Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-09-16 / 111. szám

lí»22 szeptember 16. 7. oldal. .Komaromi .Lapok Őszi látomások. Keserű álmok bus falu tanyáján nem ülnek dévaj Élettivornyákat. Némán, halkan, busán szövöget egy sarokban a méla Bánat. Áz őszi szelekbe sóhajt szórnak s mi könnyet szüretelünk a Lét hegyén. Tavaszi álmainknak szűzi rózsa rendjét kaszálja egy szikkadt őszi bus legény. És bent a bánat szomorú tanyáján egy finom fátyolt szőnek csendesen. A szürke, fekete vékony lepelbe belefonódik sok könny, kába szerelem. Szövik az Életet balkan, finoman . .. Szőnek egy fátyolt. Oh hányszor elszakad! S ilyenkor egy könnyet letörölve sarokba hajítjuk a csalódott álmokat. ... Várjuk ... a soh’sem jövö hajnalt... és a bánat tanyáján szőnek szürke lepleket. Örök, bus 'elek fonnyadt hazájából szökik az Élet... a caókos kikelet. 1922. Radvdnyi Károly. — Személyi hir. Balogh Elemér, a dunán­­inneni református egyházkerület püspöke f. hó 17-én vasárnap a déli vonattal Komáromba érkezik, hogy rósztvegyen a Ref. ifjúsági egyesü­letnek jubileumi díszközgyűlésén. — Szomorú évforduló. Egy évvel ezelőtt gyászos reggel virradt reánk. Lapunk nyomása közben megrendítő hir csapott le: e lapok alapítójának, a magyarság vezérének, Tuba Jánosnak halálhíre . . . Előző délután még bent járt szerkesztőségünkban, egy volt magyar ál­­tamférfiu nekrológját irta meg és adta le a lap­nak s másnap reggel örökre eltávozott körünkből Leesett a mi fejünknek koronája! — jajdultunk fel akkor a szivünket át“áró fájdalomban, mert a csapás, mit halála okozott, valami mérhetet­len nagyságban sújtott bennünket s éreztük magunk körül a nagy űrt, melyet távozásával itt hagyott. Kegyeletünk virraszt emléke felett s nehez napjainkban rája gondolván, az ő szellemétől köicsönzünk erőt magunknak a nagy küzdelemhez. Egy éve immár annak, hogy elköltözött s az a nagy veszteség, mely bennünket halálával ért, ma is pótolhatatlan. Az ő nemes lelkének kisugárzó fénye elhal­ványult örökre, nagy tettekre buzdító lelkes szava elnémult, munkás kezéből kihullott a toll . . . Nekünk csak a fájdalom és emléke­zés maradt, fájdalom elmúlásán, emlékezés az ő nemes szellemére. S mikor halála évfordu­lóján kegyeletes fáklyát gyújtunk az ő nagy és feledhetetlen emlékének, az őszi borongós idő homályából kiragyogó szelleme ad erőt, hitet és bizalmat a további munkára. Az ő áldott emléke a mi legnagyobb erőnk! — Huszonötévé» egyesület. A Komáromi Ref. Ifjúsági Egyesület vasárnapi jubileuma a város társadalmának széleskörű részvételével fog a Kollégium nagytermében lefolyni. A dél­után 3 órakor tartandó díszközgyűlésen meg­jelenik Balogh Elemér ref. püspök is, ki az ünnepi beszedet fogja mondani. A püspök foga­dásara a délben Pozsonyból érkező vonathoz az egyesület tagjai bandériummal és testületileg fognak kivonulni, hogy a körükbe érkező fő­pásztort minél ünnepélyesebben fogadják. A dísz­közgyűlésen a helybeli testvéregyesületek kül­­döttsegileg fogják magukat képviseltetni, hogy a jubiláns egyesületet fennállásának negyedszáza­dos évfordulóján igaz szeretettel övezzék körül. Az egyesület ifjúsága este 81/* órakor a Dózsa­­fóle »Vigadó« helyiségeiben zártkörű táccestély­­lyeí fejezi be az ünnepet, mely huszonötéves munkásságának történetét zárja le a derék egyesület életében. t» — Hidassy Sándor operaénekes Komá romban. Az elmúlt évben annyira várt, neves magyar tenorista Hidassy Sándor ezidén, mégis valóra váltja komáromi tisztelőinek óhaját s október elején eljön, hogy gyönyörködtessen remek lyrai tenorjában. A kiváló sokoldalú müyész az énekművészet legnehezebbjét a , choral éneklést is műveli a világhíres pécsi székesegyházban, melynek roppant gazdag fnn- | datiói teszik lehetővé, hogy ily művészeket, j mint Hidassy megfizethessen s vasárnapi püspök- * miséken gyönyörködtesse a pécsi közönséget a legtökéletesebb gregorián s egyébb énekekben, ugyanabbau a templomban, melyben Sehraidt­­haueiünk ez év májusában eddig tán legna­gyobb közönségnek mutatta be művészetét. De ez is csak Pécsett volt lehetséges, hol oly nagy s intelligens muzsikus publikum van, hogy egy­mást érhetik a telt házu koncertek, aooí a J legjobb művészeket igyekszik az egész város » összetartó közönsége megélhetéshez juttatni, j hogy minél többször élvezhessenek tökéleteset, És erre legeklatánsabb példa Hidassy, aki vendégszerepel a pécsi színház operáin, chora­­listája a dómnak és legközelebb az izraelita templomban fogja az ünnepek nagyszerűségét növelni. Remek műsorát legközelebb közöljük. Ugylátszik, hogy október elején fényes estéket nyújthat a Jókai Egyesület publikumának és számit is viszonzásul a legteljesebb támoga­tásra. — Elhunyt tanító. Súlyos csapás látogatta meg a koinárommegyei tanítók karát. Amiat őszinte részvéttel halljuk, egyik derék kollé­gájuk, Szabó László fiissi r. kát. kántortanitó bosszú betegség után munkás életéuek 44-ik évében elhunyt, gyászbaboritván szerető csa­• ládját, rokonságát és barátait, kartársait. Péu- I teken d. u. temették ei nagy részvét mellett. Haláláról Komárom füss község és iskolaszéke az alábbi gyászjelentést adta ki: Komárom­­füss község és iskolaszéke a maga s a mélyen sújtott család nevében az Isten akaratában megnyugodva szomorú szívvel jelenti, hogy a közügy és a gyermeknevelés terén fáradhatat­lan tántortanitója, szerető férj, atya és rokon í Szabó László 1922. év szept. 13-án, délután 3 órakor hosszas betegséget szenvedve a ha­­lotti szentségeknek ájtatos fölvétele után éle­­tének 44-ik, boldog házasságának 21, kántor­­tanitóságának 25-ik évében az Urban csende­sen elhunyt. A boldogult temetése a r. kát. szertartás szerint Komáromfüssöu szept. 15-én 1 délután 4 órakor, a szentmise áldozat lelke üd­­í vösségeért szept. 16-án reggel 7 órakor lesz. Komáromf'üss, 1922 szept. 13 án. Szabó Lászíóné Hadarics Erzsébet neje. Erzsébet, Franciska, László, Sándor, Olga gyermekei. Szabó Márton, Szabó Erzsébet szülei. Emil, Kálmán, Rozália, Margit testvérei. Özv. Hadarics Palné anyósa. Komáromfüss község képviselete és iskolaszéke. Az örök világosság fényeskedjék neki! — A magyar és szlovák vasutasok ellan. j A szlovák-magyar testvériséget nemcsak az ezeréves műit erösiti meg, a túlfűtött cseh 1 soviniszta politikai körök elég gyakran gon- I doskodnak arról, hogy az ittélő magyarság és í szlovákság közös bajban, közös elnyomásban még jobban összeforrjon. íme egy ilyen közös elbánás: A vasutigazgatóság a sziovenszkói vasutas tisztviselők egy jelentékeny kategóriáját karrierjükben visszavetni készül. A vasutigaz­gatóság ugyanis hivatkozva a vallás és köz­oktatásügyi minisztérium 1921. évijulius 18 án kelt 67016/921. sz. és a vasutügyi minisztérium 1921. június 29 én kelt 24/954/1. sz. rendele­tére a felsőkereskedelmi érettségit tett hiva­talnokokat nem ismeri el a II, b. statusra képesítetteknek és a III. statusba sorozza őket, amelyben a csak elemi iskolai végzettséggel bíró vasúti alkalmazottak vannak. Jogászi kö­rökből nyert információink szerint eme rendel­kezés ellenkezik az 1883. évi iskolatörvény és az 1907. évi vasúti pragmatika rendelettej, amelyek megnevezik azokat az iskolákat, melyek a középiskolákkal egyenrangúaknak veendők. Ezek között vannak a kassai, turóc- '■ szentmártoui, alsókubini, késmárki, beszterce- j bányai és pozsonyi felsőkereskedelmi iskolák. A vasutigazgatóság most nem ismeri el a volt j felsőkereskedelmi iskolákat egyenrangúaknak ? a mostani csehszlovák kereskedelmi akadémi­ákkal és hasoprangunak veszi az összesen hat osztályú polgári leányiskolákkal. Ennek kö­vetkezménye viszont az, hogy a középiskolai ; végzettséggel bíró II. statns tisztviselői közül \ azokat, akiknek felsőkereskedelmi iskolai érett- l ségijök van, ledegradálják a III. status ama \ tagjai közé, kik pl. az elemi iskolákon kivüi ! mindössze egyéves mezőgazdasági, tejgazda- j sági és sajtkészitósi tanfolyamokat végeztek. j Mint értesülünk, az egzisztenciájukban súlyosan ; érintett sziovenszkói vasúti tisztviselők ügye, amennyiben a vasutigazgatóság ragaszkodik rendelkezéseinek végrehajtásához, a parlament elé kerül. Az interpelláló képviselők rá fognak mutatni a rendelkezés indokolatlan voltára, valamint a szlovák és magyar vasutasok ellen irányuló tendenciájára és követelni fogják an­nak visszavonását. — A Prot. Jót. Nőagylat közgyűlése. A Komáromi Protestáns Jótékony Nőegylet 1922. évi szeptember hó 24 én, délután 3 órakor, az alapszabályok 19. § 5 ik bekezdésének beállta esetén pedig 1922. évi október hó 1 én, délután 3 órakor a Kollégium tanácstermében tartja rendes közgyűlését, melyre az egylet tagjait tisztelettel meghívja az elnökség. A közgyűlés tárgyai: 1. Jegyzőkönyvhitelesitők kijelölése. 2, Jelentés az egylet 1919—1921. évi működéséről. 3. Az 1919, 1920, 1921 évi zárószámadások felülvizsgálása és a szabályszerű felmentvény megidása. 4. Tisztikar és választmány tagjainak 3 evre leendő megválasztása. 5. A közgyűlés előtt 8 nappal az elnökséghez írásban beadott indítványok tárgyalása. — A kisebbségek iskoláinak védelmére alkalmazható az eletbelépett kis iskolatörvény, amelynek 7. § a kimondja, hogy olyan osztályt, amelynek 60-uál több tanulója van, sem meg­szüntetni, sem pedig más osztállyal egyesíteni nem szabad Csehországban ez alapon számos német osztályt, amelyet előzőleg beszüntettek, ismét fölállítanak. — A hadisegélyek kifizetésének uj rendje. A népjóléti minisztérium már egy korábbi rendeletében kimondotta, hogy a hadisegélye­zéseknél is behozza a nyugdíjrendszert. Akiket ugyanis a kerületi orvosi hizottság rokkantnak jelent be, megjegyezvén a rokkantsági fokoza­tokat is, azoknak a részére állandó nyugdijat utalványoz. A hadiözvegyek és árvák is hasonló ellátásban részesülnek. A nyugdíjrendszerre való áttérés azonban csak fokozatosan történik, mert az admioisztráció még bizonyos nehézségekkel jár. Kassán még körülbelül 180 an kapják a nadisegélyeüet, de már újonnan megállapított fokozatok szerint Az uj megállapítások értel­mében a hadiözvegyek ha egyedül vannak, havi 60 korona segélyt Kapnak. Ha gyermekük van a segély összege 75 korona, ezen kívül minden gyermek után 50 korona. Teljesen árva (atyát'an) (anyátlan) gyemek után 66 korona ; jár. Szülők, akiknek kenyérkereső gyermekük esett el, havonként 50—50 korona segélyben : részesülnek. A rokkantaknai a “do a rokkant- ' 5 sági fokozatok szerint fizettetik ki. A havi ; összeg : 20—25 százalékos rokkantaknál 45 K, I 25—35 százalékosoknál 67'50 K, 35—45 szá­• zalékosnái 90 K, 45—55 százalékosnál 11T50 K, ! 55—65 százalékosnál 210 K, 65—76 százalé- I kosoknál 240 K, 75—85 százalékosnál 270 K, I 85—100 százalékosnál 300 korona. Ez összeg­­! hez járulnak családosoknál minden családtag • (feleség, gyermek, esetleg eltartásukban élő ; szülő) után 50—50 K. — Tiltakozó nópgyiilés a drágaság ellen. í A komáromi Kommunisták vasárnap, e ho 17-ód, f a Kossuth-téren a drágaság és munkanélküliség ellen tiltakozó népgyülést tartanak. A gyűlés délelőtt 10 órakor kezdődik. — Halálozás. Petrogalli Oszkár dr.-t, a sziovenszkói és ruszínszkói magyar pártok szövetsége központi irodájának igazgatóját, a csehszlovákiai magyar ellenzék egyik legagili­­sabb vezérét, súlyos gyász érte. Nagyanyja: özv. Petrogalli Józssfné, szül. Jeszenák Leon­tina, a szepesmegyei Szomolnokon elhunyt. A magyarság nagynevű vezérének ezúton is leg­­őszintébb részvétünket fejezzük ki. — Csehszlovákia betegsegélyző pénztárai. A népjóléti minisztérium számadása szerint a csehszlovák köztársaságban összesen 621 be­tegsegélyző pénztár van. Ebből 313 kerületi, 82 bajtársi, 68 társulati, 33 üzemi, 27 engedé­lyezett, 20 földművelési, egyesületi segélypénz­tár, továbbá 15 a dohányjövedéké, 13 a vasu­tasoké és 53 önkéntes pénztára az iparos mes­tereknek. A legnagyobb betegsegélyzője van Brünnek, azután következik Prága, Pozsony, Pilsen, Teplic, Smichov, Nyitra, Komárom stb. Foglalkozás szerint biztosítva van 182,404 bá­nyász, 29,665 kézimunkás, 180,000 vasutas, továbbá 21,085 özvegy és 10,222 árva. A köztársaságban bebiztosítottak összszáma 3.433,000 személy 4 millió családtaggal.

Next

/
Thumbnails
Contents