Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-09-12 / 109. szám
2. oldal. „Komáromi Lapo«r 1922. szeptember 12. hogy nagy örömmel látnák, ha az utolsó magyar is elpusztulna már innen s ezen céljuk elérésére semmi eszköztől sem riadnak vissza. De hogy a köztársaságnak egyik minisztere idegeneknek nevezzen bennünket, ez már olyan | hallatlan dolog, aminek jellemzésére szót sem j találunk. Srobár közoktatásügyi miniszter ur köszönjük önnek ezt a kijelentését! Ezzel Í9 I többet tudunk I De ne feledjék el, hogy ezek után jogunk van minden szavukban kételkedni j és ezek után még meg sem sértődhetnek, ha nem hiszünk Ígéreteikben, ho hazugságnak és j félrevezetésnek fogjuk tartani a demokráciáról * és egyenlőségről tartandó beszédeiket. Mi nem ; feledünk, megjegyezzük, hogy itt idegenek * vagyunk! = Az interparlamentáris unió bécsi konferenciájáról. Dr. Lelley Jenó képviselő, aki most tért vissza az interparlamentáris unió bécsi kongresszusáról, a kongresszuson szerzett benyomásairól és annak jelentőségéről az ellenzéki sajtóosztály munkatársa előtt a következőket mondotta: — Az interparlamentáris konferenciák jelentősége a ma adott helyzetben fokozódott. Nem azért, mintha más feladatok megoldása várna rájuk, mint amilyenekkel a háború előtt foglalkoztak, hanem a békeszerződések, jobban mondva a háború teremtette nemzetközi szituáció sajátszerü kialakulásánál fogva. Tudjuk, ; hogy a háború alatt felszabadult szenvedélyek , és még inkább a békeszerződések megkötésé- ; nél nem mindig és nem mindenben érvényesülő ) abszolút igazság hiánya volt a következménye j azoknak a rendelkezéseknek, amelyek népek és : nemzetek érzelmeit eddig sem és még sokáig ) nem fogják tudni nyugvópontra hozni Eaeknek \ az intézkedéseknek következményeként a köz- ; vélemények sűrűn tévesen alakultak ki, ami viszont a nemzetközi érintkezést is károsan befolyásolta. Az interparlamentáris konferenciák azonban a népek minden rétegei képviselőinek nemcsak hivatalos, de .magánérintkezé- jj sében is alkalmat adtak az igazság megisme- í résére és ezzel az elkövetett hibák belátására, 1 ami viszont az első és legfontosabb lépés azok i reparálása felé. Hogy csak egy kis példával ! szolgáljak: a szabad kereskedelem érdekében | előterjesztett igen értékes indítványhoz angol j és francia részről elhangzott beszédek igazol- j ták egyrészt azt, hogy a közvetlen érintkezés a legalkalmasabb mód a félreértések kiküszöbölésére, másrészt, pedig azt, hogy a külföld közvéleménye mindig intenzivebb erővel jut tudatára a hazugság okozta hibáknak, sőt bűnöknek. A nemzeti kisebbségek igazának kimutatására alkalmas ez a nagytekintélyű forum, mint ahogy erre alkalmas minden más mód is, | amely a hazugságok »ürü szövevényét szét- j tépni és a mögötte lévó sötétségbe bevilági- j tani képes. Nekünk — eltekintve a konferen- j cia egyéb nagy céljaitól és feladataitól első- j sorban ez a kötelességünk, mert nemzeti éle- { tünk legégetőbb sebeinek ez az okozója és én jj úgy remélem, hogy e téren — ismétlőn kihasz- í nálva a magánérintkezés által adott alkalmakat I is — nem egészen eredméuynélküli munkát ! végeztem. A kisantant államok hivatalos par- j lamenti képviselőinek elmaradása felett saját- i szerű hatást keltett a konferencia résztvevőiben, 1 mart amint azt magán utón az elhangzott személyi nézetekből megállapítani lehetett, az az általános felfogás, hogy alighanem komoly okuk van a konferencia nagy nyilvánosságát a lehetőség szerint elkerülni. (ESŐ.) == Hadikölcsön törvény készül. A hadikölcsön kérdés csak nem akar megoldásra kerülni. Az eddigi kísérletezések egyáltalában nem történtek a szerződések értelmében, melyek a köztársaságot minden kétséget kizáró módon kötelezik a hadikölcsönök, mint az átalakulás ideje előtt keletkezett államadósságok elismerésére. Most egy uj törvényről ad hirt a „Wirtschaft“, mely a pénzügyminisztériumban készül, amely elsősorban a pénzintézetek hadikölcsöneinek beváltásáról szól. Arról is szó van, hogy a kis játékosok hadikölcsöneit beváltják. A törvény részleteire nézve a kormány semmiféle felvilágosítást nem ad. = A magyar kormány ragaszkodik a földreform végrehajtásához. Az „Est“ jelentése szerint gróf Bethlen miniszterelnöknél szombaton este fontos tanácskozás volt a földreform : végrehajtásáról. A tanácskozásokon a szakminisztereken kívül számos képviselő is részt vett. A megbeszélések középpontjában a nagybirtokosoknak ismert oppoziciója állott a nagybirtokok vagyonváltsága kérdésében. A magyar kormány szilárdan el van határozva, hogy a nagybirtokok vagyon váltságát a nagybirtokosok minden tiltakozása dacára is végrehajtja, mivel ezen a réven rendelkezésére jutó földekre feltétlenül szüksége van a földreform érdekében. A vidéki pénzügyigazgatóságokhoz már le is érkezett a kormánynak oly értelmű rendelate, hogy a nagybirtokok vagyonváltságaként fölszabaduló földterületeket haladéktalanul vegyék át. Utleuét uisumoí minden államba a leggyorsabban és legolcsóbban megszerzek. üidéki megbízásokat a leggyorsabban elintézek, miután hetenkint háromszor megy küldönc Prágába □járási dij 35 korona. cím: lsászló Zsigmond Bratislaua (Pozsony) Széplak-u. 12. sz. Mit nil az amerikai magyar Ml Egyik budapesti újságíró meginterjúvolta a most éppen Budapesten idéző Széchenyi László grófot, Magyarország amerikai követét, a gazdag Vanderbilt vejét. Először az került szóba, milyen is volt a kritikus pillanat, mikor, alig hogy megkötöttük a békét, ő megjelent Washingtonban, mint a letiport Magyarország első követe. Érzem, miközben beszélek, milyen súlyos lehetett az a perc, milyen kényes a küldetés, amelyre a magyar kormány ezt a kiváltságos helyzetű főurat szemelte ki. — A legmesszebbmenő udvariassággal fogadtak — mondja a gróf — nem azzal az udvariassággal, amely a maga kimért hidegségében minden diplomatának kijár, hanem valami egészen különleges szívélyességgel, amelynek igazán sokat köszönhetek. A külügyi hivatalban éppen olyan szives fogadtatásra találtam, mint magánál az Egyesült Államok elnökénél. Nyugodtan mondhatom, hogy az Egyesült Államok vezetőköreiben és társadalmában a legcsekélyebb averzióval sem találkoztam hazánkkal szemben. Amerikában én sehol nem találtam azt a háborús pszichét, amely a háború színteréhez közelebb eső országokban ma még fogadná az embert. Mondhatom, hogy ilyen viszonyok között hivatalos munkám igen kellemes. — A magyarság részéről meghatóan meleg fogadtatásban részesültem — folytatja a diskurzust Széchenyi gróf. Az én igyekezetem az volt, hogy minél előbb megismerkedjem az Amerikában élő magyarság széles rétegével. Nagy körutat tettem a nyugati magyar kolóniában, meglátogattam Chicago, Detroit, Cleveland, Pittsburg és környékének magyar telepeit. Kön“? nyékig meghatott az a nagy melegség, amellyel engem fogadtak. Hiszem, hogy ez a lelkesedés, ez a szeretet a rég nem látott magyar hazának szólt, amely elküldte hozzájuk üzenetét a meszszeségből. Nem is lehetett azt nagy meghatottság nélkül hallgatni, hogy görnyedthátu öreg munkások, akik már vagy harminc esztendeje künn dolgoznak és nem látták az ó hazát, sírva mondták: — Én Hidasnémetiből való vagyok, Abaujtornamegyéből kéremalássan... Képzelje el, milyen hatással lehet ez az emberre, mikor ezer és ezer mérföldre Magyarországtól, a pittsburgi kémények árnyékában valaki sírva fakad azon, hogy kimondja ezt a nevet: Abauj torna... — Ön a munkásviszonyokról is érdeklődik. Talán ma már javulófélben vannak, de még mindig igen rosszak. A mi magyar testvéreink bizony megérezték a hosszú szénsztrájkot és a vasúti gyáripar sztrájkját, mert hiszen a magyar < munkások javarésze a bányákban ós a vasiparj ban foglalatoskodik. Megkockáztatom azt a véleményt, hogy j őexellenciájának küldetése még a válságos vij szonyok közé került fiatal magyar diplomácia j mai rendkívüli helyzetében is egyike a legne j hezebbeknek. A magyarság milliós tömegei néz- I nek rá várakozó szemmel, az Újvilágban Ma; gyarország első követére. És neki arra kell vi- 1 gyázni, nehogy bizalmatlanságot keltsen az | amerikai kormányban, vagy közvéleményben, ! ahol köanyen az a látszata lehetne működésé] nek, hogy amerikai állampolgárok között magyar I propagandát folytat. —- Ez kissé komplikált helyzet — bólint * a fejével a magyar követ. — A magyarok: | amerikai polgárok és magyar állampolgárok j egyformán érintkeznek velem és egyes telepe-Íken, ahová elmentem, körülbelül egyenlő számban voltak azok, akiknek az érdekeit képviselnem kell és azok, akik bár Magyarországon j születtek, de amerikai állampolgár létükre hiva: talos összeköttetésben nem állhatnak többé ve| lem. Nekem seramiképen nem szabad az ames rikanizalás útjában álianom és vigyáznom kell | arra, hogy ártalmára ne váljak az amerikai r polgárjogu magyaroknak, akiket az amerikai ál* í iám és az amerikai társadalom szeretettel ölel I keblére. Most megkérdezem a kegyelmes urat, mi> lyen az amerikai magyarok társadalmi helyzete. — Azt tapasztaltam — felel a kórdé| semre — hogy szeretik és megbecsülik őket. j Megkérdeztem amerikai gyárosokat, mi a véleí ményük honfitársaimról. Mindenütt azt a választ j kaptam, hogy rendkívül meg vannak elégedve i magyar munkásaik becsületességével, szorgal\ mával. Megkockáztatom most azt a kérdést, vaj; jón lehet-e remény arra, hogy Amerika gazda; sági közvéleménye érdeklődéssel forduljon a í magyar közgazdasági élet, a magyar viszonyok \ felé. — Kevéssé ismernek bennünket! Messze j vagyunk, kicsioyek vagyunk, a mi bajainktól, a mi szerencsétlenségünktől rettentő távolság- I ban élnek ők, nemcsak földrajzilag, de lélekben is. Amerika mai politikájának az a tendenciája, hogy minél távolabb tartsa magát az európai zavaroktól. — Az atmoszféra nem kedvezőtlen számunkra, mert hiszen Amerika olyan távol élt a háborútól, hogy népének lelkén nem lett úrrá a gyűlölködő háborús pszichózis, amellyel Európában találkozunk. Inkább úgy fogják föl Magyarország részvételét a háborúban, hogy belekény szeri tettek bennünket abba és igy nem tehetünk róla, hogy a háborúban részt kellett vennünk. — Az amerikai nép, a hivatalos világ és a társadalom nemes toleranciájának megtartásában a sí áz és százezer becsületes, megbízható amerikai magyar munkája, szorgalma, sok más nemzetiségű munkás fölött magasan álló intelligenciája a legnagyobb segítség. Az amerikai magyar becsületet szerez óhazájának, amelynek hü fia marad évtizedek viszontagságain keresztül! Ez utolsó szavakat már emeltebb hangon mondja Széchenyi gróf, aki egyébként halkan, rezerváltan, minden szenvedély, minden erősebb jj akcentus nélkül beszél. A fákon át finoman vibrál felénk a déli j harangszó egy messzi templom tornyából. És ■ fölöttünk lassan úsznak a felhők napkeletről | napnyugatra. Viszik a sóhajtást Abauj tornából | Pittsburg falé ... A Diákmenza. A Diákmenza javára a megyében folytatott gyűjtések eredményéről most, a beiratások alkalmával számoltak be a tanulók a főgimnázium igazgatóságának a gyüj tőivekkel és a pénzadományokkal. A tanulók megközelítően 15000 K összeget gyűjtöttek és ezen kívül terményeket is a menza konyhája javára. Ez csak a kezdet kezdete, mert a Diákotthon céljaira és berendezésére legalább 120000 K szükséges. A társadalomra vár a hivatás, hogy áldozatkészségével vesse meg egy igazán emberbaráti és emellett kulturális intézménynek alapját, ahol a jövö társadalmának küzdő seregét nevelik a munkás életre és az életnek. A főgimn. tanulók & következő összegeket szolgáltatták be a Diákmenzának és a
