Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-01-24 / 10. szám
2. otó&h vér«#3k#í, joteafc# éfftfrtfimüfog, ihogy & ssagy&reáglMtk. kulitaAds és fwólég ipdekeit szolgáié Mági'iuvft Szövetségét {Bzlo®»Bsskób&a megalakítják A h&kg#íé<»% & .löUc^fc é|jouzéssel fogtála, Vargha Pál kér azután n*ót, ki a komi romi kommunista párt n-vébea fejti Jti pártjának állásfoglalását. ö is magyarnak vallj a. magát és szeretettel van magyar testvérei iránt, d« izzó gyűlöletei kel ki a magyar földbirtokosok elleu, kik a magyar népnek nem akarják a 8 órai munkaidőt megadni és jgy nem engednek időt arra, hogy kultnréktet éljen. Pártja minden népnek kultúráját egyforma szeretettel támogatja, tehát a magyarét is. Beszéde végén a párinak a szövetség kérdésében elfoglalt állásfoglalásáról egy határozatot olyas föl, melynek értelme szerint nem kiván a szövetségben együtt működni, &z agitátiós beszéd eihiiigoztával a komáromi szociáldemokrata párt nevében Szabó József kijelentette, hagy pártja valamennyi nép kultúráját, a világkultúrát egyformán támogatja. Pártja kész a magyar kultúra mellé állni, ha az nem osztály és nem személyi (?) kultúrát szó gái Majt Vargha Sándor lef. lelkész szólal föl, aki örül, bogy minden jó magyar embernek forró ó ti aj lását kívánják a szervezők megvalósítani akkor, miudön a Szövetséget megalakítják. Köszönetét fejezi ki ezért a szervezőbizottságnak. Az előtte elhangzott két felszólalásból m gállapitja : abban a kérdésben, hogy magyarok vagyunk, nincs eltérés közöt tűn.-.. Itt pedig a magyarság ügyéről, annak kultúrájáról van szó és elsősorban mmdanynyuuknak arra kell törekedni, hogy jó magyarok legyünk. Az iskoláink, nevelőintézeteink megtartásáról kell gondoskodnunk, azért kell minden különbség nőikül tömörülnünk. Bámulat arra, hogy a Bach kor&Zakbau ő.->eink csak szívós összetartó munkával tudták fenntartani iskoláikat, melyek megmentették nekünk a apai kultúránkat. Nsgy tetszés mellett fejtegeti, ti#gy ebJaea a kérdéshon nem lehat, nem szabád különbségnek fonni azok között, kik ugyanazt a magyar nyelvet beszélik és egyformán magyarok. Nem szabad bele keverni * gazdasági harcot a kulruráért folyó küzdetűmbe . Örötmnei üdvözli a megalakulásra vonatkozó javaslatot és ajánlja elfogadásra. A telkes éljenzéssel fogadott beszéd után ír. Kamrás József mintegy az előtte szóló Szavait kívánja helyesbíteni midőn kijelenti, kogy a leendő szövetségből minden néven n verendő pártpolitika ki van zárva, de gazda-ági kérdések megoldása a népjóléti intézmények felállításával igenis egyik feladatát képezi. Ezen intézmények lesznek hivatva arra, hogy; épen ŰZ arra reáutalt magyar nép el na vesszen s a magyar faj megtartanék. Ezek után dr. Gaál Gyula elnök annak hangsúlyozásával, hogy a szövetség s-mniítéle pártpolitikai kérdést sem tűr meg működési körében s mintán a vita kimeriftotetf, folteszi a kérdést, hogy kivánja-e a közgyűlés u szövetség megalakulását. A jelenvoltak nagy lelkesedéssel kimondották a Magyarok Szövetsége Szioveuszkóban megalaknlái-át. Dr. Alapi Gyula felolvasta az alapszabálytervezetet, melyet Varjassy Géza felszólalása után & közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Majd az elnök a szövetség szervezőbizottságának tagjaira nézve tett indítványt, melyet a közgyűlés elfogadott és & szervezőbizottság tagjaivá dr. Alapi Gyula, dr. Bardócz József, Gsepi Dani, Czike Dénes, Dosztál Jakab, Fried Jenő, Fülöp Zsigmond, dr. Gaál Gyula, Gombos Kálmán, Iváufy Géza, Igó Endre, dr. Kamrás József. Jánossy Lajos, ifj. Koczor Gyula, Milch Dezső, Mórocz György, Móroez Lajos, dr. Szijj Ferencz, Tóth Géza és Vargha Sándor egyhangúlag megválasztattak. Dr. Kamrás Jó/.séf szükségesnek tartotta bejelenteni, hogy a szervező bizottság nem a politikai munkáspártokhoz fordult a,kor, midőn & szövetségben való együttműködésre felhívta, h$nem a munkásság a munkásságnak képviselőit Igvánta megnyerni s a szövetségben való együttes munkálkodásra. A szervezőbizottságban még öt hely a munkásság képviselői számára rendelkezésre áll, mivel azounan a munkásság eddig nem nevezte meg képviselőit, tehát egyelőre ez irányban javaslatot nem terjeszthettek elő. A kbz gyűlés « bfejeUafcésí t-tMfowá^ul véve,, « szervezőbiia »Mság elnökévé dr. Kamráé Jé- j «seiet, jegyzőjévé dr. Alapi Gyulát és pénztárossá Igó Endrét választotta mg- Ez*éi m alakuló ülés véget ért. = Magyar-eszírák forgalmi egyezség. A magyar-ősz trak tárgyalások fo:yaman a velncei egyezséggel kapcsolatos közlekedési kérdésekre néuve a tárgyalások közölt két jegyzőkönyvi megállapodás jött létre. Az egyezség a forgalomig vonatkozik és tíz évre kötötték meg. — Zita királyné visszatéréséről elterjedt hírek. A belgrádi -zkupcs ma ülésen Nimcsics külügyminiszter kijelentette, hogy a Zna ki rályné újabb visszatéréséről szó ó hírek nem teljesen alaptalanok és ezert a délszláv kormány megtizta budapesti követét, hogy a csehszlovák és román követtel egyetértésben figyel meztese* a magyar konnáoyt azokra a komoly következményekre, amelyeket ez az újabb esemény maga után vonhat. Nyilvánvaló, hogy — mondotta a miniszter — Lengyelország a délszláv kormánnyal szolidáris lesz ebben a kérdésben és bejelentette, hogy a gazdasági konferencián képviselt hat aimak c-atl ikozuk a kisantant demarsához. Nimcsics ezután hangsúlyozta, hogy a Habsburg ház valamelyik, tagjának a magyar trónra való visszatérése európai kérdés, elsősorban Magyarorszag szomszédainak kérdése, amelyek n«m tűrhetik, bogy közelükben ismét feléledjen az az uralom, amely közvetetten akciójával a világtörténelem legborzaszrónb vérengzéseit idézte elő-1 napsai és a tamisiál, siotlsl és radikáliséi. Komárom, jan. 23. A Magyarok Szövetsége tóaknló közgyűlése imponáló tömegével egyhangú határozattal mondta ki a Szövetség megalaku ását, fogadta el alapszabályait és választotta meg szervező bizottságát. Miről is volt tulajdonképen szó ? Arról, hogy a magyarság törvénybe iktatott és aemzetközi szerződésekben biztosított úgynevezett kisebbségi jogait gyakorolhassa és kulturális szabadsagát szervezkedéssel pecsételje meg. Ehhez az egész magyarság közreműködésére van és lesz szükség. Az előkészítő bizottság nyílt lojalitással tárgyalásokba bocsájtkozott a menkásszervezetekkcl is, hogy őket a magyar kisebbség kulturális munkájának megnyerje. Ez a bizottságnak kötelessége volt. 8 pártok tanúságot tettek arról, mennyiben lehet velük kulturális téren, a pártpolitika kizárásával dolgozni. Felvonul, ak a pártszónokok, holott a Magyarok Szövetségének ezekhez semmi köze, amint azt az ideiglenes vezetőség kifejezetten hangsúlyozta is. A kommunista szónok párthatározatot olvasott fel és előtte — itt a jó alkalom a zsúfolásig megtelt teremben egy kis propagandát elhelyezni, — politikai kirohanást intézett a magyar földbirtokos osztály elleu. Elképedve kérdezte mindenki, hogyan függ ez össze a Magyarok Szövetsége politikától mentes kulturális programmjával. A párt szó uoka a párthatározat előterjesztésével is az osztályharcot hangsúlyozta. A szociálista párt szónoka a párt nemzetköziségét fejtegette és azért tett szemrehányást, hogy miért épen a Magyarok Szövetsége alakul mag, mikor más elnyomott kisebbségek is vannnak. A párt & gyöngéket védelmezi és ók is magyarok, de a pártszabály szerint semmiféle szervezetbe pártjukon kisül be nem lépnek. A radikális oldslról elhangzó kijelentések, akik támogatni akarják a Magyarok Szövetségét, ha . . ., vele egy úton ha adnak, ha . . dolgozni is hajlandók, ha . . ., olyan támogatásra engednek következtetni, melynek értéke igen problematikus. Ez a támogatás a Magya rok Szövetségével szemben, amely demokratikus alakulás, mert széles néprétegekbe vezeti be a magyar fajiság gondolatát és a magyar kultúra eredményét továbbépíteni kívánja, a jog és a törvények alapján, — kétes értékű. Az alakuló gyűlés meggyőzött mindenkit arról, hogy a Megyarok Szövetsége kikre támaszkodhatik: a városi kispolgárságra és a falura. Az iparos munkásság még nem tud szabadulni a politika béklyókból és annak nyomása alatt áll. Fádig a szónokok előadták., hegy «era a bankárok és nagybit tokosok gyéra.ekeit kívánja népjóléti akciója ruhával, tűjével, könyvekkel eiliiai. A munkásosztályra kívánja tevékenységét kizárólag felvenni. A tettnkásságnak azonban osztály harc keli és ha «, kultúra muukaja nem helyezkedik erre az alapra, inkább abból nem is kérnek. Mi azonban azt hisszük mégis, hogv ez csak a vezetők könyveiben vau igy megírva és fejükbe® megfogalmazva. A könyvek másképen inak és másképen beszélnek. A jövő megfogja mutatni. JelenWtí. ■ __________Ifgg. japgi* 24. Nem hiában volt olyan elsőrangú szirmokból őssz-áditva a kereskedelmi alkalmazottak és magántisztviselők által rendezett szombat esti mürészestélyéoek műsora és nem hiúban szerepeltek a nívós műsuron elsőrangú erők, a szombati művész est olyan nagyszáma fényes közönséget vonzott, hogy az öreg Vigad! Dagyterae régen nem látott akkora közönséget, mint akkor. A hirdetett műsor és a jelzett művészek névsorában annyi változás állott be, hogy a beteg Kazaesty Tibor zeneszerző és zongoraművész hdyett dr. Papp Miklós neves zongoraművész jött, akit ek nagy művészetét sajnos 4 rósz zongora miatt, nem élvezhettük eléggé. Legközelebb azonban egy önálló hangverseny keretében megfelelő jó zongorán módunkba» lesz őt egész mű részi valójában megismerni. Pogány György operaénekest, aki pár héttel előbb aratott fény s sikert a kultúrpalotába#, újra volt alkalmunk hallani. Csak ismétlésekbe es nők, ha most újra a megfelelő és öt megillető dicséiő jelzőkkel leirnók róla a kritikánkat. Műsorán Leoucavaiió: Bajazzó nagy áriája, Wágner: Mesterdrlnokok, Preisliod szerepeitek, amelyeket még megtoldotta a TanihSnser operából a Vénuszhoz szóló dallal. Fényes sík.er minden száma után ép ngf* mint Szécsyné Amtrejka Mária oparaénehe#nővei előadó t duettjai is viharos tapset Váttolt ak ki & közönség tömött soraiból. Itt azonban nehéz volna eldönteni, hogy a dnettok után fölhangzott tapsvihart, hogy## osszuk két felé, mert a tomboló siker megosztatlanul szólott mind a kettőnek a mag* egészéből). Széehyné Amlrejka Mária az első pesoben meghódította a közönséget és az efgj énekszáma után tomboló taps fejezte ki azt á mélységes hatást, amelyet a hallgatóságra gyakorolt gyönyörűen csengő, szindns és kifej»* zéeteli hangjával. Koloraturája elsőrangú és ezüst csengésű, amelyre még sokáig fogunk visszaemlékezni. Gazdag műsorából igazán nehéz volna eldönteni, hogy melyik énekszámát dicsérj!! meg legjobban, mindegyik a legjobb volt. Szóló énekszáma: Thomastól a tóparti jelenet a Hamlet operából, Pogáunyal előadott énekszámai: Részlet L^oncavalló Parasztbecsület cimü operából, részlet Verdi Traviata cimü operából, vad sággal elragadtak & közöké séget, auiely szívből, meleg n tapsolt a fiatal művésznőnek. Beregi Kató éa Gallai Nándor énekes táncduett ei nagyon tetszettek az első sorokba# ülőknek, a hátrább ülők a táncoló lábakat nem látták ugyanis. A mivel kezdenünk kellett volna, a gazdag műsor ismertetését, arra ezúttal térünk rá» A műeor egyik ragyogó fénypontja volt Paulay Erzsi két szavaló száma. Szalay Fruzsina: A mese, Petőfi Sándor: Szeptember végén Ady Endre: Dal a boldogságról c. komoly szavalatok után a vidám múzsát is megszólaltatta (Költészet dióhéjban,, Levél & tanyáról, Illik néki a minél) stb. A víg szavalataival éppen úgy tudott lelkünk húrjain játszani, mint a komolyakkal, Könnyet, majd kacagást lopott a szivünkbe az ő, a legfinomabb érzés árnyalatokat is kifejezni tudó gyönyörű előadása. Ezt a# estét senkise fogja elfeledni. A gazdag, nagysikerű műsor után táncraperdült az ifjúság, amely világos reggelig tartóit, a legvidámabb hangulatban és a résztvevők sokáig visszatérő emlékekkel távoztak haza-
