Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-06-17 / 72. szám

4 oldal.

Komáromi Lapok*

1922. junius 17.

nyelve valamelyik szláv nyelv, tehát mindenkinek csehül, ruszinul vagy szlovákul kell beszélni a törvényszék előtt, aki él, még akkor is, ha nem beszéli jól a cseh vagy orosz nyelvet. Ez a bíróság álláspontja.

A rendőrkapitány után az áldozat fiát hallgatták ki. ő sem tud sem csehül, sem ruszinul, tehát magyarul akar beszélni. A bíróság azonban ismét protestál. Magyarul nem lehet beszélni. A magyar szó tilos. De a tanú nem bírja a szláv nyelvek egyikét sem. Hát beszéljen akkor németül! A német nyelv ugyan nem hivatalos nyelve a törvényszéknek, de hi már a magyar és német tárgyalási nyelvek között kell választani, akkor inkább németül. Ez a bíróság álláspontja.

íme egy adat ahhoz, hogy gondolják itt a konszolidációs állapotok elérését. Sehol sem olyan fontor, hogy a tanuk saját nyelvükön tegyék meg vallomásukat, saját szókészletüket alkalmazzák, mint éppan a bűncselekmény tárgyalásánál. Mert már egy-egy jelentéktele nebbnek látszó adat is, amelyet a tanú csak mellesleg jegyez meg, jogi és bizonyítási szempontból t elfordíthatja a vádat, más irányba terelheti az egész bizonyítási eljárást. A bücicselekméDyek tárgyalásánál épen az a legfontosabb, hogy a tanú terjeszkedjen ki minden apróságra, amit látott, hallott és a legszintelenebb részleteket is tárja a bíróság elé. De hogy lehetséges ez, ha a tanukat nem engedik saját nyelvükön beszélni ? Képtelenség, hogy a tanú egy általa nem jól bírt, csak nagy vonásokban ismert nyelven mondja el azt, amit a bűntény teljes felderítése és a bíróság meg- í győződése szempontjából el kellene és ei akarna j mondani. Hiszen bizonyos, hogy ha a tanuk j nem beszélhetnek saját nyelvükön, akkor valló- i más a lehető legliiáoyosabb, legfogyatékosabb, | legmegbizhatatlanabb lesz. Hát ki vállalja í ezért a felelőséget? Azután mit jelent az, hogy jj a tanú németül beszélhet, de magyarul nem. jj Ha a tana magyarul kezd beszélni, ez azt j jelenti, hogy magyarul biztosabban, határozót- j tabban az elbírálás szempontjából értékesebb ■ formában közölheti vallomását. Hát miért kész- ! telik a német nyelvre ? A német nyelvnek i nincs több joga nálunk a bíróságnál, mint a j magyarnak. A német nyelv épen úgy nem lehet j hivatalos nyelve a köztársaság igazságszol- j gáltatási intézményeinek, mint nem hivatalos \ nyelv az angol, az olasz vagy a szanszkrit_ \

valami szép és okos könyvet. De inkább j szépet. A mi magának is tetszik. Azt hallom, pompás könyvei vannak. Holnap vasárnap. Dél- • felé elhozhatná, föl, az Angyaldombra, ahol a gyöngyvirág épp most nyílik Úgyis szeretnék | magával arrul beszélni. Mert a gyöngyvirág, az \ erdő és a csillag az, ami igazán szép, tiszta és ] igaz. Eljön? A gyöngyvirágok között várja

Flórika. j

Utas Gábornak nemcsak a keze, a szeme is reszket, mig a sorokon végigfut. Szinte min- ; den betűt külön folografál be, a szemével — a leikébe. Nem is tudta, mit csinál. Csak bá- j múl. Aztán lassan, gepiesen az ajkához emeli \ a lilaszinü szenzációt. Nem a levelet. Nem. í Azt a nevet, amit aláirt egy fehér kis filigrán j kéz. Ami egyszérre a fiilébe, a szivébe égett mint az álom, amit a valóságtól már régen hiába vár. Most itt van. A levélből erős, átható és édes illat árad, mintha nem is a papiros, nem a levél, hanem annak a kedvesen csengő névnek az illata volna. A kis tanító most először életében élvezte a parfüm ingerlő illatát és megmámorosodott tőle, mint az indián az első korty pálinkától. Megzavarodott képzeletében azon az illaton együtt száll az Angyaldomb gyöngyvirágillata, amit a kóbor szellő erre hord, az udvar akácfáinak, a fehérfürtös akácvirágnak az illatával és körülötte mindent betölt. És ezen a vibráló és láthatatlan illatfelhőn fekete hajfonat, nagy, okos leányszem, könnyű batisztruhácska és két apró lábacska kacéran ide-oda suhan s himbálódzik, játszva a suhanó virágokkal és színekkel. Csupa illat, csupa fény és derű, csupa ragyogás a világ köröskörül. De mindenen keresztül tör és fönnen úszik a levélből kiáradó izgató illat és rajta ring a kedves név: Flórika... A fiú lelkében a képzelet bűvös akkordokat játszik. S az illatok eme bóditó felhőjébe láthatatlan erő egy tüzes és félelmes szót lehel:

— Szerelem...

Ha pedig a német nyelvet kisegítő nyelvül akceptálják, akkor annál inkább akceptálhatják a magyart, mert az autonom területek lakosságának tekintélyes százaléka msgyar, német pedig alig van. A bíróságnak nem lehet fel adata, hogy mig egyrészt negligálja a magyar nyelvet, másrészt germanizáljon. De még kevésbbé lehet feladata, hogy olyan nyelven kényszerítse a tanút, vagy vádlottat beszélni, amelyen csak tökéletlenül és hiányosan, vagy abszolúte nem adhatja vissza egy-egy ügyre vonatkozó adatait, közölni valóit. A sokat ócsárolt, sokat kritizált magyar rezsim alatt erre sohasem volt precedens. A járásbiróktó! a főszolgabirón keresztül az igazságszolgáltatás minden fuukcionárusa anyanyelven hallgatta ki a feleket, ha nem tudta magyarul tökéletesen kifejezni magát. Jó lesz tehát revízió alá venni a bíróságoknál meghonosodott nyelvkurzust, mert különben szomorú tények fogják megbosszulni ezt a helytelon és téves irányt.

így ir az Uj Közlöny. Szóval igy kezelik a magyarságnak, mint kisebbségnek, nyelvi jogait. A dolog nyitja az, hogy

vigyázzunk,

hogy a komáromi magyar törvényszéket meg tudjuk menteni. (— . —)

Útlevél uisumot

minden államba a leggyorsabban és legolcsóbban megszerzek. Uidéki megbízásokat a leggyorsabban elintézek, miután helenkint háromszor megy küldönc Prágába

eljárási dij 35 korona, cím: hászió Zsigmond

Bratislava (Pozsony) Széplak-u. 12. sz.

■m.

A map állampolgárság spiiója.

(1922 julius 26. a végső terminus.)

Az állampolgárság és. illetőségi kérdések mai káoszában s különösen most, amikor a trianoni békeszerződésnek a magyar állampolgárság opciója tekintetében megállapított végső terminusa, vagyis 1922. julius 26-ika oly közeleső, nem lesz érdektelen, ha a magyar kormánynak a trianoni békeszerződés rendelkezéseit ismertető, valamint az opció gyakorlását szabályozó rendelkezéseit újból megismertetjük olvasóinkkal. A magyar kir. kormánynak erre vonatkozó 6500—1921. M. E. számú rendelet még ina is számos itt élő magyar családot közvetlenül érdekel és egyszerű világossággal magyarázza meg az állampolgárságnak az eddigi hivatalos és nem hivatalos véleményekkel egy-két homályossá agyonmagyarázott problémáját.

A trianoni békeszerződés 1921. évi julius hó 26 án életbelépvén, a fenti kormányrendelet első sorban ismerteti a szerződésnek az állampolgárságra vonatkozó 61., 62., 63., 64 és 66. cikkeit. A 61.-ik cikk értelmében mindazok a magyar állampolgárok, akiknek illetőségi községe oly területen fekszik, amely Magyarországtól valamely más államhoz csatoltatott, tekintet nélkül ez időszerinti lakhelyükre, 1920. julius julius hó 26-ik napján eddigi magyar állampolgárságukat elvesztették. Mindezek azonban jogosultak a békeszerződés életbelépésétől, 1921. julius hó 26-ától számított egy éven belül (tehát bezárólag 1922 julius 26-ig) magyar állampolgárságuk fenntartását igényelni, (opcio.)

Az optálással az a kötelezettség jár, hogy az optálónak az optálásra biztosított egy évet követő egy éven belül állandó lakhelyét annak az államnak területére kell áthelyeznie, amely államnak állampolgárságát optálta. Az optálókat természetesen megilleti az a jog, hogy megtarthatják kiköltözködésük után is az elhagyott állam területén fekvő ingatlanaikat, a felszerelésekkel egyetemben. Továbbá jogukban áll minden ingó vagyonukat uj letelepedési helyükre minden kiviteli vagy beviteli illeték lefizetése nélkül magukkal vinni.

Opciós joga minden 18. évet betöltött egyénnek van. Kiskorúak helyett apjuk vagy gyámjuk oplálhat, emellett azonban a 12. évet betöltött kiskorúak megkérdezendők.

Az opciós bejelentések a magyar követséghez intézendők Prágába (Sámlichov ulica Pavla Svandy ze Zenice Nr. 4) vagy pedig a magyar kir. belügyminiszterhez Budapestre.

Az opciós nyilatkozatot szóval vagy Írásban, a magyar belügyminiszternél csakis írásban lehet megtenni. A szóbeli optálásról az átvevő hatóság jegyzőkönyvet vesz fel. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell:

a) az optáló szüleinek családi és utónevét, b) az optálónak családi s utónevét, c) az optálónak születési helyétés idejét, d) az optáló községi illetőségi helyét, c) az optáló vallását, családi állapotát, foglalkozását állandó lakhelyét, f) az optáló feleségének családi és utónevét, születési idejét és helyéi annak megjelölésével, hogy vele együttél-e, végül g) az optáló 18 évnél fiatalabb gyermekeinek nevét, születési helyét és idejét.

Ezeket az adatokat a lehetőséghez képest alkalmas okmányok mellékelésével igazolni kell.

Az optálásnak ily módon történő ténye azonban csak akkor eredményezi a magyar állampolgárság föntaríását, illetőleg megszerzését, ha a magyar kir. belügyminiszter megállapítja, hogy az opció föltételei meg vannak. A magyar belügyminiszter ebbeli döntéséről a külföldön lakó optálót az illetékes magyar külképviseleti hatóság utján értesíti.

Az optálásra vonatkozó Írásbeli beadványok és okiratok teljesen bélyegmentesek. Az optálási nyilatkozatnak átvételére illetékes magyar hatóságok az átvétel megtörténtéről haladéktalanul nyilatkozatot állítanak ki, amelyet az optálónak átadnak vagy kézbesítenek.

Hírek a Dunáról.

Minket komáromiakat kétszeresen érdeke minden hir, tudósítás, amely a Komárom mellett elhömpölygő Dunáról szól, Európának e nagy ütőerejéről.

A pozsonyi, komáromi, budapesti dunai kikötőkről már többször irtunk, most kissé lejebb fekvő Duna szakaszról, az Aldunáról Írunk.

A nemzetközi Duna-bizoítság — mint távirati jelentés közölte — néhány nappal ezelőtt kezdte meg tanácskozásait, amelyekről eddig hivatalos jelentést nem adtak ki, dacára annak, hogy olyan kérdések kerültek tárgyalásra, amelyek elsősorban ugyan Romániát, de nem kevésbé érintik az összes partmenti államokat. Arról volt ugyanis szó, hogy az Alduuán, illetőleg annak sulinai szakaszán, amely rendkívüli iszapos és ha állandóan nem kotorják, nern alkalmas hajózásra, uj csatornát epitenek, amely egyenes vonalban kötné össze a Duna alsó folyását, az elágazástól kezdve a Fekete tengerrel.

Az Alduna hajózhatóvá tétele állandó munkát kíván, ezeknek a munkálatoknak elvégzésével a nemzetközi Duna bizottság van megbízva A bizottságról egyáltalában nem lehet elmondani hogy minden tekintetben helyzete magaslatán állana és csak emlékeztetni kell azokra, amik a tél folyamán történtek az aldunai kikötőkben, amikor a hirtelen beállott fagy a legnagyobb veszélybe sodorta az ott állomásozó hajók nagy részét. Hasonló volt a helyzet a tavasszal is, amikor a nemzetközi Duna-bizotlság nem gondoskodott a hajók biztonságba helyezéséről a hirtelen áradás esetére. Tulajdonképen nem kizárólag maga a bizottság a hibás, hiszen nem is követhet el mindent, mert nem áll rendelkezésére sem kellő eszköz, sem pedig kellően iskolázott technikai személyzet. A nemzetközi bizottságnak a szükséges munkálatokat azokból a dijakból kell fedeznie, amelyeket a hajóktól szed be, kikötői és hajózási illeték címén. Ezek azonban nem növekedtek és nem növelhetők olyan arányban, mint amilyen mértékben emelkedtek a fenntartási költségek.

cppen ezért már a múlt év elején megkezdte munkáját a nemzetközi bizottság által szakemberekből megalakított koinisszió. Feladata az volt, hogy tanulmányozza az Alduna hajózási viszonyait és azokat a módozatokat, amelyek lehetővé teszik az állandó munkálatoknak lehe-