Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-08-19 / 99. szám
!8«gywenhapmaí$sÍ! évfolyam. 99. szám. Szombati E922. augusztus 19. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY EiSteíás! ár eseh-ssSovák értékben! Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Í4$éa* érre 80 K, félévre 40 X, aagyedévre 20 £. : OLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr jegyes sxám ára t 80 fillér. Szerkesztő; 8ARANYAY JÓZSEF dr. H>ajec a jogaiért elszántan küzdő magyarságnak egyik újabb nevezetes állomása, mely élesen bevilágít a csehszlovák belpolitikába. Rajeci gyűlésünk határozatai most már nem elégesznek meg a magyar sérelmek egyszerű leltározásával és akadémikus izű regisztrálásával, hanem jogorvoslatokat jelölnek meg, gyakorlati utakat, melyeken a sérelmek törvényes orvoslását megkísérlik és remélik a magyar pártok, Rajec a magyar öntudatot erősítette meg és a küzdelem újabb etappjait jelölte ki, amely felé elszánt kitartással kell igye keznie az itt élő magyarságnak. Az első álláspont és a jogszerűség, mely minden lépését jellemzi a magyar kisebbségnek, azt követeli, hogy a sérelmeket konkrét formában, — tehát úgy, hogy kormánykörök süketeknek és vakoknak ne tetethessék magukat, — a kormány tudomására hozzák, megjelölve a - törvényeket, melyeket durván megsértenek azok, akik a magyarság kisebbségi jogainak érvényesítésének útját állják. A törvényes útnak másik ága a parlament felé vezet, amely elé szintén feltárnak minden atrocitást, ami itt a magyarságot éri. Végül súlyt helyez rá az itt élő ma gyarság politikai szervezete, hogy mindezek ne kerüljék el az államfő figyelmét sem, aki bizonyára nemes ideákkal telítve a köztársaság minden nemzetiségének egyenlő boldogulását és polgárainak megélhetési szabadságát óhajtja. A köztársaság elnökéig is eljut tehát a panaszok hosszú sora, aki ezekből értesülni fog azokról a szomorú eseményekről, amelyek a demokratikus elvek frivol megcsúfolásával történnek ebben a republikában, ahol alaptörvények szabadságot és egyenjogúságot Ígérnek az állam polgárainak, e helyett azonban törvénytelenségekben és terrorban van részük. geket és hazaárulást követne el, aki azok jogait sértené, hanem a helyszínén ismeggyőződést íog szerezni arról, hogy a panaszoknak van-e törvényes alapja? íme: a kisebbség a jog, a törvény és az igazság talapzatán áll meg szilárdul és onnan nem hajlandó lelépni. A centralista elnyomóknak talán kellemesebb volna, ha az azsán provokatőrőknek beugranánk és demonstrációkat rendeznénk, tüntetéseket, melyeket a hatalom vérbe fojthatna és elnyomva azokat, a magyar kisebbség erőszakosságaira hivatkozással szankcionálhatná az ellene hozott rendszabályokat. Nem tüntetünk, nem demonstrálunk, nem keresünk összeütközéseket, mert mi politikailag érett és fegyelmezett nemzet vagyunk és tudjuk, hogy egyetlen fegyverünk, amelyet kezünkből kicsavarni nem lehet; a törvény. Az a törvény, amelyet sokszor megkérdezésünk és befolyásunk nélkül hoztak, s amelyet most már legalább is a gyakorlatban visszacsinálni szeretnének. A Rajecen kigyult fáklyafény megvilágítja a kormánynak a magyarság ellen folytatott politikáját: az iskoláinkból megmaradt romokat akarják újjáépíteni, hogy az évezredes magyar kultúra hajlékot találjon. Az iskolaügy a magyar kisebbség sarkpontja, ezen áll, vagy ezzel bukik. A magyar iskola mellett a legvégsőkig ki kell tartania minden magyar embernek, aki fajához s nemzetéhez ragaszkodik. Ki kell tartanunk ősi nemzeti nyelvünk jogai mellett is, amelyet egyre nyirbál és egyre szükebb térre szőrit a centralista hatalom ollója. A magyar városok és falvak elnemzetietlenitése tervszerűen és könyörtelenül folyik. Komárom és Ipolyság balsorsa legyen mementója az egész magyarságnak; jajkiáltásunkat hallja meg mindenki és tudja meg, hogy ez a sors vár itt mindenre, ami magyar, ha fel nem sorakozunk jogaink védelmére zárt sorokba mi, magyar őslakosság. Végezetül ezeket a véget nem érő panaszokat most már nem szándékozik a magyarság véka alá rejteni, hanem szintén törvényes utón — a külföld elé tárja, a népszövetségi ligák szövetsége utján. Foglalkozni fog ezekkel az egyre hangosabb és egyre erősödő panaszokkal a népszövetség erre illetékes tanácsa, amely bizonyára nem elégszik meg a Benes kormány elmés kimagyarázásaival és szójátékaival, hogy a boldog csehszlovák köztársaságban törvények védik a kisebbsé= A határkiigazitás kérdése a népszövetség előtt. A népszövetség tanácsának legközelebbi ülését augusztus 26-án tartják- Napirendjén Többek között a magyar-osztrák és a magyar-jugoszláv határ kiigazításának végleges rendezése is szerepel. A határkiigazitási kérdés előadója Hymans, Belgium képviselője lesz. = Mi nem fojtjuk el a magyar nyelvet! j — Ezt mtndotta a napokbanja román közoktatás- j ügyi miniszter, aki nyilatkozatát a Brassói * Lapoknak adott interjú keretében mondta el j és a román közoktatásügyet röviden a követ- [ közökben vázplta: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, min. a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. kiildendőkt Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor; kedden, csütörtökön és szombaton — „Ami Nagyrománia nevelési ügyeit illeti, az eddigi törvények teljes reorganizálásán fáradozunk. Mi természetesen az ó-királyság és az uj országrészek egységesítésére törekszünk s a leendő reformok ebben a keretben fognak mozogni. Ebben az irányban már annyira haladtunk, hogy julius első napjaiban bizottságot állítottunk össze, mely már foglalkozott is "az elemi iskolai kérdéssel. Ez a bizottság már el is készítette az előzetes törvénytervezetet, amely augusztus végén kidolgozás végett egy felsőbb bizottság elé fog kerülni, hogy aztán a parlament szentesíthesse. Mielőtt azonban ezt a tervezetet ismertetném, hangsúlyozni kívánom, hogy a kötelező iskoláztatást a legszigorúbb módon fogom végrehajtani és az iskoláztatási kötelezettség a tizenuégy, illetve tizenhat éves korig fog tartani. Ismerteti ezután a miniszter a szakoktatás reformjait és a reformtervezet részleteire Is kitér, majd elérkezik a nyilatkozat arra a pontra, amely berniünket érdekel: a magyar nyelvű oktatás ügyére. Az interjuoló újságíró kérdést intézett a miniszterhez arra vonatkozólag, vájjon igaz-e, hogy a román liberális párt, de különösen Anghelescu közoktatásügyi miniszter a magyar nyelv megfojtására törekszik. Erre a kérdésre a miniszter olyan választ adott, amelyből nyilvánvaló, hogy tisztában van avval a körülménnyel, hogy a magyarság kulturigényeivel számolni kell, azokat lefokozni és elfojtani nem szabad és nem lehet, da különösen arról tanúskodik ez a válasz, hogy ő tudja, hogy nem is lehet. A miniszter válasza igy hangzik: Hát azt gondolja, hogy mi bármely nép kultúrája ellen állást foglalnáuk ? Hiszen én egész teljességében megértem a magyarság érzelmi világát s senki sem tudja jobban mint én, hogy egy nemzet kultúráját, melyet annak gyermekei aünyi generáción keresztül szívtak magukba, elfojtani nem lehet. Nem akarom éu elfojtani a magyar nyelvet, sem annak fejlődése ellen gátaaat emelni nincs szándékomban. A mi elvünk szerint Nagyrománia területén az összes létező nyelvek szabadon fejleszthetők. Viszont szükségesnek tartjuk éppen a jövendő generáció érdekében, a román nyelv elsajátítását. Kifejtette még, hogy a közoktatásügyi reform megköveteli a román nyelv elsajátítását, még pedig nem tisztán az elrománositás miatt, hanem mert az államnak magának nagy érdeke fűződik hozzá. — Hiszen én tudom legjobban — mondta a miniszter — hogy milyen hasznos elemeket vészit az állam azok személyében, akik igazán emberileg fel nem fogható okokból a román nyelvet elsajátítani nem akarják. Majd igy folytatta: — Tessék Elszász Lotharingia példáját venni. Alig-alig változott ott a közigazgatási viszony a francia impérium óta. És miért? Mert minden állami fórummal összeköttetésben álló személy bírja a hivatalos francia nyelvet. Tud fellebbvalóival és fórumaival az állam nyelvén közlekedni s hogy ezentúl az illető aztán németül beszél vagy olaszul, ezzel a fraucia állam nem törődik. kúrák otthon. Reggelenként “Wc schmidthauer-ki« -----22____________ ígmándi keserüvíz, melegítve éhgycr mórra mint ivókúra bármely évszakban kiváló eredménnyel használható székrekedés és ennek következményei ellen u. métvágy és emésztéshiány, felfúvódás, gyomorhurut, sárgaság, máj és lépdaganat, aranyér, elkővéredés, agyvértódulás vérbőség stb-Kí“ Sok: esetben elegendő már néhány evőkanállal is. *5)2 532
