Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-05-04 / 52-53. szám

1922. májua L. .Komáromi Lapok“ 5. oldal gyűlt munkásság körében. Gyűlés után abban a rendben és azon az útvonalon, melyen á1 gyűlésre felvonultak, visszatértek a Munkás­otthonba, hol matiné vplt, melynek műsorát két egyfelvonásos, szavalatok és a munkás­­dalárda énekszámai töltötték ki. A munkás­­dalárda Nagy Gyula tiszteletére az „Ernáni“ opera Bordalát adta elő nagy hatással. A nép­­gyűlésen, valamint a matirién vidéki földműn- ! kás szervezetek is részt vettek. Délután a Szu- j nyög-csárdánál sikerült népünnepély fejezte be a munkások ünneplését. — A komáromi ma­gyar szociáldemokrata párt május l-ére hirde­tett ünnepsége elmaradt, aminek az volt az oka, j hogy Garbai Sándor nem érkezett meg. — A Katolikus Egyházközségi Képviselet szombaton délután dr. Alapi Gyula elnöklete alatt ülést tartott, melyen az elnök meleg sza- i vakkal emlékezett meg gróf Mailáth Gusztáv l erdélyi püspöknek, egykori komáromi helyettes ] plébánosnak huszonötéves püspöki működésé- \ ről, aki komáromi állásából ifogfálta el a püspöki i széket és Erdélynek apostoli lelkületű katolikus j főpapjává vált. Indítványára táviratban üdvözölte ! a püspököt, a komáromi katolikus iskola meg­­építőiét, a képviselet. A közelgő bérmálásra dr. j Fischer Colbrie Ágost kassai megyés püspököt j kérte fel a képviselet és megállapította a fo- ? gadás részleteit. Az elnök beszámolt a harang- | alapról, tnely elérte a 20000 K-t, a képviselet j ennek elhelyezése ügyeben intézkedett, végül az irgalmas nővérek iskolája ügyében kapott ; egyházi előadói leirattal foglalkozott és hozott | határozatot. — A Lévai Dalárda Komáromban. A Ko- j máromi Dalegyesület, mint már jelentettük, j május 14 én a kulturház előadó nagytermében a Lévai Dalárda vendégszereplésével nagysza i básu hangversenyt rendez. A lévai dalárdisták nagy lelkesedéssel készülnek az estélyre, mely mindenképen kiemelkedő művészi eseménynek Ígérkezik. A gazdag műsor, melyet a lévai ! dalosok összeállítottak, nivós és választékos és kivételes műélvezettel kecsegtet. A műsoron a Lévai Dalárda vegyeskara négy énekkel szere- i pel, ezenkívül Kmoskó Irén zongoraszáma, Bar- ; tos Mariska és Taby Lajosné duettje, Heckmann j István szólóéneke, dr. Sáffár Kornél szavalata és a kitűnő hírnek örvendő lévai vonósnégyes ! zeneszámai töltik ki a programot. A műsort Wéber „Bűvös vadászáénak fináléja zárja be, melyet a vegyeskar ad elő, Grimm György, Riszner Károly, Fenyvessy Imre, dr. Lackner Zoltán zene-, Kmoskó Irén zongorakisérete mellett. A szólórészeket Randik Aranka, Farkas Olga, Taby Lajos, Molnár János és Weszely János éneklik. A kitűnő műsor nagy vonzóerőt gyakorol városunk közönségére, mely máris nagy érdeklődéssel tekint a lévai dalosok ven­dégszereplése elé. — Haza a fogságból. Ismét egy kedves ismerősünk és földink érkezett meg küzdelmes, életet, egészséget kockáztató hosszú orosz hadi­fogságból. Amint örömmel értesülünk, Tóth Mihály, nagymegyeri születésű földink, volt csicsói, majd kolozsnémai ref. kántortanitó kö­zel 8 évi távoliét után a napokban érkezett meg Oroszországból övéinek, barátainak és ismerőseinek nagy örömére, jó egészségben és teljes testi épségben. — Gyász. Mint őszinte részvéttel halljuk, özv. Komjáthy Aladárné szül. Tólh Mária, Ko­márom város v. rendőrfőkapitányának özvegye, április 30-án életének 69-ik évében hosszú szenvedés után jobblétre szenderült. A meg­boldogult kihűlt porrészeit május 2-án kedden, délután 5 órakor a helybeli róm. kath. temető­ben helyezték örök pihenőre. Elhunytét kiter­jedt rokonság gyászolja, Komjáthy István ne­­mesócsai községi jegyző édes anyját siratja az elköltöződben. — A Katolikus Egyházi Énekkar közgyű­lése. Vasárnap délelőtt 10 órakor tartotta a Ka­tolikus Egyházi Énekkar XXXII. évi rendes közgyűlését a Mailáth iskola dísztermében élénk érdeklődés mellett. A közgyűlést Lenhardt Mihály alelnök nyitotta meg és megemlékezett az eltávozott Ivanics Gyula elnök kiváló érde­meiről, akit indítványára tiszteletbeli elnökké választott a közgyűlés. Az egyesület elnöki tisztére pedig dr. Witausek Károly nyug. vár­megyei tiszti főügyészt ajánlotta, akit egyhangú lelkesedéssel meg is választott a közgyűlés. Az •újonnan megválasztott elnököt dr. Alapi Gyula —-----------------------------------------------------------------­egyházközségi elnök üdvözölte díszes állásában az égész katolikus társadalom nevében és mű­ködéséhez Isten áldását kérte. Az uj elnök tar­talmas székfoglalójában az egyesület régi nyom­dokain való vezetésére és felvirágoztatására tett ígéretet. Majd egyesületi jegyzővé Veleba Ká­rolyt választotta meg közgyűlés, mely elfogadta a zárószámadást. — Telekkönyvi betétek szerkesztése Ko­máromban A komáromi járásbíróság, mint te­lekkönyvi hatóság 1922. évi április hó 11-én 2113 sz. a. kelt végzésével kiküldött bizottság ezennel közhírré teszi, h'gy Komárom városra vonatkozólag az 1886: XXIX, 1889: XXXVIII. és az 1891: XVI. t.-cikkek érleimében szer­kesztendő telekkönyvi betétek készítésének mun­kálata folyamatba tétetvén, a nevezett község­ben a helyszíni eljárás és pedig az 1891: t.-c. 9. § a értelmében elsősorban az azonosítás 1922. évi május hó 15-én és ennek befejezté­vel a további bizottsági eljárás fog kezdődni. Ennélfogva felszólittatnak: í. mindazok, akik a telekjegyzőkönyvekben előforduló bejegyzésekre nézve okadatolt előterjesztést kívánnak tenni, hogy a bizottság előtt a kitűzött határnapon megkezdendő eljárás alatt jelenjenek meg és előterjesztéseiket igazoló okirataikat mutassák fel; 2. mindazok, akik valamely ingatlanhoz tulajdonjogot tartanak, hogy a tulajdonjog te­lekkönyvi bekebelezését a kitűzött határidőig a telekkönyvi hatósághoz intézett szabályszerű be advány utján kieszközöljék, vagy a telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okiratok alapján a te­lekkönyvi bejegyzés iránti kérelmeik előterjesz­tése végett a bizottság előtt jelenjenek meg, ha | pedig telekkönyvi bekebelezésre alkalmas ok- j irataik nincsenek, az átírásra az 1889: XXIX í t e 15-18. §-ai és az 1889: XXXVIII. t.-c. j 5, 6 , 7. és 9. § ai értelmében szükséges ada- j tokát megszerezni iparkodjanak és azokkal igé­nyeiket a kiküldött bizottság előtt igazolják, avagy oda hassanak, hogy az átruházó telek­könyvi tulajdonos az átruházás létrejöttét a bi­zottság előtt szóval elismerje és a tulajdonjog j bekebelezésére engedélyét nyilvánítsa, mert kü­lönben jogaikat ez utón nem érvényesíthetik és a bélyeg és illeték-elengedési kedvezménytől is elesnek; és 3. azok, akiknek javára tényleg már megszűnt követelésre vonatkozó zálogjog, vagy megszűnt egyéb jog van nyilvánkörtyvileg bejegyezve, úgyszintén az ily bejegyzésekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegy­zett jognak törlését kérelmezzék, illetve, hogy törlési engedély nyilvánítása végett a kiküldött bizottság élőit jelenjenek meg, mert elleneset­ben a béiyegmentesség kedvezményétől elesnek. — Nyugalomba Richter János csallóköz­­[ nyéki körjegyző nyugalomba vonul, ezen állás ! elfoglalására Pozsonyvármegye zsupánja, Tóth ; Béla vágszerdahelyi jegyzőt nevezte ki. Á hivatal j átadása jövő kedden lesz. A község lakóinak I osztatlan nagyrabecsülése és szeretete kiséri a nyugalmazott Richter János jegyzőt életének további utjain. — Halálozás. Egész Csallóközben közis­mert és köztiszteletben álló urinőt szólított ki | váratlanul a halál az élők sorából. Pozsony­­megye 1916-ban elhunyt érdemes alispánjának özvegye, Petőcz Jenöné Velits Teréz rövid szen­vedés után kilehelte nemes lelkét. Halálát széles­körű rokonság gyászolja, amelyben rövid időn belül most másodszor aratott a halál. Petőcz Jenőné hült tetemeit szombaton délután fél 4 órakor helyezték örök nyugalomra Pozsony­ban az ev. temetőben igen nagy részvét mellett. — Tobler János Tatabányán lép fel. Tobler János keresztényszocialista képviselőnek ludvalevőleg megsemmisítették a mandátumát, miután nem ismerték el szlovenszkói illetőségét és kiutasították Csehszlovákiából. Tobler a na­pokban Pozsonyból szülővárosába: Sopronba utazott. Mint a Prager Tagblatt irja, Toblert Budapesten a keresztényszocialisták képviselő­nek jelölték es nagy reménye van a megválasz­tásra. Tobler, mint a szlovenszkói nemzeti kisebbségek alapos ismerője fog tevékenységet kifejteni a magyar parlamentben. Újabb hiradá­­dásunk arról szól, hogy Tobler Jánost a Haller csoport Tatabányán léptette föl. — Szegény nyugdíjasok. A prágai nemzet­gyűlés 1921. augusztus hó 25-én elfogadta a 298. számú törvényt, amelynek értelmében a szlovenszkói állami nyugdíjasok illetményét fel­emelik. A nyugdijfelemelés az eredeti nyugdíj nyolcvan százalékában állapíttatott meg azon kikötéssel azonban, hogy az emelés ezer K -nál kevesebb és kétezernégyszáz K nál több nem lehet. Azóta a szegény nyugdíjasok szomorú életviszonyok között nyomorban és ínségben várták a felemelt nyugdijilletmény kiutalását, hiszen a kormány épen azért szánta rá magát a nyugdíj nyolcvan százalékos emelésére, mert teljes tudatában volt annak, hogy milyen két­ségbeejtő sorsban vannak a nyugdíjasok s belátta azt is, hogy a régi nyugdíj a mai élet­viszonyok és a mérhetetlen drágaság közepette még éhenhalásra is kevés. A törvény végre­hajtásával a pozsonyi vezérpénzügyigazgatóság bízatott meg, amely azonban ugylátszik, nem tartja sürgősnek az ügy elintézését, mert a mai napig a nyugdíjasok elenyésző százalékának folyósította csak a felemelt nyugdijat. Felhívjuk a pozsonyi vezérpénzügyigazgatóság figyelmét arra, hogy a nyugdíjasok összeségének égetően sürgős szüksége van a felemelt nyugdijára, amely még eme felemelt méretében is oly kevés, hogy a létminimumot se biztosítja. Nincs meg a lehetőségük a várakozásra, mert minden nap csak a nyomorúságot fokozza s a segítség végső reménye a felemelt nyugdíj kiutalásához fűződik. Bürokratikus aktagyártás helyett intéz­zék el sürgősen e régóta kifizetésre váró nyug­­dijtöbbletek kiutalását, mely kiutalásnak már régóta meg kellett volna történnie. — Harángavatás Parbeten. Egyik köze­lebbi számunkban beszámoltunk arról a lélek­emelő szép ünnepélyről, melynek keretében Per­­bete község ref. egyházközsége uj harangjait felavatta. Ezen hírünk nem lenne teljes, ha ki nem egészitenők azzal, hogy a harangavató ünnepélyt Nagy Lajos ottani ref. kántortanitó ■aTtal irt és betanított alkalmi ének nyitotta meg s ugyancsak az ő alkalmi éneke zárta be a szép ünnepélyt. — Taniíógyiilós. A Párkányjárási Tanítók Egyesülete folyó évi április 27 én Köbölkuton lartotía meg évi rendes közgyűlését. A gyűlést Kanozsay József elnök, az egyesület eddigi működéséről tett jelentése nyitotta meg. Üdvö­zölte a megjelenteket, közöttük Kovács Alajost, az Ált. M T. E. elnökét, aki viszont üdvözle­tével rávilágított ama kartársi összetartó szere­­tetre, amelyre oly egető szüksége van a magyar kultúrának a szellemi és anyagi ügyeink elő­mozdítására. Az akarat fontossága es fejleszté­séről értekezett Krausz Zsigmond párkányi ig. tanító. A tárgyai teljesen kimerítő s gyönyörű nyelvezettel megirt szakmunkát a közgyűlés dicsérettel jutalmazta. Felnőttek oktatásáról be­számoltak : Bellus Gyula és Stampay János ig. tanítók. Tervbe véteted e célra egy „Vezérkönyv“ i összeállítása, amelybe a járás minden tanítónő i tagja köteles egy-egy pályamunkát beadni, — : A kulturesték rendezéséhez — Stampay szerint ' csak akarat kell, mely érvelését énekkara fényes I szereplésével ott nyomban be is bizonyította. — | Elnök a Komárom és Bar smegyei hovátartozás ; eldöntésére titkos szavazást rendeli el, melynek eredményéül határozatilag kijelentette, hogy a ; többség a Komárommegyéhez való csatlakozás | érintetlenségét határozta el. Végül a szlovák ! tanfolyamon vaió részvétel megbeszélésénél a i többség Lévára jelentkezett. Ezek szerint a nyári ! szünidei tanfolyam a mostrf. vizsgatétellel együtt ott tartatik meg. — A komáromi tűzoltó laktanya nagyon hasznos építménnyel gazdagodott. Egy közel 20 méter magas tornyot építettek, amelyben a vászon és gumicsöveket kényelmesen, csüngő helyzetben el lehet helyezni. A torony, mint meg­figyelő is fontos szerepet fog betölteni, de gya­korlatozás szempontjából egy igen hézagpótló építmény. Vasárnap délután is érdekes és ügyes gyakorlatokat végeztek a tornyon. — Magyar evangélikusok lapja. Lo­soncról jelentik : A szíovákországi ág. h. magyar evangélikus lelkészek április hó 27-én Losoncon értekezletet tartottak, amelven elhatározták egy magyar nyeivü egyházi lapnak a meginditását. A kethetenkint megjelenő lap címe „Evangélikus Lap“ lesz és első száma május közepén Léván fog megjelenni. Felelős szerkesztőnek Fnély Ödönt, a theologia licenciátusét, főszerkesztőnek pedig Endreffy Jánost, felsőszelii lelkészt kérte fel az értekezlet. A tanácskozáson számos ma­gyar ág. ev. lelkész és egyházfelügyelő, köztük Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő és fánossy Lajos komáromi esperes is részt vett.

Next

/
Thumbnails
Contents