Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-08-22 / 100. szám

2. oldal.

«Komáromi Lapok«

1922. augusztus 22.

Interjú a vasúton.

(Palkovich Viktor nemzetgyűlési képviselőt meg interjúvolták. — A komáromi törvényszék. — Szlovák iskolák Csallóközben. — A Medveczkyűgy.)

Egyik újságíró a múlt héten meginterju volta a gútaiak népszerű esperes-plébánosát: Palkovich Viktor, nemzetgyűlési képviselőt, amidőn az az ellenzéki pártok vezérlö' izottságának üléséről Rajecrői hazafelé Gúára utazott.

Az ujságiró igy írja le az érdekes interjuvot a K N ban;

A hűvös raj^ci vö’gy szeszélyes rajzu, csodálatos szikia-birod.ilmából a szélesen élőtáruk) Vág-völgy falé vitte a szlovenszkói magyar politika vezérkarát a kis vonat. Zaoinán kettészakadt az agilis csapat. A keletiek és a déliek Rnttkának térültek, a nyugatiak p dig a.pozsonyi gyorssal siettek mindennapi dolgaik után.

Ezen a vonaton utazott Palkovich Viktor gú’.ai esperes plébános, a nemzetgyűlés legfiatalabb magyar képviselője, akiuek ugyan C3&k & mandátuma a legfiatalabb, mert ő maga Nesztora a magyar képviselők klubjának.

Tóbler János utóda bizony már a hetvenben tapos, de ez alig von le valamit magyar tüzéböl és honatyai buzgalmából Pápaszeme mögül fiatalos lélek csillan elő, szelíd, meleg szemlélete az életnek, amint az a derék gútai espereshez illik. Palkovich Viktor ugyanis papi ember s egészen rendjén is vau, hogyha a szenátusban két pap szenátorunk ülhet, a képviselői padokon is legyen egy lila ciugulus. Különben nem is lenne igazán keresztény a keresztényszocialista párt.

A csallóközi magyar követ a folyosón álldogál s nézegeti a regényes Vág völgyet. Rosszat forralok és melléje szegődöm. Megkérdem tőle, milyen hatást tett rá a parlamenti élet. Hogy vélekedik a nemzetgyűlés munkájáról ?

Egyszerűen, közvetlenül feleli:

— ügy, ahogy a többi magyar ember. Semmik vagyunk ab^an a nagy őrlőmalomban- A házat elvégzett dolgok elé állitják, a javaslatok sorsát elintézik már a bizottságban. Az interpellációkra a miniszterek nem felelnek, a szóbeli tárgyalást pedig azzal akadályozza meg a többség, hogy az ellenzéki interpellációkra nem mondja ki a sürgősséget.

A képviselő megpillantja a kezemben a ceruzát s átlát a szituáción. Szerényen szabodik, hogy ne öt interjúvoljam, hanem Jablonicky Jánost, 5 a hivatottabb a nyilatkozásra. Nem tágítok, mondván, hogy a pozsonyi követtel máskép egyeztünk meg, mire Palkovich Viktor fejcsóválva beletörődik sorsába. Megkérdezem, milyen impressziókkal távozik a vezérlő bizottság üléséről, amelyen most vett részt elösször.

— Épültem rajta és meggyőződtem róla, hogy úgy a bizottságban, mint a központi irodában alapos munka folyik.

Mikor a csallóközi dolgokra tértünk, a képviselő közlékenyebb lett és elősorolta az ottani magyarság sérelmeit:

. — A komáromi törvényszéket elviszik, hogy szisztematikusan legyöngitsék a határvidéki magyarságot és Érsekújvárra viszik, amelyből szlovák várost akarnak csinálni. Iskolai sérelmeink közismertek. Csak arra mutatok rá, hogy számos, többségében magyar községünkben szlovák tanítást vezettek be, meglévő iskoláinkat pedig mindenképpen válságba sodorják. így a szerzetesiskolákat nem részesítik államsegélyben és hiábavaló ezirányban minden fáradozásunk. Legutóbb már Masaryk elnökhöz fordultunk s föltettük a

kérdést, hogy a törvényes rendelkezések vonatkoznak-e a szerzetes iskolákra is vagy pedig azok törvényen kivü! állanak.

— A szlovák autonómiákat ismeri már képviselő ur?

— Hlinkával még nem találkoztam, a többi néppártival már összeismerkedtüok.

Azután m gkérdeztem, hogy sok gondot ad e a képviselőség s gyakran fölkerasik-e a csallóközi választók.

— Hát bi ony, komissió van elég, amelyben eljárva, az udvariasságban és az Ígéretekben nincs hiány, de azok teljesítéséről szó sincsen. Mint jellemző dolgot emlitem meg. hogy egy ízben kihallgatásra jelentem meg Masaryk elnöknél, az elnö' azonban nem volt Prágában. A kabinetirodából aaonaal magyar titkárt rendeltek hozzám, aki fölvette előtár jesztésemet s pár nap mu'v;< magyar nyelvben kaptam meg az írásbeli elintézést. így vau ez az elnöknél. Az iskolaügyi rendöletek azonban szlovák, sőt érthetetlen cseh nyelven érkeznek a magyar iskolákhoz. A hivatalok általában csak akkor tudnak magyarul, ha pénzt akarnak kipréselni a magyarságból.

— Azt sem tudiuk most, van-9, vagy nincs egyházi referens. Beszélik, hogy Medveczkyt végre eltávolították és referátumát, beolvasztották az iskolaügyi referálásba. Medveczkyről különben jobb nem beszélni. A referens ur nemcsak hogy a káuonjogban volt tudatlan, s nem elég, hogy az egyházi kérdésekbe belevitte a soviniszta politikát, hanem egyenesen az egyház érdekei ellen cselekedett, amivel teljesen rászolgált a kiközösítésre,

Odakünn feltűntek a pozsonyi gyárkémények Palkovich képviselő még Petrogallival váltott pár szót és fölhívta figyelmét, hogy tennie kellene valamit az idegenben szerzett diplomák noszlrifikálására. Ifjúságunknak —■ magyar főiskola hiányában — nincs módja, hogy itthon szerezzen diplomát s igy a magyarországi egyetemeket kénytelen látogatni. Fontos érdek, hogy ezeket a kint szerzett diplomákat nosztrifikálják, mert különben létérdekeiben lenne veszélyeztetve a jövő magyar intelligenciája.

A csallóközi követ éber őrizője a magyarság érdekeinek.

ÉRTESÍTÉS.

Kiadásomban megjelentek: Gidró Bonifác: SZÁMTAN a szlovenszkói magyar tannyelvű gimnáziumok, reálgimnáziumok és reáliskolák I. osztálya számára. Engedélyezési szám 42486, (Bolti ára most van megerősítés végett.)

Gidró Bonifác: SZÁMTAN a szlovenszkói magyar tannyelvű gimnáziumok, reálgimnáziumok és reáliskolák II. osztálya számára. Engedélyezési 8z. 42486. (Bolti ára engedélyezésAlatt.)

Dr. Bognár Cecil: LOGIKA a főgimn. VIII. osztálya számára. Engedélyezési szám 54897/922. (Bolti ára engedélyezés alatt.)

Jezo Márton és Banai Tóth Pál: A

esi. köztársaság területén élő népek TÖRTÉNETE. A nosztrifikatiós vizsgálatok figyelembe vételével.

Dr. Szlávik Mihály Zemplénmegye zsupánja: CSL. ALKOTMÁNYTAN. (ísl. Ustavoveda) Soltész Pál zsupáni titkár vm. főjegyző magyar fordításában. Ára 10 Ke.

SPITZER SÁNDOR

könyv- és papirkereskedő

KOMÁROM, NÁDOR-UTCA 29.

1 vendek wHsa iprMz.

I Az Amerikai Magyar Vend Szövetség gyászlo- I bogót küld a magyar kormánynak annak jeléüt,

1 hogy az elszakított vendek hűek maradtak Magyarországhoz.

Az Amerikai Magyar Vend Szövetség a ; Szövetségesek Legfelsőbb Tanácsához harminc! ezer vend nevében, memorandumot intézett. Ennek a lélekből fakadó szózatnak Dem volt i eredménye. A látszólag csak elméleti értékű í memorandumot érdemes voir elküldeni, mert i okos, tárgyilagos és tényekkel megerősített í módon mai a jug szlávok erőszakos politikájára, s mert határozott hangon foglai állást egy olyan államalakulat ellen, amely magának tudja, a vendeket, is, holott nem kérnek belőle. A vendek magyarok akarnak maradni -- ez a memorandum lényege — mert sorsuk ezer év alatt szorosan összekapcsolódott a magyarság í sorsával, a vendek ragaszkodnak nyelvükhöz, kultúrájukhoz, intézményeikhez, szóval miud! ahhoz, ami nekik szent és érték s amit a magyarok részéről báutódás sohasem ért.

Szebb és meghatóbb vádiratot a versail\ lesi és trianoni döntések ellen aligh. lehat ölképzelni ennél a memorandumnál.

A memorandum sikertelensége ellenére i az amerikai magyar vendok nem hallgatnak.

[ Krampaís József lapjában, a „Z^ejzda Vogr- 5 szki Szlovencov“"ban mozgalmat kezdményezett azzal a céllal, hogy az amerikai vendek 1 között egy gyászlobogó megszerzésére pénzt | gyűjtsön. Ezt a zászlót az amerikai vendek : nevében el fogják küldeni a magyar kormánynak, annak az igazolására, hogy a Jugoszláviába belekényszeritett vendk mind n erőszakos politika ellenére is hűik maradnak Maj gyarorazághoz.

Szép és megható terv, amely értesülésünk ! szerint reudkivüi megfelel a vend nép elfogulatlan gondolatkörének s ame^y rövidesen meg l is fog valósulni.

í ..... —

A fizetésképtelenségek

; egész sorozata jelentkezik az üzleti világ köré: ben egy városunkban, mint a vidéken. Eddig virágzó üzletek : kereskedések, ipari vállalatok i csukják be boltjaikat és számolnak el. A meglevők már nem is panaszkodnak, csak merőn néznek a bizonytalan jövő e’é, melybe a korí mány adó és közgazdasági politikája juttatta j őket. Az államra nézve, úgy látszik, közömbös, \ hogy adóalanyai megtartsák az állammal szemij ben fizetőképességüket.

A pénzügyminiszternek mondják, hogy a ! gyáriparosok kü döttsége előtt, amikor panaszkodtak, hogy az üzemeket be kell szüntetni s a gyárakból a munkásokat elbocsátani, a kazánok ; alatt a tüzet eloltani, azt válaszolta: neki miad? egy, a gyárak itt maradnak, ha ők kivándorol| nak is, a gyárakat magukkal vinniök nem lehet.

! Ezt a pénzügyminiszteri elmésséget azóta sok- i szór megírták lapokban is, mi ugyanezt más j variációban hallottuk. A pénzügyminiszter a mail gyár gazdák küldöttségének jelentette ki: nem baj, ha kivándorolnak, a föld úgyis itt marad.

Ilyen elvek mellett az állam közgazdasága csakugyan felvirágozhatik. A negyedmillió mnnj kanélküli száma egy hónap lefolyása alatt megkétszereződött, ma már a szám meghaladja a félmilliót.

A munkanélküliség, úgy látszik, nem aggasztja a kormányt, az erre kiadott milliók nem fájnak neki, pedig a munkásra is, az államra is jobb lenne, ha közmunkákat végeznének az országban, a világgá kürtőit építkezésekbe kapnának bele, kislakások, munkásházak építésébe, vasutak, utak rendbehozásába.

A kormány hihetetlen vak következetességgel hajszolja feljebb és feljebb a valutát, mely a külkereskedelmet hovatovább megbénítja és azt eredményezi, hogy a sziléziai kénhegyek már a Kis Kárpátok magasságát is elérik, mert a drágaságát megfizetni a külföld nem tudja. Nem esik a kormány a felett gondolkodóba,