Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-10-03 / 118. szám

legsvenharmadik évfolyam. 118« Bsám> Kedd; 1922. október 3, — . nnrí KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP, £Ü1!z«tés! ár cseh«azlovák értékbe»! Helyben és vidékre postai szétküldéssel: ( Sffé9« érre 80 K, félévre 40 K, ue^yedérre 20 K. Egyet szám ára s 80 fillér. fl háború előszele süvölt felénk a őszi avaron át és hideg zordságával eltemetni vágyott rossz emlé­keket ujit fel leikeinkben: nyomort és szenvedést, özvegyek és árvák könnyeit és átkait, az elégőletlenség összeszoritott ökleit és a forradalmak iszapos áradatát. A háború elkerülendő, el volna kerülhető, ha a béke olyan épület volna, melynek alapfalai az igazság pillérein nyugosznak. Ámde ezek a pillérek az önzés, igazság­talanság és a hipokrita hazudozás talajára épültek és azért recseg az egész alkot­mány. Igazán nem csodálkozunk azon, hogy egy leamputált ország, mint Török­ország is, nem nyugszik meg a sévresi békének nevezett diktátumban, mely össze­omlott az első érintésre. Hangsúlyozzuk, hogy ezt az első lé­pést az angolok kedvence, Görögország tette meg, amely úgy látszik, a nagyra­vágyó imperialista álmoktól elragadtatva, Konstantinápoly és a Dardanellák birto­kára tört. Azonban a Dardanellák kérdése egy évszázad politikájának vetélkedése és méregfoga volt, ez siettette a világháború kitörését is és ugylátszik, ebből a vihar­fészekből most is uj szélvészek áradnak elő. Anglia világuralmi törekvése fűződik a Dardanellák, Egyptom és Gibraltár bir­tokához, melytől gyarmatainak birtoka és kereskedelmének jövője függ. Azonban a törökökre nézve is nem­zeti kérdés Konstantinápoly birtoka, me­lyet nem az angorai kormány, sem a csodálatos energiájú Kemal basa ambicio­nál, de az egész izlám a lét és a nemlét kérdésének tekint. A törökök hátvédje a mezopotámiai és indiai mohamedánság számos milliója; segiiője az orosz biro­dalom, tehát a világháború keretei máris adva vannak. A háború bennünket azért érint kö­zelebbről, mert a kis ántánt tagjai is ko­molyan érdekelve vannak egy keleti há­borúban Görögország oldalán. Szerbia máris teljes harcrakészségét jelenti és Románia is mozgósít a besszarábiai ha­táron. A forgószél tehát megindult Kelet felől és nem tudjuk, nem kerülünk-e mi is sodrába. Ez a háború a nagyantantban a végleges szakadást fogja befejezni. Fran­ciaország és Olaszország sokkal inkább féltékenyek az angol világuralmi törekvé­sekre, mintsem annak támogatói lehetné­nek. Ezenkívül a Földközi tenger kérdése mindkét nagyhatalmat egész érthetően iz­gatja. Franciaország teljesen szomszédjá­val, Németországgal és a jóvátétellel van elfoglalva, erre lévén egész pénzügyi jö-ÄLÄPITQTTÄ: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: ÖAÁL GYULA dr Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. j vője felépítve, Olaszország a kisántánttal szemben bizalmatlan és uj hatalmi ala­kulásért Ausztria - Magyarország felé ori­entálódik, a háború terhe tehát tisztán Angliára sulyosodnék, amit, nem tudjuk e pillanatban eldönteni, az angol hűvösen számitó közvélemény hogyan fog meg­ítélni. Hogy a háború gondolata ott nem lehet népszerű, onnan következtetjük, hogy Anglia felajánlotta Kemal kormányának az összes felajánlhatókat, csak serege ne vonuljon előre. Tehát az egész sévresi béke anyagát hajlandó lenne minden ta­nácskozás nélkül a maga részéről újból revideálni. Törökországban azonban nem rokonszenvez ez az ajánlat, mert Kons­tantinápolyban ma az angol parancsol, és a török saját hazájában sem érzi magát otthon. Az angolok szövetségese lenne első sorban a görög állam, melynek vert had­serege most munkás és katonatanácsokat alakit, tehát egész jó utón van az átszer­vezés felé; Románia észak felől érzi ma­gát fenyegetve, Jugoszlávia pedig délfelől. Mindkét államnak súlyos tehertétele belső politikájának rendetlensége. Romániában az erdélyi kérdés, melyei egy alkotmány­­ellenes kormány brutálisan kiván meg­oldani még fajtestvéreivel szemben is, — Jugoszláviában pedig a horvát-szlovén­nemzetiségi kérdés a belpolitika méreg­foga. Szó sincsen róla, hogy ezek az újonnan megnőtt államok olyan hadse­regeket tudnának kiállítani, melyek a háborúért lelkesülnek. A román katona nem szívesen hal meg Beszarábiáért, a szerb pedig unos untig eleget vérzett a tráciai hegyes völgyes csatatereken. A világ bankárja, Amerika, pedig hidegen előveszi ceruzáját és számolni kezd, azután szállítja a hadiszert, ahova üzleti érdekei kívánják. Az özvegyek és árvák pedig újabb könnyeket sírnak, mikor még a régiek nyomai sem szárad­tak fel a kisirt szemeken. A rokkantak, a bénák, a nyomorultak, a hajótöröttek, a szenvedők nem rázzák meg csontos ök­leiket, melyeket munkára képtelenné tett a háború, mikor utánna fillérekkel fizetik ki a tönkretett életpályákat. Azt szeretnők tudni és látni, hogy tulajdonképpen ki is akarja ezt a háborút? = A körmányalctk íss nehézségei. Az uj kormány megalakítása körül nagy nehézségek merültek föl. Azok a tárgyalások, melyeket Svehla dezignált miniszterelnök a pártokkal folytatott, az utóbbi napokig teljes eredmény­nyel jártak. A pártok megegyeztek a program­ban és már hozzáfogtak az uj kormány sze­mélyi ügyeinek elintézéséhez. A cseh szocialista pártok vezetői azonban ülést tartottak és ezen Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-». 28., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mi. t a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendőit. Kéziratokat nem adunk vissza. megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombatot a párt radikális szárnya, amelyet a párt vég­rehajtó bizottságában Vrbenski közegészség­­ügyi miniszter képvisel, a Klofác—Stibrny - Franke csoportban teljes győzelmet aratott és ezzel a szociálista politika megváltozását idézte elő. Vrbenski az utóbbi időben igen erélyes i akciót kezdett meg a kommunistákkal való egységes front megteremtésére. Klofác azonban egyik ülésen dezavnálta őt, mire Vrbenski még fokozottabb mértékben folytatta tevékenységét és sikerült is elérnie, hogy a cseh szociálisiák nagy része hozzácsatlakozott és a végrehajtó­bizottságban a Klofác-csoport határozati javas­latának elfogadását megakadályozta. A kor­mányválság ezzel nagyon kiélesedett és a vége ma még beláthatatlan. Benes miniszterelnök csak Csütörtökön érkezhetik vissza Prágába és igy ezen a héten még nem lesz elintézhető a válság. Bizonyos, hogy ez a hét döntö jelen­tőségű. = A kér. szoc párt. magyar gazdaszö­vetsége határozata az adók és hadikölcsön ügyében. Az or.-zágos keresztény szociálista párt magyar gazdaszövetsége Kassán tartotta kongresszusát a párttagok és a szövetség tag­jainak nagy érdeklődése mellett, A kongreszu­­son foglalkoztak a súlyos gazdasági helyzettől és egy határozati javaslatot fogadtak el, a melyben a magyar gazdák kimondották, hogy a súlyos viszonyok következtében vagyon- és értéktöbblet adót addig nem képesek fizetni, amig az állam az osztrák és magyar hadiköl­­csönöket kamataival együtt egész értékükben el nem ismeri. = Egy kis vereség. A kisantantnak régi hő vágya volt, hogy a népszövetség tanácsában is képviseletet nyerjen. Amióta a népszövetség működik, a kisantant egyetlen egy alkalmat sem szalasztott el. hogy pozícióját a népszővetiégben megerősítse. Minden törekvése arra irányult, hogy a tanácsban is helyhez jusson, azonban a kisantant terve meghiúsult. A nép­­szövetség szombati ülésén hirdette ki Edwards elnök a tanács nem állandó tagjaira beadott szavazat eredményét. Két uj tagsági hely volt betöltendő, erre azonban Svédországot és Uru­­guájt választották meg, mig a kisantant egyetlen egy helyet sem kapott. A népszövetség tagjai élénkén tárgyalták a kisantant vereségét, amiből nem nehéz megállapítani, hogy a nemzetközi közvélemény nem kedvező a kisantantra nézve, melynek állítólagos hírneve Csupán Benesék propagandájára támaszkodhatik. Ez a vereség azonban a kisantaet államait is meggyőzhetné arról, hogy elbizakodásra nincs okuk és hogy egészen más politikát kell folytatni, hogy a nemzetközi közvéleményt maguk részére meg­nyerjék. == A népszövetségi ligák budapesti kon­gresszusa, Az európai aliamok népszövetségi ligái október utolsó hetében kongresszust tartanak Budapesten. A budapesti kongresszuson Apponyi Albert gróf fog elnökölni. Ebből az alkalomból a világhírű m gyár államférfin a következő nyi latkozatot tette a budapesti nemzetközi konfe­rencia programmjáról: — A budapesti konferenciát a magyar Kü:ügyi Társaság rendezi. A Külügyi Társaság gazdasági feladatát elsősorban abban látom, hogy tanulmányozza azt a helyzetet, amelybe Közép­­európa és elsősorban Magyarország a békeszer­ződések által jutott és hogy szuggerálja azt, hogy mikor és miDŐ akciók alapján lehetne ennek a helyzetnek szanálására törekedni. Ezért van a

Next

/
Thumbnails
Contents