Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-02-11 / 18. szám
Hegyvanhapma^ib éwfolya 18« axám Szombati 1922. február 15 KOMAROMI LAPOK KOMÁRQMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI L AP Oáflzetéal ár caeh-nlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Síéig* évre 80 8, félévre 40 E, negyedévre 20 8. Egyes szám ára t 8Ű filier. ALAPÍTOTTA: TUBA JÄN0S. Főö2serkes«tő: GAÁL GYULA ár Szerkesztő: BÁRÁNY2Y JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nador-u. 28 hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, m j a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendő« Kéziratokat nem adunk vissz*. rí’k lietenkisi háromszor: kedden, csütörtökön és szombatos. Uj orientáció gondolata vetődött fel az egyesült ellenzék közös bizottságának a napokban megtartott értekezletén. Körmendy Ékes Lajos elnöki megnyitójában rámutatott arra a minden megértést nélkülöző, a kisebbségnek , alaptörvényekben biztosított jogait nem j respektáló politikára, melyet a pozsonyi | szlovák kormány üz s melynek éle az itt élő magyarság ellen irányul.* Szükségtelen ismétlésekbe bocsátkozni, hiszen mi magyar kisebbség lépten-nyomon keserű tapasztalatokat szerzünk de elvakuitságból is fakadó politika megnyilatkozásaiból, mely nemcsak hogy nem szolgálja a köztársaság tiszteletreméltó elnökének többször kifejezett elveit, de nélkülözi azt a politikai bölcsességet is, amelyre egy olyan államban mint Szlovenszkó, a különböző nemzetiségek sorsának helyes intézéséhez Feltétlenül szükség van. Mert az a kormányzás, melyet a pozsonyi teljhatalmú Bftiniszteriurn inaugural, nem alkotmányos államba való és teljesen azonos azzal a politikával, melyet megszállott területeken szoktak érvényesíteni, de mindjárt hozzá is kell tennünk, hogy csakis a nyers erő állandó készenlétben tartásával. A sok igazságtalanság örökös panaszt vált ki belőlünk s bár némely szlovák politikusnak ez nincs Ínyére, mégis kénytelenek vagyunk a sovinizmus minden kiütköző túlkapásai elten azt az egyetlen eszközt felhasználni, mely még a nyilvánosság előtt nyitva áll. Hiába kérelmezünk, hiába panaszkodunk, mert szavunkat meghallgatják ugyan és bár sima szavú Ígéretekkel látnak is el bennünket, a visszaélések és igazságtalanságok nem szűnnek meg, sőt a legtöbb esetben épen homlokegyenest ellenkezője történik ansak, amit odafönn megígértek, vagy ha lem, marad az ügy a régi sérelmes stáiiumban. De ha nem akarnak bennünket Pozsonyban megérteni, ha sérelmeinkre a teljhatalmú kormány orvoslást nem ad, kénytelenek vagyunk olyan fórum elé járulni, ahol nemcsak meghallgatást, de orvoslást is nyerhetünk. El kell fordulni azoktól, kik testvéreinknek nevezik magokat, de intézkedéseikben a mostohatestvér sorsára kárhoztatnak bennünket. Oda kell fordulnunk, hol több remény van, hol r nagyobb a felelősség tudata s ahol kilátás van arra. hogy szomorú helyzetünkben támogatást nyerünk Uj orientációt kell keresnünk és a köztársaság kormányát kell fölkeresnünk kérelmeinkkel. Ha Pozsony nem akarja megszívlelni jogos panaszainkat, Prága felé kell fordulnunk és onnan kell kapnunk sebeinkre gyógyulást. Három év óta tartó örökös küzdelmünkben nem lehel csodálni, ha az eddigi eredménytelenségek után erre a gondolatra kellett jutnunk. Igaz, hogy igen nagy áldozatba kerülne és nagyban veszélyeztelné az autonómia életbevágó kérdését is, de ha a szlovák politikusok továbbra is csak gyűlöletet és rös&zakaratot mutatnak velünk szemben, félő, hogy belefáradva a meddő küzdelembe, az elhagyott magyarság élniakarásának természetes ösztönét követve, kénytelen lesz azt a nehéz lépést megtenni. Ezer évig éltünk e földön békességben a szlovák néppel, megosztva egymásközt buját, örömét az életnek, s most, amikor a közös érdek szálainak kellene szorosan összefűzni a két nemzetiséget egymással, vezéreik rövidlátó politikája a megérteni nem akarás meredek falát állítja a szlovákság és magyarság közé. Nem szívesen lépne az uj orientálódás útjára a magyar kisebbség, — de ha kényszerítik reá, meg kell tennie. S akkor a szlovák nép is tisztán fogja látni, hogy kik azok, akik az ő elnyomott helyzetéből való szabadulásának útját állják. — Cseh szlovák követség Budapesten. A csehszlovák köztársaságnak eddigeié csak kirendeltsége volt Budapesten. A kirendeltség február 9 töl kezdve követséggé alakult át, amit hivatalosan is közzétettek. = Kölcsönös politikai amnesztia. A Csehszlovák köztársaság és a magyar királyi kormányok között egyezség jött létre, melynek értelmében a másik állam érdekében elkövetett politikai cselekmény miatt kölcsönös amnesztiát adnak. A köztársaság kormányának kívánságára ebben az amnesztiában nem részesülnek a saját állampolgárok. Az egyezség végrehajtását mindkét ádam mégis kezdte és csupán némely eset bonyolult volta, különösen az állanapíVgárság kérdésének a községi illetőség megállapításával és az opció gyakorlásával összefüggő nehézségek okoztak ezideig némi késedelmet a végrehajtásban. — A rendkívüli háborús intézkedések megszüntetése. A „Lidové Noviny“ értesülése szerint a belügyminisztériumban oly irányú tanácskozás folyik, amelynek célja, hogy helyeztessék hatályon kívül az 1920 ik évi áprilisi törv' ny, amelynek értelmében a kormány fel van hatalmazva arra, hogy rendkívüli háborús viszonyok idej-n a mgfelelö intézkedéseket tehessen és rendeleti utou intézkedhetnék számos oly ügyben, amelyek különben a törvényhozás hatáskörébe tartoznak. A többség amellett foglalt adást, hogy ez a törvény csakugyan hatályon kívül helyeztessék és állittassék vissza a teljes békeallapot, úgy ahogy ezt az alkotmányiévá! elöirja és megállapítja. A „Lidove Lisíy“ híradása szerint a kivételes állapotok Szloveuszkóban és ßu zins kóbau csak akkor lesznek megszüntethet ők. ha majd a parlament gondoskodni fog ártól, hogy kivételes esetekben felhatalmazható legyen a kormány a rendkívüli viszonyok miatt szükséges megfelelő intézkedések foganatosítására. Szóval nálunk még mindég megmara . a statárium és a katonai diktatúra a demokrácia nagyobb dicsőségére. = Horvátország függetlensége. A nagyaníanlegyj,. bafkáui kieaturajábaü, az őHS. királyságba i nem valami rózsás állapotok uralkodnak. A különböző és egymással szemben teljes életükben ellenséges érzülettel viselkedő délszláv népeknek a szerb királyságba történt erőszakos beolvasztása máris megérleite keserű gyümölcsét. A hatszorosara megnövesztett szerb királyság imperialisztikus törekvései elsősorban a kulturailag is magasabb fokon álló horvátok rovására történnek s elmondhatjuk, hogy a nagy államalapítástól kezdve a horvátok között nagy elégedetlenség uralkodik. A szerbek és horvátok között fönnálló s évszázadokon kere.-ztü! csak minderősebben kiélésedéit faji és vabási ellentétek nemhogy enyhültek volna, de csak még jobban fokoztak az ellenséges viszonyt és a horvátokat a dicsőséggel megalkotott Nagy Szerbiától való menekülésre ösztönzik. A horvátok többségi pártja, az u. n. Radicspárt nem egyszer adott már nyíltan is kifejezést Horvátország függetlenségre való törekvésének és erre irányul azon újabb akció is, melyről a szerb hivatalos kommüniké is hirt ad. Eszerint a horvát blokk 63 képviselője a góuuai nemzetközi konferenciától emlékiratban kéri a horvát állam függetlenségét. Ebben az emlékiratban a szerbek erőszakoskodását akar- • ják felpanaszolni a konferencia előtt és ez az akció — a hivatalos érte ütés szerint — a belgrádi parlamenti köröket kellemetlenül lepte meg. A horvát blokknak erről a lépéséről az a vélemény uralkodik, hogy az akció tárgytalanná fog vá'ni, mert a nagyhatalmak a horvát politikusokat a pailameutáris tárgyalások útjára fogja terelni. Legalább igy remélik a szerb hivatalos körök. = „Az elnyomott magyarság.“ A Slovensky Dannik legutóbbi számában leközli azou információkat, amelyek a Podkarpatsky Listyben jefentek meg és többek közö t a következőket Írja: A magyar lapok és depntátió állandóan azt ordítják és azt igyekeznek nyilvánvalóvá tenni, hogy a cseh „államhatalom“ a magyar kultúra fejlődését lehetetlenné akarja tenni. Emlékezzünk jól, mit Írtak juliusbau, szeptemberben az itteni magyar lapok. Azt Írták, hogy az elnyomatás politikájával irredentákat nevelnek a magyarokból. Hogy menynyire demagogikus álláspont ez, legjobban bizonyítja, hogy a magyarok számaránya 17*/1# százaléka a lakosságnak, iskolaköteles magyar Milus János TMhafes‘“ és vegytisztító Komarom, Nador-utca 3. es 48. szám. Mindennemű ruhanemüeket, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztit.
