Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-04-15 / 45. szám
8. oldal. »Komáromi Lapok« 1922. április 15. — Házasság. Ratkovszky Erzsébet és Varsányi Imre törvényszéki irodafőtiszt husvét második ünnepén tartják esküvőjüket. (Minden külön értesítés helyett.) — Válasz Harkálynak. Jóhiszemű és a mai ízléssel összevágó kritikámra — a művészek személyének kihagyásával — Harkály — nevét nem óhajtotta aláírni — Cicero Modaban tör lándzsát a modernizmus meliett olyanformán, hogy nem akar személyeskedni és mégis teszi. Egy kritikus — akit erre felkértek — hangzatos szavak nélkül érzéseit és impresszióit irta meg a kiállításról és sokkal sokkal szerényebb, semhogy Michelangello (a nagy grammophon) óriási művészetét egy kisvárosi kiállítás keretében összehasonlításképpen is felhozza. Harkály bizonyára ismeri és foglalkozott annyit a művészet történetével, hogy Michelangello milyen idők úttörője és rajztudásának nagyságát propozició tekintetében még a mai nap is érezzük. A modernizmusnál — bátran Írjuk izmus — ezt hiába keressük. Az még, hogy nem vagyunk hívei a sokféle modern irányzatnak, melyet a franciáknak köszönhetünk, nem jelenti még azt, hogy mi a jóirányu módéra dolgokat nem szeretjük. Vagy csak az a modern, amit nem lehet megérteni? No, de erről ne polemizáljunk. Mindenkinek meg van a maga Ízlése — a kritikus is evvel néz a világba és evvel érez, — mint ahogy Harkály cikkén is erősen észrevehető. Dr. Polony Béláné. — A Komárom és Pozsony közötti utat igen sokan megtennék hajóval, különösen akkor, ha nemcsak a kalendáriumokban, hanem kint a természetben is tavasz és később nyár lesz, mert akkor igazán kellemes hajón utazni. Azonban a tavasz és a nyár beköszönthet hozzánk, de a hajón való utazás Komáromtól Pozsonyig, meg vissza, mégis csak jámbor szándék lesz, mert ennek a hajóutnak igen sok akadálya van. Először is útlevelet követelnek attól, aki ezt az utat akarja megtenni, pedig hát mind a két állomás ezen az oldalon van. S aztán éppen úgy és éppen annyiszor megmotozzák a Komáromból Pozsonyba igyekvőket, mintha Bécsből Galacig mennének. Mindezek aztán elveszik az emberek kedvét a hajókázástól. Hát miért kell ehhez a rövid és nem külföldi úthoz útlevél ? Hogy a hajó magyar oldalon is kiköt ? Hát majd ellenőrzik ezt a magyar határmenti hatóságok, ha tegyük föl ilyen utas a magyar oldalon akarna kiszállani. Mit fáj ezért az itteni hatóságok feje, hiszen a kiszállásnál a magyar hatóságok minden utas Írását ellenőrzik. Felesleges tehát ez az útlevél követelés attól, aki ezen az oldalon száll föl és száll le. Vagy tessék ezeket a helyi utasokat egy elkorlátolt hajórészen elhelyezni, de ezen a vaskalaposkodáson segíteni kell, még pedig minél előbb. — Vallásos estély. A komáromujvárosi ref. egyház lélekemelő vallásos estélyt tartott múlt szerdán este 8 órai kezdettel, a selyemgyár imatermében. Az estély a XXXIII. zsolt. I. versének eléneklésével kezdődött, majd Mikos Lajos lelkész imádkozott. Utánna Madai Gyula „Balzsam“ cimü költeményét szavalta Lazányi Sándor szép átérzéssel, Mikos Lajos lelkész a talentumokról tartott bibliai elmélkedést és benne a keresztény magyar életeszményét világította meg. Ezután Szenczy Julia szavalta mély érzéssel Gere Sándorné hazafias bánatot ecsetelő versét: „Üzenet a széllel.“ A bel- és külmissióról igen tanulságos előadást tartott Dabi Gyula. Mórocz Erzsiké „Czinka Pannát“ szavalta szépen csengő, érzéstől áthatott hangon ; majd Vécsey Balázs két szép hozsanna éneket énekelt Jakab Elemér harmonium kísérete mellett. Papp Sándor két gyönyörű Végvári verset szavalt kitűnő művészi érzékkel. Mikos lelkész imája után a XXXIII. zsolt. 6 és II. v. közös éneklése után megilletődve távozott a közönség. — Harangszentelés Bánkeszin. Ott születtek Szlezák László harangöntó gyárában Budapesten. Öntőjük szeretető irántunk és a mi szegénységünk, mely nem birt megküzdeni az itteni árakkal, voltak édes apjuk és szülőanyjuk. A „Szent István“ személyhajón jöttek fel s Komáromban tették le őket a köztársaság földjére. Azután tengelyen, szerényen mint védöszentjeik szt. Péter és Pál, de az ős város Komárom és Érsekújvár meleg szeretető és kedves érdeklődése mellett tették meg az utat rendeltetési helyükre, Bánkeszire. Este sötétben érkeztek meg, de mint varázsütésre a a hívek egész serege termett azonnal mellettük s fogadták titkosan szorongó tisztelettel és áhitatos érzelemmel. Virágvasárnap, március 9-én délután történt meg keresztségük, a felszentelés. Turcsányi Albert nagysurányi esp. plébános vezette a hivek ezreit körmenetben Vanek Tamás, e harangbizottság elnöke házához, honnan a két harang hatökrös szekéren virágokkal elborítva, négy fehérruhás leány őrizete mellett beleolvadt a tömegbe és megkezdte ünnepélyes bevonulását a falu főutcáján, a templom elé. A felszentelő esperes köoynyeket fakasztó szavai után, miközben ezer meg ezer szem könnyezve, száz és ezer szív elszoruló dobogással kisérte, hogy szállnak fel csendesen, méltósággal örökös otthonukba. Az ünnepi „Te Deum“ elhangzása után végre megtört a csend, feloldódott nyelvük és szóltak, szóltak valami szent, valami magasztos nyelven, leírhatatlan hangon, mely csupa dallam, amely él, amely énekel, sir és imádkozik egyszerre. És azóta nincs szív a faluban, mely ne várná epedve azt a bűvös hangot s ne örülne dallamos csengésüknek ... — Gyász. Mélyen lesújtó gyász érte dr. Krausz Arthur helybeli orvost. Mint részvéttel értesülünk, édes atyja Krausz Lipót vendéglős, folyó hó 14-én, életének 69 ik évében hosszas szenvedés után elhanyt. A megboldogult ismert polgára volt városunknak és halála szerettein kívül nagy számú ismerősének körében is igaz részvétet kelt. Kihűlt* porrészeit folyó hó 16 án, d. e. 10 órakor fogják a Dunarakpart 18. sz. gyászüázból a helybeli izraelita sirkertben örök nyugalomra helyezni. — Választmányi ülés a Kath. Legényegyletben. A komáromi kath. Legényegylet választmánya rendes havi ülését f. évi április hó 9. napján tartotta. A gyűlés tárgya az egyesületnek a közeljövőben megtartandó közgyűlésének előkészítése s anyagi helyzetének rendezése volt. Az ülésen Solymossi Dezső helyettes-plébános elnökölt. A pénztáros által bemutatott számadásoknak a pénztárvizsgáló bizottsághoz utalása után, a választmány tagjainak kiegészítését ejtették meg. Egyben a közgyűlés megtartására április hó 30. napjának délelőtti f2ll órája állapíttatott meg. Elnök jelentette a választmánynak, hogy az egyesület anyagi helyzetének rendezésére megindított részvényjegyzés a város katolikus társadalmának támogatására talált, eddig közel 200 részvény jegyeztetett, de mivel ez a cél elérésére nem elégséges, további támogatásra szólítja fel a város keret.ztény társadalmát, — a jegyzést folytatni fogják. Az egyesületi életben, — mely az utóbbi időben, a vezetőségen kívül álló okokból nem volt elég élénk, gyökeres változtatást határozott el a választmány, mert az üresedésben levő ügyvezetömásodelnöki állás betöltését kívánta s ezen állásra elnök nyomban Gosztonyi Nándor bencés tanárt kinevezte. Több kisebb jelentőségű egyesületi ügyek tárgyalása után elnök az ülést berekesztette. — A bánhidai Turul emlékmű renoválása. A bánhidai Turul emlékmű a kommun-uralom alatt erősen megsérült. Komáromvármegye főispánja dr. Czobor Imre, még az elmúlt évben megkereséssel fordult a Műemlékek Országos Bizottságához a szobor megvizsgálása és a szükséges intézkedések megtétele végett. Miután azonban az emlékművet annakidején a vármegye törvényhatósága állíttatta és az nem adatott át a Műemlékek Országos Bizottsága gondozásába, az ügy a vallás-és közoktatásügyi miniszterhez kerüli, ki felhívta a vármegye közönségét, hogy a szobor rendbehozataláról gondoskodjék. A vármegye alispánja a vallás- és köz oktatásügyi miniszterhez felterjesztést intézett, melyben utalt arre, hogy a vármegye nem rendelkezik .megfelelő alappal s a kiadások fedezésére képtelen. A varmegye főispánja dr. Karafiáth Jenő ny. min. államtitkár, volt nemzetgyűlési képvisellő utj n a Magyar Turista Szövetség által a nemzetgyűléshez kérvényt nyujott be az emlékmű megmentése érdekében, mit a vármegye törvényhatósága is hasonló felirattal támogatott a szobor renoválása érdekében, azonban a mai napig sem történt semmi. A vármegye főispánja ismételten felhívta a Magyar Turista Szövetséget a rendelkezésre álló eszközök felhasználására és a helyreállításhoz szükséges költségek biztosításának szorgalmazására. — Legközelebbi számunk a húsvéti ünnepek miatt 19-én szerdán fog megjelenni. — A felsőcsallóközi ármentesitő társulat választmánya március 30-án Somorján Bittó Dénes elnöklete alatt ülést tartott, melyen tudomásul vette az ig. főmérnöknek az 1922-ik évi árvédelmi intézkedésekről, a védelmi művek állapotáról s a társulat ez ideig kifejtett működéséről tett jelentését. Megállapította az 1922. évi munkaprogramm sorrendjét, az állandó tisztviselőket a múlt évi közgyűlés 5. sz. határozatának megfelelőig besorozta a megillető fizetési osztályokba, végül ugyancsak a múlt évi közgyűléstől megszavazott 200 ezer koronás függőkölcsön felvételét elhatározta. — Uj titkárság. Az Orsz. Magyar Kisgazda és Kisiparospárt Dunaszerdahelyen újra felállította titkári hivatalát. Az uj titkár Kovács Ernő, aki hivatalát a Pethő-féle házban már el is foglalta. A párt tagjainak rendelkezésére áll. A jövő nemzedék egészségének megóvása a legsürgősebb nemzeti feladat Újszülöttek gondozására orvosok a-csecsemő (Baby)-krémet UIAIlA'“raíí (Baby)-hintőport __________-csecsemő (Baby)-suppant ajánlanak. A legmegbízhatóbb készítmények! Mindéit ütt kaphatokj Gyártja a Diana Kereskedelmi R.-T.- Budapest, V., Nádor-utca 30. 78-v.„ — Reformátusok. Csekes Béla, a dunaradványi ref. egyház talentumos lelkésze ezen a címen egy vallástörténelmi müvet irt, mely most került ki a sajtó alól. Az összefoglaló „Keformátusok“ cim alatt a szerző érdekes történeti visszapillantást vet a dunaradványi ref. egyháznak változatos eseményeire, melyek a kis egyház hányatott életében előfordultak. Majd erős valláserkölcsi érzéssel értekezik a ref. egyház létrehozataláról, az emberiség ősi ellenségének, a materializmusnak romboló erkölcsi hatásáról, foglalkozik a vallás eredetével, lényegével és hatásával az emberre és végül a keresztyén egyház céljait jelöli meg egy szép cikkben. A Végszó a szeretet áldozatkészséget kívánja megszólaltatni az idők folyamán roskadozóvá vált dunaradványi ref. templomra. A mü minden cikkét a hivatott lelkipásztor nemes gondolkozása és mélységes vallásossága hatja át; a kitűnő szerző szeretettel tárgyalja egyháza ügyeit és lelkesen szól a megértő szivekhez. Úgy történelmi vonatkozású cikkét, mint egyéb vallásos értekezését a komoly tanulmány és tárgyszeretet jellemzi és ezért válik becsessé a hasonló fajú egyházi Írások között. A jeles szerző müve Spitzer Sándor könyvnyomdájából került ki ízléses formában. Megrendelhető a szerzőnél Dunaradványon. Ára 6 Ke. — Az utazók figyelmébe. A rendőrség felhívja mindazokat, akikhez hozzátartozóik, ismerőseik és esetleg üzletfeleik húsvéti tartózkodásra útlevéllel érkeznek, hogy azokat az érkezés napján, legkésőbb azonban 24 óra alatt okvetlen bejelentsék, vagy pedig bejelentésre utasítsák. A beutazott közönséget pedig figyelmeztetik, hogy az útlevelében meghatározott határidő és a tartózkodási hely okvetlenül betartandó, mivel minden tekintetben elkövetett önkény a legszigorúbban meg lesz büntetve. Az elutazó közönséget szintén figyelmeztetik, hogy külföldön csak addig tartózkodhatnak, ameddig a pozsonyi rendőrségi vizűm érvényes. — Uj doktor juris. Dr. Paár Lajos tatai kir. közjegyző fiát: ifj. Paár Lajost, április hó 1-én a budapesti m. kir. Pázmány Péter Tudomány Egyetemen a jogtudományok doktorává avatták. — Halálozás. Amint részvéttel halljuk : Eévész Kezső a tatai kir, tanfelügyeiőséghez berendelt állami elemi iskolai tanító meghalt Tatán. A háborúban szerzett betegség 36. évében oltott ki egy emberéletet, ki csak küzdött, nélkülözött, szenvedett.
