Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-07-04 / 79. szám
............................ ■—-----------------negyvenharmadik évfolyam. 79. *xám Kedd* 1922. julius 4. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYO.LA dr Szerkesztő: 8ARANYAY JÖZSEF dr. KOMA ROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési ár cseh-sziovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: :%6sb évre 80 E, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Egyes szám ára: 80 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u, 20 hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaion álláspontjára helyezkedtünk mindenkor Micsura Márton teljhatalmú miniszter politikájával szemben, mely élesen domborodott ki a sovinizmustól sokkal mentesebb Dérer miniszter után; ezt nekünk súlyosan felrótták és türelmetlenségnek bélyegezték, holott mi soha egyebet nem követeltünk, és ma sem követelünk, mint a törvények megtartását és becsületes végrehajtását velünk, magyar kisebbséggel szemben. A mi álláspontunk később általánossá lett az egész magyarságban, amely Micsurában nem láthatott egyebet a Srobár hagyományok folytatásánál, nemzeti kultúránk, gazdasági szervezettségünk és erőink, politikai szabadságunk ellen intézett számtalan támadásában kisebbségi sérelmeinket növelte és sokasitotta. Ez a kormányzat tette lehetővé a hivatalnoki erőszakot, nemzetiségünk számos és súlyos megsértését, amiről eleget Írtak és imák lapjaink. Soha, egyetlen esetben nem kapott Micsura idejében a megbántott magyarság elégtételt, politikai bizalmatlanságunkra tehát unos untig elég okunk van. A parlamentben a magyar kommunista párt egyik tagja azomban oly súlyos természetű vádakat hozott fel a miniszter ellen, most már ismételve, hogy célszerűnek látta a miniszter maga ellen vizsgálatot kérni. Nem tudjuk, ki fogja ezt a vizsgálatot végezni, azt sem tudjuk, egyáltalán eirendeük-e azt. A mi erkölcsi felfogásunk szerint sokkal és célszerűbben lehelne ezt az ügyet pártatlan bíróság előtt kontradiktoris eljárás kt rétében tisztázni, ahol a vád bizonyításának szabad folyása lenne. Parlamenti vizsgáló bizottságtól nem remélünk sokat még abban az esetben sem, ha a vádló képviselő is helyet foglalna abban. A Micsura elleni súlyos vádakról már évek óta beszélnek, meg is Írták, el is mondták népgyűléseken, igazán nem tartjuk a miniszteri állás tekintélye szempontjából helyesnek, hogy ez az ügy idáig húzódhatott. Mi a közhatalom kezelőit tisztelni szeretuők, mert a tekintély elvét hirdetjük: de lehetséges-e ez, kérdezzük, ha a közhatalmi tényezők súlyos eltévelyedése a köztudatba átszivárog és itt-ott suttogva, félhangosan, utóbb pedig ország és világ előtt panamákról beszélnek, amelyek ugyebár mindenre alkalmasak, csak a tekintély megszilárdítására nem. Hibás a prágai kormány, amikor ezeket eltűri, mikor esetek jutnak tudomására és azokat félig vagy sehogyan sem intézi el. Ezek a kormányzati hibák az állam tekintélyét is lejáratják és minden propagandánál hatékonyabban ássák alá. = Partgyiílés. Az Országos Magyar Kis gazda, Földmives és Kisiparos párt jurnius 29-én Várkonyban népes pártgyülésl tartott. Méhes Rudolf körzeti titkár (Amadékarcsa) üdvözölte a megjelenteket és az elnöklő Benes Imre megnyitója után Koczor Gyula nagyhatású beszédben foglalkozott a gabonakontingens, földbirtokreform és az ok atás terén tapasztalt viszásságokkal, az iparosság ügyes bajos dolgaival. Erélyesen kikelt az ellen a fonák helyzet ellen, hogy a magyarság mindig, ha jogokról van szó, megrövidül. Figyelmezteti a hallgatóságot fajuk iránti kötelességükre. Lukovich Ferenc fejtette ki a párt programmját és utasította vissza az ellene felhozott kifogásokat. Nagy derültséget keltett népies magyarázata a kisgazdák helyzetéről és sérelmeiről. Méhes Rudolf a gazda és munkás közötti viszony rendezéséről mondott figyelemre méltó beszédet. Népszerű példáival ugyancsak nagy hatást ért el a hallgatóságnál, mely mindvégig érdeklődéssel hallgatta az ügyes beszédet. Bartal Iván röviden egy igen fontos kötelességre hivta fel a megjelenteket: gyermekük oktatására, Az iskolában — úgymond — ma a tanító sok mindent nem taníthat, ezt kell pótolni odahaza a családban. Barta! Iván megszivlelésre méltó szavai után Benes elnök az ülést berekesztette. = Hajsza egy magyar lap ellen. Megemlékeztünk már lapunkban arról, hogy az Országos Magyar, Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt elhatározta, hogy iparos tagjai részére „Magyar Iparos“ címmel hetilapot indít. A szerkesztőségben ifi- Koczor Gyula, Kristóf Sándor és Telek A. Sándor foglalnak helyet. A felelős szerkesztést Kristóf Sándor vállalta. Az uj lap szerkesztősége és kiadóhivatala Losoncon van. A*nógrádi zsupáni hivatal minden lehetőt elkövetett, hogy a Magyar Iparos megjelenését megakadályozza, s ha ez már nem sikerül, akkor legalább is késleltesse. Először azt a gáncsot vetette a lap megjelenése elé, hogy az azért nem jelenhetik meg, mert Kristóf nem lehet a lap felelős szerkesztője, mert ő nem kisiparos. Mikor már a nógrádi zsupánnak ez az érve nern állhatott fenn, akkor a zsupáni referens, aki egyszersmind cenzor is volt, vette kezébe az ügyet, s a Magyar Iparos első számát, mivel az még az előzetes cenzúra uralma utolsó napján jelent meg, éppen ötven helyen cenzúrázta meg és törölt olyan kifejezéseket, amelyek más lapokban naponta olvashatók. így sikerült a rosszmájú cenzornak a lap első számát késleltetni, de megakadályozni még sem. lílagyar pártok tanácskozása. — A szövetkezett magyar pártok vezérlőbizottságának ülése Iglófüreden. — A szlovenszkói és rusziaszkói magyarság politikai vezérférfiai juuius u olsó napján tanácskozásra gyűltek össze Iglófüreden, hogy beszámoljanak arról a nagyfontosságu tevékenységről, melyet az itt élő magyarság válságos helyzetének elviselhetésére állandó és kitartó munkássággal eddig kifejtettek. A magyarság erkölcsi, gazdasági és kulturális érdekeinek képviselete nyugszik azokon a pártokon, melyek egységes frontot alkotnak ebben | a szövetségben, mely az országos kisgazda és kisiparos párt és kereeztényszocialista párt vezéreiből alakult s mely eljárásában, taktikájában egyöntetű működésben szolgálja a köztársaság magyarságának ügyét. Az igióíüredi vezérbizottsági ülésen az í egyes jelentéseken kivüi fontos határozatot í hoztak, melyben a szlovenszkói és ruszinszkói j magyarságnak politikai harcaib m való részvé- I telre a magyar értelmiség minden tagját ün- i nepélyesen felszólítják, mert szükségesnek lát- I ják, hogy ebben az élet-hslálhareban, melyet a magyarság a politikai küzdőtéren folytatni kénytelen, miudaukinek ki kell vennie a maga megillető részét. Az eddigi eredmények, melyek főként a szervezkedés terén nyilvánultak meg, fokozottabb munkára serkentik a magyarság képviselőit, de bogy ez a folytatandó munka a kívánt eredményt elérje, senkinek sem szabad félre húzódni a tettek idejűben. Ugyanezen oknál fogva szükségesnek tartja a vezérlő-bizottság azt is, hogy a közös bizottságba tömörült pártok vezetősége az alkotmáüytörvénybeu megengedett minden eszköz felhasználásával a legerősebb politikai tevékenységet fejtse ki minden téren. Mindkét határozat Szloveuszkó és Rusziaszkó magyarságának védelmét célozza és keli, hogy ezt nemcsak a pár* ok, de az egész magyarság megél tse és magáévá tegye. Mert a munkában mindenkinek részt keli vennie. * A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok vezérlő bizottsága június 30 an délután 4 órakor kezdte meg tanácskozásait. A vezérlő bizottság tagjai jóformán teljes számban megjelentek. Az üiést Sziiassy Béla, a vezérlőbizottság adminisztratív elnöke nyitotta meg. M-gnyitó beszédében kegyeletes szavakkal emlékezett meg a szövetkezett ellenzéki pártok két nagy halottjáról, Hangos Istváu szenátorról és Grosz Sándor dr. vezéilőbizottsági tagró?, akik a szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai küzdelmében lelkes ós tántoríthatatlan harcosok Voltak. Javaslatára a vezérlő-bizottság elhatározta, hogy emléküket jegyzőkönyvében örökíti m g. Sziiassy elnök a vezériőbizottság nevében réssvétérzetónek adott kifejezést Lelley Jenő dr. nak és Forgácb _ Antalnak édesanyjuk elhalálozása alkalmából. Üdvözölte Ficza József kisgazdapárti szenátort ós Palkovich Viktor keresztény szocialista képviselőt, akik mint uj parlamenti képviselők, első Ízben jelentek meg a vezérlő-bizottság ülésén. Bejelentette, hogy a vezériőbizottságba uj tagokul dek gáiva lettek Bakó Gábor dr. és Törkö y József dr. A közös bizottság uj tagjai: Bary Gyula, Okolícsányi Tibor, Tost Barna, Idrányi Barná és Péter Mihály. Ezután Pötrogaiii Oszkár dr., a losonci Központi Iroda igazgatója terjesztette elő jelentését. A jelentéssel kapcsolatban a vezérlőbizottság Forgáoü Gézát, a Központi Iroda titkári állására véglegesen megválasztotta. SzentIvány József képviselő a meleg elismerés szavaival nyilatkozott a Központi Iroda működéséről és inditványá- a a vezérlőbizottság köszönetét szavazott a Központi Iroda igazgatójának, Patrogalli Oszkár dr.-nak. Körmendy-Ékes Lajos dr. képviselő az igazgatói jeleméssel kapcsolatban tartott beszédében leszögezte a közös bizottságban tömörült ellenzéki pártok legteljesebb ogyüttmiikö-
