Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-09-23 / 114. szám
8. oldal. «Komáromi Lapok« 1922. szeptember 23. Terdi: Traviata—Libinmo ne Licita. 5. Hugo Ifolf: Ima, Mascagni: Parasztbecsület—Lieihána. 6. Hubay : Szeretném ittbagyni a féDyfs világot .. . Dr. Kárpátby : Vándor felbök szállnak át. Idráryi: Ha meghalok visszajárok. Ismételjük, hogy a mi kedves törzspublikumunk kívánságát, a műsor összeállítása tekintetében honorálni fogjuk. Jegyek a Spitzer könyvesboltban már előjegyezhetek s nagyon kérjük a müvészrő tisztelőit. hogy tavalyi, vagy megszokott helyeikéit legkésőbb csütörtök, e hó 28-én délig feltétlen jegyeztesse elő, mert e naptól árusít* tatni fognak a jegyek. Itt közlünk Laky Suster Maliidról két rigai kritikát. Rigski kurjer. (Riga, 1921 okt. 21) Laky Scbusterné asszony határozottan tehetség. Játékának különös előnye: a nagy és teljesen tiszta technika, a jó phrasirozás, az elmélyedés és a nyngodt, (nem ideges) játék. Ami a technikát illeti — hibátlan előadást értve — a legmagasabb igényeket is kielégítő. Nehéz volna megmondani, hogy a művésznőnek mi sikerült a legjobban. Minden a legtökéletesebben volt előadva. Mégis kiemelkedő volt Detussynek „Reflets dan l’edu“ interpraetálása és a két Bartók apróság. A ráadásul adott ChopiD MinutPDvalzert, melyet, nagyszerű gyorsasággal pergetett. Schubert Moment musicaljét a müvészrő fiatalságát jellemző extravaganciájával kaptuk. Sjewodnja. (Riga, 1921 okt 23) Közönségünk a kiáltó reklámok nélkül fellépő magyar zongoraművésznővel szemben tanúsított hideg magatartása gyorsan felmelegedett, sőt már a fényes tehetséggel megáldott művésznő első komoly taktusai után. Laky Scbuster Matild nemcsak egy magas, sokoldalúan kidolgozott, hanem tökéletesen képzett játszőtehetségét. is, mely 'idegen hatásokat nem kever, hanem csakis a játszandó darabokhoz tartozókat, de ezeket, aztán nagy értelemmel adja is elő. De Laki Schuster M.-rak nincs is szüksége olcsó hatásokra, s épp ezért érte el sikerét a mély átgondolással adott, Bach Taussig’s fantastia, Mendelssohn Varratiói és Beethoven d moll Sonstával. mely utóbbinál bebizonyította, hogy érti a Beethoven muzsika nyelvét. Szigorú rbytmusát Mendelssohnnál tapasztaltuk, hol az kü’önös jól érvényesült. Debussy és Liszt Mamporitiainál nepy tudással hozta azok zenei szépségüket. A virtouz fény és kristálytiszta technika a La Campanella ráadásoknál tomboló tetszést váltott. A Bartók átdolgozásai nem érdekesek. Nagyon örülnénk, ha Laki Schuster M. más honfitársai characterisztikus darab müveivel is megismertetne. — Uj verskötet. Az ősz folyamán olyan értékes és hatalmas költői becsű mű jelenik meg Kolozsvárott, mely az újonnan fellendült erdélyi irodalom utóbb megjelent könyveinek átlagát értékben magasan és messze fölül fogja múlni. Szombati-Szabó István, az országos nevű és méltán elismert nagyszerű poéta, kiDfk eddigi három verskötete, a „Pirkadatkor“ (1908.), a „Szomorú füzek alján“ (1909.) és „A balál parkja“ (1915.) nagy magyar és fővárosi könyvkiadó vállalatok kiadásában jelent meg, negyedik verkötetét „Életem“ címmel Erdélyben bocsátja a közönség elé, minden erdélyi magyar könyvespolc díszéül. E könyv a jeles poétának az utóbbi három esztendő alatt erdélyi folyóiratokban, a „Tavasz“-ban. a „Magyar Szódban, a „Napkeletiken, „Pásztortűz“-ben, „Vasárnapiban, „Uj Életiben, „Erdélyi Szemléiben és a „Keleti Újság“-ban etc. megjelent válogatott költeményeit fogja tartalmazni. E verskötetből kettős bisdás készül: a rendes, melynek előfizetési ára lo cK. és egy díszesen illusztrált kiadás száz számozott példányban, mely gyűjtők és műbarátok számára készül Kós Károly nagynevű díszítőművészünk illusztrációival, a költő arcképével és manupropiájával. E diszes kiadás előjegyzési ára 50 cK. A verskötet kizárólag előfizetés utján szerezhető meg, könyvárusi forgalomba egyáltalán nem kerül s így már a rendes kiadásnak is meglesz a szerényebb erszéujű gyűjtők számára a mega különleges értéke. Az előfizetési pénzek, valamint a gyüjtőivek és azok iránti megkeresések szerző címére (Lugoj—Lugos. Spl. C. Bredicenau (Andrássysétány) 3. gz. Ref. lelkészi hivatal) kőldendők, de előjegyzéseket elfogad a „Vasárnap“ kiadóhivatala is (Cluj—Kolozsvár. Str. Memorandnlui 3.) Egytdejülee ugyancsak előfizetést hirdetnek Szombati-Szabó Istvánnak a Krisztus utáni VIII. IX. és X. századbeli régi japán költőkből készített műfordítási antológiájára, amelynek egyes darabjai a »Napkelet«, »Pásztorűz«, »Vasárnap« és »Keleti Újság« hasábjain jelentek meg. Ez fxotikumánál fogva is nem mindennapi érdek* sségű és irodalmi invaneségszámha merő japán műfordítás gyűjtemény elöfizelési ára 5 cK. — Hírek a magyarországi sajtó köréből. A magyarországi sajtó köréből az utolsó napokban löbb jelentős változás volt. A »Szózat« főszerkesztője, Ulain Ferenc dr, nemzetgyűlési képviselő, és felelősszerkesztője. Sülle Antal megváltak a laptól. Helyettük mint főszerkesztő Zsilinszky Endre dr., nemzetgyűlési képviselő, a lap volt főmunkafársa, mint felelős szerkesztő Tóth Tihamér dr., a «Magyar Tőzsde» cim.ü közgazdasági hetilap tulajdonosa jegyzik a lapot. Ugv’átszik Rákosi Jenő Budapesti Hírlap lapváüalata Miklós Andor és Légrády Testvérek példájára szintén trösztté akarja kifejleszteni vállalatát. A »Budapesti Hírlap» a 8 órai Újság utáD mostan érdekkörébe vonta a »Virradat »ot és a „Hétfői Hir>ap-“ot. Ezeken a lapokon kívül még számos egyéb heti lapot is megszerzett, most pedig «Magyar Élet» címen hetilapot alapított. amelynek főszerkesztőjeként Tisza György grófot Dyerte meg. A B. H. tröszt ilveténképen való kifejlődése után ma a budapesti lapok majdnem mindegyike valamelyik tröszthöz tartozik. Eddig ugyanis pégy tröszt van: a Légrádyféle, a Miklós Ardor-féle, a Banga pá+er-féle és most a B. H. trösztje. — A miskolci „Reggeli Hírlap“, amely eddig is Magyarország legnagyobb vidéki napilapja volt és tartalom és terjedelem dolgában versenyzett a pesti lapokkal, részvénytársasággá alakult át. Ezzel kapcsolatban a lap szerkesztőségét is kibővítették. így munkatársakként léptek be Pályi Ede dr., a »Budapesti Napló» volt főszerkesztője. A Reggeli Hírlap Pesten kivül Bécsben is szerkesztőséget létesített, amelynek vezetőjéül a részvénytársaság Szemere Pált. a Bécsben működő magyar publicistát szerződtette. Szemere Pál egyébként a hónap elején átvette a budapesti »Virradat» bécsi szerkesztését is. «Virradat» ról szólva meg kell említeni, hogy a Jap uj érdekeltség kezébe kerülve, Drózdy Győző, akinek »Magyar Ugar» cimü rendkívül elterjed, hetenként kétszer megjelent rotációs lapját a kormány betiltotta, uj lapot szándékozott indítani. Mivel a kormány az ellenzéki politikus régi lapjának újra való megjelenését még mindig nem akarja megengedni, Drózdv Győző uj lapja, uj cimen fog megindulni. Drózdy uj lapja napilap lesz és cime: «A Rög». A lap a jövö hónap közepén jelenik meg, főszerkesztője Drózdy Győző, felelős szerkesztője pedig Dénes István dr. nemzetgyűlési képviselő, a magyar földmunkások pártjának vezére lesz. KÖZGAZDASÁG. A Komáromi Első Hitelintézet 76. évi közgyűlése. Szokatlanul szép számmal egybegyült részvényesek részvételével f. hó 17-én d. e. 10 órakor tartotta 76. évi rendes kőzeyülését Komárom legrégibb pénzintézete a Komáromi Első Hitelintézet. A közgyűlésen megjelenteket Galba Károly az igazgatóság elnöke üdvözölvén, röviden vázolta az üzletév eseményeit, s rámutatván a súlyos gazdasági helyzetre, amely a Hitelintézet üzleti életében is éreztette hatását, a közgyűlés határozatát kéri az intézet vezetésének, üzleti tevékenységének miként leendő további biztosítása iráDt, Nagy János ifj. cégvezető főkönyvelő ismertetése után a közgyűlés tudomásul vette az évi jelentést, s a szokásos felmentvényt valamint az igazgatóságnak, úgy a felügyelőbizottságDak megadta. Czike Dénes a részvényesek nevében kifejezést ad teljes bizalmának az intézet vezetősége iránt. Ez a bizalom azonban nemcsak az intézet kipróbált vezetőségének, tisztviselő karának szól, de vonatkozik az intézet jelene és jövője iránt is. Az az intézet, amely 76 éven keresztül bírta a közönség bizalmát, amely egy hatalmas környék lakosságát tudta üzletfeleinek megnyerni, s évtizedeken keresztül megtartani, a jelen, minden egyénre, de minden még hatal masabb pénzintézet életére is súlyosan nehezedő gazdasági válság közepette is szilárdan áll. Az intézet gondjait a nagy átalakulás okozta, a válság sem tarthat azonban oly soká, hogy az komoly krízisbe hajtaná az intézetet. Hogy egyesek körében a remény veszteség jelei mutatkoznak, az nem lehet ok és irányitó akkor, amikor a javulás a konsolidáció jótékony hatására már számítani is reális adottságok vannak. Csepy Dani igazgatósági tag felveti a kérdést, hogy tekintettel az igazgatói állás üresedésére, nem tartaná-e a közgyűlés alkalmasnak az állás betöltését. Bálint István és Fried József a részvényesek nevében kifejezést adnak teljes bizalmukról az Intézet mai vezetői iránt, az igazgatói állás betöltését elhalasztják arra az időre, midőn az Intézet tőkéi birtokában teljes aktivitást fejthet ki. A közgyűlés az Intézet igazgató állását így be nem tölti, s megbízza az igazgatóságot az intézet vezetésével. A közgyűlésnek egyéb tárgya nem lévén, az berekesztetett. * A Komáromi Első Hitelintézet üzleti eredményszámláját figyelemmel nézve, sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az — mintha a bizalom spontán megnyilatkozása lett volna — »öreg TakaréknaK« ismert régi pénzintézetünket a megváltozott viszonyok majdnem teljes tétlenségre szorították. Mégis a közönség teljes bizalmáról tesz tanulságot, hogy betevői és hitelezői a mindenkire oly károsan nehezedő gazdasági válság idején kezd erőre kapni. Az intézet hatalmas betétállománya, több mint 7 milliót kitevő hadikölcsön érdekeltsége, természetesen nem maradhatott hatás nélkül az Intézet háború utáni életére. A kitartásnak eredménye lett, hogy az Intézet kötött és fenntemlitett tőkéi mobilizálódtak a IV. cseháilami kölcsönjegyzése által. A sok jogos panaszt kiváltott hadikölcsön-törvény következtében ugyan súlyos veszteségek érték az Inéztetet, annyit azonban mégis eredményezett az értékek elodázhatatlan konvertálása, hogy a majdnem holtnak nevezhető töke jövedelmezővé tétetett. Mint tudjuk, a csehszlovák államkölcsön kamatainak kifizetése még késik, okát alig találhatnánk ki, mindenesetre azonban számítani kell arra, hogy a kamatkifizetések halogatása sokáig nem tarthat. Mig egymásután alakulnak az uj bankok s terpesztik ki polypkarjaikat oda is, ahol régi intézetek a hiteligényeket az összeomlás előtt bőségesen kielégiteui tudták, addig a régi magyar intézetek külföldi követeléseinek rendezése, a betétek zárolása és a banki kölcsönön kivül eső egyéb kamatozó kötvények átváltásának halogatása által a kétségbeesés határáig tolódik. A magyar kankok a gazdasági élet irányításában, feljavításában összekötött kézzel állnak s ezrek és ezrek produktiv munkáját kénytelenek holtponton tartani. A helyzet, amibe a Komáromi Első Hitelintézet került, sorra sújtja valamennyi más bankot, amely hadi kölcsöut jegyzett s abban az időben, ez intézetek számítottak is e kényszerű veszteségre, de azon joggal számíthatnának arra is, hogy az a hatalmas áilam, amely az Ígéretekben soha fukar nem volt, egyszer már tettekkel cáfoljon rá azokra a kétségbeesés által kiváltott panaszokra, amelyek nem kiváltságokat kérnek, hanem jogos követetelések teljesítését, annak a bizalom-váltónak honorálását, amelyet száz és százezer ember nem magaszántából mégis zsirálni volt kénytelen, elfogadója pedig sehol nem akad. A. 8sser*e&&tésért * föwtecjse».-*» 4 felelőt* Lspktadő: Spiteer Bála« »'»»'««lőtt RrSt*»* •öíuloí köriwvuví«i*tái4b*!,i ZSOLDOS TANINTÉZET BUDAPEST., VEI., DOHÁNY-UTCA 84. TELEFON: J—124—47. A legjobban készít elő magánvizsgákra. S69
