Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-09-05 / 106. szám

1922. szeptember 5. Komáromi Lapok“ 8. oldal. sokra nem terjeszti ki a csehszlovák uj nyu£­­dijtörvényt. Ezekről e?y később megjelenő kor­mányrendelet fog intézkedni. Noha a nyugdíj az uj nyugdíjtörvény sze­rint e mai drágasági viszonyok mellett nagyon csekély, de mindenesetre aunyira-amen nyíre enyhíteni fogja a nagyon sok nyomorgó család sorsát. A visszamenőleg fizetendő járulékok pe dig hozzá fognak járulni ahhoz, hogy egy el­adósodott nyugdíjas család valamennyire ren­dezhesse tartozásait. A nyugdíjügy egységesítése egy lépés a megértés útja felé, amit még nagyon sok min­den másnak kellene követnie, hogy ne hangoz­zék panasz állandóan amiatt, hogy a köztársa­ságban polgárok é-i polgárok között még min­dig nagy különbségeket tesznek. Talán csak meg fog az is szűnni vala­mikor? Dr. Bernát Bertalan. A tropikus Amerika mérhetetlen kincsei. Ahol 25 centért egy hold nagyszerű földet lehet kapni. A forró égőv alatt elterülő országok gaz dagsága felbecsülhetetlen: föld alatt és föld felett, a mi szemünk, a mi értékelésünk sze­rint való kincsek nagy tömegei kibányászatla­­nnl és felhasználatlanul hevernek . . . E ren geteg érték, generációról-generációra érintetle­nül maradt s csak a legutóbbi időben próbál­ják — kisebb nagyobb sikerrel — a trópusi földrészeket kiaknázni. Nagyrésze a forró égöv országainak olyan klímával bir, amelyet a mér­sékelt őv népei nem képesek elviselni, ennek tulajdonítható tehát, hogy az óriási területek számottevő része — ősgazdagságuk dacára — lakatlan. A tropikus Amerikában minden ásvány nagy tömegekben található. Szén, vas, olaj, arany és drágakövek miDden faja, ki tudná felbecsülni, mily óriási tömegekben rejtőznek az elhagyott vidéken: bizmuttal Dél-Amerika látja el az egész világot, Bolivia egymagában körülbelül 500 tonnát termel évenként és so­kat a brazíliai bányák, amelyeknek csak el­enyészően kis része van felfed zve... 1914 beD, Chile több, mint 40000 tonna rezet termelt és Peru ugyanezen évben 33000 tonnát. Brazília birtokában van a világ legna­gyobb vasérc területe: nyersanyaga kitesz 7.000,000.000 tonnát. Mexico 18,000.000 dollár értékű aranyat terme t 1914 bpn, de ez a mennyiség egyálta­lán nem áll aranyban óriási kincseivel, amelyek még hegyeiben és folyótban rejtőznek. A mexi­­coi olajmezők pedig valóban kifogyhatatlan mennyiségben ontják magukból a modern gazdasági élet egyik nélkülözhetetlen fontos életszervét: »z olajat. Hogy fogalmat alkot­hassunk az oh jkitermelés rohamos fejlődéséről, érdemes egy futó pillantást vetni a statiszti­kára: 1914-ben Mexico 220.000 hordó olajat termelt, 1919-ben pedig az össztermelés elérte a huszonegy milliót ! A hires venezuelai asphalt még mindig nincs kellőleg kiaknázva. A tropikus országok növény és állat­világának gazdagságáról csak a számok beszél­hetnek : Brazília szarvasmarha állománya 1913 ban 30 millió, lóállománya 7 millió, sertés 13 millió. A brazíliai kávé oly arányokat öltött, hogy ma már úgyszólván az egész világ a brazíliai kávéra van utalva. A délannrikai erdőségek, amalyek a legértékesebb, legfino­mabb faanyaggal látják el az Egyesük Álla­mokat és Európát, kifogyhatatlanok. .. a bra­zíliai erdőségek 150 000 négyzetmérföld terü­letet foglalnak el, Argentínáé: 231.000 négy­zetmérföld területet és Columbiáé 240.000 négyzetmérföld területen fekszik. A felsorakoztatott gzámokből halvány fo­galmat alkothatunk a tropikus országok mérhe­tetlen gazdagságáról, de ugyanakkor meg kell jegyezni azt is, hogy a ft lsoroltaknak csak hi hét el lenül kis hányadát teszik a kiaknázott, értékesített termék* k és termények. G-ondoljuk csak el: Brazíliának, amelynek kiterjedése 8,524,770 négyszög mérföld (tehát alig valami­vel nagyobb az Egyesült Államokná]) lakossága csak egyötöd része az Egyesült Államok né­pességének, szóval e beláthatatlan területen csupán 20 milüó lélek lakik. Gazdag földek, természeti kincsek 100 és 100 ezer négyszög mérföldön keresztül érintetlenül feküdnek, oly annyira, hogy néhány év előtt, egy hold jó föld ára 25 cent és 2 dollár között váltako­zott ... És ugyanez a helyzet a többi más tropikus országokban is. Világos dolog, hogy egy ország kifejlő­déséhez, keresi edeime, ipara és kultúrája fel­virágoztatásához az egészséges, jó klima első­rendű szükséglet s mert nagyobb része a tro­­pikns Amerikának egészségtelen éghajlattal bir, érthető, hogy nem sok vállalkozó akad, aki a nagy lehetőségek országaiban élete fel­áldozásával: emberfeletti munkával es kitar­tással fogna hozzá a „holt kincsek“ kibányá- Szásához. Utleuél uisumot minden államba a leggyorsabban és leg­olcsóbban megszerzek. üidéki megbízá­sokat a leggyorsabban elintézek, miután hetenkint háromszor megg küldönc Prágába eljárási dij 35 korona. I" cím: László Zsigmond Bratisiaua (Pozsony) Széplak­mond f| n. 12. sz. ■ilIM h t r* fc K-, — Tuba János arcképe. A Komárom Vi­déki Hitelbank igazgatósága néhai elnökének és hoss; ú időn át vezérigazgatójának, Tuba János­nak arcképét megfesteti tanácsterme számára. A kivitellel Komáromi- Kacz Endre festőművész­nek adott megbízást, aki a megboldogultat igen közelről ismerte és talán a megoldás azért is sikerült oly szerencsésen. A művész a képet befejezte és azt alkalmunk lévén megtekinteni, arról a legnagyobb elragadtatással Írhatunk. Va'óságos jellem rajz ez a portré, ez Tuba Já nos, akinek utolsó életévei kissé kemény voná­sokat vésett arcára ; testi fogyatékossága, alat­tomos betegsége, lelki tusái, törhatlen energiája ott ülnek vonásaiban, ilyennek ismertük őt mi, akik vele dolgoztunk, együtt szőttünk szép ter­veket és végeztünk el megoldásra váró felada­tokat. Ez az igazi Tuba János, a magyarság törhetlen akaratú vezére, Komárom lelkes fia és a mi feíejthetlen vezérü ík. A Komárom Vi déki Hitelbank egyik csendes szobája igen mű­vészies alkotással lesz ékesebb, melynek érde­kességet kölcsönös az is, hogy Tuba János utáu — arckép nem maradt. Az utolsó fény­képe 1890-bői való, a komáromi kiállítás ide­jéből. A művésznek tehát rettenetes nehéz fel adat jutott osztályrészül, egy ifjú ember képe után egy idősebb férfi arcképét megalkotni. Ez a feladat a legfényesebb módon sikerült. Tuba János él azon a képen, meiy halála utón készült róla, él és halljuk csendes, komoly szavát, halk Beszédét, érezzük tekintetéből is egy nemes szív meleg érzését, vágyait, törekvéseit, álmait, me lyek hirtelen semmivé lettek ezelőtt egy évvel egy őszi reggelen. — Uj törvényszéki elnök. Magyarország kormányzója az igazságügy miniszter előterjesz tésére Csajághy Károly veszprémi tvszóki ta nácseluököt a kúriai biró cint egyidejű adomá­nyozása mellett a veszprémi kir. törvényszék elnökévé kinevezte. Az uj törvényszéki elnök egy évtizeddel ezelőtt Komáromban is működött mint ügyész s elnökké történt kinevezése nagy­számú ismerőseinél nagy örömet kelt. — A kis szeminárium A Szent Anna ódon épületének új lakói les .uek az idén: megnyílik benne a kÍ3 magyar szeminárium, a magyar papképzö. Az apostoli sdmiuiszlrátor rendelka zése folytán az idén 12 kispap, főgimnáziumi tanulók, lesznek a kissztminárium likói, van köztük néhány megyénkben és egy városi diák is. A diakpapok a helyi főgimnáziumnak lesz nek nyilvános tanulói. Azok az idevaló illető­ségűek, akik az esztergomi auyaszemiuáriumbói helyeztettek ide, felvételi vizsgát fognak tenni a külömböző tantárgyakból. A kisszeminárium tagjait egyelőre a Diákmenza fogja élelmezni. Az apostoli adminisztrátor a szeminárium rek­torául dr. Majer Imre apátplébánost, lelkigon­dozójául Mórocz Emílián bencés házfönök . és az elkülönített egyházak esperesét kérte fel, prefektusául pedig Uros Elek hitoktatót ne­vezte ki. — A ház és talektufajdono9ok egyesülete vasárnap tartotta hivatalos helyiségében (Ki­rálypüspök utca 32.) választmányi ülését, me­lyen megválasztotta pénztárosul Mórocz Dezsőt, jogtanácsosává dr. Kamrás József volt tör­vényszéki tanácselnök, ügyvédet, a vámvizsgáló bizottságba Goldschraid Vilmos, Luka Péter és Tuba Lajos választmányi tagokat. Majd a költségvetést tárgyalta le. Örvendetes jelenség a tagok számának szaporodása, mely ezidö­­szerint a háromszázhoz közeledik jeléül annak, hogy a ház és telektulajdonosok szomorú hely­zetük tudatában élnek és azon segíteni kiváu­­uak. Az egyesület titkára Rózsa István nyug. városi főszámvevö minden kedden és pénteken délután áll a, tagok rendelkezésére az egyesü­let hivatalos helyiségében, — Az állami tisztviselők és alkalmazottak vasárnap d. e. a vármegyeházán népes gyűlést tartottak, amelyen élénken tiltakoztak az ellen, hogy a drágasági pótlékukat redukálni akarják. A gyűlésen egy határozatot fogadtak el, mely azonos a pozsonyi állami tisztviselők tiltakozó ülésén hozott rezolucióval. — A Katolikus Kóstoló iránt, mely va­sárnap lesz a Katolikus Legényegyletben, nagy érdeklődés nyilatkozik meg városszerte. A Sziv­­társulat hölgyei páratlan agilitással gyűjtik össze a Kóstoló részéra a jobbnál jobb étele­ket; a rendezőség a legjobb szórakozásokról gondoskodik vasárnap délután a Legényegylet pompás kertjében, melyben találkozót ad egy­másnak a város társadalma valláskülönbség nélkül. A rendezőség lázasan buzgólkodik a mulatság sikerén, mely tavaly a rossz idő el­lenére is, igen szép sikerrel végződött és te­kintélyes összeget juttatott a katolikus leány­iskolának. Ez idt n a harangalap javára szolgál a Kóstoló, melynek érdekében kéri a rendező­ség a lelkes közönséget, hogy adományaival mozdítsa elő a szép célt. A rendezőség köszö­nettel fogadja az étel, ital adományokat, to­vábbá szivart, cigarettát, gyümölcsöt és felüí­­fizetóseket hírlapik# nyugtázza. — Halálozás. Őszinte részvéttel vettük az alábbi gyászjelentést: Kossár Zsigmond és neje szül. Gyüre Mária úgy a maguk, valamint gyermekeik és az összes rokbnság nevében is mély fájdalommal tudatják, hogy szeretett, fiuk testvér, sógor és rokou ifj. Kossár Zsigmond folyó hó l-én Győ.ben 22 ik évében rövid, da kínos szenvedés után jobblétre szenderült,. A megboldogult hüL teteme folyó hó 4 én d. u. 4 órakor a komáromi ref, halottas házból fog örök nyugalomra tétetni. Komárom, 1922. évi szeptember hó 3 án. Soha el nem múló szere­tetünk virrasszon drága poraid felett! — Az Iparoskörből. A Komáromi Iparos Kör folyó hó 3 án tartotta Dosztál Jakab elnök­lete mellett rendeg havi választmányi ülését. A legutóbbi ülésről felvett jegyzőkönyvek hitelesí­tése után Király Károly pénztáros beszámolt a kör ezidei kerti mulatságáról, mely igen szép erkölcsi sikerrel végződött. A mulatságon közre­működőit összes szereplőknek, a rendezés körül buzgólkodott vezetőinek és tagoknak valamiat a felül fizetőknek jegyzőkönyvi köszönetét sza vázolt a választmány. Kvatek Fér -dc alelnök bejelentette, hogy a kör énekkarának Giúber Lőrincz által irt jeligéjét Schmidthauer Lajos orgouamüvész megzenésítette. A választmány úgy a szöveg Írójának, valamint az illusztris zene­szerzőnek jegyzőkönyvileg is leghálásabb köszö­netét fejezte ki. Ezután kimondotta a választ­mány, hogy a szezon beálltával taggyüjtési akciót indít és első sorban az iparosokat hívja föl arra, hogy a kör tagjai sorába minél tömegesebben belépjenek. Végül a választmány hozzájárult Kvatek Ferenc alelnök azon javaslatához, hogy az idén már október hóban kezdje meg a kör a kultúra,unkásságot és az első háziestélyt már a jövő hóban megtartják. — Szüreti mulatság. Az ógyailai iparos ifjúság 1922 szeptember hó 9-én szombaton, Kafka féle nagyvendéglő összes termeiben tom­­bolajálékkal egybekötött szüreti mulatságot ren­deznek. Belépő dij személyjegy 10 K, csaiádjegy 20 K. Kezdete este 7 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents