Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-06-24 / 75. szám

1922. jnnius 24.

5. oldal.

művesek szomszédságában. Itt nincsen különb- : ség ember és ember közütt, mindenki egyszerű hívövé egyszerűsödött.

Délután három órakor kezdődik az előadás. A nézők elfoglalják helyüket a passióhegybe vájt üléseken. Legtöbbnyire a föld népe, öreg asszonyok, akiknek sirős szeméből, ráncos arcából az életküzdelem jelei látszanak. Rajtuk kivül a környék földesurai, főbirák jöttek el, megnézni a magyar passiojátékok első előadását. Várakozással súlyos hangulat. Minden szem a nézőtér átellenében lévő kidroni kapun függ. ahonnan az Urnák kell jönnie. Egyszerre, mintha angyali muzsika zengene, felcsendül az ének. Háromszoros fanfár szava hangzik és megkezdődik a passiójáték.

Jeruzsálem házait ábrázoló díszletek mögül jönnek elő korhű ruhában az asszonyok, leányok, férfiak, akiknek hullámzó tömege mozgalmas, eleven képpel tölti meg a szint. A nézőknek nagyon tetszik minden.

— Milyen szép a ruhájuk ! — sóhajtoznak. — Milyen díszes 1 Milyen bársonyos, milyen aranyos rajtuk minden 1

Bizony a közönség ruhája foltos, rongyos és egyszerű, mert azok, akika passiójátékokat megnézni jöttek, legnagyobbrészt nem gazdag emberek, hanem egyszerű földmivesnép, akiknek nincsen löldi vagyonuk, akiknek minden gazdagságuk a hit.

Egyszerre csah moraj zug végig a nézők sorain.

— Jön Jézus! — suttogják örvendezve, fojtott hangon.

— Oh milyen szép szőke a szakálla! — sóhajtanak az asszonyok.

— Milyen delin üli meg a szamarat! — mondják a legények.

Jézus bevonul Jeruzsálembe, Jeruzsálem leányai és ifjai rivalgva köszöntik és üdvrivalgásukat az egész nézőtér is visszhangozza.

Jézus az Olajfák-hegyén imádkozik. A nézőtéren összekulcsolják a parasztasszonyok is a kezüket, szintén imádkoznak. Mert ezek az egyszerű emberek mélyen átérzik Jézus szenvedését az elfogatását megelőző pillanatokban. Egyszerre csak felbukkannak a katonák, akik az Urat jönnek elfogni.

Az irgalom morsja zug fel a nézőtéren.

— Ez Judas! — mondják iszonyodva.

Rövid szünat következik. Mindenki meghatva marad helyén, várva a következő jeleneteket, amelyekben Jézust a sinbedrion halálra Ítéli, a katonák megcsufolják. Péter elárulja, Pilátus kiadjá és végül megfeszítik a Golgothán.

Szünet alatt a kulisszák mögött éppen olyan vidám élet folyik, mint a budapesti színházak kulisszái mögött. Parasztlegények jóked vüen cigarettáznak, a leányok panaszkodnak, hogy fáradtak, mert az éjszaka is volt próba. A katonazenészek elvegyülnek a színészek közé.

— Nagyon jó volt minden ! Olyan szépen csinálták ! — mondják helyeslőleg.

A játékosoknak jólesik ez a dicséret. Hát még amikor hirülhozzák, hogy a közönségnek is nagyon tetszett a játék.

A szünet után sokkal jobban megy is mindeD, mint előtte. Elmúlt már a művészek lámpaláza. Jobb kedvvel játszanak. De a közönség nagyon lehangolt, nagyon szomorú. Meghatódva, könnyekig megindulvn nézi a szomorú jeleneteket. Csak úgy folynak a könnyek a barázdás srcokoD, mikor a színen Krisztus kínszenvedése megelevenül.

Immár Pilátus előtt áll Jézus és Pilátus kiadja Isten fiát a feldühödött tömegnek. Viszik Golgotára.

— No ez cndarság! — szólal meg egy magyar, aki az Alföldről rándult ide — hogy halálra adják itt az ártatlant/

Az emberek sírnak. A passió mögött lebukik a nap, fekete felhők tornyosulnak az égen, Jézust ráfektelik a keresztre. Ekkor egyszerre hangos sikoly hallatszik a nézőtérről.

Kovács Gábor Sándornak, Jézus megszemélyesítőjének anyja sikoltott hangosan, leszaladva a hegyről:

— Nem tudom nézni, — kiáltja sírva — hogyan feszitik meg a fiamat!

Jézus testét leveszik a keresztfáról. Sokan zokognak, oly megható és élethű, oly szívből fakadó és közvetlen az egyszerű parasztfiuk játéka.

És mikor vége a színjátéknak, háromezer néző keze egyszerre csapódik össze dörgó tapsra. Morandini Mihály főmérnök, a passió„Komáromi Lapok“

játék egyik főrészese nagy örömmel siet le a hegyről.

— Olyan szép volt minden! — kiáltja lelkendezve szerteszét.

Fejős Pál, Oán József, Szécsi György, Castelli Adolf mérnökök a külsőségekben nagyszerűét alkottak, Az egyszerű színészek játéka rendkívül megkapó volt.

Az előadás befejeztével a magyar Hiszekegyet énekelték el a passiótársulat tagjai, majd előlépett Dahrenberg-Paller Imre, a passió-játék szövegírója és rövid beszédet intézett a jelenlévőkhöz.

— Az élet célja nem gyűlölködés, hanem a szeretet! — mondotta átszellemülten, lelkesen csengő hangon és a közönségen látszott, hogy megértette és megfogadta intő szavát,

Nagy volt a sikere a mikófalvai passiójáték első előadásának és a színészek bíznak benne, hogy még sok-sok ilyen jól sikerült előidás lesz a passió hegyen. Budapesti.

I

JACK LONDON

világhírű regénye

AZ ÉNEKLŐ KUTYA

CÍMMEL JULIUS ELSEJÉN KEZDŐDIK A

FESTI NAPLÓ

FÜGGETLEN REGGELI ÚJSÁGBAN

Kérjen mutatványszámot a kiadóhivataltól,

Budapest, VII, Erzsébet-körut 20 359

A kedves Bécsi Magyar,

mely biztos lötávolból öltögeti nyelvét a magyarok szerencsétlen hazája ellen és minden lehető és lehetetlen alkalmat felhasznál annak a külföld előtt való befeketitésére, hazugságban maradt, A magyar kormány magyarázatot kért a Bécsi Magyar Újság Benes interjúja ügyében és Benes rideg cáfolatban utasítja el magától az egész ügyet, kijelentvén, hogy a Bécsi Magyarnak semmiféle nyilatkozatot nem adott és senkit fel nem hatalmazott, hogy a neki tulajdonított állítólagos kijelentéseket közölje. A kedves Bécsi Magyar ezt a Benes nyilatkozatot bizonyára ntm fogja kövér betűkkel kiszedetni, amelyből csuBya kis manővrirozása nyilvánvaló.

Hogy legfőbb kai társuk, Benes cseh miniszterelnök hagyja őket cserben, azon nem is csodálkozunk, hiszen a politikai illemről és annak nemzetközi hatályairól még az ellenfelek sem szoktak megfeledkezni és ezt az olyan stilü diplomaták, mint Benes sem tehetik. De emlékezzünk egy nemrégen közölt Benes irterjura, amelyben azt a tanácsot adja Benes a Bécsi Magyaroknak, hogy menjenek haza és eszméiket, amelyekkel oly sikerrel'propagáltak a külföldön, odahaza igyekezzenek élesztgetni.

Magyarország tárt karokkal várja bizonyára az ellene agyarkodó és tajtékzó, ellenségei zsoldjába szegődött Koriolánokat, akik pénzért eladták meggyőződésüket és áruba bocsátották becsületüket. A kommun és a nyomon kővető oláh megszállással harmadizben is letiport és vergődő országot gyalázzák három év óta, megnövelték ellenségeinek számát a külföldön és igy őszintének kell tartanunk Benes kívánságát, hogy eszméiket otthon hirdessék, otthon helyezzék el pontosan robbanó kissebb-nagyobb bombáikat, hiszen ez az érdeke a Benes által képviselt külpolitikának.

Ez az érem egyik oldala.

Nem lehetetlen, hogy Benes nyilatkozataiból azt kell kiolvasni, hogy megelégelte & drága írásokat és további sajfóíámogalásra nem reflektál. Magasan hordott orrok nyúlnának meg egyszerre erre a fordulatra és sietve váltanák ki ártatlansági bizonyítványaikat, bogy a l ácsi gyorsvonaton Budapest felé robogjanak, ahol már enyhült a kurzus, az ébredők leszerelőben, Héjjas visszaérkezett gazdaságába, a

különítmények feloszlottak, két tucatnál több szocialista ül a parlamentben és ahol nagyszerű kávéházak vannak. A Bécsi Magyar, Jövő és Az Ember szívesen hurcolkodik haza Bécsből Benes útlevelével, ha . . .

d megbabonázott Komáromot

amióta Rex hipnotizőr ittjárt nálunk, fokozott mértékben érdekel minden, amit a hipnózisról, telepáthiáról és a szuggesszióról beszélnek vagy imák az emberek.

A szuggesztióról a napokban csoda dolgokat Írtak egyes lapok, amelyek ha igazaknak bizonyultak volna, elrejtett bűn vagy titok nem volna e földtekén.

Komáromiakat készeresen fogja érdekelni ez az eset.

A nagyközönséget újabban napról-napra erősebben foglalkoztatják a szuggesztiós kísérletek, amelyek kifelé a közönség felé sürü misztikumfátyolba burkolózva hatnak a laikusok fantásiájára. Itt ezen a helyen nem akarunk belemenni ennek a jelenségnek a fejtegetésébe, csak annyit jegyezünk meg róla, hogy a kialakuló uj korszellem az úgynevezett felvilágosodottságból vbszafelé hajlik a misztikumok homályaiba, hogy ott teremtse meg képzelete, amit itt nem adhat meg a realitás. Az emberi hitkeresés mindenbe belekapaszkodik, amit nem tud egészen megmagyarázni s az ismeretlen pontokat uj elemekkel tőid meg és teljesen fölépül a fantázia. Ezt szükséges volt me&j'’győzni) hogy megérthessük, milyen szerepet kapott a köztudatban a szuggesztió, mellyel — mint tudjuk — legnagyobb részt nem is orvosok foglalkoznak, hanem sokaknak — arra nem hivatottaknak is — foglalkozásuk lett és milyeu hatalmat tulajdonit a laikus ennek az előtte ismeretlen abstrakciónak.

Nagy feltűnést keltett a napokban az az eset, hogy egy gálszécsi földbirtokos, akit ismeretlen tettes vagy tettesek kiraboltak, egy ungvári hipnotizőrrel kerestette a tettest. Ennek a nyomozásnak a részletei ismeretesek a lapokból. (Mi nem foglalkoztunk vele, mert mm hittünk már akkor sem az eredményben.) A nyomozás kudarcot vallott, ami természetes is, ha az ember tisztában van a szuggesztió mibenlétével és nem hajlandó vakon hinni minden, az első pillanatban ismeretlen jelenségnek. Természetesen egy szóval sem akarjuk tagadásba venni a szuggesztiós utón elért orvosi eredményeket, csak — ebben az esetben — azt, hogy a szuggesztiót a kriminológia szolgálatába lehetne állítani. Ennek a hiábavalóságára konkrét példa dr. Thoma bécsi ügyvéd kíséreteinek sikertelensége, aki egy nyomozás alkalmával egészen más embert talált meg, mint a kiderítendő bűntett tettesét. Sajnálattal kell tehát megnyugtatnunk minden bűnözőt, minden titkos politikai méregk6verőt, diplomatákat és a rokonszakmákat, hogy erről az oldalról nem kell semmitől tartaniok, folytathatják tovább.

De ha már ennyire vagyunk, elégítsük ki mégjobban a hipnotizmus, szuggesztió lázban leledző komáromiak kíváncsiságát. Ide iktatjuk dr. Lóránd Sándor kassai idegorvos igen érdekes nyilatkozatát.

— Az orvostudomány ösmeri a hipnózis, szuggesztió összes jelenségeit és okait. Ami a telepátiát illeti, melynek ennél a nyomozásnál olyan nagy szerepet kellett volna játszania, ennek semmi köze nincs a hipnózishoz, telepátia íulajdonképen nincs. Vannak bizonyos szenzibüis, úgynevezett telepátikus lények, főleg nők között, akik ezt a szenzibiiitást örökölték, akik előérzeteikkei néha szeizmográfszerűen jeleznek bekövetkezendő dolgokat. A szuggesztió s a hipnózis se más, nem rejtély s az orvostudomány arra törekszik, hogy ezt a nagyközönség eiőtt is világosan és tisztán állítsa be, nehogy áldozatul essen a misztikumkeresésnek, ami a turnézó hipnotizőrök tevékenysége folytán egyre jobban fenyeget, amit ezek a nyomozási próbálgatások is bizonyítanak. Szuggeszúóval eddig még egyetlenegy bűntettet sem derítettek fel.

A telep'tikus kisérlelekre vonatkozólag meg kell állapítani, hogy távolbalátó médium nincs. Hogy a médium ilyen kísérleteknél mit Iát, ez kétféleképen jön létre: vagy a médium vagy a sznggesztör utján. Kétféle szuggesztió eLeuéges, a médium fölületesen alszik, a