Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-09-14 / 110. szám

1922. szeptember 14. Komáromi Lapok“ 8. oldal. tisztviselő családok itt éltek, itt költötték el jövedelmeiket. Ha elmegyünk amég meglevő komáromi közhivatal előtt, félve kérdezzük, hát ezt mi­kor viszik el innét. Mert hiszen az lesz a sorsa mindegyiknek. Csupasz, üres falak ma­radnak majd itt. Olyan sorsot szántak Komá­romnak, aminöt Karthágónak a rómaiak : pusz­tulást, megsemmisülést. Az elvitt dolgokért vájjon micsoda kár­pótlást kapunk? Hiszen, ha újat kapnánk he­lyette, akkor nem is lehetne visszafejlődésről beszélni, s mivel a Komárom visszafejlesztése benne van a kinem mondott, de szigorúan be­tartott programúiban, az elvittek helyett pót­lásokról hallani se akarnak. A tölténygyár háztömege üresen áll. Semmi látszata annak, hogy ott valami gyárat helyeznének el vagy csak akarnának is elhe­lyezni. A kikötö építése se megy olyan nagy aparátussal, amely a gyors kiépítést biztosí­taná. A magyar munkások mellőzése az épit kezésuél ismét csak elkeseredettséget szül. A kormányhatalom terve az, hogy a határmenti szinmagyarságot eltüntessék s he­lyébe szlovákokat, cseheket telepítsenek le. Falvakban a földreformmal akarják ezt végre­hajtani. A magyar birtokos földjét cseheknek, szlovákoknak parcellázzák föl. A kenyerétől megfosztott magyarság pedig földönfutó lesz. A határszéli magyar várost, Komáromot pedig úgy akarják elnépteleniteni, hogy elviszik innét a közhivatalokat, tönkre teszik a forgalmat, ipart, kereskedelmet, s ezzel önmagától húzódik el innét az egzisztenciáját veszített magyarság. Nem szabad azonban reményünket elve­szíteni. A kormányköröket átható magyarelle­nes politikát is legyőzi majd egyszer a józan belátás és el kell jönni annak az időnek, amikor nem leszünk másod és harmadrendű polgárok, hanem az egytáborba tömörülő ma­gyarság elfoglalhatja a törvényekben biztosí­tott, de manapság teljesen negligált helyét. I Útlevél uisumot ■ l minden államba a leggyorsabban és leg­olcsóbban megszerzek. Vidéki megbízá­sokat a leggyorsabban elintézek, miután heíenkint háromszor megy küldönc Prágába Gjárási díj 35 korona, cím: László Zsigmond Bratislaua (Pozsony) Széplak-u. 12. sz. tlagy bangverseoy Koimoéi. Emlilettük már, bogy október hó 7-én Laky-Schuszter Matild zongoraművésznő és Hi dassy Sándor operaénekes közreműködésével nagyszabású hangversenyt tart a kultúrpalota nagytermében. Mind a két művész európai hirü erőssége a magyar művészvilágnak, Laky Schusz tér Matild a téléi! Svéd, Norvég és Finnország ban tartott művész körútja valóságos diadalut volt. Virágeső, sürü kihívások, ünneplés, elismerő kritikák kisérték a művésznőt az északi orszá­gokban is. Itt közlünk la pár kritikát a művésznő pécsi és helsingforsi hangversenyeiről : „Dunántúl" (Pécs, 1921. december 6.) Az idei eseménydúsnak Ígérkező idény egyik igen számottevő eseménye Laky Schuster Matild zongoraművésznő hangversenye. A fiatal, bájos művésznőt igazán nem neküűk kell fel fedeznünk, hisz csak nemrég tért vissza diada lókban gazdag külföldi körútjáról, sőt a hang­­versenytúltengéoben szenvedő Budapesten is nagy sikert tudott aratni. A fialtál hölgy a szó szoros értelmében véve művész. Akár technikai készültségét, akár felfogásának egy­ségességét, mélységét vesszük — mindenképen művész. Már maga a műsor is teljes figyelmet érdemlő, és ebből is had emeljem ki előbb azt, ami nekem a legjobban tetszett. A Taussig át­írta Bach Toccata mindenesette a legmegbíz­hatóbb fokmérője a művész képességeinek s megvallom, hogy ily komolyan elmélyedő színe­sen zengő interpretálásban rég nem hallottam Bachot Olykor igazán orgonaszerüen zúgott a zongora. Mendelssohn 17 variációjában nemcsak a teljes átérzés, de a technikai tudásnak min­den oldalú megnyilvánulása is elragadó volt. Debussy finomsága leheletszerüen érvényesült. A bilientós bársonyos tömörsége a Bartók apró­ságokban kapott meg. különösen kiemelendő­nek tartom, hogy a Regeren és Szkrjabinon edzett fűiét is megdöbbentő disszonanciákon mily diszkrécióval siklott át. De igazán művé­szet volt a Liszt darabok minden üteme is és a Campaneiia gyönyörű trillája külön dicséretet érdemel. Beethovennek második és harmadik tételében kitűnő stilusérzéke és bensőségteljes értelmezés jutott érvényre. A közönség az első darabtól kezdve egyre fokozódó lelkesedéssel ünnepelte a kiváló művésznőt, aki két pompás ráadással köszönte meg az őszinte ovációt. Re­méljük, hogy most már gyakrabban lesz alkal­munk Laky-Schuster Matild művészetében gyö­nyörködni. Iltalehti. (Helsingfors, 1921 november 3.) A fiatal magyar művésznő tegnap esti hangversenyén igen nagy sikereket aratott. Magyarosan fejlett, derekasan biztos és szabad technikája és mindenek előtt üde, tősgyö­keres temperamentuma, a tegnapi estét kedvessé és lelketüditővé tették. Laky-Schuster asszony előadásmódja meg­nyerőén szabad, élénk és közvetlen, úgy a rit­musban, mint a színezésben. Fények és árnyékok egymást kergetik és mélyen gyökerező muzikális érzék vezeti azokat, menten mindenféle sablontól. Beethove szonátájának előadása folyékony köz­vetlenséggel hatott. A műsor első számát képező Bacbtoccata lehetett volna valamivel nagyobb­­vonalu, kevésbbé nyugtalan. Az ilyen szépen ritkán hallott Mendelssohn variációk fejezték be a műsor első felét. A művésznő egész zenei zsenialitását azonban egészen csak a második rész hozta napvilágra. Dabussy, majd Bartók sajátos zamatu zenei darabjait, valamint a Liszt-dolgok, különös virtuozitásukkal, plasztikus, simulékony kibonta­kozásukkal elragadó muzsikát nyújtóitok. A hallgatóság tetszésnyilvánítása óriási volt és sok ráadást erőszakolt ki. Laky-Schuster Matild hangverssnye igen kedves emléket hagyott hátra. (Fordította: dr. Báu Aladár.) T. H. Helsmgin Sanomat. (Helsingfors, 1921 november 5.) A fiatal magyar művésznő tegnap üdítő fuvalmat hozott a déli régiókból. Az érdekes vendég sajnos nem vonzott teljesen telt házat, mint azt ez az atkalom föltétlenül megérde­melte volna. A művésznő muzsikájáb&u eleven, tüzes temperamentum különös szubtilitdssal fűszerezett ritmikával párosul és éppen azért régi, meleg kultúrát lehelő muzsikát tud kihozni a zongorá ■ bál. Bach előadása kissé eltért az itteni felfo­gástól. Kevéssé volt objektiv, de azért kétség­telenül érdekes. A Beethoven szonátában megnyilvánuló valós felfogás és egyenes tagolt­ság lekötötték a hallgatóság figyelmét. Men­delssohn variációi már végleg meghódították a közönséget. Dabussyban, valamint a különleges magyar dalokban, végül Liszt remekműveiben különös virtuózitást mutatott. Olvadókonyan sikió skálatechuikája kápráztató színeket váltott ki. Ragyogóbb, nagyobbméretü Liszt-zenét bizonyára hallottunk, de ékesebbet, színesebbet aligha. A művésznő játéka teljesen magáva ragadta a hallgatóságot, mely a tetszésének és megérté, ének fényes tanujelét adta és sok ráadást követelt. Hangjegyek nagy választékban kap­hatók Spitzer Sándor könyvkereskedésében. Ara 510 Ke. — Tankönyvek, Írószerek, tanszerek kap­hatók Spitzer Sándor könyvkereskedésében. — Jubiláló egyesület. A Komáromi Re- • formátus Ifjúsági Egyesület vasárnap, szép- I tember 17 én ünnepli fennállásának huszon­ötödik évfordulóját. A jubileum méltó meg­örökítésére délután 3 órakor, a Kollégium színháztermében díszközgyűlést tart, melyre az egylet tagjain kívül a vezetőség meghívta a helybeli hasonirányu kulturegyesületeket is. A jubileum ekképan a város magyar társadalmá­nak résztvételével fog lezajlani, mely kész­séggel áll az ünneplő egyesület mellé, hogy elismeréssel adózzon annak a tisztes munká­nak, melyet a lefolyt negyedszázad alatt ki­fejtett. Az ünnepségnek különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy a díszközgyűlésen Balogh Elemér ref. püspök is résztvesz, ki az ünnepi bészédet fogja tartani. A díszközgyű­lést dr. Gaál Gyula elnök vezeti s annak ke­retében leplezik le Vargha Sándor lelkésznek, az egylet másodelnökének arcképét is Kollár Lajos alkalmi beszéde kapcsán. A huszonöt éves tagok külön oklevéllel lesznek kitüntetve s az egylet tevékenységének huszonötéves tör­ténetét Fülöp Zsigmond egyl. tb. jegyző is­merteti, mig az egyleti kar alkalmi éneket ad elő. Este 3 órakor a Dózsa-féle Vigadó helyi­ségeiben táncvigalmat rendeznek, melyen az egyesület ifjúsága városunk hölgyeinek kiván kellemes estét szerezni. A jubiláló egyesület ünnepsége a megérdemelt elismerés igaz ér­zését váltja ki városszerte. — Magyar r. kát. püspökség felállítása. A szluvenszkói magyar katholikus klérus memo­randummal fordul Jantausch dr. érseki hely­­nőkhöz, egy Szlovenszkóban felállítandó magyar r. kát. püspökség létesítése iránt. A memo­randumban a püspökség székhelyét Pozsonyban, vagy Komáromban kiváüja a klérus kijelölni. A szlovenszkói magyar katolikus híveknek régi óhaja már a magyar püspökség felállítása és remélni lehet, hogy a létesítés elé nem fognak akadályokat gördíteni. — Harangszentelés Kulcsodon. Szép és lélekemelő ünnepély folyt le folyó hó 10-én (vasárnap) Kulcsodon, amikor a háborúba el­vitt harangok helyett, a ref. hivek példás buz­­gósága és áldozatkészsége, az előbb szépen ki­tatarozott templomnak tornyába uj harangokat hozatott (Templomberendező vállalattól Pozsony) és szenteltetett fel. Megragadó és lelkesítő volt az ünnepély már a kezdetében is. 20 férfi lo­von, magyar ruhás leányok virágos kocsikon mentek a harangokért a nagymegyeri állomásra s vitték azokat onnan haza a faluba, mely ez alkalomból ünnepi díszbe öltözött. A lovasok eszébe jutatták az embernek a költemény sza­vait : »Mind nyalka, szép legények, mint tűz és annyi láng !« Pedig nem is voltak mindnyájan legények. A lovasok daliás vezetője például csa­ládapa s fia, egy 10 éves gyermek, ő is ott lo­vagolt a sor végén, felkeltve mindenkinek a csodálatát és bámulatát. A lányok pedig meg­annyi virág s együttesen a legszebb koszorú voltak az uj harangok körül. A menet az ün­nephez illő komolysággal vonult a templom elé, hol az összegyülekezett helybeli és vidéki ref. hivek, valamint számos más vallásu érdeklődők jelenlétében kezdetét vette az ünnepélyes szer­tartás. Hodossy Vince tanító vezetése mellett elénekelt alkalmi ének után a harangokat id. Kár Géza kuicsodi ref. lelkész üdvözölte meg­kapó tartalmas beszéddel, ezután pedig felvon­ták a harangokat a toronyba. Az állványaikra felszerelt uj harangoknak a régi meglevővel harmonikus hivó szavára pár perc alatt zsúfo­lásig megtöltötte az ünneplő közönség a tem­plomot, hol a »Te benned biztunk eleitől fogva« kezdetű Istent dicsérő zsoltár elhangzása után Fekets Sándor nagymegyeii lelkész a szivekben mélyen nyomot hagyó, a szemekbe könnyeket fakasztó ünnepi beszédével tette a kuicsodi ref. hívekre nézve örökre kedvesen emlékezetessé ezt a szép napot. Majd Úrvacsora-osztás kö­vetkezett, mely funkciót Gálffy Géza gelléri lelkész végezte, miután magas szárnyalásu, pró­fétai ihletettséggel előadott beszédével a bűn­­bánatnak s az Istenhez térésnek érzetét felkel­tette a hívekben. A szertartás s Istentisztelet után, mely d. n. 2 óra körül ért véget, a hivek vendégeikkel együtt házaikba tértek ebédelni, de úgy 4 óra tájban a falu mellett elterülő rétségen táncmulatság céljára épitett hatalmas

Next

/
Thumbnails
Contents