Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-04-15 / 45. szám

Negyvenharmadik évfolyam. 45. szám. Szombati 1922. április 15, KOMAROMI UFÓK KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési ár cseh-nzlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: ®fés* évre 80 K, félévre 40 ¥, negyedévre 20 K. Egyes szám ára: 80 fülér« POLITIKAI LAP. Feltámadunk! Kétezer esztendő ködös távlatából ra­gyog felénk a Golgotán lejátszódott meg­rázó tragédia fényes tanúsága, mely az eszme örökkévalóságát és az igazság di­adalát hirdeti. Az igazság diadalát, melyet elárulhatnak, eladhatnak, megkövezhetnek, megcsúfolhatnak, keresztrefeszithetnek, de meg nem ölhetnek, mert erejétől még a sírok is megnyílnak, a koporsók zárai is lepattannak. Nagy isteni kijelentés ez, mely a hivő emberiség egész erkölcsi világát uralja s melynek az uj életre ébredő virágos ta­vasz legmagasztosabb ünnepével áldoz a keresztény világ. Vele a Názáreti földi küldetésének betetőzését éri el s példázza az emberi gonoszságnak bukását a nemes­sel szemben, a léleknek győzedelmét a koporsó, a halál felett. S mikor husvét ünnepén megkon­­dulnak a templomok győzedelmet hirdető harangjai, az ünnep lelket fölemelő apot­­heozisában az örök élet igazságának diadalmas feltámadását ünnepeljük. Ez a lelket felemelő nagy gondolat ad szárnyat a bízó hitnek s nyújt vigaszt a csüggedő lelkeknek és ad szívből jövő áhítatot az ajkak vallásos himnuszának, melyekről a magasba tör a Mindenhatót dicsőítő hal­­lelujás ének . . . A világtörténelem e fenséges tragédi­ája számos példában ismétlődött meg Krisztus keresztrefeszitése óta, az emberi elvetemültség a maga gonoszságával szám­talanszor tört az igazság elbuktatására s bár úgy látszott, hogy ideig-óráig győze­delmeskedik, de az isteni törvény meg­dönthetien ereje végre is megsemmisítette a sötét erőket. Vértanuk hosszú sorozata kellett ahhoz, hogy az igazság győzedel­meskedjék, de a. vértanuk ártatlanul ki­­ömlő véréből sarjadzott ki a krisztusi önfeláldozás ragyogó tana, mely a világ megváltásának eszméjében kristályoso­dott ki. A szenvedések kálváriájának útján kellett mindig az igazság felé törekedni, egyesek és nemzetek sorsát igen sokszor a Golgoták tették magasztossá, de a ke­reszt nehéz megpróbáltatásai sem tudták meggyengiteni az égi törvény isteni ha­talmát, hogy feltámadunk. Hiába agyarkod­­tak a gonoszok, hasztalan árulkodtak a ju­­dások, a szolgaságnak, a rabságnak porig megalázó idején kovácsolódtak össze azok ALAPÍTOTTA: TUBA JaNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BABANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztősé)! és kiadóbiratai: Nádor-u. 28., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. a nemes és örök erők, melyek a gazság­nak hazugságra épitett várait ledöntötték és az elvetemült lelkeket elpusztították. Amit az elvetemült emberi gonosz­ság lerombolt a világon, azt az isteni szeretet újra felépítette az ő mindeneket íentartó erejével. És a rombolás nyomán mindenkor az uj életnek virágos tavasza ragyogott, a feltámadás pompás virágai fakadtak, hirdetve széjjel a világban az isteni örök igazságot. A feltámadás nagy tanát megérteni csak azok tudják, kik gyászos sorsuk szenvedései közben vágya­koznak utána s kiknek egyetlen reményük az örök igazságban van. Mert a kálvária véres útját járó, megalázott sorsban síny­lődök felé a csüggedések minden sötétsé­gén is áttör a keresztény tan felemelő igazsága : Feltámadunk ! .. . = A kisebbségek védelme Génuában. Áp­rilis 11-én a politikai bizottság ülésén Bethlen István gróf magyar miniszterelnök a kisebbségek védelme tárgyában határozati javaslatot terjesz­tett elő, mely szerint az egyes államok között a rendes viszonyok helyreállításának legnagyobb akadálya az, hogy a kisebbségek kérdése nem nyert elintézést. Magyarország nem viseltethetik bizalommal Európa iránt addig, amig a szom­szédállamok a magyar kisebbségeket nem veszik kellően tekintetbe. Végül azt javasolta, hogy a bizottság vegye tárgyalás alá a kisebbségek kérdését és az ezzel kapcsolatos problémákat. Benes dr. miniszterelnök kijelentette erre, hogy az ügy tárgyalására a nagybizottság nem alkal­mas és azt gondolja, hogy az ilyen vitának az albizottságban van a helye. Elvi álláspontja az, hogy a kisebbségi kérdéseket a békeszerző­dések szabályozták és a békeszerződések értel­mében a népszövetség foglalkozik ezekkel az ügyekkel és őrködik afölött, hogy a szerző­dések határozatait betartsák. Bizonyára mind­nyájan egyetértenek a jelenlevők abban, hogy nem avatkoznak bele a népszövetség hatáskö­rébe. Facta elnök szerint a javaslatot minden­képen albizottság elé kell utalni, melynek fel­adata lesz ezt a többi e bizottság hatáskörébe utalt kérdéssel együtt megvizsgálni és javaslatot tenni. Indítványozta, hogy az albizottság az egybehívó hatalmak 2—2, Németország és Oroszország 1—1 képviselőjéből és a többi országok 4 kiküldöttjéből aiakittassék meg. A javaslatot Masta svájci, Csicserin orosz kikül­dött, valamint Lloyd George felszólalásai után egyhangúlag elfogadták. = Benes megint lemond?! Benes dr. miniszterelnöknek Génuában történt elutazása után a varjak máris károgni kezdnek. Erősen tartja magát ismét az a hir, hogy Benes visz­­szatérése után a kormányelnökségről azonnal lemond. Ha a híresztelések igaznak bizonyul­nak, úgy csak a régi lappangó kormányválság nyerne befejezést. Benes kettős elfoglaltsága károsan befolyásolja az ő külügyminiszteri tevékenységét, de azonkívül eléggé ismeretes az az ellentét is, mely közte és a koalíciós pártok vezetői között kezdettől fogva fennállott. A kabinetváltozás nem volna meglepetés. Jóval bonyolultabb volna az utód személyének meg­választása. Minden válsághírnél első favorit­ként Svehla szokott szerepelni, noha Prásek a szenátusi elnök és Bechnye, szociálista vezér nevét is forgalomba hozták. Ez alkalommal Engüsről és Samálról is beszélnek. Englis eset­leges kormányelnöksége a pénzügyi és gazda­sági válság idején egy az eddigitől eltérő gaz­dasági és pénzügyi politika reményével kecseg­tetne, de tekintettel arra, hogy Englis a pártpolitikai versengéstől távol tartja magát és a pártjában is csak korlátolt befolyást gyakorol, az ő miniszterelnöksége nem látszik valószínű­nek. Samal az államfő bizalmasa, politikai iránya azonos Benesével, de az ő deszignálá­­sának legnagyobb akadálya az, hogy a parla­mentnek nem tagja. De hát Prágában gyakran fordulnak elő meglepetések! = A csehszlovák kormány és a bécsi „magyar“ sajtó. Dr. Körmendy-Ékes Lajos kér. szoc. képviselő hónapokkal ezelőtt meginter­­pellálla a belügyminisztert amiatt, hogy a cen­zúra védelemben részesíti a bécsi „emigráns“ sajtót és a szlovenszkói magyar lapokban meg­csonkítja azon cikkeket, amelyeknek éle a „Bécsi Magyar Újság ellen irányul. A belügy­miniszter helyett Micsura szlovenszkói minisz­ter válaszolt. A válasz, amely nem jelent meg nyomtatásban a következő: „A belügyminiszter úrral egyeiértve a válaszadást ezen interpellá­cióra magamra vállaltam. Az interpelláló urak által felhozott „Magyarok fel a fedélzetre“ c. új­ságcikkből csupán egyes, a közönség egy bizonyos rétegét támadó helyek koboztattak el. A cen­zúra, amidőn az általános utasításokhoz ragasz­kodva a társadalom egyik rétegének a másik ellen fojtatott hajszáját megadályozta, tisztán kötelességét teljesítette, nem törődvén azzal, hogy intézkedéséből esetleg bizonyos lapnak a kormányhoz való szűkebb viszonyára lehetne következtetni. A „Bécsi Magyar Újság“ ellen intézett cikkek elkobzásának egyéb esete meg­állapítást nem nyert.“ Az igazság szempontjából meg kell állapítanunk, hogy az emigráns sajtó elleni támadás korántsem jelentette a társada­lom egyik rétegének a másik ellen folytatott hajszáját, már csak azért sem, mert az emig­ráns sajtó nem képviseli a szlovenszkói társa­dalom semminemű rétegét. Ezért szokatlan, ha a szlovenszkói miniszter védelmébe veszi a Bécsi Magyar Újságot, holott nem tartotta szükségesnek, hogy vele szemben fellépjen, mikor ez a lap a szlovenszkói ellenzéki közvé­lemény tekintélyes rétegeit állandóan becsmé­relte. Si duo faciunt idem, non est idem?! = Baeran képviselőt szabadonbocsátot­­ták. A letartóztatott Baeran dr. német képviselő, ügyében fordulat állott be. A „Tribuna“ szerint a képviselőnek megvizsgálták elmebeli állapotát. A cseh erdő határán levő német erdészt, ki Baerant a csehszlovák határ átlépésénél segí­tette, letartóztatták. Baeran dr.-t kedden délben szabadon bocsátották, miután megfogadtatták vele, hogy az országból nem fog eltávozni. = Micsura távozása. Újra an ól beszél­nek politikai körökben, hogy Szlovenszkó telj-

Next

/
Thumbnails
Contents