Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-01-21 / 9. szám
1922 január 21. „Komáromi Lapok“ S. oldal, fölt sonka szelve 42-—, prágai sonka szelve 60'—, préshurka (húsos) 16-—, Préshurka 12*—, Parizer 26*—, füstölt kolbász 26•—, kolbász 16'—, halak: tok, nagysüllő, kecsege, angolna, harcsa, ponty, gadóca, kis süllő (1 kgr. alul) 14*—, gadóca ponty, harcsa (kgr. felül) 16-—, balint, márna, jász, dévér 10 —, patuc, csuka 6-—, apró halak keszeg félék 2—, fehér sütemény (kifli vagy zsemle kifli 5, zsemlye 6 dgr.) 40 fillér. Az árusítók kötelesek az elárusitó helyeken (üzletükben) látható helyeken a megállapított árjegyzéket kifüggeszteni. A legmagasabb árak áthágása esetén első esetben 1000 korona, második esetben 5000 koronáig, harmadik esetben az iparigazoivány megvonása és szabadság vesztés fog alkalmaztatni. A piacon egy személy egy pár baromfinál többet nem vásárolhat. A vendéglői áraknál érezhető az olcsobodás és remélhető, hogy a megállapított árak mellett megfelelő adagokban szolgálják föl az egyes ételeket. A vendéglői árjegyzék — mely minden asztalon elh lyezendő — következő tételekből áll: fehér leves —’80 K, főzelék : mártá-sal marhahús 5'— K, főzelék feltéttel 5‘— K, főzelék hús nélkül 2‘— K, tészták: főtt tészta 4’— K, sült tészta 4-— K, sültek: burgonya körzettel borjú sültek 6'— K, sertés-sültek 5*— K, marha-sültek 51— K, pörköltek : borjúhúsból 5*— K, sertéshúsból 5’— K, marhahúsból 4'— K, marhagulyás 4 — K, szárnyas ételek: adag csirke rántva 10-— K, adag sült csirke 10— K, libasült 15’— K, kacsa 12’— K, friss msültek: melyek étlapon feltüntetve nincsenek 1 koronával drágábbak! Hideg ételek: kocsonya 3‘— K, vegyes felvágottak 5 — K, saláták: egy drb. ecetes uborka P50 K, liptai túró — hústalan napokon : savanyú tüdő gombóccal 41— K, pirított és rántott borjúmáj 4’— K, tormás hús 4-— K, vese velővel 5-— K, nyulgeriac — nyulcomb, nyulpörkölt, szárnyas aprólék, halak : roston és rántva 10 — K, Menü: egy leves, főzelék feltéttel é3 tészta 9‘— K, adag vágott hús 5*— K, adag székely-gulyás 5 — K, vegyes hurka majustl 5 — K, bécsi szelet és fiié 8‘— K, egy adag kenyér 40 fii. egy drb. péksütemény 40 fi!. „A legaljasabb árulás“. (Petrogalli Oszkár beszéde. — Árulás. — A magyarság sérelmei. — Hazaáruló vagy excelenciás 7) Akinek megadta a sors azt a szerencsét, hogy a kisgazdák és kisiparosok lévai pártnapján végig hallgathatta a szónokokat, szíve megtelhetett búbánattal és gyönyörűséggel és lelke mélyén a köny és öröm küzdöttek egymással, amikor azt a magyarságot érő sok-sok keserűségét végig hallgattak és a magyarság terhetetlen vezéreit láthattak. A lelkes beszédek közül Petrogalli Oszkár beszédét azért közöljük, mert lelkűnkből meríti azokat a keserű szavakat, amelyekkel lesújt a legaljasabb árulásra. De beszéljen ő maga: Aktuális politikai kérdésekről nyilatkozott. Elmondja, hogy három év óta vívjuk nehéz önvédelmi harcunkat, beleilleszkedve az itteni alkotmány kereteibe és mindig törvényes eszközökkel. Mi nem tagadjuk, hogy akaratunk ellenére jutottunk de ha már létre jött, nincs jogunk a tétlenségre, mert a háború nyomában államok megnagyobbodhatnak, vagy megcsonkulhatnak, uj államok születhelnek vagy megsemmisül hetnek, de a nemzet a háború eredményétől függetlenül él tovább megcsonkithatatlanul. Ezért iparkodunk kezdettől fogva a nemzet politikai, gazdasági és kulturális érdekei védelmére szervezeteket létesíteni mindig a megengedett formák között, mert tudatában voltunk -annak, hogy saját nemzetünket pusztulásba viszik, ha kalandokba kergetik Mi nem vagyunk és nem lehetünk irredenták, sem forradalmárok, mégis a félhivatalos és hivatalos helyek minden szervezetünkre rányomják a hazaárulás bélyegét és közülünk mindenkit, aki a közélet terén szerepel, hazaárulónak neveznek. Kramárs 1910-ben, mint a bécsi reichszráth tagja, kijelentette, hogy neki egészen mindegy, vájjon excellenznek, vagy hazaárulónak nevezik-e. Minket is egészen hidegen hágy, hogy minket hazaárulónak, vagy hazafinak neveznek-e, ez nem fog eltántorítani kötelességünktől. Ezután megtámadja azokat, akik, amíg a magyar nemzet hatalmas volt, aránytalan bőségben élvezték annak minden előnyét, hogy a magyar nemzet fiai, most pedig hideg közöny nyel nézik szerencsétlen nemzetük vergődését és legfeljebb annak érdekében fejtenek ki tevékenységet, hogy megmentsék birtok állományukból azt, ami az ő privát vagyonuk. Természetesen azt is saját maguknak. Mi ezeket az urakat számon tartjuk. És az Ítélet meghozatalánál az az igazság fog vezetni, hogy a legaljasabb árulást az követi el, aki balsorsban levő nemzetét hagyja el. „Uj Auróra.“ Mipsz almanach az 1922. évre. Szerkesztik: Dobai János dr. és Somoskeöy István. A magyarságot sokszor meglátogató nemzeti és kulturális veszedelmek idején az irodalom lánglelkü és önzetlen munkásainak volt mindig örök érdemük, hogy legdrágább kincseinket: nyelvünket, irodalmunkat s ezáltal faji jellegünket és nemzeti öntudatunkat megőrizték és eredményesen fejlesztették. A XIX. század elején kimagasló szelleme, Kisfaludy Károly 1822 ben indította meg az »Auróra* cimü, évenkint megjelenő zsebkönyvét s ezzel a kulturális művészi munkával a már csüggeteg lelkű közönségre csodásán felrázó hatást gyakorolt. Ez évkönyv jelentősége az átalakuló Magyarország reformkorszakában elsőrendű volt, mert hiszen a nemzeti szellemű irodalom ujjáébredése, a nemzeti élet rohamos átalakulása és a magyar nép demokratikus jogainak kivívása nagyrészt az Auróra és az e köré csoportosuló irók érdeme. Az ő nemzeti és művészi szellemében a Mipsz, a már közismert műkedvelői baráti kör Uj Auróra címmel egy almanachot fog január folyamán kiadni. A nemzeti eszme és a faji öntudat évezredes igazságait fogja ez évkönyv uj fényben ragyogtatok A szlovenszkói magyarság élő lelkiismerete akar lenni, összeforrasztó kulturális kapocs a magyar lelkek között. Tanító, buzditó, szórakoztató és művészi tartalmával meg akarja velünk értetni mindannak becsülését és féltő megőrzését, ami magyarságunkat az európai kuíturközösség értékes tagjává tette. Lapjairól SzIovenszkóDak körülbelül harminc neves írója fog magyar leikekhez szólni, akik eddigi írásaikkal tanúbizonyságot tettek arról, hogy a magyar eszméknek bátor szószólói és művészi tolmácsolok Ez az évkönyv lesz az első bemutatkozás azon irányban, hogy a magyarsága komoly és céltudatos kulturális munkát megkezdette s — ami a legfőbb — egyben a magyar Írókat tömöritette. Felhivunk e szent és kulturális ügy támogatására minden magyart. A mü tizenöt iv terjedelmű lesz, famentes papíron, nyolcadrét (zsebkönyv) alakban, modern nyomással. Egy példány ára 30 korona lesz. Az almanachbói száz darab számozott példány is meg fog jelenni; ezen külön példányok ára 100 korona. Az előfizetések a Pozsonyi Iparbank, Ventur-u. 13. I. címére, a Mipsz Almanach folyószámlája javára, küldendők. Kulturális célunk nemes és fölemelő, utunk határozott, eszközeink művésziek. Meg akarjuk menteni azon drága nemzeti értékeket, melyekre büszkék lehetünk s be akarjuk ezeket plántálni a nemesen érző magyar telkekbe. E közös munkára felhívjuk az áldozatkész magyar sziveket. Találjon utat e kulturális és művészi vállalkozás mindenütt, ahol csak egy kis érdeklődés mn/tatkozik a magyar kultúra elárvult ügye iránt: hadd hódítson most az »Uj-Auróra* szelleme, mely nyomába fog járni a dicsőséges tradícióknak! „A fölszáilt ángy# (Kultúráiét Udvardon.) Bucsujárás szinte az, mely már másfél hete Udvard község felé törtet minden másnap este. Mert nagy nevezetessége van most ennek a szinraagyar józan gondolkozásu falunak: már hetedszer adják a falu műkedvelői a nagyszerű poéta és zeneköltőnek, a falu végtelen agilis és népszerű kath. főtanitójának Szabó Jánosnak még a hadi^°£s^ban megirt 4 felvonásos valláserkölcsös színdarabját, mondhatjuk dalművét a ,.Földen maradt aDgyalt“ Szabó János neve nem ismeretlen az irodalom kedvelői között Szépirodalmi karcolatai, gyönyörű stilusu novellái százaknak kedves potájává tették őt. Egy novellás kötete „Szent János bogárkái“ címen angol és francia nyelven is megjelent a múlt évben. Azt azonban csak bizalmas barátai tudták, hogy a hangjegyeknek is olyan mestere mint a betűvetésnek, s, hogy a lágy. dallamdns, édes könnyű zenének egy speciálisán magyar stílusát űzi, azt a szinpompás magyar tónust, mely csak ebből a fö’dből, termett mely egy Lavottát egy Biharit adott amagyar zenének. S az egész estélynek ez a legnagyobb kultur értéke: feltűnése egy erőteljes, ősmagyar zamatu zenei tehetségnek, melyet itt mi elárvult magyarok annyi ideje vártunk, mely alkotó erejének teljében lévén, még sok gyönyörű dolgot ajándékozhat fajának. Az alapötlete a mesének maga is költői: Áz Ur elküldi angyalait, hogy a földre szállandó Istenfiának szállást keressenek, hol ? földre jöhet. Az egyik éppen abban a faluban jár házról - házra, hol földi életében mint fiatal leányzó élt. S egyik csalódás a másik után éri, szállást szerezni sehol sem tud, még saját apja házában sem. Csalódik mindenkiben, apjában is —s ee a jelenet a darab egyik legszebb jelenete — csak a régi szerető, a zsidó pásztorlegény az, ki még mindig szereti s hű hozzá. Lesújtva az emberek rossz lelkületétől már újra a menybe kívánkozik, mi sor jön az Ur parancsa: a földön angyalnak maradni nehezebb, maradi ott hogy az ég szelleme ki ne vesszen a földről. S itt marad elszakadva a gazdag, de kiocsvá gyó apjától, egv szegény, de jószivü pásztor legény mellett. EnDek a tanulságokban bővelkedő mese váznak hátterében a karácsony, a Messiás születésének magasztos miszterioma vonul végig. Ezzel a fölséges alaphanggal azonban nem all dissonanciában az a sok kedélyes, olykor tréfás, mindenkor jó humora jelenet, mellyel a szerző a pásztorok és három királyok udvartartásainak életét természetessé teszi. A szerző az egész dalművét falusi műkedvelőkkel, nagyobbára még színpadot nem járt fiatal legények és lányokkal adatja elő. Ez persze az egésznek olyan félszeg izt ad, — de talán igy természetesebb, — hogy a pásztorfiu alakítsa a betlehemi pásztorlegény egyszerűen, természetesen megirt szerepét. A nézőtér estéről estére zsúfolásig megtelik/ami fényes bizonysága annak, hogy Udvard a legszebb kultur napjait éli egy tehetséges főtanitó és a népet vezető, munkabíró lelkes taoitógárda vezetése mellett. Raktáron tartok; saját gyártmányú, többféle méretű cement- kutgyürüket, cement-csöveket, , színes és egyszerű, cement-lapokat. |J Hirdetések felvétetnek lapunk kiadóhivatalánál. iblllMIIMI Alapítva t30!)-ban. Komárom, Ga-da-utca 23.’(ViztoroRy mellett.) Alapítva 1900 ban. Elvállalok mindennemű építési munkákat, u. m.: csatornázást, hidmunkála(okat, magas és mély építkezést, cement-jászol, fürdőszobák és konyhák padlóburkolását, betonirozásí, terrazzo- és velencei mozaik burkolást helyben és vidéken a legolcsóbb árak mellett. — Szives pártfogást kér Polvar János, beton-mester. Raktáron tartok: tetőfedő-c s e r e p e t, sírköveket, sikereteket, műkő-lépcsőket, valamint buíor- és kávéházi márvány-lapokat stb.
