Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-08-19 / 99. szám

!8«gywenhapmaí$sÍ! évfolyam. 99. szám. Szombati E922. augusztus 19. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY EiSteíás! ár eseh-ssSovák értékben! Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Í4$éa* érre 80 K, félévre 40 X, aagyedévre 20 £. : OLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr jegyes sxám ára t 80 fillér. Szerkesztő; 8ARANYAY JÓZSEF dr. H>ajec a jogaiért elszántan küzdő magyarságnak egyik újabb nevezetes állomása, mely éle­sen bevilágít a csehszlovák belpolitikába. Rajeci gyűlésünk határozatai most már nem elégesznek meg a magyar sérelmek egyszerű leltározásával és akadémikus izű regisztrálásával, hanem jogorvoslatokat je­lölnek meg, gyakorlati utakat, melyeken a sérelmek törvényes orvoslását megkísér­lik és remélik a magyar pártok, Rajec a magyar öntudatot erősítette meg és a küzdelem újabb etappjait jelölte ki, amely felé elszánt kitartással kell igye keznie az itt élő magyarságnak. Az első álláspont és a jogszerűség, mely minden lépését jellemzi a magyar kisebbségnek, azt követeli, hogy a sérelmeket konkrét formában, — tehát úgy, hogy kormány­körök süketeknek és vakoknak ne tetet­hessék magukat, — a kormány tudomá­sára hozzák, megjelölve a - törvényeket, melyeket durván megsértenek azok, akik a magyarság kisebbségi jogainak érvénye­sítésének útját állják. A törvényes útnak másik ága a parlament felé vezet, amely elé szintén feltárnak minden atrocitást, ami itt a magyarságot éri. Végül súlyt helyez rá az itt élő ma gyarság politikai szervezete, hogy mind­ezek ne kerüljék el az államfő figyelmét sem, aki bizonyára nemes ideákkal telítve a köztársaság minden nemzetiségének egyenlő boldogulását és polgárainak meg­élhetési szabadságát óhajtja. A köztársaság elnökéig is eljut tehát a panaszok hosszú sora, aki ezekből értesülni fog azokról a szomorú eseményekről, amelyek a de­mokratikus elvek frivol megcsúfolásával történnek ebben a republikában, ahol alap­törvények szabadságot és egyenjogúságot Ígérnek az állam polgárainak, e helyett azonban törvénytelenségekben és terrorban van részük. geket és hazaárulást követne el, aki azok jogait sértené, hanem a helyszínén is­­meggyőződést íog szerezni arról, hogy a panaszoknak van-e törvényes alapja? íme: a kisebbség a jog, a törvény és az igazság talapzatán áll meg szilárdul és onnan nem hajlandó lelépni. A centra­lista elnyomóknak talán kellemesebb volna, ha az azsán provokatőrőknek beugranánk és demonstrációkat rendeznénk, tüntetése­ket, melyeket a hatalom vérbe fojthatna és elnyomva azokat, a magyar kisebbség erőszakosságaira hivatkozással szankcio­nálhatná az ellene hozott rendszabályokat. Nem tüntetünk, nem demonstrálunk, nem keresünk összeütközéseket, mert mi politikailag érett és fegyelmezett nemzet vagyunk és tudjuk, hogy egyetlen fegyve­rünk, amelyet kezünkből kicsavarni nem lehet; a törvény. Az a törvény, amelyet sokszor megkérdezésünk és befolyásunk nélkül hoztak, s amelyet most már leg­alább is a gyakorlatban visszacsinálni sze­retnének. A Rajecen kigyult fáklyafény meg­világítja a kormánynak a magyarság ellen folytatott politikáját: az iskoláinkból meg­maradt romokat akarják újjáépíteni, hogy az évezredes magyar kultúra hajlékot ta­láljon. Az iskolaügy a magyar kisebbség sarkpontja, ezen áll, vagy ezzel bukik. A magyar iskola mellett a legvégsőkig ki kell tartania minden magyar embernek, aki fajához s nemzetéhez ragaszkodik. Ki kell tartanunk ősi nemzeti nyelvünk jogai mellett is, amelyet egyre nyirbál és egyre szükebb térre szőrit a centralista hata­lom ollója. A magyar városok és falvak elnemzetietlenitése tervszerűen és könyör­telenül folyik. Komárom és Ipolyság bal­sorsa legyen mementója az egész magyar­ságnak; jajkiáltásunkat hallja meg min­denki és tudja meg, hogy ez a sors vár itt mindenre, ami magyar, ha fel nem sorakozunk jogaink védelmére zárt sorokba mi, magyar őslakosság. Végezetül ezeket a véget nem érő panaszokat most már nem szándékozik a magyarság véka alá rejteni, hanem szin­tén törvényes utón — a külföld elé tárja, a népszövetségi ligák szövetsége utján. Foglalkozni fog ezekkel az egyre hango­sabb és egyre erősödő panaszokkal a nép­­szövetség erre illetékes tanácsa, amely bizonyára nem elégszik meg a Benes kor­mány elmés kimagyarázásaival és szójá­tékaival, hogy a boldog csehszlovák köz­társaságban törvények védik a kisebbsé­= A határkiigazitás kérdése a népszö­vetség előtt. A népszövetség tanácsának leg­közelebbi ülését augusztus 26-án tartják- Napi­rendjén Többek között a magyar-osztrák és a magyar-jugoszláv határ kiigazításának végleges rendezése is szerepel. A határkiigazitási kérdés előadója Hymans, Belgium képviselője lesz. = Mi nem fojtjuk el a magyar nyelvet! j — Ezt mtndotta a napokbanja román közoktatás- j ügyi miniszter, aki nyilatkozatát a Brassói * Lapoknak adott interjú keretében mondta el j és a román közoktatásügyet röviden a követ- [ közökben vázplta: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, min. a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. kiildendőkt Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor; kedden, csütörtökön és szombaton — „Ami Nagyrománia nevelési ügyeit illeti, az eddigi törvények teljes reorganizálásán fáradozunk. Mi természetesen az ó-királyság és az uj országrészek egységesítésére törekszünk s a leendő reformok ebben a keretben fognak mozogni. Ebben az irányban már annyira halad­tunk, hogy julius első napjaiban bizottságot állítottunk össze, mely már foglalkozott is "az elemi iskolai kérdéssel. Ez a bizottság már el is készítette az előzetes törvénytervezetet, amely augusztus végén kidolgozás végett egy felsőbb bizottság elé fog kerülni, hogy aztán a parlament szentesíthesse. Mielőtt azonban ezt a tervezetet ismer­tetném, hangsúlyozni kívánom, hogy a kötelező iskoláztatást a legszigorúbb módon fogom vég­rehajtani és az iskoláztatási kötelezettség a tizenuégy, illetve tizenhat éves korig fog tar­tani. Ismerteti ezután a miniszter a szakok­tatás reformjait és a reformtervezet részleteire Is kitér, majd elérkezik a nyilatkozat arra a pontra, amely berniünket érdekel: a magyar nyelvű oktatás ügyére. Az interjuoló újságíró kérdést intézett a miniszterhez arra vonatko­zólag, vájjon igaz-e, hogy a román liberális párt, de különösen Anghelescu közoktatásügyi miniszter a magyar nyelv megfojtására törek­szik. Erre a kérdésre a miniszter olyan választ adott, amelyből nyilvánvaló, hogy tisztában van avval a körülménnyel, hogy a magyarság kultur­­igényeivel számolni kell, azokat lefokozni és elfojtani nem szabad és nem lehet, da külö­nösen arról tanúskodik ez a válasz, hogy ő tudja, hogy nem is lehet. A miniszter válasza igy hangzik: Hát azt gondolja, hogy mi bármely nép kultúrája ellen állást foglalnáuk ? Hiszen én egész teljességében megértem a magyarság érzelmi világát s senki sem tudja jobban mint én, hogy egy nemzet kultúráját, melyet annak gyermekei aünyi generáción keresztül szívtak magukba, elfojtani nem lehet. Nem akarom éu elfojtani a magyar nyelvet, sem annak fejlő­dése ellen gátaaat emelni nincs szándékomban. A mi elvünk szerint Nagyrománia területén az összes létező nyelvek szabadon fejleszt­hetők. Viszont szükségesnek tartjuk éppen a jövendő generáció érdekében, a román nyelv elsajátítását. Kifejtette még, hogy a közoktatásügyi reform megköveteli a román nyelv elsajátítását, még pedig nem tisztán az elrománositás miatt, hanem mert az államnak magának nagy érdeke fűződik hozzá. — Hiszen én tudom legjobban — mondta a miniszter — hogy milyen hasznos elemeket vészit az állam azok személyében, akik igazán emberileg fel nem fogható okokból a román nyelvet elsajátítani nem akarják. Majd igy folytatta: — Tessék Elszász Lotharingia példáját venni. Alig-alig változott ott a közigazgatási viszony a francia impérium óta. És miért? Mert minden állami fórummal összeköttetésben álló személy bírja a hivatalos francia nyelvet. Tud fellebbvalóival és fórumaival az állam nyel­vén közlekedni s hogy ezentúl az illető aztán németül beszél vagy olaszul, ezzel a fraucia állam nem törődik. kúrák otthon. Reggelenként “Wc schmidthauer-ki« -----22____________ ígmándi keserüvíz, melegítve éhgycr mórra mint ivókúra bármely évszakban kiváló eredménnyel használható székrekedés és ennek következményei ellen u. m­­étvágy és emésztéshiány, felfúvódás, gyomorhurut, sárgaság, máj és lépdaganat, aranyér, elkővéredés, agyvértódulás vérbőség stb-Kí“ Sok: esetben elegendő már néhány evőkanállal is. *5)2 532

Next

/
Thumbnails
Contents