Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-05-27 / 63. szám

Megjrifenharmadíik évfolyam. 63. szám. Szombati 1922. május 27. POLITIKAI LAP. Előfizetési ár cneh-azlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: SjréM évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K» Egyes szám ára t 80 fillér. génuai beszámolója során a kisebbségek kérdését is érintette. Úgy fejezte ki ma­gát, hogy a köztársaság érdekében áll, hogy a nemzeti kisebbségek az egyes ál­lamokban oly mértékben nyerjék ei a szabadságot, amit az az állam érdekeivel összeegyeztethető és lehetővé teszi az ál­lamok között való joviszonyt. Ez a nyilatkozat abból a szempont­ból vizsgálva, hogy a génuai konferencia a kisebbségek égetó'en sürgős kérdését a népszövetségre bízták, nem igen enged világos belepillantást abba, hogy a cseh­szlovák köztársaság kormánya tulajdon­képen milyen álláspontot foglal el ebben az egész államot igen közelről érdeklő kérdésben s nem elégítheti ki azokat, akiknek sorsa az uj állammal össze van kapcsolva. Mert a kisebbségek szabadsága igen elvont fogalom nálunk s viszont minden intézkedés, mely ellenünk, az itt élő kisebbségek ellen irányul, az állam érdekében történik, — legalább igy gon­dolják azok, kik ma a köztársaság kor­­mányrúdjánál állanak. Egy állam, amely kifejezetten, sőt a miniszterelnök által a génuai beszámoló­ban is újra kifejezésre juttatva, saját, cseh­szlovák politikát folytat s a mely politi­kának irányelveit, cél­jait bárom év óta napról-napra sinylik az itt lakó nemzeti kisebbségek, nem nyújt­hat garanciát arra, hogy az egész Európá­ban ismeretessé vált politikájánál fogva az államokkal való jó viszonyt fenttartani képes legyen. A nemzeti kisebbségek kérdését, — ismételten hangsúlyozni kívánjuk, — nem az egyes utódállamok politikája szerint kell megoldani, hanem a békeszerződések­ben lefektetett alapelvek szerint, melyek a kisebbségeknek sorsáról megfelelő rendel­kezésekkel gondoskodtak s minden korlá­tozás nélkül olyan jogokat biztosítottak, melyek szabad fejlődésüket nem megbéní­tani, hanem biztosítani akarják. Nincs szükség arra, hogy az egyes államok kü­lön intézkedjenek e kérdésben, az utód­államoknak magukra vállalt kötelességük a békeszerződésekben megszabott ide vo­natkozó rendelkezéseknek végrehajtása. De ennek a végrehajtásnak szintén abban a szellemben kell megtörténnie, a mely a kis nemzetek szabadságát és füg-ALAP1T0TTA: TUBA JaNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARAMYAY 1ÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29.. hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton getlenségét biztosítja és amely nem tűr meg semmiféle osztályozást, kizár minden elnyomást és jogfosztást, de törvény- és jogegyenlőséget biztosit, még az elenyésző számban levő kisebbség részére is. Ha az állam megtartja a szerződések rendel­kezéseit, nem kell attól félni, hogy az állam érdekeivel összeegyeztethető-e az a szabadság, melyet a kisebbségek élveznek, < mert ezzel csak megerősíti saját magát és egyenlő jogok mellett az egyenlő köteles­ségek teljesítését is megkövetelheti. A nagy államok végre kellő tájéko­zást nyertek ebben a kérdésben, az egy­oldalú információkat fölváltja a panaszok meghallgatása és az audiatur et altera pars elvének végre is meg kell hozni a azt a kiváut eredményt, mely az eddig sorsban élő kisebbségeket em­beri jogokhoz fogja juttatni. Ha ez minden kisebbség részére biztosítva lesz akkor az államok belső konszolidációja mellett az államok között is a lehető le/' óbb viszony fog uralkodni. = Csehszlovak-magyar tárgyalások. Mint Prágából érkező hírek mondják, junius hó elején megindulnak a csehszlovák-magyar tárgyalások. E tárgyalások elé nemcsak politikai, de közgazda­­sági körökben is élénk érdeklődéssel tekintenek. Amint a lapok jelentik, tárgyalni fogják többek között a bíróságok által hozott ítéletek végre­hajtásának kérdését Magyarországon, illetve Csehszlovákiában, a szlovenszkói bankok buda­pesti letétjeinek ügyét, a magyar hivatalnokok átvételének kérdését, valamint a kereskedelmi szerződés végleges alapfeltételeit. = A gutái keresztenyszociálista népgyü­­lósről egy helyi lapban tendenciózus tudósítás jelent meg, melyre nézve a keresztényszocialista párt egyik megtámadott szónoka, Szappanos Lajos, a keresztény iparos szövetség elnöke nyilatkozott is a lapokban. Ez feleslegessé tenne minden ehhez az ügyhöz fűzött kommen­tárt. Ami Palkovich Viktor nemzetgyűlési kép­viselőnek megtámadását illeti, erre ő lesz hi­vatva a legérdemlegesebb választ megadni. Palkovich Viktor negyven év óta vesz részt a közéletben és e munkája, valamint politikai szereplése is, még ellenfeleinek tiszteletét sem ingatta meg soha egy percre sem. Mint az it­teni magyarság egyik vezérférfia tisztában van a magyar nép lelkének minden kívánságával, érzi annak bajait és vágyait, amelyeknek nem­csak a gutái népgyülésen, de a prágai parla­mentben is bizonyára őszinte és bátor fellépés­sel fog hangot adni. Mint kinevezett megye­bizottsági tagot sem feszélyezte ez semmi te­kintetben, a megbízást megvonhatta tőle a kinevezést végző hatalom, a közbecsülésben, melyben Palkovich Viktor áll, sem ez, sem a mostani hírlapi támadás nem változtatnak. = A hadikölcsön kérdése. A hadíköicsön ügyében a német parlamenti szövetség határo­zata értelmében megjelent Beer, Kalina, Jung és Kafka képviselő Benes miniszterelnök­nél, ki előtt Beer, a szövetség elnöke az el­múlt év szeptemberében a hadikölcsönök ügyé­ben tett Ígéretek alapján azt a kérdést vetette föl, hogy hajlandó-e a kormány ezt a fontos ügyet ebben az ülésszakban elintézni. Benes miniszterelnök kijelentette, hogy ragaszkodik a tavaszi ülésszak kezdetén ebben az ügyben elfoglalt álláspontjához. A hadikölcsönök kér­dését meg fogják tárgyalni a minisztertanács­ban. Ezután megkezdi a tanácskozásokat a koalíciós pártokkal és reméli, hogy ezt a kér­dést kedvező eredménnyel lehet majd eldönteni. = Elégedetlenek a cseh koalíciós körök­ben. A cseh szociáidemokraták sajtója újabban mind sűrűbben mutat rá arra a körülményre, hogy dr. Srobár és dr. Rasin állandó támadásai és izgatásai miatt a nemzeti demokrata párttal való együttműködés hovatovább teljesen lehetet­lenné válik. így a »Právo Lidu« többek között a következőket Írja: »Aki a nemzeti demokra­ták táborába betekintést nyer, érdekes képet kap a pártban levő céltudatos munkamegosz­tásról. Dr Kramár Mares professzorral és Bak költővel a köztársaság elnökét s. a külügymi­nisztert vette célba, dr. Rasin és Preis a cseh iparbank vezérkarával a munkásság s a kis­emberek ellen kezdték meg a harcot. Kramár csoportja koncentrikus támadást vezet az állam anyagi alapja, a Rasin csoport pedig annak gazdasági és szociális alapja ellen. A Kramár csoport oly Masaryk és Benes ellenes politikát folytat, mely egyenesen háborúra vezethet s a Rasio-politika csakis polgárháborút, növekvő munkanélküliséget s az éhező néptömegek két­ségbeesett puccsait eredményezhetik. Mindegyi­kük igyekszik a saját munkakörében a legtöké­letesebbet alkotni s ezzel nemcsak a cseh pár­tok, hanem az egész közéletben puskaporos atmoszférát teremtenek s lehetetlenné teszik, a termékeny, az alkotó parlamenti munkát.« — Hasonlóképen nyilatkozik a pilseni »Nova Dóba« s a kolioi »Dorodoceskó Hlasy* azon nézetének ad kifejezést, hogy a cseh szociáldemokraták nem nézhetik tovább nyugodtan a nemzeti de­mokratáknak a koalíciós pártok elleni állandó támadásait s a mostani helyzetet teljesen tart­hatatlannak minősiti. = Horvát állam. Az olasz sajtóban a leg­határozottabban közük az önálló horvát kor­mány megalakálásat. A névsorban Budapesten, BécsbeD, Gráczban élő horvát legitimista poli­tikusok szerepelnek. A horvát blokk valamennyi horvát párt aláírásával nyilatkozatot közöl, hogy az önálló kormány a szerbekkel minden közös­séget visszautasít, hogy a kormány és a parla­menti pártok beleegyezése nélkül megalakítja a független horvát államot. = A háború előtti é9 a háború alatti jogigények és kötelezettségek szabályozása. A kormány e napokban törvényjavaslatot nyújtott be a képviselőházhoz a csehszlovák állampol­gároknak a külföldiekkel szemben 1918 október 28 ika előtt keletkezett jogigényeinek és köte­lezettségeinek szabályozásáról. A javaslat a csehszlovák állampolgároknak elsősorban az Angliával szemben fennálló jogigényeit és köte­lezettségeit szabályozza. Az angol hitelezőknek a csehszlovák adósokért, ha az adós közvetlenül

Next

/
Thumbnails
Contents