Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-08-29 / 103. szám
4. oldal. „Komaromi Lapok* 1922. angusztus 29. A csehszlovák korona szédületes emelkedése folytán az összes euró- f pai valuták jobbjai között foglal ma már jj helyet és a köztársaság népei jogosan gondol- jj nak arra, hogy a jó valuta következtében végre bekövetkezhetnék az az idő, midőn a drága ság megszűnik és az árak harmónikus összhangba kerülnek a külföldön oly értékes pénzzel. Fájdalom azonban, ez a kívánság egyáltalában nem akar teljesedésbe menni és mi továbbra is a legdrágább államban élünk s egyelőre még kilátás sincs arra, hogy ez a helyzet a magas valuta következtében számunkra javulást hozzon. a kormány valutapolitikájáról időközben > napvilágra kerül egy egy nyilatkozat és ezek- jj -WH tudjuk, hogy a kormány minden törekvése j arra irányul, hogy valutánk Zürichben a le- \ hetö legmagasabb értéket elérje, hogy ezen l értéken stabilizálódjék s akkor aztán áttérjen ; a köztársaság az aranyértékü fedezettel bíró | bankrendszerre, még pedig frank alapon, A csehszlovák koronának hirtelen felhajtása tehát magának a kormánynak művelete, mellyel valutapolitikájának egyik programpontját valósítja meg. Egyelőre a csehszlovák koi-onának Zü richben a húszon fölüli árfolyamra kell emelkednie, ha ez megtörtént és az árfolyam megszilárdult, térhet rá a kormány az aranyvalu tája bankrendszerre. Hogy ennek a kivitele mint válik lehetségessé, ezidőszerint arról még nem bírnak megfelelő tájékozottsággal, de a kormány eddigi szinte a gyakorlatban már meghonosított politikájáról feltételezhető, hogy egy szép napon olyan rendelet fog napvilágot látni, ami újabb meglepetéssel szolgál majd a köztársaság népének, első sorban az adófizető alanyoknak. Minthogy az államnak nem áll elegendő anyagi eszköz rendelkezésére ahhoz, hogy az araDyvalutára áttérjen és frank alapon rendezkedjék be, igyekezni fog azt a hiányzó anyagi eszközt, vagyis a pénzt, magának megszerezni. Hogy ezt a lakosságtól fogja elsősorban előteremteni, az kétségtelen. Máskép azonban lehetetlen, mint kölcsön képében. Vagyis egy újabb kényszerkölcsönt vesz fel a lakosságtól. amivel a belföldön forgalomban levő pénzm^nynyiség csökkentését éri el és a bankjegyforgalmat kevesbíti. Nem lehetetlen, hogy ez mihamarabb be fog következni, mert a csehszlovák korona óriási ugrásokkal közeledik a kormány által várt kurzushoz s ma-holnap arra ébredhetünk, hogy a korona a husszas árfolyamot is meghaladta, aminek stabizálására újabb lépést kell tenni a pénzügyi kormánynak. Szóval a jó valuta nemcsak a pangó ipar és kereskedelem napról-nspra erősebb stagnálásában mutatkozik csak, de újabb áldozatot kiván a köztársaság egész lakosságától. Vájjon képes e még Csehszlovákia lakossága a rettenetes súllyal reánehezedö közterhek mellett újabb áldozatra, az már kérdés. Egy újabb kényszerkölcsön akkor, amikor az állam az ő kötelességét, mint pl. a hadikölcsönök szerződés szerint is kimondott elismerését, nem teljesíti, nem hangolhatja valami nagy készségre és áldozatra a lakosságot. fl Komáromi Ház- és Telektulajdonosok egyesülete. — Alakuló közgyűlés. — Vasárnap, folyó hó 27-én délelőtt alakult meg formálisan a Komáromi Ház és Telektulajdonosok Egyesülete igen nagy érdeklődés mellett. Az a sok baj és nyomorúság, a közterheknek egyre növekedő tendenciája együvé, egy táborba sodorja a polgárság ezen rétegét. A gyűlésen mintegy 100 ház és telektulajdonos jelent meg túlnyomó részben a munkásosztály tagjaiból, képviselve volt a kisiparos osztály is elég tekintélyes számmal, de az igazi „háztulajdonos“ réteg, a nagyobb lakásoknak bérbeadói aránylag alig voltak képviselve. A kislakások, a szoba-konyha tulajdonosai jelentek, meg tömegesen és mint a közhangulatból kivehető volt, védelmet ksresnek a mai lakbért örvény valamint a lavina módra kővetkező adók ellen. Dr. Alapi Gyula nyitotta meg az előkészítő bizottság megbízásából az alakuló közgyűlést és konstatálva annak szabályszerű alakiságát, áttért a mozgalom ismertetésére. Meleg szavakkal emlékezett meg az egyesülés gondolatának lelkes vezetőjéről Nagy Mihály építészről, aki az ügy érdekében eddig oly sokat és oly önzetlenül fáradozott, valamint az elő készítő bizottság eddigi munkájáról. Az eddigi felhívások folytán közel 200 tag lépett be az egyesület kötelékébe, a háztulajdonosok ötödrésze. Remélhető, hogy ha a ház és telektulajdonosok felismerik az érdekeik oltalmára alakuló egyesületben azt a szervet, amely jogvédelmet nyújt részükre és érdekeiket hatóságokkal szemben is eredményesen védi meg, tömegesen iratkoznak ba az egyesület tagjai sorába. Majd foglalkozott az egyesület megalakulása okaival és céljaival. A háború alatti és utáni viszonyok közt vázolta a ház- és telektulajdouosok helyzetét, kezük megkötöttségét, magánjogaik teljes korlátoltságát, lakóikkal szemben úgyszólván védtelen kiszolgáltatását, a lakáshivatal intézményéről is szólt, ingerült megjegyzésektől kisérve, nisjd áttért a közterhek óriási emelkedésére é3 a közvetlen küszöbön álló vagyoudézsma ügyére. Ezzel szemben azt látjuk, hogy igen sokan szabadulni igyekeznek ingatlanaiktól, az utcákon a házak százain olvassuk, hogy eladók. Igen sok ház nem hozza meg értékének 1 százalékát, a legtöbb évek óta nincsen tatarozva, mert arra gondolni sem lehet, sok ház teljesen összedüíéssel fenyeget. Itt az idő, hogy ezek közt a bajok közt legyen egy kapocs, mely összeköti az érdekeltséget. A megjelentek egyhangú helyesléssel fogadták és mondták ki az egyesület megalakulását. Majd Rózsa István, az alakuló gyűlés jegyzője ismertette az alapszabály-tervezetet, amelyet Zimmermann János, Meszléoyi és Grósz Mihály hozzászólásai után elfogadott a gyűlés. A tisztikar megválasztása pontjánál dr. Alapi Gyula az előkészítő bizottság nevében Nagy Mihályt ajánlotta az elnöki tisztség^ aki eddigi munkásságával is megmutatta, hogy e tisztségre mindenképpen alkalmas és érdemes. A közgyűlés lelkes éljenzéssel üdvözölte a választást és az uj elnököt, aki azután tovább vezette a közgyűlést s javaslatára az alelnöki tisztségekre dr. Alapi Gyulát és Kincs Izidort, a titkáii állásra Rózsa Istvánt választotta meg a gyűlés. Választmány: a) Rendes tagok ; Bircsák Károly, Brenner Ferenc, Csorna Béla, iíj. Csukás István, Felix Ferenc, Fehér József, Fried Jenő, Füssy Kálmán, Goldschmied Vilmos, Grósz Mihály, Horváth István, Horváth Ferenc, Ipovitz József, Klein Mór, Kellner Gyula, Luka Péter, Lukovics Józef, Lenhardt Mihály, Harcsa József, Hilus János, Mórocz Dezső, Riszdorfer Károly. Török András, Tuba Lajos, b) Póttagok : Cseh Zsigmocd, Domány Ferenc, Halász József, Mihovits János, Priücz Nándor, Weisz Pál. Ezek után az elnök néhány lelkes szóval buzdítva a közgyűlés tagjait az egyesület támogatására, a közgyűlést berekesztette. Az egyesület irodája egyelőre a Királypüspök u. 31. sz. a. van. Hivatalos órái a lapok utján lesznek közhírré téve. J^egyverjavitásolc US!370 és átalakításokat csak puskaművesnél készítessen, mert csupán ilyen szavatolhat a fegyver megbízhatóságáért, azért forduljon minden vadász SULOVSKY BÉLA puskaműveahez Bratislava, KöztárBaság-tér i szám. Siói M Hipnyo. — 1922. augusztus 26. — 15—20 évvel ezelőtt bizonyára senki sem gondolta volna — bármennyire óhajtotta is e város minden téren való fejlődését, — hogy az valaha is, sőt nagyon rövid idő alatt valóságos zenei gócponttá válik; elsőrendű hangversenyterme zenei események színhelye lesz, s innen kelnek szárnyra a mai előadó müvészgeneratió olyan jelesei mint Fark s Márta, Schmidthauer Lajos és Simor Jenő. A magyar kisvárosokban azelőtt kevés i yoma volt a kultúra szüreteiének, s bízó > yára ez volt az okú annak a megbélyegző i Kritikának, mellyel a magyarságot anno 1809 1 ben Picldn angol utazó illette, hogy t. i. a I magyarok ellenségei a kultrának. A magyarok soha semminek és senkinek nem voltak ellenségei, s igy a kultúra is a legelső kedvező alkalommal virágzani kezdi s nagyhamar észre kellett annak fejlődé venni az egész világnak. A maglepő fejlődések, hirtelen íöllen lések, mindég és mindenütt egyes kiváló i berek munkájaként következnek be. A go viselés hozzánk is küldött ilyen kiváló eml Berzsenyi Jánosit* József személyében, ennek a városnak feltárta a zeneművé! örök szépségeit, s a zene élvezetét oly kedve tette, hogy azóta a kultur palota haogverse termében egymást érik a legmagasabb s vonalú hangversenyek, melyeken nem egy világhírű művészek gyönyörködtetik a zene kiválóan képzett komáromi közönséget, hangsályozni kell, hogy t. i. zeneileg ké] és érett közönséget, mert erre vall az, ! a legklasszikusabb műsort is lelkes és fa figyelemmel hallgatja végig, tomboló t&psy: ral honorálva az előadó művészt. Simor Jenő, e nagy tudásu hegedűs bőven rá is szolgált. Műsorát nagy goi válogatta össze, s bemutatta kiváló mü’ Ízlését Mozart Cdar Sooatájábun, mel hajporos finomságait tökéletes stylus érs interpretálta, rendkívüli technikai készült röl tett tanúságot a Goldmark versenymű pás előadásával, melynek szédületes nehézt játszi könnyedséggel győzte le, mig e ver mii harmadik részében a nagy kandenciá teljesen kiforrt művész nemes tónusává szotta. Néhány bájos apróságot Bűrmesterr lékeztető finomsággal és melegséggel adc s a legnagyobb hatást is Hummel: Wal ve! érte el, mit meg kellett ismételnie. Végül a hires Paganini féle Buszo’ táncot szólaltatta meg cremonai hege hogy bizonyságot tegyen arról, hogy nincs előtte nehézség s immár elérkezet végső állomásra, honnan nem az ujjai ezi^ viheti csak magasabbra. A szivét pedig — hisszük, hogy lyén van — ennek a városnak emlékei gitik a messze távolban is, hova kör ismét elköltözik s hisszük, hogy ezek lékek vissza hozzák őt újból, ha csak időre is s akkor talán még édesebben meg a hang ujjai alatt s mi még a m Hál is talán nagyobb gyönyörűséggel 1 juk, mert egy olyan hivatása magaslat müvéjjz, mint Simor Janő, csak haladba álláfc*#lküí mindég följebb és följebo. A művészetnek nincsen határa s magasan legyen valaki, a még mag törésnek nincsenek akadályai s aki a sége mellett olyan szorgalmas, mint mind n kitelik s bár egyelőre nem megmondani, mit kiváltunk tőle, mórt mindent megadott, mit várhattunk, mi zal búcsúzunk el tőle, hogy a legköze szontláláskor lepjen meg bennünket,vs Simor Jenőtől, az ő tehetségétől ez remélhetjük, aminthogy neki köszönhe is, hogy oly kiváló zongoristát fed Komáromban, mini. Sckmitdhauer Vil eddig fivérének nagy hírneve szinte tartott s mo3t kiderült, hogy egy i muzsikust, kiváló kamarazenószt birut kinek elsőrangú kvalitásai a Mozart S tündököltek leginkább, mig a kis aj nál bámulatosan alárendelte a maga a hegedűnek. Mikor Simortól búcsúzunk, ug Schmidthauer VíJmost örömmel üc mint kamarazenészt. R — Az iskolaszék ülése. Lapun! értesülünk, hogy a kö/ségi iskolaszék Bernát korelnök elnöklete alatt m megtartott ülésében megalakult és o!d hangú választással dr. Kamrás Józ városi bizottsági tagot, közéletünk e: tiszteletnek örvendő vezető alakját, elnökül dr. Raab Mihály ucyvédet meg. A községi iskola igazgatói tis reczky Géza tanítóra ruházta. Az alkalmunk visszatérni. — Színészet Komáromban, i este a komáromi Legényegylet szin] dégszerepel a pozsonyi és kassai Egy szenzációs operett újdonságot, a
