Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-09-14 / 110. szám
1922. szeptember 14. Komáromi Lapok“ 8. oldal. tisztviselő családok itt éltek, itt költötték el jövedelmeiket. Ha elmegyünk amég meglevő komáromi közhivatal előtt, félve kérdezzük, hát ezt mikor viszik el innét. Mert hiszen az lesz a sorsa mindegyiknek. Csupasz, üres falak maradnak majd itt. Olyan sorsot szántak Komáromnak, aminöt Karthágónak a rómaiak : pusztulást, megsemmisülést. Az elvitt dolgokért vájjon micsoda kárpótlást kapunk? Hiszen, ha újat kapnánk helyette, akkor nem is lehetne visszafejlődésről beszélni, s mivel a Komárom visszafejlesztése benne van a kinem mondott, de szigorúan betartott programúiban, az elvittek helyett pótlásokról hallani se akarnak. A tölténygyár háztömege üresen áll. Semmi látszata annak, hogy ott valami gyárat helyeznének el vagy csak akarnának is elhelyezni. A kikötö építése se megy olyan nagy aparátussal, amely a gyors kiépítést biztosítaná. A magyar munkások mellőzése az épit kezésuél ismét csak elkeseredettséget szül. A kormányhatalom terve az, hogy a határmenti szinmagyarságot eltüntessék s helyébe szlovákokat, cseheket telepítsenek le. Falvakban a földreformmal akarják ezt végrehajtani. A magyar birtokos földjét cseheknek, szlovákoknak parcellázzák föl. A kenyerétől megfosztott magyarság pedig földönfutó lesz. A határszéli magyar várost, Komáromot pedig úgy akarják elnépteleniteni, hogy elviszik innét a közhivatalokat, tönkre teszik a forgalmat, ipart, kereskedelmet, s ezzel önmagától húzódik el innét az egzisztenciáját veszített magyarság. Nem szabad azonban reményünket elveszíteni. A kormányköröket átható magyarellenes politikát is legyőzi majd egyszer a józan belátás és el kell jönni annak az időnek, amikor nem leszünk másod és harmadrendű polgárok, hanem az egytáborba tömörülő magyarság elfoglalhatja a törvényekben biztosított, de manapság teljesen negligált helyét. I Útlevél uisumot ■ l minden államba a leggyorsabban és legolcsóbban megszerzek. Vidéki megbízásokat a leggyorsabban elintézek, miután heíenkint háromszor megy küldönc Prágába Gjárási díj 35 korona, cím: László Zsigmond Bratislaua (Pozsony) Széplak-u. 12. sz. tlagy bangverseoy Koimoéi. Emlilettük már, bogy október hó 7-én Laky-Schuszter Matild zongoraművésznő és Hi dassy Sándor operaénekes közreműködésével nagyszabású hangversenyt tart a kultúrpalota nagytermében. Mind a két művész európai hirü erőssége a magyar művészvilágnak, Laky Schusz tér Matild a téléi! Svéd, Norvég és Finnország ban tartott művész körútja valóságos diadalut volt. Virágeső, sürü kihívások, ünneplés, elismerő kritikák kisérték a művésznőt az északi országokban is. Itt közlünk la pár kritikát a művésznő pécsi és helsingforsi hangversenyeiről : „Dunántúl" (Pécs, 1921. december 6.) Az idei eseménydúsnak Ígérkező idény egyik igen számottevő eseménye Laky Schuster Matild zongoraművésznő hangversenye. A fiatal, bájos művésznőt igazán nem neküűk kell fel fedeznünk, hisz csak nemrég tért vissza diada lókban gazdag külföldi körútjáról, sőt a hangversenytúltengéoben szenvedő Budapesten is nagy sikert tudott aratni. A fialtál hölgy a szó szoros értelmében véve művész. Akár technikai készültségét, akár felfogásának egységességét, mélységét vesszük — mindenképen művész. Már maga a műsor is teljes figyelmet érdemlő, és ebből is had emeljem ki előbb azt, ami nekem a legjobban tetszett. A Taussig átírta Bach Toccata mindenesette a legmegbízhatóbb fokmérője a művész képességeinek s megvallom, hogy ily komolyan elmélyedő színesen zengő interpretálásban rég nem hallottam Bachot Olykor igazán orgonaszerüen zúgott a zongora. Mendelssohn 17 variációjában nemcsak a teljes átérzés, de a technikai tudásnak minden oldalú megnyilvánulása is elragadó volt. Debussy finomsága leheletszerüen érvényesült. A bilientós bársonyos tömörsége a Bartók apróságokban kapott meg. különösen kiemelendőnek tartom, hogy a Regeren és Szkrjabinon edzett fűiét is megdöbbentő disszonanciákon mily diszkrécióval siklott át. De igazán művészet volt a Liszt darabok minden üteme is és a Campaneiia gyönyörű trillája külön dicséretet érdemel. Beethovennek második és harmadik tételében kitűnő stilusérzéke és bensőségteljes értelmezés jutott érvényre. A közönség az első darabtól kezdve egyre fokozódó lelkesedéssel ünnepelte a kiváló művésznőt, aki két pompás ráadással köszönte meg az őszinte ovációt. Reméljük, hogy most már gyakrabban lesz alkalmunk Laky-Schuster Matild művészetében gyönyörködni. Iltalehti. (Helsingfors, 1921 november 3.) A fiatal magyar művésznő tegnap esti hangversenyén igen nagy sikereket aratott. Magyarosan fejlett, derekasan biztos és szabad technikája és mindenek előtt üde, tősgyökeres temperamentuma, a tegnapi estét kedvessé és lelketüditővé tették. Laky-Schuster asszony előadásmódja megnyerőén szabad, élénk és közvetlen, úgy a ritmusban, mint a színezésben. Fények és árnyékok egymást kergetik és mélyen gyökerező muzikális érzék vezeti azokat, menten mindenféle sablontól. Beethove szonátájának előadása folyékony közvetlenséggel hatott. A műsor első számát képező Bacbtoccata lehetett volna valamivel nagyobbvonalu, kevésbbé nyugtalan. Az ilyen szépen ritkán hallott Mendelssohn variációk fejezték be a műsor első felét. A művésznő egész zenei zsenialitását azonban egészen csak a második rész hozta napvilágra. Dabussy, majd Bartók sajátos zamatu zenei darabjait, valamint a Liszt-dolgok, különös virtuozitásukkal, plasztikus, simulékony kibontakozásukkal elragadó muzsikát nyújtóitok. A hallgatóság tetszésnyilvánítása óriási volt és sok ráadást erőszakolt ki. Laky-Schuster Matild hangverssnye igen kedves emléket hagyott hátra. (Fordította: dr. Báu Aladár.) T. H. Helsmgin Sanomat. (Helsingfors, 1921 november 5.) A fiatal magyar művésznő tegnap üdítő fuvalmat hozott a déli régiókból. Az érdekes vendég sajnos nem vonzott teljesen telt házat, mint azt ez az atkalom föltétlenül megérdemelte volna. A művésznő muzsikájáb&u eleven, tüzes temperamentum különös szubtilitdssal fűszerezett ritmikával párosul és éppen azért régi, meleg kultúrát lehelő muzsikát tud kihozni a zongorá ■ bál. Bach előadása kissé eltért az itteni felfogástól. Kevéssé volt objektiv, de azért kétségtelenül érdekes. A Beethoven szonátában megnyilvánuló valós felfogás és egyenes tagoltság lekötötték a hallgatóság figyelmét. Mendelssohn variációi már végleg meghódították a közönséget. Dabussyban, valamint a különleges magyar dalokban, végül Liszt remekműveiben különös virtuózitást mutatott. Olvadókonyan sikió skálatechuikája kápráztató színeket váltott ki. Ragyogóbb, nagyobbméretü Liszt-zenét bizonyára hallottunk, de ékesebbet, színesebbet aligha. A művésznő játéka teljesen magáva ragadta a hallgatóságot, mely a tetszésének és megérté, ének fényes tanujelét adta és sok ráadást követelt. Hangjegyek nagy választékban kaphatók Spitzer Sándor könyvkereskedésében. Ara 510 Ke. — Tankönyvek, Írószerek, tanszerek kaphatók Spitzer Sándor könyvkereskedésében. — Jubiláló egyesület. A Komáromi Re- • formátus Ifjúsági Egyesület vasárnap, szép- I tember 17 én ünnepli fennállásának huszonötödik évfordulóját. A jubileum méltó megörökítésére délután 3 órakor, a Kollégium színháztermében díszközgyűlést tart, melyre az egylet tagjain kívül a vezetőség meghívta a helybeli hasonirányu kulturegyesületeket is. A jubileum ekképan a város magyar társadalmának résztvételével fog lezajlani, mely készséggel áll az ünneplő egyesület mellé, hogy elismeréssel adózzon annak a tisztes munkának, melyet a lefolyt negyedszázad alatt kifejtett. Az ünnepségnek különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy a díszközgyűlésen Balogh Elemér ref. püspök is résztvesz, ki az ünnepi bészédet fogja tartani. A díszközgyűlést dr. Gaál Gyula elnök vezeti s annak keretében leplezik le Vargha Sándor lelkésznek, az egylet másodelnökének arcképét is Kollár Lajos alkalmi beszéde kapcsán. A huszonöt éves tagok külön oklevéllel lesznek kitüntetve s az egylet tevékenységének huszonötéves történetét Fülöp Zsigmond egyl. tb. jegyző ismerteti, mig az egyleti kar alkalmi éneket ad elő. Este 3 órakor a Dózsa-féle Vigadó helyiségeiben táncvigalmat rendeznek, melyen az egyesület ifjúsága városunk hölgyeinek kiván kellemes estét szerezni. A jubiláló egyesület ünnepsége a megérdemelt elismerés igaz érzését váltja ki városszerte. — Magyar r. kát. püspökség felállítása. A szluvenszkói magyar katholikus klérus memorandummal fordul Jantausch dr. érseki helynőkhöz, egy Szlovenszkóban felállítandó magyar r. kát. püspökség létesítése iránt. A memorandumban a püspökség székhelyét Pozsonyban, vagy Komáromban kiváüja a klérus kijelölni. A szlovenszkói magyar katolikus híveknek régi óhaja már a magyar püspökség felállítása és remélni lehet, hogy a létesítés elé nem fognak akadályokat gördíteni. — Harangszentelés Kulcsodon. Szép és lélekemelő ünnepély folyt le folyó hó 10-én (vasárnap) Kulcsodon, amikor a háborúba elvitt harangok helyett, a ref. hivek példás buzgósága és áldozatkészsége, az előbb szépen kitatarozott templomnak tornyába uj harangokat hozatott (Templomberendező vállalattól Pozsony) és szenteltetett fel. Megragadó és lelkesítő volt az ünnepély már a kezdetében is. 20 férfi lovon, magyar ruhás leányok virágos kocsikon mentek a harangokért a nagymegyeri állomásra s vitték azokat onnan haza a faluba, mely ez alkalomból ünnepi díszbe öltözött. A lovasok eszébe jutatták az embernek a költemény szavait : »Mind nyalka, szép legények, mint tűz és annyi láng !« Pedig nem is voltak mindnyájan legények. A lovasok daliás vezetője például családapa s fia, egy 10 éves gyermek, ő is ott lovagolt a sor végén, felkeltve mindenkinek a csodálatát és bámulatát. A lányok pedig megannyi virág s együttesen a legszebb koszorú voltak az uj harangok körül. A menet az ünnephez illő komolysággal vonult a templom elé, hol az összegyülekezett helybeli és vidéki ref. hivek, valamint számos más vallásu érdeklődők jelenlétében kezdetét vette az ünnepélyes szertartás. Hodossy Vince tanító vezetése mellett elénekelt alkalmi ének után a harangokat id. Kár Géza kuicsodi ref. lelkész üdvözölte megkapó tartalmas beszéddel, ezután pedig felvonták a harangokat a toronyba. Az állványaikra felszerelt uj harangoknak a régi meglevővel harmonikus hivó szavára pár perc alatt zsúfolásig megtöltötte az ünneplő közönség a templomot, hol a »Te benned biztunk eleitől fogva« kezdetű Istent dicsérő zsoltár elhangzása után Fekets Sándor nagymegyeii lelkész a szivekben mélyen nyomot hagyó, a szemekbe könnyeket fakasztó ünnepi beszédével tette a kuicsodi ref. hívekre nézve örökre kedvesen emlékezetessé ezt a szép napot. Majd Úrvacsora-osztás következett, mely funkciót Gálffy Géza gelléri lelkész végezte, miután magas szárnyalásu, prófétai ihletettséggel előadott beszédével a bűnbánatnak s az Istenhez térésnek érzetét felkeltette a hívekben. A szertartás s Istentisztelet után, mely d. n. 2 óra körül ért véget, a hivek vendégeikkel együtt házaikba tértek ebédelni, de úgy 4 óra tájban a falu mellett elterülő rétségen táncmulatság céljára épitett hatalmas