mellett ülhettünk, mint itt a pusztában, ahol éhenhalunk. így panaszkodott a zsidó nép a távoli barbár és kulturátian időkben. Es vájjon mi, akik 1918 október 28-án, a nehezen várt szabadságnak első napján annyira telve voltunk örömmel és lelkesedéssel, hogy még az evésről és az alvásról is megfeledkeztünk, most a szabadság negyedik esztendejében mit érzünk szivünkben? Tolva vagyunk most is, — de szégyennel. Szégyelünk a nép közé menni, mert mindenütt Istenünket káromolják és szemrehányásokat tesznek nekünk, akárcsak a zsidók Mózesnek a pusztában. Doktor Ur, nem azért Írjuk ezt a levelet, mintha önt hibáztatni akarnók. Jól tudjuk, hogy azzal, ami nálunk a prevrat óta történik, ön épagy nincs megelégedve, mint ahogy egyetlenegy szlovák ember se. Csak azt akarjuk megjegyezni, hogy Önre, mint reánk, az Ön híveire záporesö módjára hullanak mindenfelől a szemrehányások, amelyekkel bennünket a nép teli torokkal illet. Sajnos, a nép kiabálását senki sem szívleli. Csak mi szégyenkezünk s velünk együtt mindazok, akik fölszabadulásunkat és nemzeti szabadságunkat egész másképen képzelték el. Mondja meg őszintén Doktor Ur, nincs-e igaza a népnek, amikor u»y panaszkodik ma, mint egykor Izrael népe a pusztában? Nincs-e igaza, ha teli torokkal azt kiáltja: A magyarok csak a nyelvünket vették el, de az élet lehetőségeit meghagyták: a testvérek azonban a nyelv mell tt az éleik hotőségeket is elveszik 1 Azok az illetékek, melyeket az állam a gyümölcsből készített szeszes italok főzése után követel, oly horribilis magasak, hogy azokat a szegény embc r egyáltalában nem képes fizetni. A magas adó miatt otthon kisüstön előállított szesz sokkai drágább, mint a mennyiért az üz* letekben minden fáradság nélkül megv6hette. A magyar uralom időjében a finánc, ha valakit törvényellenes szeszfőzésen csípett, feljegyezte az iiletö nevét és házizámát, följelentette az illetőt a hatóságnál, amely a törvényben megállapított pénzbüntetést kivetette. Manapság egészen másképen megy ez a dolog. A cseh finánc mindenedet elviszi, amit talál és a saját házadban leül az asztalod mellé és büntetés fejében 10 szer koronát követel tőled. Ha ebbe nem mégysz bele, akkor az összegből enged, akár csak a zsidó a vásáron; úgy, hogy a végén 200 koronával is megelégszik s még ráadásul külömbözó előnyöket is Ígérget. Hát igy kell gazdálkodni az állam vagyonával? Tud-e erről a pénzügyigazgatóság? Ha véletlenül szembehelyezkedel, akkor a mindenható Pepik ur még azt is megengedi magának, hogy tulajdon házadban rád lőjön! Mindez azt bizonyítja, hogy mi csak kifelé vagyunk testvérek, de a valóságban úgy kezelnek bennünket, mint a meghódított afrikai gyarmatok lakóit. (Itt 18 sor következik, amely miatt a lap első kiadását elkobozták s igy azt mi sem közölhetjük.) A' tolvajokat, betörőket és rablókat magunknak kell keresnünk. Ilyen munka nem tetszik nektek. Csak védtelen emberekre lőni és azokat kínozni, ehhez értetek. Azelőtt ép az volt a csendőrség hivatása, hogy tolvajokat nyomozzon és elfogjon, nem pedig az, hogy védtelen népre lövöldözzön és azt kínozza. Kérjük Doktor Ur, hogy ezt az eseményt illetékes helyen adja elő.“ (ESŐ.) 9 Magyal tisÉelségi Liga és a M. A Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga f. évi április 9-én alakult meg Losoncon. A Liga ugyanazon alapszabályokkal alakult meg, amelyek alapján működnek az öszszes, a brüsszeli Unionhoz csatlakozott népszövetségiligák. Ép ezért az Union prágai kongresszusa akadály nélkül vette fel tagjai sorába ezt az uj magyar ligát. Ilyen népszövetségi ligák többek között: a n<met, örmény, osztrák, belga, bulgár, kínai, észt, francia, angol, holland, görög, magyar, olasz, japán, ujzéland, lengyel, román, orosz, svéd, svájci, török, nyug&tukrajnai, keletukrajnai, jugoszláviai, csehszlovákiai cseh és csehszlovákiai német liga. Tehát nemcsak a szigorúan vett kulturállamokban működnek népszövetségi ligák és nemcsak a kulturnemzeteknek, hanem még az örmény, kínai, ujzélandi és török nép értelmiségeinek is módjukban áll résztvenni abban a nagy világmozgalomban, amelynek feladata az Union alapszabályainak célkitűzése szerint ,.a Népszövetség alapeszméinek terjesztése és fejlesztése, továbbá ezen eszmékuek a gyakorlati életbe való átvitele'1. Természetes, hogy ebből a nemzetközi mozgalomból a csehszlovákiai magyarságot sem lehet kizárni és különösen az a csehszlovák állam nem tilthatja el népeit ettől, amely csehszlovák állam ugyanazoknak a nemzetközi szerződéseknek köszönheti létét, amelyek egyúttal a Népszövetséget is életrehivták. Ép 8zert kellemetlen meglepetés a magyarságra és a világbéke minden őszinte barátjára nézve a nógrádi zsupánnak a Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga elnökségéhez f. hó 17-én kikézbesitett 8148. számú értesítése, amely szerint a csehszlovák kormány alapszabályait nem vette tudomásul, — mégpedig szószerint azon indokolással, hogy „ámbár az alapszabályok 2, §-a szerint a liga célja kizárja a politikát, azért az mégis politikai, ami világos az alapszabályok 2, § ának A, B és C pontjaiból s ellenkezik az 1875 május 2-án kelt 1508. számú volt magyar belügyminiszteri rendelet 2. fejezet II. pontjával.“ Ez az indokolás annál érthetetlenebb, miután ez a tudomásul nem vett alapszabályzat szószerint egyezik a csehországi német ligának már hónapokkal ezelőtt tudomásul vett alapszabályaival. Ez a következetlenség a kormányzati tényezők között olyan erők érvényesülését is bizonyítják, amelyek a magyarságot még ridegebb és antidemokratikusabb elbánásban kívánják részesíteni, mint amilyenben a németeknek van részük. — A visszautasított 2. §. szövege különben a következőkép szól: „A szövetség célja : A politika kizárásával kulturális és gazdasági szolidaritás megteremtése az egyes népek és nemzetiségek között, amely egyszersmind alapja azon törekvéseknek, melyek egyrészt a népek közötti ellentétek békés megoldását, másrészt az összes nemzetiségek közös kulturraunkájának előmozdítását célozzák. Ennek elérésére a szövetség — A) anélkül, hogy politikai működést fejtene ki, a Népszövetségnek, mint a népek igazi egyesülésének kiépítésén munkálkodik, amelyben az összes államokat egyforma jogok illetik meg és amely egyedüli biztosítéka egy tartós, az igazságon alapuló békének ; — B) a gyűlölet által egymástól elválasztott népek közeledését és kibékülését elősegíti, s a kölcsönös bizalom lassú föltámasztásával egy békés egyesülésnek az előfeltételeit megteremteni igyekszik; — C) az egyes kormányoknak és egyéb befolyásos tényezőknek megértésre és közeledésre irányuló törekvéseit a külömböző államokban előmozdítja." Maga ez a szöveg a legbeszédesebb kritikája a kormány tarthatatlan eljárásának, a népszövetségi liga elnöksége természetesen nem nyugszik meg ebben a visszautasító végzésben s az ellen szabályszerű panasszal fog élni a legfelsőbb közigazgatási bíróság előtt. □ Útlevél uisumot minden államba a leggyorsabban és legolcsóbban megszerzek. Vidéki megbízásokat a leggyorsabban elintézek, miután hetenkint háromszor megy küldönc Prágába eljárási dij 35 korona. cím: hászlő Zsigmond Bratislaua (Pozsony) Széplak-n. 12. sz. Cím ijl Braiisla
