Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-06-01 / 65. szám

65.

Csütörtök« 8922. Junius I

HSegjrvenharmailiScéwf

KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY

Elisfizaíéál ár csaa-exiovák értékben; rtuiyben és vitískrg portai szétküldéssel:

■sí:.-ó?b évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Ejfye* száaa ára * 80 fillér.

POLITIKAI T i P.

ALAPÍTOTTA: TUBA JaNOS.

FőétserkesaitŐ: GAÁL GYULA dr

Szerkesztő: 8ARANYAY JÓZSEF dr.

Szerseaztőség és kiadóhivatal: fóátíor-u. 2ß hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza.

Megjelenik heienkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton

A kisebbségek

nem alamizsna morzsákat akarnak összeszedegetni a hatalom asztaláról, hanem a békeszerződésben biztosított kisebbségi jogok becsületes végrehajtását követelik most már Genua és München után hangosabb szavakkal majd Prágában. Nem szükséges itt semmiféle viszonyokra és lehetőségekre hivatkoznia a kormánynak, hanem a jogokat, melyekei Saint-Germain és Trianon becikkelyezett okmányéi elrendelnek, teljes egészében kiszolgáltatni kötelessége és megszüntetni a politikai, gazdasági és kulturális szolgaságot.

Nekünk ne ajándékozzanak magyar tanítóképzőt, amelyhez kétséget nem szenvedhető jogunk van, nekünk ne ajándékozzanak nagylelkűen egy vagy fél magyar középiskolát, mert jogunk van mind megkapni, a magyar nyelvvidékeken kivétel nélkül, sőt jogunk van felállítani Pozsonyban is, és hogy ez idáig nem sikerült, az csak azt mutatja, hogy a békeszerződés végrehajtása Csehszlovákiában a papiroson maradt

Tiltakozunk a magyar föld kisajátítása ellen, amely a gazdasági szolgaságra vezető utat jelenti, jogtalannak és törvénytelennek tartjuk ezeknek a földeknek idegen telepesek kezére juttatását, ahol magyar munkások is föld nélkül vannak és azt igényelnek. Tiltakozunk azért, mert ez a magyarság mesterséges elnemzetlenitésére és elnyomására irányul.

Minden hatalmi kormányintézkedés, amely a magyarság ellen irányul, a jogoknak kedvezmények gyanánt való osztogatása, a személyek válogatása: az egész magyarság sérelmét jelenti, amelybe belenyugodni sohasem fogunk. Mi a becikkelyezett békeszerződés alapján állunk és az állam törvényeinek reánk minden vonatkozásukban való végrehajtását kívánjuk. A törvények terhelő részei reánk alkalmazása ellen nincsen panasz, de ahol kedvezmények vannak, azok alkalmazása még eddig rendszerint késik. Példa erre a nyelvtörvény, amelyet lépten nyomon megsértenek magyar nyelvünknek a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban való mellőzésével és kiküszöbölésével.

Nekünk kegyek osztogatására szükségünk nincsen. Sem útlevél, sem gyűlési engedély kiadása nem jelenthet kedvezményt, ehhez mindegyikünknek és mindenkinek egyaránt joga van. Annak a középkori állapotnak, hogy a hatóságok kegyeltekkel vegyék körül magukat, legyen vége, mert ez nem demokratikus és nem

tisztességes dolog. A közigazgatás legyen ; pártatlan, az igazságszolgáltatás megbízható, a rendészet a jogrend és nem fajok és nemzetiségek őre vagy megfordítva porkolábja A kisebbségek jogaikról nemcsak soha le nem mondanak, de azok intézményes újabb biztosításán és ki mélyítésén munkálkodnak.

= Csak egy negyedóra késéssel érkezett j áldozócsütörtökön a pozsonyi államrendőrség a j „Slovák“ c. ellenzéki lap szerkesztősége ellen I intézett támadás megakadályozására, tehát a 1 magántulajdon védelmére. A támadást előre be' is jelentette a veszélyeztetett szerkesztőség, sőt védelmi csapatokat is állított fel, de fegyver nélkül. A támadók ellenben fegyverrel, botokkal jöttek, a védők hősi futásban menekültek a túlerő elől. Pontosan a támadás lezajlása után egy negyedórával megjelent az államrendőrségi gumibot a rend képviseletében és konstatálhatta a nagy rendetlenséget, dulást, pusztítást, amelyet Hltnka ellen követtek el cseh légionáriusok. Itt van a dolog nyitja. A légionáriusok, akik a kormány mellett mellékkormányt alkotnak, tüntettek a Slovak ellen, Hiinka ellen, az ■ autonómia ellen. A légionáriusoknak szabad ) tüntetni, szobrokat dönteni, ő rájuk nem köte- j lezők azok a szabályok, amelyek más közönséges halandókat köteleznek. Velük szemben egy negyedórát késik a jogrend is. Tessék ezt ;■ megmagyarázni az államjogászoknak, akiknek köielessegük minden csodálatosnak látszó ré- j buszt megfejteni, amit a politika szeszélyes j istennője ad fel nekik.

= A hadikölcsön és a csehek. A „Céh“ feltűnőnek találja, hogy a cseh Lpok csak na- l gyón röviden emlékezn k meg arról, hogy a , minisztertanács a hadikölcsön megoldásáról törvényjavaslatét készít elő. Csodálatos, hogy ■ cseh oldalon seuki sem akar ezzel a kérdéssel 1 foglalkozni. „Végre elértük legalább azt, — mondja a lap, — hogy ezt a kérdést gazda- \ sági kérdésnek tekintik és mégsem akarnak a j cseh p rtok ebbe az almába harapni, noha tu- ] dott dolog, hogy a hadikölcsön áldozatainak j száma a csehek és főleg a szlovákok között j óriási. Kívánjuk, hogy képviselőink vegyék j pártfogásukba az ügyet és senki se mutathas- ■ son arra, hogy a kérdés megoldását csak a « németek követelték. Népünk is ezt kívánja, j Hogy ők nem gyakoroltak oly nagy nyomást | az Ö képviselőikre, azért történt, mert bíztak az elnök szavában és a miniszterelnök, valamint a pénzügyminiszter Ígéreteiben.“

= A marhalevélilletékek jogtalan beszedése.

Még élénken emlékezik mindenki arra, Hogy dr. Folkmann zsupán egy rendeletet intézett 1921 január havában Komárom város polgármesteréhez és a megye valamennyi községi jegyzőjéhez, melyben arra utasította a hatóságokat, hogy minden egyes marhára kiállított marhalevél után 1 koronás illa ék szedendő be. Ebben a kétségkívül jogtalan és sérelmes ügyben Jabloniczky János dr. nemzetgyűlési képviselő int-rp s laciót intézett a belügyminiszterhez, melyre Cserny belügyminiszter most adta mag Írásban a választ. A választ, noha az illetéktelenül kiadott rend let által okozott sérelmeket egyáltaláoan nem intézi el, a következőkben közöljük :

A komáromi zsupán az 1921 január 21-én

kelt 847. sz. rendeletével Komárom polgármesterének s a megye valamennyi községi jegyzőinek a m-gyei gazdasági felügyelőségnél létesítendő s a marhatenyésztés előmozdítására és emelésére fordiandó költségek fedezeteként felhasználandó alap létesítése céljából minden egyes marhára kiállított marhalevél után beszedendő 1 K-ás illeték lerovását rendelte el. Ezen illeték beszedése azonban a zsupán által már beszüntettetek s a már beszedett pénz a törvényhatóság legközelebbi ülésében ennek fog átadatni. Tekintettel az ügy jelenlegi állapotára a zsupán ellen a fegyelmi eljárás megindításától eltekintünk és csupán a beszedett pénz elszámolásának valamint a meglevő készpénz törvényhatósági bizottság által határozatilag megállapított hovafordiíasának felülvizsgálati jogát tartjuk fenn.

= Katonai szerződés Csehszlovákia Ó9 Franciaország között. A nemzetgyűlés hétfői ülésén folytatták a vitát Benes génmi beszámolója felett. A vitában többen vettek részt. Az egyik szónok. Knirsch (német nemzeti szocialista) kifejtette, hogy a génnai konferencia a békediktátnm megalkotóinak tisztán megmutatta, hogy Európa gazdasági és politikai irányzata más utakat követ, mint amilyeneket a békeszerződések jelöltek ki. Majd Benes külügyminiszter eddigi politikájával foglalkozva, megállapítja, hogy politikai progresszivitásával a francia politikát támogatta, amelynek katonai szerződéssekkel le van kötve. Jól értesült forrásból közlik — úgymond — bogy Benes Franciaországgal szerződést kötött, amelyben arra kötelezi magát, hogy katonai konfliktus esetén ötszázezer embert állít ki Németország ellen.

= Miért kellett Tahynak távoznia? Érdekes leleplezésekkel szolgái a „Tschechenspiegel“ cimü bécsi folyóirat egyik száma arról, miért kellett Magyarország prágai követének. Tahy Lászlónak távoznia. Általában az a hir van elterjedve, hogy Tahynak az okozta vesztét, hogy az októberi király-puccs idején kormányát rosszul informálta. Ez a tény igaz, azonban Tahyra már előbb is igen haragudtak a cseh politikusok szókimondó természete miatt. Mikor a prágai kormány elhatározta, hogy Andrássy, Rakovszky szlovenszkói birtokait lefoglalja, Tatiy követ közölte a cseh politikusokkal, hogy kormányánál retorzióképan javasolni fogja Kubelik, a világhírű cseh hegedűművész, magyarországi birtokainak lefoglalását. Egy más alkalommal Benes Tahynak szemrehányást tett, hogy a magyar kormány megvonta a németnyelvű kormánylapnak, a „Prager Pressének postaszállitás jogát. Tahy erre a legnagyobb őszinteséggel és a legnagyobb rövidséggel ezeket válaszolta :

— Ez bizony az én javaslatomra és sürgetésemre történt.

Tahy az októberi király puccs alkalmával összekülönbözött Masaryk elnök fiával, Masaryk János követségi tanácsossal is. Masaryk tanácsos ugyanis az olasz követ egyik estélyén találkozott Tahyval és a magyar követnél csodálkozását fejezte ki, hogy Károly szavát megszegve, Svájcból eltávozott. Tahy erre meglehetősen csípős válasszal utasította vissza Masaryk tanácsos vádjait. Ezek és hasonló epizódok okozták, hogy a cseh kormány az első alkalmat felhasználva, követelte az őszinteség betegségében szenvedő diplomata visszahívását. Ha Tahy is úgy cselekedett volna, miként az a nemzetközi diplomáciában évszá*