Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-01-21 / 9. szám

negyvenhármadéit évfolyam. 9. »ám. Szombaty 1922. január 21. t<!! KOMAROMI KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Előfizetési ár cieh-txlovák értékben : Helyben és vidékre postai szétküldéssel: S^éss évre 80 K, félévbe 40 K, negyedévre 20 K. Egyel szám éra t 80 fillér. •« ' ifi Minden ünnepélyes forma mellőzésé­vel vasárnap, január 22-én alakul meg a Magyarok Szövetsége Sziovenszkóban. A magyarság mai nehéz helyzete nem ün­nepeket kivan, hanem munkában töltendő hétköznapokat, melyeknek minden órája abban múljék el, hogy fajunkhoz és kul­túránkhoz, tehát évszázados történeti fej­lődés eredményeihez való törbetleu ragasz­kodásunknak adjunk tettekkel kifejezést, azzal is, hogy azt megtartsuk, de még inkább azzal, hogy azt tovább fejlesszük. A közlársaság elnöke ugyanezeket nyilatkoztatta ki már ismételten is a ma­gyar nemzeti kisebbségről tett nyilatkoza­taiban és kifejezést adott annak is, hogy szükségét látja a magyar kisebbség kultu­rális szervezkedésének. Eddig politikai té­ren merültek fel ennek akadályai, a hely­zet nem jegecesedett ki eléggé, talán túl­zott aggodalmak is merültek fel a magyar­ság kulturális szervezkedése ellen, melynek keretei nemzetközi szerződésekben és a köztársaság alaptörvényeiben vannak adva. Ezekben a keretekben akarja a ma­gyar kisebbség, melynek számaránya hi­vatalos megállapítás szerint is meghaladja a milliót, —- szolgálni a magyar kultúra ügyét, támogatni a magyar iskolákat, kis­dedóvókat, internálásokat, könyvtárakat és létesíteni népjóléti- intézményeket: iskolás gyermekek felruházása, szegény tanulók taníttatása és neveltetése, ríapközi'jotthonok és munkásjóléti intézmények létesítése utján. Nincs olyen törvény vagy rendelet, amelyet e működés sérthetne, amely e tevékenységet, amely távol áll a napi politika hullámaitól, meggátolhatná. A Ma­gyarok Szövetsége ki akarja kapcsolni a napi politikából a kultúra kérdését és ezt a kormánytényezőkkel egyetértésben bé­késen kívánja megoldani és a sérelmeket a törvény alapjára állva orvosolni. A Magyarok Szövetsége — nincs ez irányban semmi kétségünk — csakhamar egyesíti a magyarság szétszórt tízezreit szervezetébe, meiy a kuitura fegyvereivel kivan versenyre kelni és azt minden téren előbbre vinni. A gravaminális politika és a merev elzárkózás, a passzivitás a nagy és kompakt emberLömegek hatékony és eredményes fegyvere. De a magyarság gyakorlati utón nagyobb eredményeket érhet el, ha iskolát állít ottan, ahol azt ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. számaránya a törvény szerint is lehetővé teszi és magyar generációkat tud nevelni,, azokat a magyarságnak megtartani, ezzel nagyobb eredményeket ér e>, mint elzár­­kózottságában. A Magyarok Szövetsége Sziovenszkó­ban ezt és semmi más egyebet nem kíván megvalósítani. Ebhez tételes és természeti törvény szerint is kétségtelen joga van. — Csehszlovákia külügyi politikája. A szenátus kü.ügyi bizottsága legutóbb tartott ülé­sén Benes miniszterelnök hosszabb beszédben számolt be a kü poütíkai helyzetről. Többek között rámutatott arra, hogy a csehszlovák kül­politika első bázisa az a szoros szövetség, mely a köztársaság Jugoszlávia és Románra közölt fennáll. E szövetség főcélja a béke fönntartása Középeurópában és harc minden kísérlet ellen, meiy a régi rezsim visszaállítására irányul. Ez a szövetség akkor lesz „teljes, ha Lengyelország is csatlakozik. A külpolitika második fő garan ciáiis , gondolata, hogy Ausztria legközelebbi szomszédunk, akivel meg keli minden .kérdés­ben egyezni. A külföldi szerződéseiméi a Nép­­szövetség elvei lebegnek szem eiőtt. A mi külpoli­tikánk vezette be elsőnek a nemzetközi szerző­dések azon aiapeivét, hogy nézeteltérés esetén a konfliktusba keiü ő két allam nemzetközi döuíő­­bitóság élé vigye az ügyét, Közép és Kelet európa ga.daáági, politikai es érkö’csi reor­ganizációja Oroszország nélkül nem lehetséges. Európa nem juthat addig a rend és a gazda­sági együttműködés állapotába, míg a munká­ban nem vesznek részt azok, kik ma még ki vannak onnan rekeszive. Benes szerint a szovjet Oroszország poliíikájaban változás következeit be, már nemcsak gazdasági, de po­litikai engedményekre is kész a szovjet kor­mány. Magyarországgal már háromszor kísérelte meg a kormány a gazdasági együttműködést. A tárgyalások előbb-utóbb újra megkezdődnek. Biztosítékokat kell azonban kapni arra is, hogy a megegyez s feltételeit betartják. Ezután kitért a külügyminiszter a legutóbbi fraucia esemé­nyekre s a cannesi és génuai konferen­ciákra. Nehéz meghatározni szerinte, hogy mi lesz a génuai konferencia progr&mmjn; első sorban természetesen a valuta kérdése, a gaz­dasági rekonstrukció és az Oroszországgal való együttműködés. A német jóvátétel kérdését meg keli véglegesen oldani. — Ellenzéki pártok ülése. A szloveuszkói és russzinszkói szövetkezett ellenzéki pártok közös bizottsága és vezérlőbizottsága ez év február hó eiső napjaiban — terv szerint 3—4-éu Kassán — ülést fog tartani. Az ülé­sek tárgyainak előkészítése céljából e hó 10 én a pártok ti; kárai és képviselőink Prágában megbeszélést folytattak. = A költségvetési bizottság üléséből. A nemzetgyűlés költségvetési bizottsága most fe­jezte be az 1921. évi pótköltségvetés részletes tárgyalását. Novák pénzügyminiszter beszédé­ben kijelentette, hogy a pénzügyi kormánynak sohasem volt szándékában a jövedelmeket el­titkolni és a felemelt bevételeket mindig csak Szerkesztőség és kiadóhivatal: Naúor-u. 29.,' hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, m'u a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldeu őr Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetrákint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. a költségvetésben megjelölt célokra fordították. Tagadja, hogy a valutát mesterségesen hajta­nák magasra. Beszédé után a pótköltségvetést elfogadták. Elfogadták a kereseti adóról szóló törvény 85. és 100 §-ai VI. fejezetének meg­változtatását. Ezzel a szövetkezetek adómentes jövedelmét 1200 K-ról 6000 K-ra emelik fel. Az adóhadipótlékokra nézve azt indítványozza az előadó, hogy a kereseti adó után fizetett hadipótlékokat úgy mint eddig 1922 és 1923- ban is szedjék be. Ezután az állami pénzügy­­igazgatásnak a községi és megyei pénzügyigaz­gatástól Sziovenszkóban való elválasztását tár­gyalták. A javaslatnak az a célja, hogy a jegy­zők, kik az adót előírják és behajtják, ne le­hessenek egyidejűleg a felek jogi képviselői, mint eddig. Továbbá az a célja, hogy az adókat és pótlékokat állami közegek Írják ; elő és hajtsák be. A jegyzőknek azonban megadják azt a jogot, hogy az adókat 1000 K-ig továbbra is behajthassák. A tervezetet a szenátus ■által megállapított alakjában fogadták el. = A szokof árfolyamemelkedósének hát­rányairól ’ Englis voít pénzügyminiszter érdekes cikket, irt a »Liidóvé Noviny« ban. Englis sze­rint a cs'eh-szlovák korona árfolyamemelkedése, ha túlhaladja a természetes, a belső értékét meghaladó határt és különösen, ha nincsen,meg a magasabb álláudrtsuiásáuak biztosítéka! nem érdeke a csehszlovák köztársaságnak. Legkedve­zőbb volna, ha a szokni árfolyamát fokozato­san a természetes érték színvonalára tehetne emelni, ami már az átszámítás technikai -meg­könnyítése érdekében is kívánat' s volna. Ez az árfolyam körülbelül 0.10 svájci franknak f lelne meg. Ezen a ponton túl minden árfo yamemel­­kedés egészségtelen volna, mert ezzel együtt­járna a munkabérek, a fizetések leszáüitá-a, a jövedelmek és következés! éppen az adók csök­kenése, ami megrendítené az államháztartás egyensúlyát, mert ugyanakkor, amikor az állam adóbevételei csökkennének, változatlan maradna az államadósság. A tűi magas árfolyam tértié alatt összeroskadna aa államháztartás. Termé­szetesen még nagyobb katasztrófa volna, ha a tzokol elérné a békeparitást. = Megint katonai hitel!. A hadügymimsz­­ter katonai felszerelésekre az 1922-ki költség­­vetés terhére 500 millió borona katonai hitelt kér. A pénzügy miuiszter ezt a hatalmas ősz­szeget pénzügyi müv letekkel, különösen három havi pénztári jegyekkel teremtené elő. (ESŐ.) = A bírósági nyelvhasználat. A Gömör­­megye feledi, rimaszombati, tornaijai és rozs­­uyói járásban lakó ügyvédeknek a bíróságoknál követett tárgyalási nyelvhasználat kérdésére vonatkozó memorandumát Szent Ivány kép, i­­selő által vezetett d*-putáeió adta át Dolen-ky igazs. miniszternek. A dr. Törköly József által készített felirat lényege az, hogy a nyelvtör­vény végrehajtási rendeletének megjelenése előtt kiadott s a uyelviörvény szellemével ellenkező rendeletek helyeztessenek hatályon kívül. A magyar nyelven tárgyalandó ügyek­ben szüntessék meg a cseh szlovák nyelvű jogtalalan jegyzókönyvvitel s a feliratot aláíró magyar ügyvédeknek engedtessék meg az igazságszolgáltatás zavartalansága érdekében a törvénykönyv 8 § a alapján az a kivétel,

Next

/
Thumbnails
Contents