Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-10-05 / 119. szám

1922. október 5. „Komáromi Lapok. “ 8. oldal. nek 80 ik, boldog házassága 50 ik évében visz­­szaadta nemes leikét Teremtőjének Felejthetet­len drága halottunk hült teteme e hó 4 ón, d. u. 4 órakor fog a ref. egyház szertartása szerint a ref. temető halottas hazából örök nyugalomra tétetni. Komárom, 1922. október 2. Isten veled kedves Felejthetetlenünk ! dr. Pogránji Géza, Pográuyi Sarolta, dr. Ghyczy Jánosné gyermekei, giczi, assa, ablarczkürlhi Ghyczy János dr. veje, Pogrányi Béla, Ghyczy János unokái. * Temetése tegnap délután ment végbe a ref temetőből általános részvét mellett.; A ra­vatalt a régi vármegye díszruhába öltözött őr­sége állta körül égő fáklyákkal. Koporsóját a koszorúk tömege borította el. Megjelentek az összes vármegyei nyugdíjas alkalmazottak, Ko­­márommegye részéről Badik Béla főjegyző és dr. Mezey Janos főorvos, az árvaszéktől Czike Imre és Batyay Mihály ülnökök; a város ré­széről dr. Geöbel Károly h. polgármester, a Jókai Egyesület részéröl Mórocz Emílián társ­elnök és dr. Alapi Gyula igazgató, a helybeli ügyvédi és bírói kar, a ctaillóhözi járásnak csaknem egész jegyzői kara és több birtokosa, a nagymegyeri takarékpénztár részéről Fekets Sándor és Landler József igazgatók és szá mosan. Vargha Sándor ref. lelkész mondott szi­vekre haló beszédet, melyben megrajzolta a megboldogult kiváló alakját, és jellemvonásait példaképül állítva őt a mai nemzedék elé. A sírnál Mokos Kálmán s. lelkész búcsúzott tőle megható beszédben. Majd dr. Alapi Gyula Komárommegye közönsége, a komárommejyei nyugdíjas alkal­mazottak, a Jókai Egyesület és a helyi irók búcsúját tolmácsolta emelkedett szellemű be­szédben, végül Takáts Sándor a N«gy megy éri Takarékpénztár utolsó üdvözletének és hálá­jának adott szép szavakban kifejezést. Útlevél uisumot minden államba a leggyorsabban és leg­olcsóbban megszerzek. Didéki megbízá­sokat a leggyorsabban elintézek, miután hetenkint háromszor megy küldönc Prágába eljárási dij 35 korona, om: László Zsigmond Bratislaua (Pozsony) Széplok-u- 12. sz. — Komárom — nagyközség. A hivatalos lap legutóbbi száma közzéteszi a csehszlovák köztársaság kormányának három rendeletét, amelyek harmincegy rendezett tanácsú várost és három törvényhatósági joggal felruházott yárost nagyközségekké fokoznak le. Nagyköz­séggé degradálják Komáromot is, mely eszerint nemcsak törvényhatósági jogát, de városi jel­legét is elveszti. Az új közigazgatási beosztás szerint a most megjelent rendeletek első hírnökei a lefokozott törvényhatósági és rendezett ta­nácsú városok polgármestereinek hatáskörét a szolgabirói hivatalokra, a városi árvaszékek hatáskörét a megyei árvaszékekre ruházta. Erről azonban külön rendeletet fognak kibo­csátani. — Fényes esküvő. Fényes esküvő szín­helye volt kedden a győri püspöki székesegyház, melyről a Győri Hírlap következő tudósítása szá­mol be: Ma délben tizenkét órakor megnépe­sedett a székestemplom környéke és megtelt a templom föhajója úri közönséggel. Nemesnutici Jaross Sándor cs. és kir. kamarás és neje szül. Mocsáry Irma leányát, Máriát oltárhoz vezette Bezirédy István, özv. Bezerédy Istvánná szül. Eátay Eszter és néhai férjének Bezerédy István szabadkai főispánnak a fia. A fényes fogatok hosszú sora hozta a násznépet. A menyasszony részéről tanuk voltak Jaross István és J&ross Vilmos, a vőlegény tanúi Flandorffer Róbert és Bezerédy Tibor, a násznép soraiban jelen voltak őzv. Bezerédy Istvánná, Jaross Sándor és neje örömszülök, Jaross Istvánná, özv. Ba­­■ logh Kálmánná, Köllner Cárnál, özv. Moriin Emilné, Fricke Emil és neje, Reissig Géza és i neje, Denk Róbert, Merlin Alisz, Lippay Zol­­; táuné, Heinrich Árpádué, Hartmann Brúnó, Flandorffer Róbütnó, Denck Dezső és neje Farkas Horae-*, Vágaer Mihály csornai esp1 í Nyoszolyók: Bezeredy Tommy, B^zeredy Iza­­í cella, Frické Emtny, Iza, Ads, Hauirch Lala, i Lippay Erzsébet. Vőfélyek: Gallért Béla, báró I Dőry József, Németh Lajos, Fricke Valér, i Ádám Zoltán, Kubiuszky Jenő, báró Pougrátz \ Géza. Az esküvő szertartását Fetsér Antal | győri megyés püspök végezte nagy papi segód- I lettel, aki a fiatal párhoz szivuez szóló bőszé­­j det intézett. — Október 7. é* 8. hangversenyeink ór­­s tóke. Laky Schuster Matildot nem kell bemu­­' tatni közönségünknek. Ism-njük őt tavalyról, ; amikor bennünket oly hamar lebilincselt játő- i kával. Vagy ha akkor nem méltányoltak volna I kellőleg, meggyőzne az a sole hízelgő kritika, ! melyeket az előttünk fekvő Riga, Rival, Dor- I pat, Helsingfors stb. városok lapjaiból olvasunk, j Ha Waba Maa a „zougora nagyszirii meste­rének mondja, kinél az egyenlően kidolgozott i technika, kitűnő billentés, sok erő és az ob- 1 jektiv temperamentum a sajátosságok s aki j műsorát a legnagyobb intelligenciával játszotta, • úgy, hogy a közönség legélénkebb csodálatát í váltotta ki“, úgy felesleges tán már Pä iwalehtet j olvasnunk, ahol viszont koncertéletünknek ne­­j mes és kiváló egyéniségéül van feltüntetve, s ahol temperamentumát s nagy munkával elért j káprázó játszótehatségét tartja feltűnő jeien­­j ségnek. De mindenhol túllicitálja a kitüuő 1 Hans Schmidt a Rigai Raadschauba. Már nem talál hasonlatot: Schillerhez fordul s citálván í költeményeit, s mint „leánykát idagenböl, ki megjelenik völgyeinkben“ üdvözli s virágos ; kritikája végén Összegez: egy igazi és ragyogó j tehetségnél fontos, hogy ekkora tudás, ily igazi ; zenésztehatség, ily meleg temperamentum, a I még oly fárasztó versonyprogrammnál is uj­­: szerű jelenségekkel párosuljon. Mindezeket ; nyújtotta Laky Schuster Mariid. Érdekesen megegyez valamennyi kritikusa abban, hogy a klasszikusok interpretálásában ; mily nagyszerű. Komáromi közönségünk ím­­; passziójaként ugyanezt észleltük. A művésznő i is tudja, látjuk műsorán, hol a 20—25 parcet j igénybevevő Schumüna Humoreszk jót kapjuk $ elsőnek, mely nagy idő ugyancsak sok árnya­­! latot igényel. A XVII. századbeli francia klasz­­| szikusok kiavicambaiiora irt müveiben már í nem annyira az elmélyedést, mint inkább uj j átirataikoau rejlő káprázatos technikát keli i csodálnunk sezek közt is Dmdrieu-ét, melyért j a múlt évi Moliére emlóküunnepeu tombolva { ünnepelték müvészuőnket Budipesten. Annál I klassikusabb a Pathetiquo három téLeles szo­­l náta, melyre a másik szélsőség Debussy és : Chopin müvei következnek. A modernekből j külön értékűnek jelöljük ki Weiner szertelen, « szinte kötetlen Scherzo-ját és az amerikai nagy - díjjal kitüutetett kiváló szerző sokkal lágyabb • Humoreszk jót. A programm kitünően van fel- 5 építve, hogy pl. az első este Dohuányi Rbap- I sodiával fülünkben térjünk haza, inig a má­sodikról Hidassy nagyszerű Sicilianájával. Hidassy ! ő bizonyosan kielégíti az ének­kel betelni vágyókat. Műsora is óriási: felölel mindent, ami egy lírai tenortól várható. Verdi könnyed operái váltakoznak a súlyos Wagner és Bizet-vel, majd ezek a bájos Schubert, Brahuus dalokkal. A modernekből csillog Puc­cini és Mascagni, Wolf és & magyarok. A va­lóban gazdag programm két szereplője nem kiegészít, hanem egymás mellett gyönyörköd­tetni igyekszik közönségét, az éneknél a kiváló kisérő: Reviczky István segítségével. Gyönyörködtetni, még pedig a szó leg­kedvesebb értelmében, mert akit a zongora s ének kielégített, újabb szépségeket lát a könyv­tárteremben : Hidassy Sándor festőművész me­sésen dekorált aquarell és tussait, olaját és krétáit. E két igen olcsón nyújtott hangverseny és képkiáilitással nagyon sokat nyert a szépért lelkesülő közönség s mindez egy tömeges lá­togatás reményével volt elérhető; biztosan hisszük, hogy a rendezőség — annyit adván — nem fog csalatkozni Komáromban. — Kisleányok a síneken. Szeptember 28-án kisleányok jelentek meg a síneken. Szabályos kis leányok, kezökbeu iskolai könyveikkel, munkakosarukkal, rajzoló készletöskel, élelmi­­szeres tarsolyaikkal, apró holmijokat tartalmazó retiküljökkel, karjukon kendőikkel vagy ka­bátkájukkal. Szóval teljos iskolai fölszereléssel, csinosan, városi isan öltözködve, kis leányok talpaltak a síneken. Vidámak voltak, kedvesek, jókedvűen, pirosán, könnyeden lépkedtek a sí­neken. Lépkedtek a síneken, melyek a Komá­romból kíirányuló vasúti vonalak töltésein talp­fákhoz erősítve csillogtak az őszi verőféuybeu. Előbb csak egy, azu'áu kettő, majd újra néhány s megint újabb csoportokban kettő, három, a sz.-rint, amint egy-egy község felé lépkedtek a síneken, a síneken ugyan tilos járni, de ezek a kisleányok mégsem jártak tilosban, mert mindenikök retiküijéoen benne volt a vasút használatára szóló jegy. Úgy gondolták, mint a baloiazájvárosi juhász, aki tavaszi áradás­kor Debrecenben megváltotta ugyan a jegyét, de gyaiog ment a töltésen Debrecenből, mert — miért? hogy úgy hamarabb jut haza Bal­mazújvárosba. A kisleányok is gyalogosan in­dultak haza a sinoken, mikor reggel értésükre adták, hogy nincs iskola. Hazaindnltaa Komá­romból a síneken, boglyas fejecskéjük fürteivel vidáman játsz időzött az őszi szedő, pirosra festette pofikáikat, dalra fakasztotta ajakukat, serény lépegeiésre sarkalta taipacskáiüat — mert nincs iskola. E'őre örültek, hogy a büszke Pre skolokov kocsiknál hamarabb kitalpalnak a városból, hamarabb hazaérnek a falukra, pusztákra s örömmel újságolhatják: ma nincs iskola. Valóban egészen szokatlan látvány egy sereg iskolás leányka a síneken. Persze mu­latt ató is egy egészséges séta, társaságban, szép őszi napon, ahelyett, hogy a komor tan­teremben kelljen üldögélni vagy éppen—druk­kolni. A drukk jnieraaeioaalis 4diakéimeay, nincs fajhoz, nemhez, gimnáziumhoz vagy saéllssiderkurznshoz kötve, természetes járu­léka az iskolának. 8 a kisleányok igazán vi­dáman újságolták a látványosság nézőinek: gyalog jöt’üak, mert nincs iskola. Eddig a karcolat. Vájjon a XX. század nagy kuliur­­mámoraban nem lehet azt egy nappal előre tudui, hogy másnap nincs iskola? Hat azok a kisleányok mit csináljanak bent a varosban egész nap reggel 8 órától d. u. 14 és 15 óráig, mikor az iskola kapuja bezárni mogöttua, mert csak az nap reggel tadják meg, hogy nines iskola? S azok a szüiőa, akik korán reggel, szinta hajuaiban eleresztik jótalpu cipőcskévei kisleányaikat az iskolába, amely nincs — olyan könnyen belenyugodjanak abba, hogy a kisleányok Jiuszkilometerc töitsensa a síneken és lyukas talppal érkezzenek haza? Hit sem a vasúti menetrend nem igazodik az iskolás gyermekekhez, niszen csak lokális járatokról van szó, sem az állomásokhoz nem lehet egy kör táviratot intézni, hogy a korán reggei ki­induló iskolás leánykákat, ha hirtelen nincs iskola, küldjék szépen naza? Centrál káwéház és szálloda éttermeiben ízletes és jó eteiefc lesznek kiszolgálva. — Szives tá­mogatást kér Tromier Miklós tu­lajdonos. 680 — Helyreigazítás. Kap'.uk az alábbi hely­reigazító sorokat: Tekintetes Szerkesztőség Ko­­marao. Kérem szíveskedjék becses lapjuk aug. 5 én megjelent 6. oldalon »Mit szólnak hozzá« cimü közleményükre a kővetkező felvilágosítást közreadni. Nem igaz, hogy a hadügyminiszter a szállítást kérvényező izraelita kereskedővel szem­ben ezt a kifejszó3t haszaalta volna: »Mit gon­dol, hogy en a szállítást egy büdös zsidónak fogom átadni?«, de igaz az, hogy a hadügymi­niszter ilyen kifejezést sohasem hasznait. Teljes tisztelettel Bures főhadnagy, divisio sajtó referens — Magyar csikósok festői öltözetben fogják bejárni a varost 8 án vasárnap, hogy ezzel is felelevenítsék a szüreti mulatságok egyik régi szép szokását. A Katii. Legény­­egylet rendezi vasárnap, délután 5 órai kez­dettel szüreti mulatságát. A rendezőség fárad­ságot nem ismerő munkásságával oly díszessé és sikerültté óhajtja a mulatságot tenni, hogy méltó lehessen az egyesület által az előbbi években rendezett szüreti mulatságokhoz. Táncszünetek alatt az egyesület műkedvelői vidám páros jeleneteket, magánszámokat és

Next

/
Thumbnails
Contents