Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-09-05 / 106. szám

2. oldal.

«Komáromi Lapok«

1922. szeptember 5.

hogy mielőbb megkezdődjék köztük az állami szerződésekkel megszervezett legitim kereskedelem. A kereskedelmi szerződés megkötése mind a két népre, a lengyelre és a magyarra, egy formán fontos. — Lengyelország előtt dél felé vivő utakat nyit meg, a magyar közgazdaságot pedig biztosíthatja nélkülözhetetlen, de eddig sajnosán nélkülözött anyagok kellő hozzájuttatásáról.

— Először a genuai konferenciát, áítán a hágait akartuk megvárni a kereskedelmi szerződés megkötésével, hogy a konferencia oldjon meg néhány fenntartott kérdést. De a konferen ciák eredmény nélkül értek véget, a modern élet és a közgazdaság nemzetközisége sürget, nincs mit és miért halogatni tovább. A budapesti és a varsói magyar-lengyel kamarák kezükbe vették a szerződés elkészítésének az előmunkálatait és már is fontos lépésekig jutottak. Varsóból a legilletékesebb helyről azt a biztatást kapta a budapesti lengyel-magyar kamara, hogy a magyar-lengyel kereskedelmi szerződésnek ott semmi akadálya nincsen.

— Dr. Baránszky Gyula, dr. Freund István igazgatók és dr. Foltényi Róbert titkár küldöttségileg jelentek meg a kamara nevében Waikó kereskedelemügyi miniszter előtt és a külügyminisztérium illetékes helyein, a szerződési tárgyalások megindításának az érdekében. Sikerült is megkapniok azt a közlést, hogy a magyar kormány hajlandó megkezdeni a tárgyalásokat és az előkészítő munkaiatokra két referenst fog kiküldeni.

Ezzel megtörtént az első fontos lépés. Most Drozdowsky Henrik lovag, a varsói lengyelmagyar kereskedelmi és gazdasági katnar;1 elnöke tárgyal majd Budapesten az arra hivatottakkal, hogy a szerződés minél gyorsabban és simábban teljes előkeszültséggel lépjen életbe és egymásba kapcsolja a két ország gazdasági

életét.

— Szerencsés külpolitikai körülmények is elősegítik most ezt az egybekapcsolást. Hat héttel ezelőtt megbukott Varsóban a kis antantbarát kormány s egy hónapi válság után a má~ik, egészségesebb irányzat kerekedett felül. A mostani lengyel kormány három tagja expouáltan magyarbaráti s az egész kormányzat hangulata biztató mii-den egészséges gazdasági kombinációra.

— A budapesti magyar lengyel kamara elaborátumot készített az egész lengyel-magyar kereskedelmi szerződés anyagáról. S a nagy és áttekintő munka megalkotóját, dr. Foltényi Róbert főtitkárt kiküldi a tárgyalásokra, amelyeken bizonyára nagy hasznát veszik az érdekeltek az ő adataiknak és közléseiknek. A szerződésnek természetesen számot kell vetnie az eddigi szerződésekkel és gondosan mérlegelni, mire van szüksége egymástól a két államuak.

— Magyarország legfontosabb exportcikke Lengyelországba bizonyára a bor lesz, amelynek a lengyel piac a legjobb vevője, itt árával és minőségével konkurrens nélkül áll, mihelyt meglesz a beviteli engedély rá — a szerződés megkötése után. Fontos kivitel fejlődhetik még gépipari cikkekben és vegyi árukban — szérumokban is — itt a nagy valutadifferencia miatt a magyar áru veri úgy a cseh gyártmányt, mint a németet.

— Lengyelországból is fontos importcikkekre tarthat számot a magyar közgazdaság. Ilyenek: a iodzi textiláru, amely a drága cseh áruval fog versenyezni jóságban, — de sokkal olcsóbb lehet, — aztán a fekete lengyel szén, atpely a legnagyobb kerülőkkel szállítva is ju tányosab a C3eh szeneknél. Végül fontos szükségleti importcikk lesz a nafta is, amelynek értékéről szinte felesleges is többet szólni.

— Habár a két ország jelenleg nem érintkezik egymással földrajzilag — nincs közös határuk, — azért a gazdasági összeköttetés közvetlen lesz közöttük a szerződés után. A csehlengyel kereskedelmi szerződés eddig már 3 tranzitóvonalat biztosított a zavartalan magyarlengyel közvetlen forgalom számára Csehszlovákián keresztül s ezekből az orlowi és lawocnei vonalak már üzemben is vannak a tranzitó számára.

Minden remény jogosult arra, hogy az őszi hónapokban perfekt lesz végre a magyar-lengyel kereskedelmi szerződés — és novemberre a lengyel szénvonatok már mogmenthetik a hidegtől a magyar közönséget s az üzemszüDetelő pesti gyárakat. Most a második lembergi keleti vásár előkészítése a pillanatnyi feladatunk, s igy

gyűjtjük és kategorizáljuk a magyar cégeket, akik a keletnek ezen a legnagyobb vásárán ki állítani akarnak, — helyök díjmentesen biztosítva van.

ÉRTESÍTÉS.

Kiadásomban megjelentek:

Gidró Bonifác: SZÁMTAN a szlovenszkói magyar tannyelvű gimnáziumok, reálgimnáziumok és reáliskolák I. osztálya számára. Engedélyezési szám 42486, (Bolti ára most van megerősítés végett.)

Gidró Bonifác: SZÁMTAN a sz!ovenszkói magyar tannyelvű gimnáziumok, reálgimnáziumok és reáliskolák II. osztálya szamára. Engedélyezési 8z. 42486. (Bolti ára engedélyezés alatt.)

Dr. Bognár Cecil: LOGIKA a főgirnn. VIII. osztálya számára. Engedélyezési szám 54897/922. (Bolti ára engedélyezés alatt.)

Jezo Márton és Banai Tóth Pál: A

esi köztársaság területén élő népek TÖRTÉNETE. A nosztrifíkatiós vizsgálatok figyelembe vételével.

Dr. Szlávik Mihály Zemplénmegye zsupánja: CSL. ALKOTMÁNYTAN. (Cd. Ustavoveda) Soltész Pál zsupani titkár vm. főjegyző magyar fordításában. Ára 10 Ke.

SPITZER SÁNDOR

könyv- és papirkereskedő

KOMÁROM, NADOR-UTCA 29.

Erőszakos szlávositás.

Magyar gyermekeket szlovák iskolába kényszerítenek. — Itt Komáromban.

A rimaszombati állami gyerrnekmenhelynek Komáromban telepe van, ahol serdültebb gyermekeket adnak ki házakhoz tartásra; ezek utáu mérsékelt tartásdijat fizetnek, de jó emberek ezért a csekélységért is elvállalják az elhagyott, legtöbbször szülötten árvák tartását. Eddig kérdéses sem volt, hogy ezek a gyerekek, akik egytől egyik magyar fiuk, milyen iskolába járjanak.

A uaciouálista politika azonban az erőszakosságok utjáu nem ismer megállást. A külföld előtt tagadják, hogy itt bennünket nemzetiségünktől, fajunk jellegétől akarnak megfosztani. Nos hát erre itt van egy igazi iskola példa. Komáromban, ahol 90°l0nál nagyobb a magyarság, az állami gyermekmenhely gondozása alatt álló magyar gyermekeket egy kiadott rendelet alapján a szlovák iskolába kényszerítik.

Ilyen frivol arculverése a békeszerződésnek, a kisebbségi jogok ilyen semmibevétele, az igazságnak ilyen szemérmetlen megsértése, csak a demokrácia itteni állása szerint lehetséges. Sziumigyar gyermekeket szinmagyar városban idegen nyelvű és nemzetiségű iskolába kényszerítenek csak azért, mert az állam fizeti helyettük a tartásdijat.

Tnlajdonképen azonban ki is fizeti azt a tartásdijat? Az állam? És kikből áll az állam? Ugyebár a magyarság is viseli az adókat ? És a közterheket? Szegény magyarság, mely roskadozik az adók és közterhek súlya alatt, mely állami intézményeket tart el és tart fenn, ide jutott. Egész nyilvánosan dobják félre a törvényt, mely az elnemzetietlenitóst tiltja. Benes kijelentette, hogy aki ebben a respublikában a nemzetiségeket jogaitól megfosztja, az hazaárulást követ el.

Vádat emelünk, vádat kell emelnünk hazaárulás címén az ellen az ismeretlen állami tisztviselő ellen, aki ezt a rendeletet kiadta, mert az a törvényt tudatosan megsértette. Ez a kiadott rendelet pedig törvénytelen. Követeljük helyi hatóságainktól is, hogy ezt jelentsék ki és itt ne járuljanak hozzá hallgatásukkal ehhez a súlyos törvénysértéshez.

Magyar gyermekeket nem szabad más iskolába kényszeríteni, mint az anyanyelvén levőbe. Ezeknek az erőszakosságoknak legyen már vége és ne kényszerítsenek bennünket a végletekre.

A műnk és az oj ijgijiráy.

Végre valami. — Az 1922 évi aug. 25-én kelt 247. számú kormányrendelet az 1921. évi 99 számú nyugdíjtörvényt kiterjeszti a magyar törvények alapján nyugdíjazottakra is. — Az uj nyugdíj 1921. évi január hó 1 töl esedékes. — Sajnos a rendelet a vármegyei nyugdíjasokra nem terjed ki. Ezek ügyét külön rendelet fogja szabályozni.

Hónapok óta visszhangzik a hírlapok hasábjain, sőt gyakran volt tárgya a parlamenti interpellációknak is az a kérdés, hogy mi fog történni azokkal a nyugdíjasokkal, akiket anuak idején a magyar kormányv vagy az egykori osztrák kormány nyugdíjazott.

A csehszlovák Dyugdijtörvény megértve az idők szavát a nyugdíjasokkal meglehetősen méltányosan és szociálisan jár el. A baj azonban az volt, hogy dacára azoknak az ezerféle megélhetési nehézségeknek, melyekkel ma minden családnak meg kell küzdenie, a magyar kormány által nyugdíjazottakra a csehszlovák nyugdíjtörvényt n«m terjesztették ki, ők nyugdijukat a mai napig az 1912. évi magyar nyugdíjtörvény alapján kapták, mely összeg még ahhoz sem volt elegendő, hogy abból a nyugdíjasok fa és cipő szükségletüket fedezni tudták volna. Ugyanilyen elbánásban részesültek az osztrák kormáuy által nyugdíjazottak is. Ilyen körülmények között arról, hogy a nyugdíjból a nyugdíjasok legszerényebb megélhetésüket fedezhették volna, szó sem lehetett. így történt azután, hogy azok a nyugdíjasok, akiknek kizárólag a nyugdíjból kellett megélniök a legnagyobb nyomorba jutottak és a legnagyobb nélkülözések közé kerültek.

Óriási különbség volt azok között a nyugdíjasok között, akiket már a csehszlovák kormány nyugdíjazott és azok között, akiket úgynevezett „magyar sistemáju“ nyugdíjasoknak neveztek el a csehszlovák nyugdíj rendelkezések.

Az 1922. aug. 25 én kelt 247. sz. csehszlovák kormányrendelet kiterjesztette az 1921. évi 99. számú csehszlovák nyugdíjtörvényt az összes állami tisztviselőkből lett nyugdíjasokra és azok hátramaradottaira. Elrendeli, hogy a nyugdijak ezen csehszlovák nyugdíjtörvény alapján 1921. január 1-ig visszamenőleg fizettessenek. Ezzel az intézkedéssel eltünteti a kormány azt az igazságtalanságot, amely a régi és ui nyugdíjasok között fennállott.

Az uj nyugdíjtörvény főelvei a kővetkezők :

35 évi szolgálat után az illető tisztviselőnek teljes nyugdíjra van igénye. A pótlékok járnak a nyugdíjasnak is a gyermekei után, de járnak a gyermekeken kívül még olyan egyének után is, akik a nyugdíjas házában élnek és akiknek eltartásáról a nyugdíjas gondoskodik.

Az uj nyugdijtörvény megvilágítására vegyünk egy példát. Egy a VII-ik fizetési osztály 4 ik fokozatába tartozó tisztviselő özvegyének és 2 gyermekének járt nyugdíj címén 2000 K drágasági pótlék cimén 420 „

összesen évi 2420 K Az uj nyugdíjtörvény szerint jár az özvegynek törzsnyugdij 5706 „

2 gyermek után drágasági segély évi 2568 „ gyorssegély 1—1 gyermek részére havi

40 K, 1 gyermek után össz. évi 1920 „ úgyhogy összes évi nyugdija 10194 K

Ha a férj még életben van, akkor a törzsnyugdij nem 5706 — hanem 11412 korona és a többi pótlékok pedig azszerint számíttatnak, vájjon az illető nős, gyermektelen stb.

De vegyük az előbbi példát. Két gyermekes özvegy kapott eddig a 2420 koronás nyugdíj alapul vétele mellett nyugdijára az elmúlt 1 év és 8 hónap alatt 4028 koronát. Az uj nyugdíjtörvény szerint jár részére az elmúlt 18 hónapra 16990 korona, ebből levonják a kapott 4028 koronát, jár tehát részére 12962 korona.

Ezt az összeget közelesen ki fogja részére az országos pénzügyigazgatóság nyugdíj osztálya fizetni. Kngler miniszteri tanácsos elrendelte a munkálatok azonnali megkezdését.

Vaunak a nyugdíjasok között tekintélyes számmal olyanok, akik 20000 K-t jóval meghaladó összeget fognak kapni visszamenőleg fizetésre kerülő illetményeik fejében.

Hibája a kormányrendelkezésnek az, hogy a volt vármegyei tisztviselőkből lett nyugdija-