Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-05-20 / 60. szám

2 old*l.

Komaromi Lapos

*

1922 május 20

azon magyar hadikölcsönök beváltására, melyek osztrák kézben vannak.

= Cselédtörvényjavaslat. A cseh nemzeti szocialisták demagógikus okokból egy uj cselédtörvényjavaslatot nyújtottak be a képviselöháznál, amelynek tárgyalására előreláthatólag egyhamar nem fog sor kerülni. A házi alkalmazottak munkabérviszonyát vagy egy külön szerződés, vagy pedig a kollektiv szerződés rendezi; a külön szerződés azonban az alkalmazottra nézve nem lehet hátrányosabb, mint a kollektiv szerződés. A kollektiv szerződéseket járásonkint egy paritásos bizottság fogja megállapítani, melynek 6 tagja közül hármat az alkalmazottak, hármat pedig a munkaadók szervezetei jelölnek ki. A bizottság elnöke a járási politikai igazgatás főnöke, aki minden kollektiv szerződést a másodfokú politikai hatósághoz köteles felterjeszteni. Ha január végéig kollektiv szerződés nem jön létre, az országos közigazgatási hatóság állapítja meg. A kollektiv szerződésnek tartalmaznia kell a minimális bérre, az alkalmazottak kötelességére, a túlmunkára, az újévi jutalmakra és a durva szerződésszeges kötbérére vonatkozó rendelkezéseket. A javaslat részletesen intézkedik a fizetésekről, az élelmezési kikötményekről, a munkaidőről, szabadságról, az alkalmazottak szállásáról stb. így a munkaidőt 6 és 197a óra között 11 órában ban állapítja meg, úgy, hogy 18 óra után nehezebb testi munka ne folyjék. Az ebédszünet Vs óra, azonkívül pedig még két, illetőleg magasabb fokozatokban három óra pihenő jár az alkalmazottaknak. A 16 éven aluli alkalmazottak fizetett tanoncoknak tekintendők, munkaidőjük 7—19 óra között 8 óra. A lehetőséghez képest minden alkalmazottnak hetenkint egy szabad délután vagy este biztosítandó. Aki egy helyben egy évig szolgál egy heti szabadságot kapna, 2—5 évi szolgálat után két heti, 5 évnél hosszabb szolgálat után három heti fizetett szabadság jár, melyről az alkalmazott le sem mondhat. Magasabb fokozatú alkalmazottak még hosszabb szabadságot kapnak. 10 évi egy helyben való szolgálat után az alkalmazottnak végkielégítés jár, mely három havi bérének felel meg. A végkielégítés megfelelően növekszik, úgy, hogy 15 év után egész évi fizetés összegét éri el. (ESŐ.)

= Csehszlovák—magyar tárgyalások. A

múlt év őszén félbeszakadt gazdasági tárgyalásokat nemsokára újra megkezdik a csehszlovák és magyar meghatalmazott képviselők. A jövő hó elején meginduló tárgyalásokon a Ceske Slovo értesülése szerint szóba kerülnek a bolseviki betörések okozta károk megtérítése, a szlovák bankok budapesti lététéi, a magyar hivatalnokok átvétele stb. A tárgyalások elé kormánykörökben nem nagy reménnyel tekintenek.

= A népszövetségi ligák brüsszeli központjának üdvözlő levele a Magyar Népszövetségi Ligához. Az április hó 9-én Losoncon megalakult Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga elnökéhez, Novek Bélához a népszövetségi ligák uniójának brüsszeli főtitkársága meleghangú levelet intézett, amelyben a Ligát megalakulása alkalmából üdvözölte és azt „nagy megelégedéssel és örömmel“ vette tudomásul. A levélben azon reményének ad kifejezést, hogy a csehországi német ligán kívül a köztársaság csehszlovák ligája is a L’ Union alapszabályainak megfelelően lehetővé fogja tenni a békés megállapodást arra nézve, hogy a nemzetközi tanácskozásokon a köztársaság külömböző nemzeti ligái megfelelő számarányban lehessenek képviselve. Szüllő Géza müncheni szerepléséről szó szerint a következőket mondja: „Szüllő Géza ur megjelent Münchenben és Csehszlovákia magyarjai nevében előadást tartott. Biztosíthatom, hogy előterjesztéseit a legélénkebb érdeklődéssel hallgattuk meg.“ Végül azon reményének ad kifejezést, hogy a Prágában tartandó júniusi teljes ülésen a Liga kiküldöttei már mint rendes tagok jelenhetnek meg. Dr. Dávid Sándor, a Liga titkára nyomóin megtette a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az alapszabályok minél előbb jóváhagyassanak és újból megkereste a csehszlovák ligának, a StálovedeckáSpolocnost-nak vezetőségét, hogy a L’Union szabályainak megfelető eljárást tegye folyamatba.

= Csicserin és Hága. A génuai konferencia delegáltjai tudvalevőleg Hágát jelölték ki a szakértő bizottság székhelyéül. Csicserin, az oroszok külügyi népbiztosa az értekezlet uj helyét nem akarta elfogadni és kijelentette, hogy Oroszország nem küldhet olyam államba delegációt, amely a moszkvai kormányt már négy év óta nem akarja elismerni. Miután azonban Lloyd George vállalta a felelősséget azért, hogy Hollandia az orosz delegációt ugyanúgy fogja fogadni, mint a többit, Csicserin engedett álláspontjából és hozzájárult Hágához.

= Amerika követe a bákeszerződésről. Az Egyesült Államok uj magyarországi diplomáciai képviselője, Brentano a napokban fogadta a magyar újságírókat, kiknek azon kérdésére, hogy az Unió milyen magatartást tanúsítana a trianoni szerződés revíziója dolgában, a következőképen nyilatkozott: Amerika — úgymond — semmiesetre sem gátolná, ha az ántánthatalmak arra határoznák el magukat, hogy a trianoni békeszerződés Magyarország javára revízió alá vétessék, miután az Unió barátságos

érzéssel van Magyarország és a magyar nép iránt.

I Útlevél uisumot I

i

minden államba a leggyorsabban és legolcsóbban megszerzek. Didéki megbízásokat a leggyorsabban elintézek, miután hetenkint háromszor megy küldönc Prágába

eljárási dij 35 korona, cím: hászló Zsigmondi

Bratislava (Pozsony) Széplak-u- 12. sz.

Az állami kikötő

ügyét express intézte el a városi közgyűlés még március 24 én azért, hogy annak vételárát, a két millió koronát, a kormány még az 1921. évi költségvetés terhére kiutalványozhassa.

Elmúlt március 31 ike, elnyiltak a márciusi ibolyák, elvirult a májusi gyöngyvirág és a vételárnak még se hire, se hamva.

A várost hitelezői pörökkel szorongatják, árveréseket kérnek ellene, erről tud a minisztérium és tud a zsupáni hivatal, de az utalványozás mégis késik, egyre késik. A kormánynak utolsó kifogása is elesett: már a saját telkére építhet, megvásárolta, gazdája lett a területnek. Eddig az volt a kifogás, hogy a kormány idegen telken, más birtokán nem akar építeni.

Az építés azonban épen úgy húzódik, mint a fizetség, a két millió, ami csak nem akar megérkezni. Már pedig a költségvetési év derekán vagyunk, és félünk, hogy uj kifogás merül fel a fizetéssel szemben, hogy kifogyott, kimerült a hitel, mint ez a megszavazott állami kölcsönnel történt, amelyet tavaly tavaszszal megszavazott a minisztertanács, de folyósítani nem folyósított.

Lehetne már építeni is, korlátlanul, nincsen akadály. Az épitőrnunkások várják a munkaalkalmat. Régóta várják. A városi közgyűlés reájuk való tekintettel volt olyan nagylelküj

Az élet felé.

Irta: Vándor Iván.

Alkonyodott. Zsuzsa odaszoritotta a homlokát az ablak üvegéhez és szemével a felhők járását követte. Az áprilisi égen nehéz, szürke felhőtömböket vert keletre a szél, mintha kősziklák indultak volna vándorútra. Utána szelíd felhőnyájacskák kergetőztek, fehéren, fürgén, mint a báránykák. Es az ég frissen, zölden csillant meg mögöttük, mint egy bűbájos rét, mig a másik felén kéken mosolygott, mint egy isteni tó. És lent, a zöld és kék árnyalakok alatt bíborvörösen lobbant föl az alkony fáklyáinak varázslatos tüze.

Zsuzsa látta és nem látta ezt a pompát. Lelke tele volt szorongással, elméje kínzó gondolatokkal, szive félelemmel.

— Csak idősebb lennék egy órával —■ sóhajtotta és a nélkül, hogy a tükörbe nézett volna, föltette kalapját. Aztán a keztyüjét kezdte huzni, de meggondolta és lehúzta újra.

— Juliánná — szólott ki a konyhába, mert hozzá kellett a dologhoz látni mégis és szép színes arca az izgalomtól elfakult egészen.

Juliánná bedugta az ajtón citromsárgakendős fejét, mely alól két apró, vizsgálódó szem fürkészve tekintett az asszonyára.

— Juliánná — kezdte Zsuzsa, aztán elejtette a fonalat és nem tudta, hogy folytassa.

— Juliánná, nézze, úgy szólok magához, mintha rokonom lenne... nézze, én elmegyek innen... úgy határoztam, hogy . .. igen . . . elmegyek.

Az öreg cseléd szeme felnyílt, majd lecsukódott újra, rövid szempillái gyorsan rebbentek. Valami izgalom fogta el őt is.

— Én elmegyek és magára bízom a tekintetes urat.

Juliánná szétnyitotta két karját elszörnyedésében, aztán megragadta kötője csücskéjét és erősen megtörülte az orrát. Tudni még nem tudott semmit, de megsejtett valami tragédiát, mely előre is könnyekre fakasztotta.

— Maga már tiz éve itt van nálunk. Tudja, hogy az ur milyen levest szeret, el tudja készíteni a tejfölös halat, a székelykáposztát és a diótortát.

— Nem felejti el este az éjjeli szekrényre készíteni a pohár tejet.

Tovább nem bírta az öreg cseléd és elsírta magát hangosan, fennszóvai.

— Megmondtam, hogy igy lesz. Megmondtam én ezt előre.

Zsuzsa hallgatott, nézte ezt a nagy keserűséget, aztán csöndes, nyugtató hangon ezt mondta:

— Ne sírjon Juliánná, hisz ez nem szomorú dolog.

Juliánná leeresztette arca elől kékpettyes kötényét és elálmélkodott. Az eszébe sem jutott, hogy ennek az esetnek nem muszáj szomorúnak lenni.

Zsuzsa kinyitotta a szekrényét és egy öltözet ruhát, meg egy szép tarkarojtu selyemkendőt helyezett Julcsa elé:

— Ezt magának szántam emlékül. Viselje egészséggel, gondoljon rám jó szívvel és vigyázzon a tekintetes urra.

Juliánná szeméből apró szikrák szálltak a kincsek felé. A fekete, félig uj posztoruha és a gyönyörű selyemkendő azt a meggyőződést érlelték meg szivében, hogy jól teszi az asszony, ha itthagyja az urát, Ennek az érzésnek kifejezést is akart adni, mikor megszólalt a csengő. A két nő összerezzent és rémülten tekintett egymásra. Egy hosszú, nehéz pillanat után megszólalt Zsuzsa:

— Menjen Juliánná. Engedje be a tekintetes urat.

A tekintetes biró ur úgy jött haza, mint máskor. Kalapját feltette az előszobában a fogasra, de a kabátját behozta és a kályha mellé, a díván karjára hajtotta, megdörzsölte a kezét, mert a csípős szélben az aktacsomón megfázott és megropogtatta ujjait, mert ez még gyerekkori rossz szokása volt.

Nem köszönt, mert sajnálta a fölösleges szót, nem nézett a feleségére, mert a tizenhét esztendő szokottsága lekapatta arról, ho^y érdeklődve nézzen a hitvese arcába. De Zsuzsa

Reggelizés előtt fél pohár

Schmidthauer-féle Használata valódi áldás gyomorbajosoknak és székszorulásban szenvedőknek.

természetes keserűsóban Európa legtöményebb gyógyforrása. (NI. k. földtani intézet 133/1921. sz. szakvéleménye.)