Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-10-19 / 125. szám

KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY

POLITIKAI L, A. t>.

Eíétetést ár cseh-osJovíJk értékbe« s Helyben és vidékre patíaS szótkUldéssfil:

%é»s érre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K.

Egye* Mzám ára i 80 fillér.

ALAPÍTOTTA: TUSA JÁNOS.

Fősserkesstő: GAÄL GYULA dr

Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 39 , hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendő«:. Kéziratokat nem adunk vissza.

Megjelenik helenkinl háromszor: kedden, csütörtökön és szombatiul

t ttijili relsíffija

minden államban a lehető legteljesebb nyilvánosság szine előtt, az érdekeltségek ankétjei, szakemberek tanácskozásai és a szaksajtó megvitatása alapján készül, mert ha van valami közérdek a világon, úgy az bizonyára a legelső, hogy mindenki tájékozva legyen a köz- és a magánélet uj rendje felől, mert a közigazgatás ennek kereteit szabja meg. Jogállamokban igy volt ez szokásban mindenütt, az első kivételt a mi demokratikusnak nevezett államunk kormánya statuálja, amely évszázadok jogfejlődésének művét rövidke kis törvénnyel "megváltoztatva, a közigazgatás reformját homályos szavakkal körvonalazza.

A közigazgatás reformjáról tulajdonképpen senki sem tud semmi bizonyosat és hasztalan kérdez valaki tisztviselőt, képviselőt, mind a fejét rázza tagadó mozdulattal, ami annyit jelent, hogy nincs ebbe a kormánytitokba, amely pedig milliókat érdekel, senki beavatva.

A törvényt ismerjük, amely a nagymegyék határait kijelöli, amely a városok mai közjogi helyzetét megváltoztatja, ámde végrehajtási utasitás, amely a gyakorlati életbe a reformot átültetné, az még nincsen. Majd néhány miniszter tisztviselő, aki talán nem is ismeri az itteni közigazgatási viszonyokat, szerkeszt egy végrehajtási utasitást, amelyből hiányozván a gyakorlati élet tapasztalata, uj kérdéseket hagy nyitva és megoldatlanul kötelező rendeletek számára. Azután a reform rendeletek rendeletéivel kifoltozva egy dzsungel lesz, amelyben sem a tisztviselők, sem a közönség nem ismeri ki magát.

A közönség, igen jól tudjuk, teljesen másodrangu szerepet játszik a kormány centralizáló politikájában. A közönségnek mézes madzag gyanánt hagynak ugyan községi választást, de a megválasztott testületektől, minden közreműködési és beavatkozási területet gondosan elkorlátoz, elzár a reform. Tanácsadó testületek lesznek ezek, természetesen akkor, ha tanácsot kérnek tőlük. Már pedig a kormány a közönség hangulatáról tájékozottan aligha fordul a közönség képviselőihez tanácsért.

Az uj szlovákiai miniszterre hárul az egész feladat, hogy a közigazgatási reformot megvalósítsa. Azt mondják róla, hogy a közigazgatásban bizonyos gyakorlata van és kiismeri magát. Ezt mi nem tudjuk, csak arról győződünk meg napról-napra, hogy közigazgatásunk az államosítás óta nem javult, sőt határozottan visszafejlődésre mutat. Sem a gyorsaság, sem a megbízhatóság nem ható tényezői a mai közigazgatásnak, mely szolgai másolata az osztrák bürokráciának, nélkülözi a való élettel szükséges kapcsolatokat. Az uj miniszter ügyvéd volt, tehát jogász és igy tudnia kell, hogy a közigazgatási reformot a községi választások nélkül megoldani nem lehet, mert kinevezett autonom testületekkel törvényes aiapon közigazgatást teremteni nem lehet. A választások elől tehát — bármilyen kellemetlen is az a kormányra — tovább kitérni jogalap hiány utján nem lehet, vagy pedig a reformot nem szabad éietbeléptetni.

A nagy titoknak tehát ki kell pattannia és Jupiter fejéből ki kell ugrania Minervának minél gyorsabban. Városokat sülyeszt le a közigazgatás reformja falusorba, hogy azokat az állami mindenhatóság alá besorozza és kinevezett tisztviselőkkel igazgassa. De egyúttal nem hallunk semmi intézkedést a városok kétségbeejtő anyagi helyzetének szanálásáról, a tisztviselői gárda ezreinek jövő soráról. A törvény a fölöslegesek nyugdíjazását rendeli el és az ezekkel járó terheket ki viseli? És ezeket a terheket ki szavazza meg? A képviseletek, amelyeket a reform megszüntet, erre nem illetékesek, az újak pedig nincsenek még megválasztva.

A nagymegyék székhelyein szükséges hatóságok még nem funkcionálnak. Csak a rendőri szervezet épült ki eddig állami alapon jellemző például a köztársasági demokráciára és közszabadságokra; a jogrend biztosítása helyes és kívánatos, ha az a jogállam berendezkedése szerint történik; a jogállam azonban magától a hatalmat, melyből jogforrást sohasem merit; a hatalmat a nép képviselete birtokolja és a kormány ennek csak végrehajtó szerve, mig annak bizalmát bírja. Ettől a nagy jogelvtől még oiyan messze vagyunk, mint Jeruzsálem Bratislavától.

= Gazdasági tárgyalások. A magyar és csehszlovák gazdasági tárgyalásokat kedden kezdték meg Budapesten és Prágában. A Budapesten megkezdett tárgyaláson mintegy hatvanan vettek részt és mindkét tárgyaló fél részről kifejezésre juttatták, hogy a most megkezdett tárgyalásokat a múlt évben félbeszakadt tárgyalások folytatásának tekintik és remélik, hogy a most folyó tárgyalások helyrefogják állítani a két állam között a barátságos gazdasági összeköttetést. A prágai tanácskozásokról hivatalos közlést nem adtak ki.

— Ficza József szenátor mandátuma. A választási biróság szombati ülésében a hatáskörébe tartozó ügyek között foglalkozott Ficza Józsefnek, az országos magyar kisgazda, földmives és kisiparos párti szenátornak mandátumával is. Ficza József a folyó év tavaszán elhunyt Hangos István szenátor helyét foglalta el

a szenátusban és a választási biróság mandátumát most jóváhagyta.

= Füssy Kálmán és a Siovensky Dennik.

Több-zör megemlékeztünk már lapunkban az iskolájától megfosztott kismányai magyarságról és annak nyelvéhez és fajához való törkötetlen ragaszkodásáról. Az iskola év megkezdésével, a beiratkozások alapján, m8ly szerint magyar és cseh szlovák tanuló jelentkezett, újra felszínre került a kérdés s a magyar tanítás ügyében a kismányaiak kérvénye alapján Füssy Kálmán kisgazda és kisiparospárti nemzetgyűlési képviselő és dr. Hangos István országos pártvezetőségi tag jártak el. Régi dolog, hogy ha a magyarság a törvényekben lefektetett jogait követeli, úgy egyszerre felzudul az „emberi jogok“ és a „demokrácia“ szent alapjaira épített sajtó. így történt most is. A „Slov. Dennik“ egyik múlt számában tajtékzó dühvei ront a magyarságnak és szokása szerint teli tüdővel fújja az irredentizmus, az izgatás és a terror vádjait ellenüak. Még azt a merész és nevetséges állítást is megkockáztatja, hogy Füssy és Hangos több társukkal egyetemben, a kismányai szülök nagy részét, különösen pedig a gazdasági cselédeket erőszakkal és fenyegetéssel kényszeritették, hogy magyarnak vallják magukat. Az ilyen állításra nem is érdemes szót vesztegetni, elég ha mindenki tudja, hogy a „Slov. Dennik“ Írja ezt. A hires magyar faló lap jellemzésére ezeken kívül még azt is hozzáfűzhetjük, hogy Füssy Kálmánról a kisgazdapárt képviselőjéről, mint „szenátorról“ ir, dr. Hangost, a kisgazdapárt országos pártvezetőségének tagját pedig egy más pártba kebelezi be. Az ilyen bámulatos jólértesültségen igazán csodálkozni kell!

= Három millió magyar sorsa és a Temps. A „Temps“ foglalkozik Magyarországnak a Népszövetséghez való viszonyával. A magyar kormány nagy fontosságot tulajdonit annak, hogy a Népszövetség kebeléban magyar megbízott képviselheti Magyarország érdekeit, A magyar kormány egyik legnagyobb gondja a lekapcsolt területeken éló magyarság védelme. A Népszövetség ülésén Bánffy feltárta a magyar kisebbségek ügyét és a szövetség rendelkezésére bocsátotta azokat az okmányokat, melyekből a többi állam kiküldöttei tájékozódhattak a lekapcsolt területen élő három millió magyarság sorsáról.

= A határmegáíiapitó bizottság működése. A csehszlovák és magyar határmegállapitó bizottság a Narodni Demokrácia értesülése szerint hétfőn újra megkezdte működését.

= Már Csallóközben Is szlovákok laknak.

Az egyik kitűnő, a történelemben is jártassággal biró szlovák lap legutóbb megállapította, hogy Csallóköz lakossága tulajdonképen szlovák — és csak elvan magyarosítva. Ha a neveket megvizsgáljuk, — irja a nevezett lap, — úgy könynyen meggyőződhetünk erről, majdnem mind szlovák neveket találunk. — Hasonló sületlenséggel gyakran találkozunk ma egyes lapok hasábjain — s erre is csak azt jegyezzük meg, hogy ha minden „joguk“ és „igazságuk“ ily gyönge lábon áll, akkor nem sokra fognak menni. Pedig az egész világot fel szeretnék falni. •

= Francia érdek — magyar érdek. Páriában Saget képviselő beszámolt Magyarországról és ottani tapasztalatairól s kijelentette, hogy a trianoni szerződés Franciaország jól