Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-09-30 / 117. szám
2. olds'. »Komaromi Lidpck« 1822. szeptember 3t. mindenesetre megvolt az a nagy előnye, hogy Nyugateurópa figyelmét is fokozottabb mértékben irányította rá a kisebbségek ügyére, bár még egyáltalán távol vannak annak a felismerésétől, hogy Középeurópa békéjét csak a kisebb ■ ségi kérdésnek teljesen igazságos megoldásával lehet biztosítani s a nemzetek közti megértésnek egyedül a kisebbségekkel szemben gyakorolt igazságosság lehet az útja. Ebből a szempontból nagy jelentőségű megnyilatkozásnak tartják a »Neue Züricher Nachrichten» legutóbbi számában Magyarország és siomszédai címen megjelent cikket. A cikk Írója meglepő tájékozottságot mutat az utódállamok politikai állapotainak ismeretében. Azt állítja, hogy Magyarország szomsződai nem a lefegyverzett Magyarországtól való félelmükben, hanem elégedetlenkedő kisebbségi nemzetek ellen állanak fegyverben. Ez a «divide et impera» poiitikája s nem lehet a demokratikus Középeurópa kiépítésének útja. Véleménye szerint Középeurópa békéje nem allhat addig helyre, mig az utód államoknak a kisebbségeket elnyomó poiitikája meg nem szűnik. A cikk objektivitására jellemző adalékként hozzuk fel, hogy ezt az összes utódállamokra, tehát Magyarországra is vonatkoztatja, hol elsősorban kell jó példát mutatni a kisebbségi politikában, mert ezzel a három országban élő magyar kisebbségek helyzetén is lényegesen könnyitenének. = Vád aiá helyezik Magyarországon az „emigránsokat.“ A kommün bukása után Magyarországból megugrott s magukat „emigráns“-okuak nevező szökevények ellen, a budapesti ügyészségen vádirat készül. Az „emigránsok“ ellen hazaárulás cimén indul meg az eljárás. Ha a vádlottak nem jelennének meg, a magyar bíróság minden valószínűség szerint in contumaciam fogja őket elitélni. Azokra, akiket a hazaárulásban bűnösöknek talál a bíróság, a vagyonelkobzást is kifogja mondani az Ítélet. = Nitti tovább mondja örőkigazságait. Csak pár nappal előbb közöltünk Nitti, volt olaszminiszter elnöknek egy nyilatkozatát, amely a törökök igazsága mellett tör lándzsát. Most újabb értékes nyilatkozatot olvashatunk Nittiről. Nitti volt olasz miniszterelnök »Amerika felelőssége» címmel hosszabbcikkben fejtegeti Amerika erkölcsi és anyagi kötelezettségeit az európai összeomlással szemben. A cikket alábbi kivonatban közöljük: Franciaország 1870 után nem felejtette el Elszász-Lotharingiát — Írja Nitti Németországnak ma legalább öt Elzasz-Lotharingiája van. Mennyi hasonló természetű igényt emelhetnének Szekeres eltűnése. Irta Szőllőssl Zsigmond. Délelőtt tizenegy óra volt, mikor az urak fölkeltek az asztaltól, amelyhez az előtte való napon este kilenckor ültek le. A csata tehát tizennégy óra hosszat tartott és mindenképpen méltó volt arra, hogy belekerüljön a kaszinó nagyestéi közé. Szekeres a folyosón mégegyszer megnézte a tárcáját. Egy árva százkoronás volt benne. Több se kicsi, se nagy. Aztán egy ösztönös mozdulattal a nadrágja hátsó zsebéhez nyúlt. A revolver ott volt. Vakmi különösebb izgalmat nem érzett. Az izgalmakon már túl volt Ami történt, az utolsó kísérlet, döntés nem is lett volna, legfeljebb — prolongáció. Ha sikerül. Da nem sikerült. Valami erősen nem is bizott benne. Sohse volt szerencséje a kártyában. Miért lett volna most, amikor ez volt a kötél, amelybe kapaszkodott ? Á szerencse nem szokott ilyen életmentő munkára vállalkozni. Nem olyankor jön, amikor rimánkodnak neki. A kocsiját a patika elé rendelte még az este. Bizonyosan ott vár. Hát csak hadd vár jón, amig el nem unja. Mi köze hozzá? Már úgy se az övé. Átment a kaszinó kertjén és hátul, a kis kapun lépett ki a közbe. Mindig mellékutcákon, közökön át ment és tiz perc malva a város szélén volt, anélkül, hogy ismerőssel találkozott volna. A faluja nyolc kilóméternyire volt a várostól. Amint áthaladt a homokdombon, a tetőről látta a tornyát és egy tenyérnyit a háza tetejéből, amint élénken piroslott ki a nagy kert sűrűjéből. Az arca megrándult, úgy kapta el a fejét, mint aki a napba nézett, egy pillanatra tétován megállt, azután lecsa-Bulgária és Magyarország is! 1914-bau a sza- ' bad és demokratikus népek önkéntes küzdelemre sorakoztak a német imperalizmus ellen. A győzelem után azonban az ántámból politikai erőszakszejvezet lett. Sokkal rosszabb tettek következtek el, mint amínőket a császári Németországnak tulajdonítottak. A békeszerződések megkötése után az amerikai azenátus befolyásos szavával tiltakozott ellenük s nem adta beleegyezését. Ezek békeszerződések Wilson 14 pontjának, amelyeknek nevében Amerika belépett a háborúba, megtagadása volt. A béke- j szerződések alkalmazása egyenesen erőszakot i vett a 14 ponton. Semmi sem dicséretesebb, j mint, az, hogy Amerika nem lépett be a Népszövetségbe. Hiszen a Népszövetség mai forma- | jában a győzők szent szövetsége, amelynek I egyetlen célja, — az erőszak konszolidálása. I — Európa jelenlegi káoszában az árja népek között Amerika az egyetlen nagy politikai egység. — Amerika nem állhat közönbösen Európa pusztulásával szemben, amelynek összeomlásanemcsupán a legnagyobc export területek elvesztését, de erkölcsi és szellemi erejének csökkentését is jelentené. Amikor a.békeszerződések szentesítették az erőszakot es Wilson 14 pontját meghazudtolták, Amerika visszavonult. Amerikának ma épp úgy a keze között van a béke felett való döntés, mint annak idején a háborúra. — Amerika a iegnagyobb hitelezője Ea rópának. Ha Franciaorszaggaí, Angliával és Olaszországgal szemben ragaszkodnék az államok adósságainak megfizetéséhez s a fizetésképtelenség kikerülhetetlen bejelentése után ragaszkodnék ahhoz, hogy a szövetségesek kiegyenlítésképpen adják át neki németországi követeléseiket s a szövetséges csapatok hagyják el a Rajnát, — az egész európai kérdést ezzel egy csapásra megoldaná. — Ha Amerika teljes határozottsággal fejezi ki ezt az akaratát, akkor megnyerte a békét, épp úgy, mint ahogy annakidején megnyerte a háborút. = Cseh lapuk Magyarországról. A »Ná rodni Politika« vezércikkben foglalkozik Magyarországnak a népszövetségbe való felvételével és fájlalja, hogy a cseh külpolitika akciója ellenére Magyarországnak sikerült a népszövetségbe hejutnia. A magyarok nem viselkednek lojálisán a szomszéd államokkal szemben s állandóan veszélyeztetik azok nyugalmát (!) Állandó int^gritásos álmaik a középeurópai béke magbontói (!) Maayaroi’szágnak le kell szerelnie, az eddig követelt politikával felhagynia, a trianoni szerződésben vállalt s a kisebbségekre vonatkozó kötelezettséget keresztül vinnie és a Habsburg restaurációról le kell pott a dűlő útra és a füzes erdő felé indult, amelynek a töltés mögül kidudorodó szürkészöld vonala a folyó útját j-lezte. a nap erősen tűzött. Mire a gáthoz ért, alaposan kimeiegedett, de azért felmászott a töltés tetejére és szalmakalapját a kezében tartva odafenn, a keskeny fokon haladt tovább. A gát tövében balról már sárgulásnak indult zöldtáblák kállámzottak. Odább a lankáson, mim valami nádas, kukorica sürüllött, az országúton aranyló portömegben egy parasztszekér, egy csikó szaladt hol előtte, hol mögötte. Megint látta a faluja bádogtetejü, gombos tornyát és egy szélmalomnak a levegőbe meredő vitorláját. Jobbról a keskeny, de végtelen erdő fűzfái, mint szürkefejű öreg parasztok, akiknek a szakáikról esönd és a szeméből ború omlik a földre. Szomorú, néma gyülekezet, amely fáradtságot lélegzik és az örök pihenés szomjúságát. A töltés tetején a gyér füvei benőtt porhanyós ösvényen szöcskék ugráltak és néha egy szitakötő színes szárnya ragyogott el a napfényben. A járás az omlós gátfokon nem volt kellemes. Szekeres egyszerre azon vette észre magát, hogy tapad rajta az ing és verejtékben úszik a feje. Lihegve állt meg. Az erdő itt nagyon keskeny volt és nagyon ritkás. Venyigével, szederindával benőtt széles kubikgödrök szakították meg. És a ritkáson túl idecsillant a folyó gyöngén fodrozódó sárgás, széles, hüs teste. Szekeres egy percig gondolkozott, azután elmosolyodott: — Ezt az utolsó gyönyörűséget végre még megengedhetem magamnak. Es talán illik is, hogy az ember tisztán és frissen jelenjék meg — odaát. mondania. A magyarok lovagiasságában, amit oly nagyon hirdetnek, nehéz hinni és élénk ellenőrzés alatt kell őket tartani. Eddigi magatartásuk ezt szükségessé teszi. A kisantant elég erős, hogy ha kell, akaratának érvényt tudjon szerezni. Magyarországnak jobb jövője érdekében a trianoni szerződésben lefektetett elvek alapján kell berendezkedni A »Cas« szerint Magyarország külpolitikája a szerb gazdasági élet magfojtásán dolgozott és nagyban hozzájárult a világháború kitöréséhez. Politikai felsőbbségét a Balkánon a bolgár cári uralom segítségével akarta magához ragadni. A magyar diplomácia jelszava: „Drang nach Osten“ ásta meg a volt monarchia sírját. A „Revue de Hongrie“ háború előtti számai világosan igazolják a rossz pöütikát, mely a monarchia vesztét okozta. A magyarok nem tanultak, még most is az integer Magyarországról álmodoznak, Habsburg-puccsokat rendeznek és a burgenlandi felkeléseket lanszírozzák, mikor pedig mindez nem használ, nyugat felé békés arcmutogatássai rokonszenvért szaladgálnak. A. népszövetségbe való felvétel volt az álra*ík netovábbja. — Szegény cseh lapok! = Cseh autonómia — Mexikóban. A Ceské Siovo szeptember I5»iki száma közli a következő érdekes hirt. Az Egyesült Államok egyik vidékén élő csehek elhatározták, hogy kivándorolnak Mexikóba. A kormánytól egy 3.000.000 hektárnyi főid átengedésót s 5 000 000 dollárnyi kölcsön kiutalását kérelmezték, a cseh kolónia Mexikóban autonómiát fog kapni. Lám, lám Mexikó milyen könnyen megadja a cseheknek, amit ők semmiaron nem akarnak megadni a szlovákoknak, a csehek és szlovákok pedig együtt a németeknek és magyaroknak. A mexikóiak úgy látszik vagy jobb emberek, vagy okosabb politikusok. Steckenpferd szappan a rég! felülmollaatatlan LillomtS jszappan jeggyel mindenütt kapható. — Bevásárlásnál vigyázzon .pontosan a védjegyre : — „Steckenpferd“ és a cég: Bergmann & Co., Tetscfien és utasítson háború utáni utánzatokat vissza. 591 Meglendítette a karjait és mint egy gyermek, szaladt le a meredek gátoldalon. E!vágódott voina, ha át, nem öleli egy öreg fűz száraz,, repedése» törzsét. Átgázolt a szederindák tüskés szövevényén, egy kubikgödör szélére állt és rövid számiét tartott. Nem kellett soká keresgélnie. Egész közel a folyó medréhez hosszúkás, keskeny mélyedés húzódott, a szálén körülnőve fiatal, de dús cserjével. A fenekét már belepte a fü, a falai sárgán csupaszlottak. — Egészen komótos, jó sir — mondta magában Szekeres. — Finom lesz... De először mindenesetre megfürdök. Két perc múlva a gödörben volt és mohón hányta le átizzadt testéről a ruhát.: Alig várta, hogy a vízben legyen. Olyan csönd és elaagyatottság vette körül, mintha ezer kilóméternyire lett vol..a minden lakott helytől... Néhány óvatosan megtett lépés után már a vizmeder száraz, puha homokján állt, amely meleg simogatfessal simult ataJpára... Egészen könnyű szellő üde és kellemes érintését érezte a testén. Kinyujtózott benne, hogy szinte ropogtak az inai. Azután egy ugrással a vízbe vetette magát, amely itt alig pár méterrel beljebb már a nyakáig ért. Néhány pillanatig a víz alatt maradt és mikor kiemelte a fejét, nagyot fajt és megnézte magát, mintha újjászületett volna. Kissé szédült,. . . Valami kattogott az agyában. De mintha minden kattogás egy-egy réteget bontott volna íe gondolatárol, amely folyton és rohamosan tisztult. Kiment a szélre, ahol csak térdig ért a viz és valami hirtelen támadt érdeklődéssel végigmustrálta a testét a déli nap izzó világításában. Dombom mellét, erős karjait, keményen épült vállát, izmos térdeit. — Harmincegy... — mondta halkan és
