Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-06-10 / 69. szám

2. oldal. „Komáromi Lapoa m 1922. junius 10 a kisebbségi kérdéssel. A középeurópai kisebb ségek ügye — írja — olyan nemzetközi kérdés, amelynek fontosságát nem lehet eléggé hangoz­tatni. A kisebbségek száma ma Középeurópában 27 millió. Csehszlovákiában például a »kisebb­ségek« többséget alkotnak, amennyiben a németek tótok, magyarok és ruthánek száma jóval meg­haladja a csehek számát. A kisebbségek védel­mére vonatkozó rendelkezéseket a nemzetek szövetségének garanciája alá helyezték, de be kell ismerni, hogy a szövetség még nem tudott kellő módon megfelelni ennek az annyira nehéz feladatnak. A panaszoknak és tiltakozásoknak se szeri, se száma. A génuai értekezleten a magyar küldöttségnek a kisantant akadékosko­dása ellenére sikerült elérni, hogy a politikai bizottságot megbízzák a kérdés érdemleges megvitatásával. D j mi történt? A nagyhatalom - nak minden jóakarata mellett is ellen­állása következteben a kérdést mégi3 levették a napirendről. Ds ezzel a kisebbségek ügye csak halasztást szenvedett, mert nem lehet egyetlen tollvonással elintézni annyi millió ember köve­telését. = Magyarország 322 millió kártérítést követel Csehszlovákiától. Ismeretes, hogy a csehszlovák kormány megtagadta azoknak a követeléseknek a kifizeté-ét, amelyeket a magyar kormány támasztott a csehszlovák csapatok által magyar területen 1919. évben okozott károkért. Ezúttal hivatalos adatokat közlüuk abból a számításból, amelyet a magyar kormány követel és abból a számításból, amelyet Cseh­szlovákia készített a jóvátételi bizottság szamára. A követelés 1919. évi augusztusi koronaértékben értendő, bár a csehszlovák kormány a kész­pénzben fizetett rekvirálások értékelését a cseh­szlovák korona 1919. évi április-májusi kurzusa alapján követelik. Közöljük az erre vonatkozó számadatokból az Abauj- és Zemplén-megyéket illető számí­tásokat. Az Abauj megyében okozott károk magyar értékelése az említett árfolyam szerint 14 378.122, a csehszlovák értékelés 5,744.956 K. Ebből kifizettek készpénzben 501,327 K-t ésigy maradt 5,242.629 K csehszlovák értékelés szerint. A Zemplén megyében okozott károkért 24,461.869 K-t követel a magyar kormány; Csehszlovákia 10,928.506 K ra értékeli az okozott károkat. Ebből készpénzben kifizettek 47.036 K-t s igy maradt csehszlovák értékelés szerint 10,881 470 K. A csehszlovák értékelés teljesen kihagyta ebből a számításból a magyar hadügyi kor­mánynak okozott károkat, amelyeket a magyar kormány követelései szerint 2,401.186 K-t tettek H ázás s ág. Irta: Erdős Reneé. — Haragszik ? — kérdezte az asszony bűnbánó arccal és olyan pillantással, ami tele volt lelkifurdalással. Az ura egy oldalpillantással rátekintett az újságjából, amit az ebédutáni feketekávé mel­lett olvasott és szólt: — Kegyetlen, gonosz! — Jó, jó, az vagyok! De most, miután reggel óta haragszik, ne haragudjon tovább. Legyen kedves és tegye le azt az újságot! — Nem leszek kedves és nem teszem le ezt az újságot. — Kell tudni megbocsátani 1 — Két év óta, mióta a feleségem, egye­bet sem teszek, mint folyton és állandóan megbocsátok. Már unom a megbocsátást. — Hát igaz — mondta az asszony töre­delmesen —, tele vagyok hibával. Rendetlen vagyok, feledékeny, nem tartom meg az ígé­retemet, könnyedén veszek komoly dolgokat. Felületes vagyok, léha, kegyetlen, ahogy maga mondja: kegyetlen cigánynő vagyok. De mégis van egy nagy erényem, amiért mindig újból meg kell bocsátania. — Miféle nagy erény? Maga csudálato­sán ismeri az erényeit. Én még egyet sem lát­tam belőlük. Bájjal tud hazudni ? Ügyesen el­ki és amit a jóvátételi bizottság 1,578.649 K-ra szállított le. Levonásba kerülnek még a magyar államvasutaknak okozott károk ellenértéke és 12.600000 K nyi összeg, melyet hadizsákmá­nyoknak tekintenek. A magyar kormány által követelt kártérítés jogosultságát elismerte a „Comission Spéciale de Réparations“ is, de csak 229,277.644 K erejéig. A csehszlovák kormány azonban a legjobb esetben is csak 30,978 500 K-t hajlandó fizetői. = Magyarországi választások. A magyar­országi választások közelednek a befejezéshoz. A kormány, beleszámítva a még hátralevő pótválasztásokat, az öszes mandátumok két­harmad többségére (160—170) számit, mellyel szemben 75—80 ellenzéki mandátum áll. Az ellenzéki pártok közül legerősebb a szociál­demokrata párt, mely eddig 24 mandátumot számlál. A Budapest és környékén megtartott választások eredménye a következő: szociál­demokrata 13, liberális ellenzék 7, keresztény egys. tábor 5, kér. ellenzék 3, egységes párti 1, kér. szoc. párti 1. A pótválasztásokat junius 11 én tartják. $ fordítói iroda. $ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ A legjobb csehszlovák, szerb, (ciril betűs) horvát, magyar és német , fordítások . ▼ Honin város hivatalos iorditája \ á irodájában f> /'llnmárnm tfárnrhÓTa fnlHcrintl 322 készülnek. i A záróóra. — Az üzlettulajdonosok mozgalma.— Kis városunk csendjét ritkán zavarta meg „polgári“ tüntetés. A türelem erénydijára érdemesült kispolgárság csendesen tűrte és tűri és még hangtalan demonstrációra is mindig nehezen volt és ne­hezen kapható ma is. A polgári társadalom, melyben az egy-s személyek gondolkodnak és csűrni-csavarni dolgokat? Mesterien kikerülni őszinte feleleteket. Rám kenni a maga fogyat­kozásait. Ezek az erényei. — Nem igaz — mondta az asszony —, az én erényem, mert csak egy van, mondjuk, hogy csak ez az egy van, az, hogy szeretem magal. És ezért meg kell mindent bocsátani. — Haha 1 — kacagott a férj kurtán — maga szeret engem ? Ez is egyike az örök hazugságainak. Vagy jó, mondjuk hogy szeret. De tudja, miféle szerelem ez? Kannibálszere­lem. Emberevő szerelem. — Hogy hogy? — kérdezte az asszony valósággal elrémülve. — U«y, hogy csak azért nem esz meg egyszerre, hogy tovább kínozhasson. — Én kínzóm magát? — S ezt kérdi? No ez már... — Miért keltett fel az éjszaka? No mondja? Ha tud valami okot, ami nem a megfigyelő intézetbe való, mondja meg, de egy kis józansággal: miért keltett fel az éjszaka? — Mondtam már, hogy irtózatosan meg­ijedtem. — De ok ez arra, hogy engem fölkeltsen ? Engem, akiről tudja, milyen kinosan alszom el és milyen fáradtan kelek, akinek az idegeit ismerhetné végre ? — Tudom, mindent tudok. De abban a pillanatban semmit sem tudtam a rémülettől. ■ mérlegelnek, még vulkánikus erejű forradal­makban s»m tudott a hangos szavú demagó­giának mindenben és mindenki ellen pereatot ordítozó uszályhordozójává formálódni. Hogy ez a tömeggé alakulás a polgárságnál oly ne­hezen megy, nagyrészben oka a mai áldatlan helyzetnek, amely már-már tűrhetetlen terheit inkább érezteti a polgársággal, az agyoniri­gyelt bonrgois-val, mint a legfelsőbb fórumok által ma már agyontámogatott, agyonszociali­zált és agyongondozott munkássággal. A záróóra kérdésére kedden esendps fele­letet kívánt adui a komáromi kereskedő osz­tály s amikor róla, a bőrére, a még megmaradt kis betevő falatjára vetni szándékoztak kockát a keresztre feszitett demokrácia önkezűleg fél­ként őrizői, akkor, mert szavát hallatni akarta: a szent szabadság jogán, akkor szét­­oszlaiják őket rendőri készültséggel. Igaz, hogy be kell jelenteni a felvonulásokat, igaz, hogy nem jelentette be a magas községi érde­mes elöljáróságnál sem a vizitet az a 100 komáromi adózó polgár! De hát ugyan miért is van több joga az agyonlapitott képviselő­­testületi gyűléseden megjelenése azoknak a ki­nevezett, soha közterhekhez n-m járuló, a vá­ros ügyeihez csak az államalapítás óta oda­­dörgölőző előkelő idegeneknek, mint azoknak, akik hossza századok munkája után maguk is a munkájuk, meg a keservesen keresett adó­juk után jogot formálnak a húsúkon rágcsáló és demokrata vitustáncot járó ensemble gyüle­kezetén való megjelenéshez ? A demokrácia alap gazsága az egyenlő elbánás. Nos és hogyau k pzelhetö el egyenlő elbánás, kikről törvényt, büntető szankcióval végződő szabályrendeletet akarnak alkotni s pont azoknak a véleményét ki nem kérték. Úgy vagyunk értesülve, hogy a záróóraszabály­rendelet kérdésében kedden értekezlet volt a polgármesternél. Az iparososztályt az Ipartes­tület elnöksége, a kereskedőosztályt a Keres­kedőtestület elnöke képviselte, az alkalmazot­takat ugyancsak egy tag. De! tudjuk azt is, hogy a hevenyében összehívott értekezlet igen viharos lefolyású volt, méltán, hiszen a keres­kedők és iparosok, akik a dologban érdekelve vannak, az ügyről mit sem tudtak, sem az Ipartestület, sem a kereskedők testületé még csak meg sem tárgyalhatták saját kebelükben ezt az ügyet. Mikor a háborút már „gazdasági“ jelzővel illették, mikor békeszerződések tárgyalásánál a minden héten ismétlődő konferenciákon min­­gig a kereskedelem és ipar kérdései dominál­ták és dominálják a debatteokat, uáluuk, a — Ha valaki mély álomból ébred és megijed valami ostoba kis zörejen, azért annak még nem kell, mint egy őrültnek, beszaladni az egész házat! — Hiszen az éppen, hogy nem álomból ébredtem. Ébren voltam, úgy ijedtem meg. Ébren voltam már egy óra óla és feküdtem a csöndben, a sötétben egészen nyugodtan és hallgatóztam és gondolkoztam. — Bizonyosan a szokott őrültségeket ! gondolta. — Nem gondoltam őrültségeket. Egészen 1 egyszerű dolgokra gondoltam. A háztartásra, a holnapi ebédre, egy kicsit a kiadásokra, egy kicsit, hogy mennyi költőpénzem van még erre a hónapra, egy kicsit magára, egyszóval csupa rendes dolgokra, csakhogy egy kissé össze­vissza, ahogy az ember éjszaka gondolkodni szokott, minden rendszer nélkül És akkor egy­szerre úgy hallom, mintha valaki nekivetné magát az erkélynjtónak és be akarna jönni. .. — Óh isteni józanság, itt az ötödik eme­leten. . . — Igen, hiszen tudom, hogy nem lehet; ez fáj éppen, hogy ilyen lehetentlenségtől ijed­tem meg. De akkor nem tudtam gondolkodni... — És nem jutott eszébe, hogy a szél volt, ami az erkélyajtót megrázta? — Nem jutott eszembe. Hiszen, ha eszembe jutott volna, nem ugrottam volna ki az ágyból Reggelizés előtt fél pohár Schmidthauer-féle Használata valódi áldás gyomor* bajosoknak és székszorulásban szenvedőknek. IZ természetes keserűsó­ban Európa i«gtömé­­nyeob gyógyforrása. (M. k földtani intézet 133/1921 8z szakvéle­ménye )

Next

/
Thumbnails
Contents