Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-06-17 / 72. szám

4 oldal. Komáromi Lapok* 1922. junius 17. nyelve valamelyik szláv nyelv, tehát minden­kinek csehül, ruszinul vagy szlovákul kell beszélni a törvényszék előtt, aki él, még akkor is, ha nem beszéli jól a cseh vagy orosz nyelvet. Ez a bíróság álláspontja. A rendőrkapitány után az áldozat fiát hallgatták ki. ő sem tud sem csehül, sem ruszinul, tehát magyarul akar beszélni. A bíróság azonban ismét protestál. Magyarul nem lehet beszélni. A magyar szó tilos. De a tanú nem bírja a szláv nyelvek egyikét sem. Hát beszéljen akkor németül! A német nyelv ugyan nem hivatalos nyelve a törvényszéknek, de hi már a magyar és német tárgyalási nyel­­vek között kell választani, akkor inkább néme­tül. Ez a bíróság álláspontja. íme egy adat ahhoz, hogy gondolják itt a konszolidációs állapotok elérését. Sehol sem olyan fontor, hogy a tanuk saját nyelvükön tegyék meg vallomásukat, saját szókészletüket alkalmazzák, mint éppan a bűncselekmény tár­gyalásánál. Mert már egy-egy jelentéktele nebbnek látszó adat is, amelyet a tanú csak mellesleg jegyez meg, jogi és bizonyítási szem­pontból t elfordíthatja a vádat, más irányba terelheti az egész bizonyítási eljárást. A büci­­cselekméDyek tárgyalásánál épen az a legfon­tosabb, hogy a tanú terjeszkedjen ki minden apróságra, amit látott, hallott és a legszinte­­lenebb részleteket is tárja a bíróság elé. De hogy lehetséges ez, ha a tanukat nem engedik saját nyelvükön beszélni ? Képtelenség, hogy a tanú egy általa nem jól bírt, csak nagy voná­sokban ismert nyelven mondja el azt, amit a bűntény teljes felderítése és a bíróság meg- í győződése szempontjából el kellene és ei akarna j mondani. Hiszen bizonyos, hogy ha a tanuk j nem beszélhetnek saját nyelvükön, akkor valló- i más a lehető legliiáoyosabb, legfogyatékosabb, | legmegbizhatatlanabb lesz. Hát ki vállalja í ezért a felelőséget? Azután mit jelent az, hogy jj a tanú németül beszélhet, de magyarul nem. jj Ha a tana magyarul kezd beszélni, ez azt j jelenti, hogy magyarul biztosabban, határozót- j tabban az elbírálás szempontjából értékesebb ■ formában közölheti vallomását. Hát miért kész- ! telik a német nyelvre ? A német nyelvnek i nincs több joga nálunk a bíróságnál, mint a j magyarnak. A német nyelv épen úgy nem lehet j hivatalos nyelve a köztársaság igazságszol- j gáltatási intézményeinek, mint nem hivatalos \ nyelv az angol, az olasz vagy a szanszkrit_ \ valami szép és okos könyvet. De inkább j szépet. A mi magának is tetszik. Azt hallom, pompás könyvei vannak. Holnap vasárnap. Dél- • felé elhozhatná, föl, az Angyaldombra, ahol a gyöngyvirág épp most nyílik Úgyis szeretnék | magával arrul beszélni. Mert a gyöngyvirág, az \ erdő és a csillag az, ami igazán szép, tiszta és ] igaz. Eljön? A gyöngyvirágok között várja Flórika. j Utas Gábornak nemcsak a keze, a szeme is reszket, mig a sorokon végigfut. Szinte min- ; den betűt külön folografál be, a szemével — a leikébe. Nem is tudta, mit csinál. Csak bá- j múl. Aztán lassan, gepiesen az ajkához emeli \ a lilaszinü szenzációt. Nem a levelet. Nem. í Azt a nevet, amit aláirt egy fehér kis filigrán j kéz. Ami egyszérre a fiilébe, a szivébe égett mint az álom, amit a valóságtól már régen hiába vár. Most itt van. A levélből erős, át­ható és édes illat árad, mintha nem is a pa­piros, nem a levél, hanem annak a kedvesen csengő névnek az illata volna. A kis tanító most először életében élvezte a parfüm ingerlő illatát és megmámorosodott tőle, mint az in­dián az első korty pálinkától. Megzavarodott képzeletében azon az illaton együtt száll az Angyaldomb gyöngyvirágillata, amit a kóbor szellő erre hord, az udvar akácfáinak, a fehér­fürtös akácvirágnak az illatával és körülötte mindent betölt. És ezen a vibráló és láthatat­lan illatfelhőn fekete hajfonat, nagy, okos leány­szem, könnyű batisztruhácska és két apró lá­bacska kacéran ide-oda suhan s himbálódzik, játszva a suhanó virágokkal és színekkel. Csupa illat, csupa fény és derű, csupa ragyogás a vi­lág köröskörül. De mindenen keresztül tör és fönnen úszik a levélből kiáradó izgató illat és rajta ring a kedves név: Flórika... A fiú lel­kében a képzelet bűvös akkordokat játszik. S az illatok eme bóditó felhőjébe láthatatlan erő egy tüzes és félelmes szót lehel: — Szerelem... Ha pedig a német nyelvet kisegítő nyelvül akceptálják, akkor annál inkább akceptálhatják a magyart, mert az autonom területek lakos­ságának tekintélyes százaléka msgyar, német pedig alig van. A bíróságnak nem lehet fel adata, hogy mig egyrészt negligálja a magyar nyelvet, másrészt germanizáljon. De még kevésbbé lehet feladata, hogy olyan nyelven kényszerítse a tanút, vagy vádlottat beszélni, amelyen csak tökéletlenül és hiányosan, vagy abszolúte nem adhatja vissza egy-egy ügyre vonatkozó adatait, közölni valóit. A sokat ócsárolt, sokat kritizált magyar rezsim alatt erre sohasem volt precedens. A járásbiróktó! a főszolgabirón keresztül az igazságszolgáltatás minden fuukcionárusa anyanyelven hallgatta ki a feleket, ha nem tudta magyarul tökéletesen kifejezni magát. Jó lesz tehát revízió alá venni a bíróságoknál meghonosodott nyelvkurzust, mert különben szomorú tények fogják meg­bosszulni ezt a helytelon és téves irányt. így ir az Uj Közlöny. Szóval igy kezelik a magyarságnak, mint kisebbségnek, nyelvi jogait. A dolog nyitja az, hogy vigyázzunk, hogy a komáromi magyar törvényszéket meg tudjuk menteni. (— . —) Útlevél uisumot minden államba a leggyorsabban és leg­olcsóbban megszerzek. Uidéki megbízá­sokat a leggyorsabban elintézek, miután helenkint háromszor megy küldönc Prágába eljárási dij 35 korona, cím: hászió Zsigmond Bratislava (Pozsony) Széplak-u. 12. sz. ■m. A map állampolgárság spiiója. (1922 julius 26. a végső terminus.) Az állampolgárság és. illetőségi kérdések mai káoszában s különösen most, amikor a trianoni békeszerződésnek a magyar állampol­gárság opciója tekintetében megállapított végső terminusa, vagyis 1922. julius 26-ika oly közel­eső, nem lesz érdektelen, ha a magyar kor­mánynak a trianoni békeszerződés rendelkezé­seit ismertető, valamint az opció gyakorlását szabályozó rendelkezéseit újból megismertetjük olvasóinkkal. A magyar kir. kormánynak erre vonatkozó 6500—1921. M. E. számú rendelet még ina is számos itt élő magyar családot közvetlenül érdekel és egyszerű világossággal magyarázza meg az állampolgárságnak az ed­digi hivatalos és nem hivatalos véleményekkel egy-két homályossá agyonmagyarázott problé­máját. A trianoni békeszerződés 1921. évi julius hó 26 án életbelépvén, a fenti kormányrendelet első sorban ismerteti a szerződésnek az állam­­polgárságra vonatkozó 61., 62., 63., 64 és 66. cikkeit. A 61.-ik cikk értelmében mindazok a magyar állampolgárok, akiknek illetőségi köz­sége oly területen fekszik, amely Magyarország­tól valamely más államhoz csatoltatott, tekintet nélkül ez időszerinti lakhelyükre, 1920. julius julius hó 26-ik napján eddigi magyar állam­­polgárságukat elvesztették. Mindezek azonban jogosultak a békeszerződés életbelépésétől, 1921. julius hó 26-ától számított egy éven belül (te­hát bezárólag 1922 julius 26-ig) magyar állam­­polgárságuk fenntartását igényelni, (opcio.) Az optálással az a kötelezettség jár, hogy az optálónak az optálásra biztosított egy évet követő egy éven belül állandó lakhelyét annak az államnak területére kell áthelyeznie, amely államnak állampolgárságát optálta. Az optáló­­kat természetesen megilleti az a jog, hogy megtarthatják kiköltözködésük után is az elha­gyott állam területén fekvő ingatlanaikat, a fel­szerelésekkel egyetemben. Továbbá jogukban áll minden ingó vagyonukat uj letelepedési he­lyükre minden kiviteli vagy beviteli illeték le­fizetése nélkül magukkal vinni. Opciós joga minden 18. évet betöltött egyénnek van. Kiskorúak helyett apjuk vagy gyámjuk oplálhat, emellett azonban a 12. évet betöltött kiskorúak megkérdezendők. Az opciós bejelentések a magyar követ­séghez intézendők Prágába (Sámlichov ulica Pavla Svandy ze Zenice Nr. 4) vagy pedig a magyar kir. belügyminiszterhez Budapestre. Az opciós nyilatkozatot szóval vagy Írásban, a magyar belügyminiszternél csakis írásban lehet megtenni. A szóbeli optálásról az átvevő hatóság jegyzőkönyvet vesz fel. A nyi­latkozatnak tartalmaznia kell: a) az optáló szüleinek családi és utóne­vét, b) az optálónak családi s utónevét, c) az optálónak születési helyétés idejét, d) az op­táló községi illetőségi helyét, c) az optáló val­lását, családi állapotát, foglalkozását állandó lakhelyét, f) az optáló feleségének családi és utónevét, születési idejét és helyéi annak meg­jelölésével, hogy vele együttél-e, végül g) az optáló 18 évnél fiatalabb gyermekeinek nevét, születési helyét és idejét. Ezeket az adatokat a lehetőséghez képest alkalmas okmányok mellékelésével igazolni kell. Az optálásnak ily módon történő ténye azonban csak akkor eredményezi a magyar állampolgárság föntaríását, illetőleg megszerzé­sét, ha a magyar kir. belügyminiszter megálla­pítja, hogy az opció föltételei meg vannak. A magyar belügyminiszter ebbeli döntéséről a külföldön lakó optálót az illetékes magyar kül­képviseleti hatóság utján értesíti. Az optálásra vonatkozó Írásbeli beadvá­nyok és okiratok teljesen bélyegmentesek. Az optálási nyilatkozatnak átvételére illetékes ma­gyar hatóságok az átvétel megtörténtéről hala­déktalanul nyilatkozatot állítanak ki, amelyet az optálónak átadnak vagy kézbesítenek. Hírek a Dunáról. Minket komáromiakat kétszeresen érdeke minden hir, tudósítás, amely a Komárom mel­lett elhömpölygő Dunáról szól, Európának e nagy ütőerejéről. A pozsonyi, komáromi, budapesti dunai kikötőkről már többször irtunk, most kissé le­­jebb fekvő Duna szakaszról, az Aldunáról Írunk. A nemzetközi Duna-bizoítság — mint táv­irati jelentés közölte — néhány nappal ezelőtt kezdte meg tanácskozásait, amelyekről eddig hivatalos jelentést nem adtak ki, dacára annak, hogy olyan kérdések kerültek tárgyalásra, ame­lyek elsősorban ugyan Romániát, de nem ke­vésbé érintik az összes partmenti államokat. Arról volt ugyanis szó, hogy az Alduuán, ille­tőleg annak sulinai szakaszán, amely rendkí­vüli iszapos és ha állandóan nem kotorják, nern alkalmas hajózásra, uj csatornát epitenek, amely egyenes vonalban kötné össze a Duna alsó folyását, az elágazástól kezdve a Fekete tengerrel. Az Alduna hajózhatóvá tétele állandó munkát kíván, ezeknek a munkálatoknak el­végzésével a nemzetközi Duna bizottság van megbízva A bizottságról egyáltalában nem le­het elmondani hogy minden tekintetben hely­zete magaslatán állana és csak emlékeztetni kell azokra, amik a tél folyamán történtek az aldunai kikötőkben, amikor a hirtelen beállott fagy a legnagyobb veszélybe sodorta az ott állomásozó hajók nagy részét. Hasonló volt a helyzet a tavasszal is, amikor a nemzetközi Duna-bizotlság nem gondoskodott a hajók biz­tonságba helyezéséről a hirtelen áradás esetére. Tulajdonképen nem kizárólag maga a bizottság a hibás, hiszen nem is követhet el mindent, mert nem áll rendelkezésére sem kellő eszköz, sem pedig kellően iskolázott technikai személy­zet. A nemzetközi bizottságnak a szükséges munkálatokat azokból a dijakból kell fedeznie, amelyeket a hajóktól szed be, kikötői és hajó­zási illeték címén. Ezek azonban nem növeked­tek és nem növelhetők olyan arányban, mint amilyen mértékben emelkedtek a fenntartási költségek. cppen ezért már a múlt év elején meg­kezdte munkáját a nemzetközi bizottság által szakemberekből megalakított koinisszió. Feladata az volt, hogy tanulmányozza az Alduna hajó­zási viszonyait és azokat a módozatokat, amelyek lehetővé teszik az állandó munkálatoknak lehe-

Next

/
Thumbnails
Contents