Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-09-23 / 114. szám

1922. szeptember* 23. „Komáromi Lapok“ 5. oldal. pedig kétségtelen, hogy a polgárok egymás iránti szeretető és ragaszkodása teheti csak naggyá az államot, és ez örök igazság befo­gadásától, valamint a magyar katkolikus és protes1 áns, úgy a magyar zsidó sem lehet ide­gen, mert mindegyik a szeretet vallását követi. Dr. Farkas Benő, Komárommegye főorvosa.“ r r c s 1 < 1 lltleuél uisumot 1 ninden államba a legggorsabban és leg­­ilcsóbban megszerzek. Didékt megbizá­­okat a legggorsabban elintézek, miután etenklnt háromszor megy küldönc Prágába Eljárási dij 35 korona. cím: László Zsigmond n Jratislaua (Pozsony) Széplak-u. 12. sz. m Hns Mamái kiállítása. — Szept. 24-én, vasárnap nyílik meg. — Angol, francia és német kezdeményezésre az utóbbi évtizedekben mindjobban terjed egész Középeurópában az a meggyőződés, hogy a művészi nevelésben elérhető eredmények nem csupán az általános kultúra szempontjából, hanem az ipari termelés, tehát nemzetgazdaság szempontjából is nagy fontosságúak és nélkü­lözhetetlenek. Bármilyen ezirányu iparkodást tekintve, ha nem is volna o'y eredményes mint éppen a szóban forgó esetben, haladásnak jele és leg­­meszebbmenő pártfogási a tarthat igényt. Harmos Károly festészeti és iparművészeti tanfolyama e szűk város szűk határai között is a közönség szimpátiájával találkozott már első lépése alkalmával és következetes egész­séges fejlődésével mindig jobban és jobban vonja magára az érdeklődést. A tanfolyam az évzáró kiállításával tulaj donképen nem a nagyközönség igényeit kielé­gítő, vagy külső hatásokra törekvő szándékkal fog a nyilvánosságra, hanem intim jellegű beszámolót akar adni egy-egy évi munkásságról, hogy a növendékek igy egymás mellé állítva, nemes versenyre buzduljanak fel és a közönség kritikája folytán a gyakorlati életbe érintkezést vegyenek. A holnap (vasárnap) délelőtt 10 órakor megnyíló kiállítás örvendetes etape-ot jelent a jeles tanfolyam fejlődésében Ha tekintetbe vesszük, hogy hetenkint csak két délutánon dolgoznak és pedig csak rövid 9 hónapon át, úgy elsősorban szembetűnő a nagy mennyiség, amellyel bemutatkoznak. 70 drb. kép és temér­dek rajz-vázlattanulmány, továbbá batikolt, hímzett, varrott stb. iparművészeti darabok teszik színessé, érdekessé a kiállítást és arról amunkakedvről, jókedvről tesznek tanúbizony­ságot, melyet a mester növendékeibe szuggerál anélkül, hogy nyomát látnák holmi türelmi trainingnek vagy az ancién école bármely más ferdeségének. A tanítványok céltudatos, erős akarásával és a jeles mester harmonikus együtt­működéséről győz meg mindenkit ez az uj beszámoló és őszintén kívánjuk, hogy az a fiatalos kedv és tettvágy, mely a tanfolyam vitorláit dagasztja, ne lankadjon és vigye tovább is frissen és biztosan célja felé. Részletes bírálatra még kitérünk. A nagy érdeklődést keltő kiállítás vasár­nap délelőtt 10 órakor nyílik meg és közel egy hétig lesz nyitva. Belépődíj a megnyitás napján 2 K, a többi napokon 1 K. Tanintézetek növendékei ha tanáraik vezetésével tekintik meg a kiállítást, fejenkint csak 50 fillér belépődíjat fizetnek. A kiállítás naponta 9—12 ig és 2—-5-ig van nyitva. — Tankönyvek, írószerek, tanszerek kap­hatók Spitzer Sándor könyvkereskedésében. — A Kereskedők Testületének hétfőn tartott választmányi üléséről kapjuk folytatólag a következő tudósítást: A kereskedelmet immár a legválságosabb helyzetbe juitatták az itteni viszonyok. A választmány megállapította, hogy ezen a bajokon csakis a leggyoisabb állami intézkedések segíthetnek. A tulmagasra kivetett adók igen tetemes redukálásai, a forgalmi és fényüzési adók megszüntetése, a vasúti, posta, távirótarifák nagy mértékű csökkentése, a szom­szédos államokkal a legteljesebb szabad, vám­mentes forgalom biztosítása: azok az eszközök, amelyek gyökeresen segíthetnek a katasztrofális pangáson. Honorálja végre az állam a hadikölcsön tartozásait, szabadítsa fel a pénzintézetek lekö­tött értékpapír nagy vagyonállományát, fizesse a koronajáradék kamatját, a betétek ós folyó­számla követelések igy pénzzé lesznek, lesz a kereskedőknek miből kezdenie. Itt minden keres­kedői forrást már megemészt a rettenetes adó­teher, illeték stb. A vagyon és vagyonszaporulat csak a bejelentéseken áll fönn, tényleg sehol sincs már meg. Ejtse el az államkincstár ezen önönmagát túlélt adónemet. Pénzünk javulása tönkre tett minden exportot. Belföldön nem lehet Cseh Szlovákia ipari terményeit elhelyezni. Ily értelemben járul a testület az országos szövetség mentőakciójához. A választmány ter­mészetesnek tartja, hogy a gazdasági pangás következtében az árukínálat a legteljesebb mér­tékét érte el s ennek magától jövő folyománya a minden áru árának tetemes csökkenése. A túlságosan elszaporodott minden szakmában megállapítható gyengébbek a krízis alatt állják tüzpróbáikat. A termelőket, nagykereskedőket, pénzintézeteket méltányos türelmességre kéri a testület, másrészt a nagyközönség szives jóindu­latához fordul, hogy támogassa az itteni keres kedőket vásárlásaikkal és az adósságok törlesz­tésével, fizetésével. A választmány az itteni állomásfőnökség megértő előzékenysége alap­ján azt is közli a testület tagjaival, hogy ezentúl a vasat a darabárukat is küldönc utján értesíti, de egyben felkéri a testületi tagokat, hogy az ilyen avisókat jól nézzék meg és csakis a nékik szóló értesítést vegyék át, a kézbesítő küldöncnek legyen a mások részére j érkezett áruk kézbesítési munkájában irányítás­sal segítségére. Az áruk kellő időre elhozandók a vasútról, nehogy fekbért legyen kénytelen a Cs. Á. V. felszámítani. — Harangszentelós. F. hó 17 én nagy üunep8 volt Párkánynak. A háború folyamán elvitt két harang helyett a hívők és a társadalmi egyesületek áldozatkészsége lehetővé tette az uj harangok beszerzését. A harangszentelést vasárnap délelőtt nagy ünnepségek közepette dr. Mayer Imre komáromi, volt párkányi apát­plébános végezte nagy segédlettel. D. e. 8—729 ig gyülekezés volt az állomásra vezető utón a keresztnél, ahová négyökrös, virágokkal diszitett szekéren a megkoszorúzott harangokat hozták. Innen ünnepi menet a templom elé ért. A templom előtt történt a beszentelés. Az ünnepi beszédet Torna István muzslai plébános tartotta, azután iskolás gyermekek szavalata, majd a dalárda éneke következett. Végül ünnepi szent mise volt a komáromi papnövelde növendékeinek segédletével, melynek végaztével megszólaltak az időközben felhúzott harangok. — A Prot. Jótékony Nősgylet közgyűlése.) A Komáromi Protestáns Jótékony Nőegylet szeptember 24 én, vasárnap, délután 3 órakor, a Kollégium tanácstermében tartja évi rendes közgyűlését. A közgyűlés tárgysorozata : 1. Jegy­­zőköoyvhitelesitők kijelölése. 3. Jelentés az egyesület 1919—1921. évi működéséről. 3. Az 1919. 1920. 1921. évről szóló zárszámadások és kimutatások megvizsgálása és a felmentvény szabályszerű megadása. 4. Tisztikar és választ­mány tagjainak 3 évre leendő megválasztása. 5. Az elnökséghez a közgyűlést 8 nappal meg­előzőleg benyújtott indítvány tárgyalása. — Tlsztujitás a cserkészeknél. A főgim­názium Jókai cserkészcsapata a napokban tar­totta tisztújító és toborzó gyűlését, amelyen a 80 tagot számláló csapatot újjászervezték és kiegészítették uj leventékkel. Karle Sándor fögimnázinmi tanár parancsnoksága alatt ifjú­sági vezér lett segédtiszti minőségben Salgó Sándor VII. o. t., akit a kiképzés és tanítás munkájában három rajparancsnok: Cservenka G. VII. o. t., Kreschka K. VIII. o. t. és Mo­­hácsy János VII. o. t. támogat a tizennégy tagból álló őrsvezetői karral. Ezredkürtös és a fuvózenekar vezetője Denk Pál VII. o. t., a vonószenekar prímása Goldfahn T. VIII. o. t., zászlótartó és játékvezető Feiszthammel L. VIII. o. t., főszakács Fischer I. VI. o. t., pénz­táros és Sipos Bigó D. VII- o. t., rajkürtösök : Angyal T. VII. o. t., Nagy Á. és Sedivi L. IV. o. t., szertáros Kelemen F. V. o. t. lettek. Érdemes tábori és csapatszolgálataikért ezüst­jelvényes kitüntetésben részesültek Ipovitz S., Kelemen F., Salgó S., Kocsis L., Cservenka G. és Mohácsy J. rajparancsnok. — Az árvizsgáió bizottság f. hó 25-én d. u. 4 órakor ismét ülést tart. A kormány árle­faragó ukázaihoz már kezdünk hozzászokni, de hogy minden két hétben újabb és újabb fara­gásra lenne szükség, azt tagadni merjük. A legutóbbi ármegállapításkor a sertéshús árát 16 koronában állapították meg, a sertéshúst ma már 14 koronáért mérik! Kérdjük tehát, mire való a megállapítás, amikor a kereske­delem, a forgalom maga is leszállítja az ára­kat. A mai — még soha nem tapasztalt — minden társadalmi réteget egyformán sújtó válságban, éppen a legnagyobb adófizető ala­nyokat a tönk szélére kergetni, sem szociális, sem financiális szémpontből helyesnek nem tart­hatjuk. Örömmel veszi tudomásul kereskedő, iparos és fix fizetéses fogyasztó, ha olcsóbban tud valamit beszerezni, de ügyelni kell arra, hogy a nagy árváltozás a gazdasági életet, a termelést meg ne akassza. Az állam részéről még nem tapasztaltuk, hogy leszállóit volna az árakkal, hogy a zóra cigaretta olcsóbb, a vasúti szállítás pedig marad a régi, csak két­ségbeesett mosolyt válthat ki azokból akik az árleszállitó akció miatt ma fizetési zavarokkal küzdenek. Az árvizsgáló bizottság ülésein ho­zott határozatok gyakran nem felelnek meg az üzleti viszonyoknak, ebben azonban maguk a kereskedők is vétkesek, mert akárhányszor láttuk, hogy az érdekeltek az üléseken meg sem jelennek. Ha a kereskedők a bizottság előtt szükséges felvilágosítással szolgálnának, tehát ha a kereskedők, iparosok legalább ér­dekképviseletről gondoskodnának, sok panasz­nak útját állni lehetne. Hogy a bizottság a | lehető legalacsonyabb árakat állapítja meg egyes cikkeknél, ez természetes, hiszen a kö­telessége, de viszont a kereskedők és iparosok érdeke, hogy a maguk véleményének a bizott­ság előtt kifejezést adjanak. Helyesnek tarta­nók ha a Kereskedők Testületé szakonkint bi­zottságot alakitana, amelynek képviselője a bizottsági tárgyalásokon az egyes kereskedelmi és ipari szakmák kívánságait előterjesztené. A miniszterekhez küldött memorandumokkal Ko­máromban nem fog a helyzet megváltozni. — Zsidók újévi ünnepe. Holnap, szomba­ton ülik meg a zsidók az űjévnapját, a Rós hásáná-1, mely az idén az 5683-ik évet vezeti be. A zsidók újévi ünnepe, a Fristi hó 1. és 2., az emlékezés vagy az ítéletnapjának is neveztetik, mivel zsidó felfogás szerint, e napon, mely a világteremtés napja, az Úr megemléke­zik teremtményei cselekedeteiről és Ítéletet mond minden élő fölött. Az újév napja egyik legnagyobb ünnepe a zsidóknak, kik e napon megtöltik az imaházakat, hogy a Jehova irgal­masságáért fohászkodjanak. — Községi és körjegyzők kongresszusa í Tátrafüreden. A Szlovenszkói Országos Jegy­zői Szövetségnek folyó hó 28-án délelőtt 10 1 órakor Ótátrafüreden tirtandó közgyűlésének napirendjén a következő tárgyak szerepelnek: 1. Elnöki jelentés. 2. 1920. és 1921. évi úgy a Szövetséget, mint a szaklapot illető zár­számadások. A Szövetség és a szaklap 1923. évi költségelőirányzatainak tárgyalása. 4. A folyó évi szeptember hó 25 ig a szövetség elnökénél Írásban benyújtott indítványok tár­gyalása. Csak az írásban benyújtott indityá nyok tárgyalhatók a közgyűlésen. 5. A meg­üresedett szövetségi tisztségek betöltése vá­lasztás utján. A szövetségi alapszabályok 13. §-a szerint a közgyűlésen való részvételre csak . az jogosult, aki a tagsági dijakat lefizette s t azt a közgyűlés napján az e célra kirendelt • bizottság előtt a belépti jegy átadásánál iga­­■ zolja A közgyűlés rendezöbizottságának el­­» nöke: Gótsch Károly nagyszalóki körjegyző, i tagjai pedig: Sokol László hranovnicai, Boks k Árpád velkai, Kabina Gyula késmárki, Kunsch

Next

/
Thumbnails
Contents