Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-05-25 / 61-62. szám
„Komáromi Lapok. 5. oldal. 1922. május 25 A Mcenzura és a keresztlevél. A R. M. H. irja: Normális viszonyok között a levélcenzor és a keresztlevél sohasem került volna igy össze, mert hiszen normális viszonyok között nincs is levélcenzor. Mivel azonban Szlovenszkó fővárosában még mindig van levélcenzor, tehát nincsenek normális viszonyok. Annyira nincsenek normá lis viszonyok, hogy még a Ruszinszkóból Magyarországba küldött leveleket is Pozsonyba irányítják, ahol azt szemfüles cenzorok felbontogatják, nyilván azért, hogy nem árulja-e valaki a nemzetközi borítékok oltalma alatt a csehszlovák államot. Ehhez kétségtelenül minden államnak a saját érdekében joga van, ha úgy érzi, hogy (polgárai nem megbízhatók. Ahhoz azonban még a pozsonyi cenzornak nincs joga, hogy olyan leveleket, melyekben semmi árulás nincsen, csak azért dobjon vissza, mert az az ő soviniszta felfogásaival nem egyezik. Az ilyen levélcenzorok túlhajtott sovinizmusára világit rá az alábbi eset, mely egy ruszinszkói plébánossal történt, aki magyar nyelven kiállított keresztlevelet (anyakönyvi kivonatot) küldött át Magyarországba. A levélcenzor a levelet felbontotta és a legnagyobb felháborodással állapította meg a plébános államellenes cselekedetét, aki egy magyar hívője számára keresztlevelet merészelt kiállítani. Azonnal tollat ragadott a bősz titán és megírta a plébánosnak, hogy: azért nem engedi át a levelet a magyar határon, mivel az magyar nyelvű okmányt tartalmaz. Ruszinszkóban pedig (hallott valamit róla) ruszin a hivatalos nyelv, utasítja tehát a plébánost, hogy a keresztlevelet ne „idegen“, de az államnyelvén, ruszinul állítsa ki. Nem tudjuk elképzelni, hogy mi köze lehet annak a szegény cenzornak ahhoz, hogy egy magyarlakta vidéken működő egyházi hatóság magyar hívőnek magánhasználaira magyar nyelvű keresztlevelet küld Magyarországra ? Azt sem tudjuk elképzelni, hogy mi jogon ad ez a kicsi kis pozsonyi levélcenzor utasításokat a ruszinszkói egyházi hatóságoknak ? Úgy látszik, hogy a sötétnek mondott Ruszinszkóban már ma is konszolidáltabb viszonyok vannak, mint Szlovenszkó fővárosában, ahol még ma is megtűrnek ilyen kicsi felelőtlen cézárokat, akik azt sem tudják, hogy mit írnak, de még azt sem, hogy mit cselekszenek, mert ha tudnák, nem kompromittál nák a fennen hirdetett konszolidációt. Postacsomag forgalom Magyarország és Csehszlovákia között. A posta 20 kg.-ig vesz fel csomagot. — Mit lehet vámmentesen küldeni? — Mily küldeményekhez nem kell külön kiviteli engedely ? — A Magyarország és Csehszlovákia közötti postaforgalom mindeddig csak a levélforgalomra szorítkozott. A postacsomag- és a telefonforgalmat a két ország kül- és belpolitikai viszonyai következtében mindeddig nem sikerült a postaügyi minisztériumoknak helyreállítani. Hogy ez a korlátozás mily bénitólag hatott a két ország magyarságának kereskedelmi és magánérintkezésere, arra fölösleges bővebben rámutatnunk. Most e tekintetben némi javulás állott be, amennyiben Magyarország és Csehszlovákia között a postacsomag forgalom május 20-lka óta megindult. A postaügyi minisztérium e fontos körülményre rendkívüli körrendelettel hívta fel a postahivatalok figyelmét. A rendelet a következőképen szól: 1922. május hó 20-ával Csehszlovákiából Magyarországba való szállításra felvétetnek a postacsomag küldemények és pedig 1. érték megadása nélkül, 2. megadott, korlátlan értékkel, 3. úgyszintén terjedelmes csomagok és 4. sürgős csomagok. Csomagok csak 20 kg. súlyig vétetnek fel. Ideiglenesen nincs megengedve az utánvétel és a vámilletékeknek a feladóval való kifizetése. Minden csomag külön szállítólevél és két vámnyilatkozat (nem kiviteli engedélyi) kíséretében továbbítandó. Ily vámnyilatkozatokra szolgáló űrlapok az egyes postahivatalokban kaphatók és a feladó által töltendők ki. Díjtételek a következők: I. Súly szerinti illeték-. 5 kg-ig 7 20 K, terjedelmes csomagnál 10 80 K. 5—10 kg-ig 14 40 K, terjedelmes csomagnál 21 ’60 K. 10—15 kg-ig 2160 K, terjedelmes csomagnál 32 40K. 15—20 kg-ig 2880 K, terjedelmes csomagnál 43-2C( K. II. Biztosítási illeték: Minden 3600 K megadott érték után 2 40 K. III. Elküldési illeték: Minden, értékkel feladott csomag után 2 50 K. IV. Express illeték 6 K. V. Térti vevény utáni illeték 2 50 K. A feladó kötelessége, hogy információt szerezzen magának arról, hogy meg van-e engedve a feladásra kerülő tárgyak szállítása, minden ebből származó következményért a felelőséget a feladó viseli. Hogy olvasóinkat a fölösleges fáradtságtól megkíméljük, érdeklődtünk a vámhivatalnál azirányban, hogy mely tárgyak szállíthatók teljesen vámmentesen Magyarországba, továbbá, hogy mely tárgyak kiszállításához nem kell külön kiszállítási engedély (Ausfuhrbewilligung). Vámmentesek az összes használt költözködést ingóságok (Umzugsgüter), használt bútorok, zsákok, szépirodalmi és tudományos könyvek, festmények és műtárgyak. Külön kiviteli engedélyt (Ausfuhrbewilligung) nem igényelnek a következő tárgyak: gyümölcskészítmények, patikaszerek, gyapjú és gyapot gyártmányok, selyem és divatáru, kefék, s általában szalmagyártmányok, jpapirgyártmányok, kaucsuk, guttapercha, viaszkos vászon, kész bőr, a szőrmeáru egyes fajai, üveg, agyag- és porcellánáru .egyes fajtái, ócskavas, vasáru, gépek és gépalkatrészek, villanyos gépek és alkatrészek, szerszámok, órák, kémiai cikkek egyes fajai, sósav, sajt, glicerin, naftalin, karbolin, nyomdafesték, cipőkrém, zselaiin, csiriz, keményitő, élesztő, szappan, éther, parfümök, olajok, ultramarin, festékek, papírzacskók, tinta, viasz és gyertya. lüu közklváBatra szombaton, 27-én este órakor megismétli előadását a Kultur palotában. — Jegyek a Spitzer-féle könyvesboltban kaphatók. 3U Egy magyar pnioloi stuka. Irta: ksrc{. I. De furcsa minden, Istenem de furcsa. Nagy fények lobognak és kopott felöltőkben felhajtott gallérokkal állnak az utca sarkokon furcsa alakok. Mit várnak? Mii akarnak? Nézem őket és figyelem, mi lehet bennük? Az arra menő, férfi karokba kapaszkodó nőknek az atcába néznek. A nő kelléne nekik ? Nem. A férfiak arcába is néznek. Kopottak és éheseknek látszanak. Talán áldozatot szemelnek ki maguknak, kinek zsebében pénzt sejtenek, úgy gondolják, elkísérik áldozatukat és egy sötétebb utcasarkon előkerül a zsebből majd a kés. Nem. A nyomorgó Bécs sem gonosz, csak ez Bécs: csillogó lámpák, a kávéházak betörött, de már újra fényes kristályablakai, milliókat érő bundák és ékszerek és egy-egy sötét tekintetű, kopott ruháju, felhajtott galléru, éhező alak. A „Reigen“ premierszámba menő felújításáról jöttem ki. Fiatalkoromban olvastam ezt a Schnitzler darabot, láttam is egy pesti kis ligeti színházban, ahol akkor betiltották. Itt Bécsben egyszerre csak eszükbe jutott az embereknek ez az itt még elő nem adott Schnitzler és megcsinálták. A rendőrség betiltotta. Nagy protekcióval kijárták, hogy újra engedélyezte, akkor botrányba fűlt az előadás. Ma játszották harmadszor. Hatvan rendőr asszisztált az előadásnak. Senki se vette őket észre, az esiélyruhás nők és már itt ott újra frakkos urak zavartalanul ültek a Kammerspiele nézőterén és szemmelláthatólag nem zavarta őket az, hogy ez a szórakozásuk 5000 K-ba kerül. Én arra gondoltam, hogy talán vannak tisztviselők, kiknek egy havi fizetésük sincs ennyi és még Schiller: Rablók-ját sem nézhették meg a Burg-színházban. Aztán nem gondoltam semmire. A színpadot néztem és megkapott Schnitzler. Milyen furcsák is az emberek! Trágárságokat gondolnak oda, ahol pedig nincs más, mint egy darab reális élet. Körbe... körbe... Nemcsak a szerelemben van ez igy. Az életben is. Régen is voltak fényes lámpák, kincset érő bundák és ékszerek, éhes és kopott alakok az utcasarkon, ma is vannak, holnap is lesznek, sőt talán még holnapután is így megy a tegnap, a ma, a holnap, körbe-körbe. De furcsa ez ... A „Reigen“ premierjéről jöttem ki és Schnitzleriől mindig furcsa gondolatokat kapok. Eh! Nem nézek meg több Schnitzler darabot! Nyüzsöglek az emberek a Caffe Habsburgban, bementem én is vacsorázni. Megy egyformán az élet. Bécsnek mindig voltak nyomorgói is és Bécs ma is mulat. II. Megyek az utcán, magyar szót hallok. Színházban, kávéházban, étteremben, mennyi itt e magyar! Kik lehetnek!? Megnézem, de | nem tudom kitalálni. Emigránsok, siberek? | akik magyarul beszélnek. Ahová megy az ember, nemcsak Bécsben, j de Brünnben, Prágában, Párisban, Amerikában, j mindenütt sok a magyar. Miért sütötték ki hát ! hogy kevesen vagyunk és elég lesz nekünk az ; a parányi ország? Itt is, ott is mindenütt vagyunk és úgy rám jön a gondolkodás, mért : nem szabad ott magyarnak lennünk, hol ezer j év óta otthon vagyunk és miért szabad itt, ezek között az emberek között, akiket mindig : szid unk, miért kell vendégeknek lennönk, amikor van hazánk a hazában, házunk a volt hazában, hol ott kellene maradnunk, mert köt a rög. Hát nem magyar már a magyar, hogy nem tudja szeretni a földjét?! Hát mért marjuk meg egymást?! Hát mért nem mentek haza, kitaszi, tottak, börtönön, szenvedésen keresztül is hűségesnek? Hát nem magyar már a magyar?! Akármerre jártok idegenben, mindenféle magyar szót hallok. Hát kik vannak otthon?! Hogy beszélnek otthon ? ! Vagy talán csak a J fülem cseng a nagy zajban, zavarban? így is i lehet. III. Nagy énekes kávéház. Egészen tele, különösen a páholyok. Férfiak, nők ülnek együtt és ; egymás kezében a kezük. Hallgatom, mit beszélnek ? Németül beszél mind a kettő, de hibás kiejtéssel. Idegen nemzetbeliek lehetnek. És kéz a kézben, egy éjszakának a mámora egymást értővé tudja tenni őket. Mért nem lehet ez nagyban is igy ?! Mért nem tudják nemzetek megfogni egymás kezét ? Mért nem tudja társadalmakkal megtenni ezt az élet nagy I mámora?! Egy fiú ül a kávéházban. Hallgatja az I ötven év körüli énekesnő apró dalát, amit csak i azért is érdemes meghallgatni, mert olyan cso| dálatosan rosszul énekli. A fiúnak a lábán lakk\ cipő, de folt folt hátán, a ruhája jól van 1 szabva, de kifényesedett már a kopástól. És | nagyon szomorúak a szemei. Zenebohócok jönnek. Játszanak. Mindent. ; Vigan, de a legkomikusabb rajtuk az, hogy a komikus maszkon, az erőltetett mosolyon át is valami nagy fájdalom ül ki az arcukra. És amint az öltözőbe visszamenet elmennek az asztalom mellett, „Jó estét“ köszöntenek. Meghökkenek. Istenem! Magyarok! Ezek is magyarok 1 Most már megértem az arcuk, a szivük szomorúságát. Egy kis lány táncol. Tányéroz azután és én egy százast dobok a tányérjára. Valamikor tisztkoromban ennyi volt a félhavi fizetésem és
