Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-07-11 / 82. szám

82.

ääcgfvenharwtaftiife éwfoSyaraa

82. »x^m.

K( iddf 1922. julius II«

KO.MÁROMMEGYEI KÖZLÖNY'

POLI T I h: A I LA P.

Eí&íteeíéai «r c«ci*-.*xí©v&k értekben;

Helyben éa vidéke* postai í-eéíísüldésse!:

s'ífls évre 80 K, félém 41 K, oe<jye<Iérre 20 k,

'ßs*ye« *sám árai *0 fiitér.

A béke betege

lett egész Közép-Europe., mely a háború retlenetes3égeit nemcsak hogy nem képes kiheverni, de a béke következtében még súlyosabbá és válságosabbá vált helyzete. A megcsonkítod és ezenfelül jóvátétellel megnyomorított országok napról-napra erőtlenednek, egyik-másik szinte < feltartózhatatlanul rohan a megsemmisülés felé s ahelyett, hogy a győztes »államok a megmentés árkánumával sietnének ,a nagy betegek segítségére, meddő tárgyalásokon és konferenciákon posványositják el a helyzetet.

A béke áldásai .helyett a szerződésekben teremtett uj viszonyok súlyos csapásai alatt szenvednek az országok és a népek kétségbeesetten tekintenek a sötét jövő felé, melynek rémes képei előre vetik árnyékukat. Ausztria már utolsó erőfeszítéseit teszi s angol pénzügyi körök ez évben teijss összeomlását jósolják meg. De mindjárt hozzá is fűzik, hogy Ausztria összeomlása az egész Európa összeomlását vonja maga után. Németország márkájának zuhanáaa nemcsak a német birodalom gazdasági helyzetét teszi válságossá, de a jóvátételek megfizetésének bizonytalansága folytán a kárpótlásban részesülő győztes államokban is beiáthallan ^avarokat idéz elő. Még kétségesebbé válik a helyzet azáltal, hogy a német birodalom belső politikai krízise a német kormánynyál együtt magát a köztársaságot is veszedelemmel fenyegeti. A német márka magával rántja a magyar koronát is és a megcsonkított Magyarország helyzete is nagyon komolyra változhat.

De az úgynevezett jő valutájú orszá gok jövője sem rózsás. Hogy tovább ne menjünk, itt van a csehszlovák köztársaság, melynek koronája magas kurzust ért el és mostanában újra fölfelé halad. Ha nem tudnók azt, hogy ez a valuta javítás mesterséges eszközökkel történik és fenntartása a külföldi kölcsönökban és deviza üzletekben találja meg támasztékát, akkor nem kellene gondoktól összevont homlokkal tekinteni pénzünk jövője elé. Mert ez a speciális javulási tünet csak a csehszlovák köztársaság koronájánál észlelhető, a többi utódállamok valutája igen messze elmaradt tőle és nem kell mást említeni, csak a románok valutáját, mely november óta ugyancsak lezuhant. Kétségtelen, hogy a mostani mesterségesen fenntartott valuta nem sokáig maradhat meg, mert azt tudni kell, hogy kereskedelmi mérlegünk passiv volta tiszta'világításba állítja a valuta kurzust. A köztársaságnak nem magas

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

Főszerkesztő; G.1ÁL GYULA ár Szerkesztő: öAUANVAY JÓZSEF dr.

valuta kurzusra van szüksége, hanem oly kurzusra, mely a természetes gazdasági fejlődés eredménye, azt azonban nem a minisztériumokban állapítják meg, hanem csak a gazdasági élet teljes szabaddá tételével fog kialakulni.

A rettenetes gazdasági helyzetre nem tehet orvosság az a sokat emlegetett és még mindig feníartott szankciók terve, melyet Franciaország akar keresztülvinni, ha jóvátételt nem kapna. A szankciók csak még jobban elmérgesitik a viszonyokat és egész Európára kiható felfordulásnak lehetnek okozói. Észszerü-e a mai Közép-Európában ezt felidézni, azt elsősorban azoknak keli tudni, kik elkapaíottságukban és türelmetlenségükben nem tudnak mértéket tartani. Ausztria vonagiása, Németország gazdasági romlása egyenes következménye azoknak a szerződéseknek, melyeket Franciaország forszi rontására a világ megmentése jelszava alatt hoztak, anélkül, hogy számoltak volna a legyőzött államok teljesítőképességével. A „mű“ ime nem is egész három év alatt érezteti hatását, amely azonban legyőződre és győzőre egyaránt veszedelmet hozott és egész Európát csakhamar súlyos válságba sodorja. A békeszerződések revíziója elmaradhatatlan, hacsak uj világfelfordulást nem akarnak a hatalmak előidézni.

Szer íesztŐBéR éa kiadó hlTatal: Náűor-u. 29. hová úgy a lap szélit *ni rés zét illető közlemények, mint* a hirdetés' ek, előfizetés 1 és hir detési dijak stb. küldendők Kéziratokat nem adunk vissza.

Megjelenik !t Mini bboirar: kttiásn, csütörtökön és szombaton

— h odsa Miiéin külügyminiszter lesz? A

28 Ryeri“ c. lap a petkának múltkori üléséről írván, közö lie, hogy az ült sen Hodsa Milán is résztvett. £gy miniszteri lisztét is közölt és cikkéből a sorok között azt lehetett kiolvasni* hogy Benes távozása esetén Hodzsa Milán követi a külügy miniszteri állásiban Ezzel szemben a SlDvenska Politika, mely Hodsának a lapja elejétől végig mesének mondja az egész kombinációt.

= A sxlo venszkói ruszinok gyűlése. A

SzlovenszkóDaja élő ruszinok Mezőlaborcban tartott gyűlésükön határozatot hoztak, melyben kimondották, bopj követelni fogjak, hogy a szlovenszkói ruszi.uok csalogassanak Ruszinszkóhoz.

= A közélelmezési minisztérium. Mint

köztudomású, a kormány elhatározta, hogy a közélelmezési minisztériumot megszünteti és feloszlatja. Mint a Cas értesül, tekintettel az idei terméskilátásokra s az általánosan bizonytalan gazdasági helyzetre, a közéhnezési minisztériumot aligha fogják 1923. január l e előtt feloszlatni.

= A szociáldemokrata párt minimális iskolai követelései. A szociáldemokrata párt megmozgatja kapcsolatai révén a proletáriátus országos és nemzetközi nyilvánosságát is, amig az iskolai kérdést kielégítően meg nem oldják. Már legközelebb, a nemzetközi munkaszövetség karlsbadi világkongresszusán alkalmat keresnek arra, hogy a magyar proletariátus kulturális elfojtását a nemzetközi nyilvánosság előtt szóvátegye. A párt le is szögezi Kassára vonatkozólag követeléseinek minimumát: legalább két elemi iskolát, reáliskolát, fiú- és leány állami polgári iskolát követelnek. Ez a minimum, olyan minimum azonban, melynek teljesítése nélkül a párt a küzdelmet nem adja fel. Követelik azonfelül a lelki szabadság legteljesebb tiszteletben tartását, azaz, hogy mindenki önmaga rendelkezhessék önmagáról, határozza el, hogy melyik nemzetiséghez tartozik s választhassa meg az iskolát, melyben tanulmányait folytatni kívánja. Követelik továbbá az iskola teljes és tökéletes demokratizálását. A magyar iskola ügyének felszínen tartásával a a szociáldemokrata párt a szocialista programm követeléseinek tesz eleget, egyúttal azonban az egyész magyarság érdekeinek fontos szolgálal tokát tesz.

j létesülnek az utódállamokban a kisebbségi jo- I gok védelmére és a panaszok elfogadására, ezt ; adják hírül a lapok. Tehát belügy ide, belfigy oda, a kisebbségi jogok mégis csak az egyedül illetékes népszövetség ellenőrzése alá kerülnek. Bár ebben a szabad és demokratikus republikában — a miniszterelnök-külügymimszíer szerint — a kisebbségeknek gyöngyéleíük van, azokat megsérteni a hazaárulással lévén egyértelmű, mégis a kisebbségek egyre sűrűbb panaszainak tulajdonítjuk a titkárságok felállítására vonatkozó eredményt. Ezeket a panaszokat egy ideig el lehetett némitaní, de egyszer vége kell legyen minden terrornak s az ártatlanul börtönt ült, megkinzoft, személyes szabadságuktól megfosztott, az otthonukból kiuta* sitoít embereknek is megjön a hangjuk, áthallatszik a szomszéd országokba és onnét ki a nagyvilágba.

A pozsonyi Mária Terézia szobor vandál lerombolásának fotográfiái kepes lapokban forognak közkézen, az oxfordi egyetem tanárai és hallgatói tiltakoznak ellene a müveit világ előtt, a prágai népszövetségi liga ülésén a magyar kisebbség sérelmei is illetékes kezekbe kerültek. A magyar iskolák bezárása, egyesületek feloszlatása és vagyonuk elkobzása, a magyar tisztviselők hivatalukból való kiűzése, a magyar földnek tulajdonosaitól való elvétele, s minden már itt fel nem sorolható sérelmünk, amelyekről Benes kormánya nem vesz tudomást, a külföldön már kezd a köztudatba felszívódni.

A titkárságok felállítása tehát egy lépés lesz előre a párisi béke végrehajtása terén, amelynek eddig csak a terheit éreztük, a súlyos kötelezettségeket, jogok nélkül. Nem kell tehát majd a sóhivatalokba járnunk panaszainkkal, megszólalhatunk magyarul is lalán Trencsénben is anélkül, hogy ezért csendőrkézre kerülnénk.

Reméljük, hogy a titkárságnak lesz elég hatásköre és befolyása arra, hogy a panaszokat el is intéztesse, mert eddig a kisebbségi panaszok írásba foglalva vándoroltak az irattárak mélyébe a feltámadás reménye nélkül. A respublika mai hivatalnokainak auíomataszerü mondása, mely minden panasszal kapcsolatosan elhangzik, az „adjon be kérvényt“ sztereotip ismétlése sokszor minden komoly ok nélkül, talán ki megy a divatból. Panaszainkkal nem fogjuk háborgatni a hivatalokat, összegyűjtjük sommásan és csokorba kötve mutatjuk be a titkárságnak, amelyet már itt szeretnénk látni munkában, hiszen ha sietve jön is, későn érkezilc, mert elviselt szenvedéseket, elfolyt könynyeket, a vándorbottal kezükben eltávozottakat jóvá nem teheti, nem kárpótolhatja semmivel.

I!