Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-10-12 / 122. szám

1922. október 12. „Komáromi Lapok. S. oldal. O a a £ © & © ei u 9 •Ö •eS & e\ 5 O u s o üt a 6 a *8 O (0 3* > É» ä SO A ti © n-<4| ti w í ín M .ti •9 « A a cs M pénzügyigazgatóságnál tegyenek jelentést. Ezek neve szigorúan titokban fog tartatni. Tekin­tettel arra, hogy a vámhivatalok hivatalos helyiségei különösen Berg, Köpcsény és Harc­­heggben eddig az árak megvámolását igénylő utazó közönség részére nem elégségesek, fel­­kivatik az utazó közönség, hogy a saját érde­kében a vámeljárás gyors és könnyű fogana­tosítása céljából minden a külföldről behozott árut önként, magától jelentse a vámhivatali közegeknek és nekik a nehéz és felelöségteJjes eljárásukat megkönnyitse és ezzel kikerülje a fölös vitákat és a jövedéki eljárás kellemetlen következményeit. — Uj hivatalos óra beosztás a törvény­széknél. A komáromi törvényszék hivatalos órái okt. 15-iktőt kezdve: d. e. 8—12-ig, d. u. 2 — 5 ig tartatnak meg. — A szlovenszkói postahivatalok telefon ás táviró nélkül. A Slovak egyik számában rá­mutat arra, üogy mig Morva- és Csehországban mar a három-négyszáz lelket számláló közsé­gekbe is bevezettek a telefont, addig Szlovenszkó 3517 kis- és nagyközsége közül csupán 279 községben van telefon. — Magánváflatot nem naclonalizálhatnak az utódállamok. (A Középeuropai Kurír tudó­sítása.) Mr&zek román kereskedelmi- és ipari államtitkár nyilatkozott a román nacionalizá­­lási tervekről. Többek kön ezeket mondta: „A nacionaiizálás előmunkálatai befejezés előtt állnak. Elrendeltük, bogy Erdély és Bánát vállalataiban elhelyezett tőkének majoritása roman állampolgárok tnlajdonáoa menjen át, amit záros határidőn beiül különbeni kényszer likvidáció terhe mellett minden vállalatnak igazolni kell. Nem tűrhető, bogy az állami életre és nemzetgazdaságank jövőjére fontos üzemek idegen államok kezében maradhassa­nak.“ E nyilatkozat folytán a magyarországi érdekeltek körében mozgalom indák arra, hogy amennyiben a nacionaiizálás tényleg megkez­dődnék, megfelelő diplomáciai segítséggel ellen­súlyozzák a román Kormány akcióját. A tria­noni békeszerződés külön passusban tárgyalja az elszakított magánraiialatok köz- és magán­jogi viszonyát. Eszerint az uj imperiumuak nem áll jogában a vállalatok magánéletébe befolyni, feltéve ha befolyást az egyes válla latokkal kötött külön megegyezés alapján nem biztosit maganak. Legílietékesebb helyről nyert információnkat a következőkben adjuk: — Az elcsatolt területrészek nj impériumának a tria­noni szerződés szerint a reparációs bizottság utján csupán a közcélú intézmények nacionah­­zalását lehet kémiök. Ez a szerződési rendel­kezés elsősorban a volt magyar államvasutak vonalaira szól és ha a reparációs követelés euuek értékénél nagyobb, kerülhet másodsorban államosításra közcélokat szolgáló üzem, (villa­mos vasutak, villamos világítási müvek, gáz­gyárak stb.) A reparációs bizottság ilyen érdekű kérelméről a mai uapig nincs tudomásunk. A nacionaiizálást különben az államtitkár nyilat­kozata szerinti formában még nem hajtották végre és ezek a hírek valószínűen csak arra valók, hogy & részvényeknek a román részről való összevásárlása megkönnyittessék. Annyi mindenesetre tény, hogy a vállalatok igazgató­ságaikat impériumbeli állampolgárokkal egészí­tették ki. — Senki el ne mulassza vasárnap este a kuiturpalotaban Jászai Margit, Gál Gyula, Kal­lós Erzsi és Tarnay Alajos művészeket meg­hallgatni. — Hurokra került betörők. A múlt héten szeidán este a párkányi csendőrség három be­törőt kerített kézre. A jómadarakat Otyepka Jenő, Viktor Antal és Varga Sándornak hívják es megmotozásuk alkalmával aranyórákat, gyű­­rüket, karkötőket és más ékszereket, valamint betörőszerszámokat találtak náluk. A betörőket a párkányi csendőrség Komáromba szállította és útközben, midőn az egyik csendőr elővette kését, hogy magának kenyeret vágjon, kikapták kezéből a kést és Otyepka Jenő a jobb, Viktor Antal pedig a balkezén felvágta ereit. A csend­őrök bekötözték a betörők sebeit és beszállí­tották a helybeli Emberszeretet közkórházba, ahonnan nemsokára a fogházba kerültek, nehogy a kórházból, kellő felügyelet hiányában, meg­szökjenek. A betörőket erősen gyanúsítják a minap Ruttkán egy ékszerésznél, valamint a pár­kányi Népbankba történt betörések elkövetésével. Varga Sándor, vérhas tünetek között érkezett ide a fogházba. A fogház orvosa a tisztiföorvos rendeletére kiszállíttatta a városon kívül levő járványkórházba, ahol egy fegyveres fogházör felügyelete mellett a vasrácsos ablakkal ellá­tott szobában helyezték el. A lázban fekvő fo­goly vasárnap reggel, felhasználva azt a pilla­natot amikor az ápolónő vízőrt ment ki aszó bából, megszö&öU a kórházból. Az őr, mikor észrevette, utána lőtt a szökevénynek, de lövése nem találta és a beteg fogolynak sikerült a sáncok között eltűnnie. A fogházorvos véle­ménye szerint Vargának betegsége annyira előrehaladott stádiumban van, hogy egy két nap alatt teljesen leveri a lábáról. Centrál kávéház és szálloda éttermében ízletes és jó ételek lesznek kiszolgálva. — Szives tá­mogatást kér Tromler Miklós tu­lajdonos. _____ 630 Kiss József estély. Komáromban, a Kultúrpalotában 1922. évi október hó 15-én vasárnap este fél 9 órai kezdettel. — Föllépnek: I. Jászai Mari világhírű tragika, aki Kiss József hatalmas költeményét fogja szavalni I II. Craal Ctyulaf a budapesti Nemzeti Színház tagja Hl. Kallós Erzsi hangversenyénekesnő IV. Tarnay Alajos zongoraművész, zeneszerző. 656 A Kiss József estély helyárainak mérséklése. A vasárnap este tartandó Kiss József estély helyárait a rendezőség megváltóztatta, amennyiben azokat 20, 15, 10, 8 és 5 fÜ-ban állapította meg. A szereplők és a műsor változatlan maradt. Jegyek már kaphatók a Spitzer-féle könyvesboltban. — Harc az elkobzott birtokokért. Köztu­domású, hogy a belgrádi, bukaresti és prágai kormányok a magyar, német és osztrák föld­birtokosok birtokait lefoglalták. A lefoglalt bir­tokok tulajdonosai ezért mostan szervezkednek és a nemzetközi bíróságok előtt is harcot in­dítanak a prágai, bukaresti és belgrái kormá­nyok ellen, ameiyek birtokaikat elkobozták. A harc megbeszélésére deputációt küldöttek Naw- Yorkba üntermeyer Sámuelhez, aki a Habs­burg-birtokok megvételére alakult amerikai konzorcium vezetője. Untermeyert választották meg a szervezet jogi főtanácsadójául, aki a nagybirtokosok egyesületének kérésére a? ügyet a hágai nemzetközi bíróság elé viszi. A szer­vezet 100 tagból áll, elnöke Waldenstein gróf, alelnöke pedig Czernin Ottokar gróf, a volt monarchia külügyminisztere. Tájékozódtunk a szervezet bécsi vezetőinél, akik kijelentet­ték, hogy a birtokelkobzások ellentétben álla­nak a békeszerződések rendelkezéseivel. A kárpótlás csak puszta formalitás, mert a kár­pótlási összegeket ugyan cseh koronákban, lei­ben, vagy pedig dinárokban fizetik, de olya­­ténképsn, hogy ezekért a valutákért csak any­­nyi osztrák, vagy magyar boronát adnak, amennyi a békeértéknek megfelel. Ez az ösz­­szeg oiy kicsiny a mai értékhez viszonyítva, hogy ez a kárpótlás szinte egyértékü a birtok­elkobzással. A szervezet vezetői arról is pa­naszkodnak, hogy az elkobzási rendeletet csak a magyar, osztrák és német birtokosokkal szemben alkalmazták. — Öngyikos katona. Csóka István 21 éves bálVánySzakállasi (Komárommegye) legénynek október 2-án Pozsonyba Kellett volna bevonulni katonának. Csóka vasárnap el is indult falu­jából. Vale ment a kedvese, Bozsár Juliska is. Pozsonyban egy kisebb szállóban szálltak meg, ahol hétfőn hajnalban Csóka megmérgezte ma­gát. Patkánymérget vett be. Holttestát a htilla­­házba szállították. — Drágább lesz a liszt ? Prágából jelen­tik: A mezőgazdasági tanácsok állandó delegá­ciójának kereskedelem politikai bizottsága a »Ceské Slovo« estilapja szerint azt követeli, hogy a mezőgazdaságot vámokkal védjék meg, A háború előtti vámok hatszorosát vették szá­mításba, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy a liszt 90 fillérrel drágább lesz. — Aki regényt ir Magyarországról. Amint a K. N. Írja érdekes vendege van Budapestnek: Louis Joseph Vance, a fiatalabb amerikai Író­gárda tagja, aki regényeivel kint már szép si­kereket aratott. Vance azért jött Budapestre, hogy hosszabb időt töltsön itt, megismerje a magyar társadalmat s egy magyar tárgya re­gényt Írjon. Anélkül, hogy ismerte volna a ma­gyar viszonyokat, az költötte fel benne az ér­deklődést, hogy mi vagyunk a leginkább meg­csonkított, legjobban lenyűgözött ország, vájjon milyen lehet a mi társadalmi életünk, gondo­latvilágunk ? Áthajózott az Óceánon, most itt tanulmányozza ezt az őt érdeklő világot és egy nagy regény keretében megírja azt, amit ez az érdekes világ neki mutat. Volt alkalmunk be­szélni Vance-val, aki a következő nyilatkozatot tette: Tegnap délután érkeztem repülőgépen Parisból. Newyorkból Londonba utaztam, onnan mentem Parisba és igy jöttem egyenesen önök­höz. Különcségnek fogják tartani, — mintahogy önök európaiak mondják, — nagyon amerikaias az a szeszélyesnek látszó ötlet, — hogy eljöt­tem egy idegen országba, amelyről nagyon ke­veset tudok és hogy ennek az előttem eddig még egészen ismeretlen államnak a társadalmi élete, a bajai, az érdekességei izgatták a fan­táziámat. Csak annyit tudtam Magyarországról, hogy területileg nagyon megszabdalták és gaz­­dasagilag elnyomták, de ez éppen elég volt ne­kem. Hiszen kell, hogy nagyon sok embert ér­dekeljen egy nagy államból kicsivé zsugorított ország élete, a sok szenvedő és vajadó gondo­latoktól forrongó ember nyomorúsága, izgal­mai, szenvedései és élete. Ilyen problémák foglalkoztattak mindig és ezért utaztam egyene­sen önök közé. Bole próbálok nézni a munká­sok, parasztok, a gazdag emberek és főként a válságba jutott gentry- és mágnásosztály életébe. Magyarországról — ismétlem — eddig alig tu­dok valamit, csak azt, amit pár könyvből ol­vashattam 63 amit az amerikai magyar bará­taimtól hallottam. Még benyomásaim sincsenek, most kezdek hozzá, hogy jól meglássak min­dent, amerikaias alapossággal nézzek meg min­dent és nem az információkon, hanem impresz­­szióimon keresztül fogom megfesteni regénye na­ben a magyar helyzetet, amely bizonyára fogja érdekelni az amerikai olvasóközönséget. KÖZGAZDASÁG. Miről fog tárgyalni a prágai nemzetközi kereskedelmi konferencia. A nemzetközi parla­­: mentaris kereskedelmi konferencia főtanácsa \ második ülését tartotta, melyen a Prágában l tartandó nemzetközi kereskedelmi konferencia \ számára a következő napirendet állapította meg: ; A versaillesi békeszerződés 23. cikkének alkal­­r mazása, különösen a nemzetközi szerződések I kötése tekintetében. 2. Az illetékek, amelyek a s gyáripart az egyes országokban terhelik. 3. A jj kereskedelmi váltók, C3ekkek és utalványok » törvényhozási rendszerének egyesítése. 4. A j szibériai vasút igazgatása. 5. A forgalmi- és : tranzitóügyek egyszerűsítésére vonatkozó parla­­\ mentáris intézkedések. 6. A részvények és kö­telezvények névre szóló kiállicásánaK nemzet­közi következményei. 7. A csődjog nemzetközivé tételére kiküldött bizottság működési jelentése. A főtanács határozati javaslatot fogadott el azoknak az adósságoknak törlése tárgyában, amelyeket csak a háború győzelmes befejezése céljából vettek fel, msrt ebben látják Európa újjáépítésének leghatásosabb eszközét. A kor­mányoknál pedig oda fognak hatni, hogy hívják egybe sürgősen a jegykibocsátó bankok- és ál­lampénztáraknak a genfi konferencia értelmében ősalakjában létesítendő technikai bizottságot< A Duna forgalma. A Dunagőzhajózási társaság közli, hogy e hó 2-ával megnyílik a teher darab-áru-forg tiom Győr és Eszék felé is; az áruforgalomnak megindítása Vácra és onnan érvényben marad. — A Magyar Kir. Folyam- és Tengerhajózási Rt. közhírré teszi, hogy a teheráruforgalmat a már eddig közzétett áilo-

Next

/
Thumbnails
Contents