Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-09-05 / 106. szám

2. oldal. «Komáromi Lapok« 1922. szeptember 5. hogy mielőbb megkezdődjék köztük az állami szerződésekkel megszervezett legitim kereskede­lem. A kereskedelmi szerződés megkötése mind a két népre, a lengyelre és a magyarra, egy formán fontos. — Lengyelország előtt dél felé vivő utakat nyit meg, a magyar közgazdaságot pedig biztosíthatja nélkülözhetetlen, de eddig sajnosán nélkülözött anyagok kellő hozzájutta­­tásáról. — Először a genuai konferenciát, áítán a hágait akartuk megvárni a kereskedelmi szerző­dés megkötésével, hogy a konferencia oldjon meg néhány fenntartott kérdést. De a konferen ciák eredmény nélkül értek véget, a modern élet és a közgazdaság nemzetközisége sürget, nincs mit és miért halogatni tovább. A budapesti és a varsói magyar-lengyel kamarák kezükbe vet­ték a szerződés elkészítésének az előmunkála­tait és már is fontos lépésekig jutottak. Varsó­ból a legilletékesebb helyről azt a biztatást kapta a budapesti lengyel-magyar kamara, hogy a magyar-lengyel kereskedelmi szerződésnek ott semmi akadálya nincsen. — Dr. Baránszky Gyula, dr. Freund István igazgatók és dr. Foltényi Róbert titkár küldött­­ségileg jelentek meg a kamara nevében Waikó kereskedelemügyi miniszter előtt és a külügy­minisztérium illetékes helyein, a szerződési tár­gyalások megindításának az érdekében. Sikerült is megkapniok azt a közlést, hogy a magyar kormány hajlandó megkezdeni a tárgyalásokat és az előkészítő munkaiatokra két referenst fog kiküldeni. Ezzel megtörtént az első fontos lépés. Most Drozdowsky Henrik lovag, a varsói lengyel­magyar kereskedelmi és gazdasági katnar;1 el­nöke tárgyal majd Budapesten az arra hivatot­takkal, hogy a szerződés minél gyorsabban és simábban teljes előkeszültséggel lépjen életbe és egymásba kapcsolja a két ország gazdasági életét. — Szerencsés külpolitikai körülmények is elősegítik most ezt az egybekapcsolást. Hat héttel ezelőtt megbukott Varsóban a kis an­tantbarát kormány s egy hónapi válság után a má~ik, egészségesebb irányzat kerekedett felül. A mostani lengyel kormány három tagja expo­­uáltan magyarbaráti s az egész kormányzat hangulata biztató mii-den egészséges gazdasági kombinációra. — A budapesti magyar lengyel kamara elaborátumot készített az egész lengyel-magyar kereskedelmi szerződés anyagáról. S a nagy és áttekintő munka megalkotóját, dr. Foltényi Ró­bert főtitkárt kiküldi a tárgyalásokra, amelyeken bizonyára nagy hasznát veszik az érdekeltek az ő adataiknak és közléseiknek. A szerződésnek természetesen számot kell vetnie az eddigi szer­ződésekkel és gondosan mérlegelni, mire van szüksége egymástól a két államuak. — Magyarország legfontosabb exportcikke Lengyelországba bizonyára a bor lesz, amelynek a lengyel piac a legjobb vevője, itt árával és minőségével konkurrens nélkül áll, mihelyt meg­lesz a beviteli engedély rá — a szerződés meg­kötése után. Fontos kivitel fejlődhetik még gép­ipari cikkekben és vegyi árukban — szérumok­ban is — itt a nagy valutadifferencia miatt a magyar áru veri úgy a cseh gyártmányt, mint a németet. — Lengyelországból is fontos importcik­kekre tarthat számot a magyar közgazdaság. Ilyenek: a iodzi textiláru, amely a drága cseh áruval fog versenyezni jóságban, — de sokkal olcsóbb lehet, — aztán a fekete lengyel szén, atpely a legnagyobb kerülőkkel szállítva is ju tányosab a C3eh szeneknél. Végül fontos szük­ségleti importcikk lesz a nafta is, amelynek ér­tékéről szinte felesleges is többet szólni. — Habár a két ország jelenleg nem érint­kezik egymással földrajzilag — nincs közös ha­táruk, — azért a gazdasági összeköttetés köz­vetlen lesz közöttük a szerződés után. A cseh­­lengyel kereskedelmi szerződés eddig már 3 tranzitóvonalat biztosított a zavartalan magyar­lengyel közvetlen forgalom számára Csehszlová­kián keresztül s ezekből az orlowi és lawocnei vonalak már üzemben is vannak a tranzitó számára. Minden remény jogosult arra, hogy az őszi hónapokban perfekt lesz végre a magyar-lengyel kereskedelmi szerződés — és novemberre a lengyel szénvonatok már mogmenthetik a hideg­től a magyar közönséget s az üzemszüDetelő pesti gyárakat. Most a második lembergi keleti vásár előkészítése a pillanatnyi feladatunk, s igy gyűjtjük és kategorizáljuk a magyar cégeket, akik a keletnek ezen a legnagyobb vásárán ki állítani akarnak, — helyök díjmentesen bizto­sítva van. ÉRTESÍTÉS. Kiadásomban megjelentek: Gidró Bonifác: SZÁMTAN a szlo­venszkói magyar tannyelvű gimnáziu­mok, reálgimnáziumok és reáliskolák I. osztálya számára. Engedélyezési szám 42486, (Bolti ára most van megerősí­tés végett.) Gidró Bonifác: SZÁMTAN a sz!o­­venszkói magyar tannyelvű gimnáziu­mok, reálgimnáziumok és reáliskolák II. osztálya szamára. Engedélyezési 8z. 42486. (Bolti ára engedélyezés alatt.) Dr. Bognár Cecil: LOGIKA a főgirnn. VIII. osztálya számára. Engedélyezési szám 54897/922. (Bolti ára engedélye­zés alatt.) Jezo Márton és Banai Tóth Pál: A esi köztársaság területén élő népek TÖRTÉNETE. A nosztrifíkatiós vizs­gálatok figyelembe vételével. Dr. Szlávik Mihály Zemplénmegye zsu­pánja: CSL. ALKOTMÁNYTAN. (Cd. Ustavoveda) Soltész Pál zsu­­pani titkár vm. főjegyző magyar fordí­tásában. Ára 10 Ke. SPITZER SÁNDOR könyv- és papirkereskedő KOMÁROM, NADOR-UTCA 29. Erőszakos szlávositás. Magyar gyermekeket szlovák iskolába kénysze­rítenek. — Itt Komáromban. A rimaszombati állami gyerrnekmenhely­­nek Komáromban telepe van, ahol serdültebb gyermekeket adnak ki házakhoz tartásra; ezek utáu mérsékelt tartásdijat fizetnek, de jó em­berek ezért a csekélységért is elvállalják az elhagyott, legtöbbször szülötten árvák tartását. Eddig kérdéses sem volt, hogy ezek a gyere­kek, akik egytől egyik magyar fiuk, milyen iskolába járjanak. A uaciouálista politika azonban az erősza­kosságok utjáu nem ismer megállást. A külföld előtt tagadják, hogy itt bennünket nemzetisé­günktől, fajunk jellegétől akarnak megfosztani. Nos hát erre itt van egy igazi iskola példa. Komáromban, ahol 90°l0nál nagyobb a magyarság, az állami gyermekmenhely gon­dozása alatt álló magyar gyermekeket egy kiadott rendelet alapján a szlovák iskolába kényszerítik. Ilyen frivol arculverése a békeszerződés­nek, a kisebbségi jogok ilyen semmibevétele, az igazságnak ilyen szemérmetlen megsértése, csak a demokrácia itteni állása szerint lehet­séges. Sziumigyar gyermekeket szinmagyar városban idegen nyelvű és nemzetiségű iskolába kényszerítenek csak azért, mert az állam fizeti helyettük a tartásdijat. Tnlajdonképen azonban ki is fizeti azt a tartásdijat? Az állam? És kikből áll az állam? Ugyebár a magyarság is viseli az adókat ? És a közterheket? Szegény magyarság, mely ros­kadozik az adók és közterhek súlya alatt, mely állami intézményeket tart el és tart fenn, ide jutott. Egész nyilvánosan dobják félre a törvényt, mely az elnemzetietlenitóst tiltja. Benes kijelentette, hogy aki ebben a respubli­kában a nemzetiségeket jogaitól megfosztja, az hazaárulást követ el. Vádat emelünk, vádat kell emelnünk ha­zaárulás címén az ellen az ismeretlen állami tisztviselő ellen, aki ezt a rendeletet kiadta, mert az a törvényt tudatosan megsértette. Ez a kiadott rendelet pedig törvénytelen. Köve­teljük helyi hatóságainktól is, hogy ezt jelent­sék ki és itt ne járuljanak hozzá hallgatásuk­kal ehhez a súlyos törvénysértéshez. Magyar gyermekeket nem szabad más iskolába kényszeríteni, mint az anyanyelvén levőbe. Ezeknek az erőszakosságoknak legyen már vége és ne kényszerítsenek bennünket a végletekre. A műnk és az oj ijgijiráy. Végre valami. — Az 1922 évi aug. 25-én kelt 247. számú kormányrendelet az 1921. évi 99 számú nyugdíjtörvényt kiterjeszti a magyar tör­vények alapján nyugdíjazottakra is. — Az uj nyugdíj 1921. évi január hó 1 töl esedékes. — Sajnos a rendelet a vármegyei nyugdíjasokra nem terjed ki. Ezek ügyét külön rendelet fogja szabályozni. Hónapok óta visszhangzik a hírlapok ha­sábjain, sőt gyakran volt tárgya a parlamenti interpellációknak is az a kérdés, hogy mi fog történni azokkal a nyugdíjasokkal, akiket an­­uak idején a magyar kormányv vagy az egy­kori osztrák kormány nyugdíjazott. A csehszlovák Dyugdijtörvény megértve az idők szavát a nyugdíjasokkal meglehetősen méltányosan és szociálisan jár el. A baj azon­ban az volt, hogy dacára azoknak az ezerféle megélhetési nehézségeknek, melyekkel ma min­den családnak meg kell küzdenie, a magyar kormány által nyugdíjazottakra a csehszlovák nyugdíjtörvényt n«m terjesztették ki, ők nyug­dijukat a mai napig az 1912. évi magyar nyug­díjtörvény alapján kapták, mely összeg még ahhoz sem volt elegendő, hogy abból a nyug­díjasok fa és cipő szükségletüket fedezni tud­ták volna. Ugyanilyen elbánásban részesültek az osztrák kormáuy által nyugdíjazottak is. Ilyen körülmények között arról, hogy a nyug­díjból a nyugdíjasok legszerényebb megélheté­süket fedezhették volna, szó sem lehetett. így történt azután, hogy azok a nyugdíjasok, akik­nek kizárólag a nyugdíjból kellett megélniök a legnagyobb nyomorba jutottak és a legna­gyobb nélkülözések közé kerültek. Óriási különbség volt azok között a nyug­díjasok között, akiket már a csehszlovák kor­mány nyugdíjazott és azok között, akiket úgy­nevezett „magyar sistemáju“ nyugdíjasoknak neveztek el a csehszlovák nyugdíj rendelkezések. Az 1922. aug. 25 én kelt 247. sz. cseh­szlovák kormányrendelet kiterjesztette az 1921. évi 99. számú csehszlovák nyugdíjtörvényt az összes állami tisztviselőkből lett nyugdíjasokra és azok hátramaradottaira. Elrendeli, hogy a nyugdijak ezen csehszlovák nyugdíjtörvény alapján 1921. január 1-ig visszamenőleg fizet­tessenek. Ezzel az intézkedéssel eltünteti a kormány azt az igazságtalanságot, amely a régi és ui nyugdíjasok között fennállott. Az uj nyugdíjtörvény főelvei a kővet­kezők : 35 évi szolgálat után az illető tisztvise­lőnek teljes nyugdíjra van igénye. A pótlékok járnak a nyugdíjasnak is a gyermekei után, de járnak a gyermekeken kívül még olyan egyének után is, akik a nyugdíjas házában élnek és akiknek eltartásáról a nyugdíjas gondoskodik. Az uj nyugdijtörvény megvilágítására ve­gyünk egy példát. Egy a VII-ik fizetési osztály 4 ik fokozatába tartozó tisztviselő özvegyének és 2 gyermekének járt nyugdíj címén 2000 K drágasági pótlék cimén 420 „ összesen évi 2420 K Az uj nyugdíjtörvény szerint jár az özvegynek törzsnyugdij 5706 „ 2 gyermek után drágasági segély évi 2568 „ gyorssegély 1—1 gyermek részére havi 40 K, 1 gyermek után össz. évi 1920 „ úgyhogy összes évi nyugdija 10194 K Ha a férj még életben van, akkor a törzs­nyugdij nem 5706 — hanem 11412 korona és a többi pótlékok pedig azszerint számíttatnak, vájjon az illető nős, gyermektelen stb. De vegyük az előbbi példát. Két gyer­mekes özvegy kapott eddig a 2420 koronás nyugdíj alapul vétele mellett nyugdijára az el­múlt 1 év és 8 hónap alatt 4028 koronát. Az uj nyugdíjtörvény szerint jár részére az elmúlt 18 hónapra 16990 korona, ebből levonják a kapott 4028 koronát, jár tehát részére 12962 korona. Ezt az összeget közelesen ki fogja ré­szére az országos pénzügyigazgatóság nyugdíj osztálya fizetni. Kngler miniszteri tanácsos el­rendelte a munkálatok azonnali megkezdését. Vaunak a nyugdíjasok között tekintélyes számmal olyanok, akik 20000 K-t jóval meg­haladó összeget fognak kapni visszamenőleg fizetésre kerülő illetményeik fejében. Hibája a kormányrendelkezésnek az, hogy a volt vármegyei tisztviselőkből lett nyugdija-

Next

/
Thumbnails
Contents