Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-04-15 / 45. szám
Negyvenharmadik évfolyam. 45. szám. Szombati 1922. április 15, KOMAROMI UFÓK KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési ár cseh-nzlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: ®fés* évre 80 K, félévre 40 ¥, negyedévre 20 K. Egyes szám ára: 80 fülér« POLITIKAI LAP. Feltámadunk! Kétezer esztendő ködös távlatából ragyog felénk a Golgotán lejátszódott megrázó tragédia fényes tanúsága, mely az eszme örökkévalóságát és az igazság diadalát hirdeti. Az igazság diadalát, melyet elárulhatnak, eladhatnak, megkövezhetnek, megcsúfolhatnak, keresztrefeszithetnek, de meg nem ölhetnek, mert erejétől még a sírok is megnyílnak, a koporsók zárai is lepattannak. Nagy isteni kijelentés ez, mely a hivő emberiség egész erkölcsi világát uralja s melynek az uj életre ébredő virágos tavasz legmagasztosabb ünnepével áldoz a keresztény világ. Vele a Názáreti földi küldetésének betetőzését éri el s példázza az emberi gonoszságnak bukását a nemessel szemben, a léleknek győzedelmét a koporsó, a halál felett. S mikor husvét ünnepén megkondulnak a templomok győzedelmet hirdető harangjai, az ünnep lelket fölemelő apotheozisában az örök élet igazságának diadalmas feltámadását ünnepeljük. Ez a lelket felemelő nagy gondolat ad szárnyat a bízó hitnek s nyújt vigaszt a csüggedő lelkeknek és ad szívből jövő áhítatot az ajkak vallásos himnuszának, melyekről a magasba tör a Mindenhatót dicsőítő hallelujás ének . . . A világtörténelem e fenséges tragédiája számos példában ismétlődött meg Krisztus keresztrefeszitése óta, az emberi elvetemültség a maga gonoszságával számtalanszor tört az igazság elbuktatására s bár úgy látszott, hogy ideig-óráig győzedelmeskedik, de az isteni törvény megdönthetien ereje végre is megsemmisítette a sötét erőket. Vértanuk hosszú sorozata kellett ahhoz, hogy az igazság győzedelmeskedjék, de a. vértanuk ártatlanul kiömlő véréből sarjadzott ki a krisztusi önfeláldozás ragyogó tana, mely a világ megváltásának eszméjében kristályosodott ki. A szenvedések kálváriájának útján kellett mindig az igazság felé törekedni, egyesek és nemzetek sorsát igen sokszor a Golgoták tették magasztossá, de a kereszt nehéz megpróbáltatásai sem tudták meggyengiteni az égi törvény isteni hatalmát, hogy feltámadunk. Hiába agyarkodtak a gonoszok, hasztalan árulkodtak a judások, a szolgaságnak, a rabságnak porig megalázó idején kovácsolódtak össze azok ALAPÍTOTTA: TUBA JaNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BABANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztősé)! és kiadóbiratai: Nádor-u. 28., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. a nemes és örök erők, melyek a gazságnak hazugságra épitett várait ledöntötték és az elvetemült lelkeket elpusztították. Amit az elvetemült emberi gonoszság lerombolt a világon, azt az isteni szeretet újra felépítette az ő mindeneket íentartó erejével. És a rombolás nyomán mindenkor az uj életnek virágos tavasza ragyogott, a feltámadás pompás virágai fakadtak, hirdetve széjjel a világban az isteni örök igazságot. A feltámadás nagy tanát megérteni csak azok tudják, kik gyászos sorsuk szenvedései közben vágyakoznak utána s kiknek egyetlen reményük az örök igazságban van. Mert a kálvária véres útját járó, megalázott sorsban sínylődök felé a csüggedések minden sötétségén is áttör a keresztény tan felemelő igazsága : Feltámadunk ! .. . = A kisebbségek védelme Génuában. Április 11-én a politikai bizottság ülésén Bethlen István gróf magyar miniszterelnök a kisebbségek védelme tárgyában határozati javaslatot terjesztett elő, mely szerint az egyes államok között a rendes viszonyok helyreállításának legnagyobb akadálya az, hogy a kisebbségek kérdése nem nyert elintézést. Magyarország nem viseltethetik bizalommal Európa iránt addig, amig a szomszédállamok a magyar kisebbségeket nem veszik kellően tekintetbe. Végül azt javasolta, hogy a bizottság vegye tárgyalás alá a kisebbségek kérdését és az ezzel kapcsolatos problémákat. Benes dr. miniszterelnök kijelentette erre, hogy az ügy tárgyalására a nagybizottság nem alkalmas és azt gondolja, hogy az ilyen vitának az albizottságban van a helye. Elvi álláspontja az, hogy a kisebbségi kérdéseket a békeszerződések szabályozták és a békeszerződések értelmében a népszövetség foglalkozik ezekkel az ügyekkel és őrködik afölött, hogy a szerződések határozatait betartsák. Bizonyára mindnyájan egyetértenek a jelenlevők abban, hogy nem avatkoznak bele a népszövetség hatáskörébe. Facta elnök szerint a javaslatot mindenképen albizottság elé kell utalni, melynek feladata lesz ezt a többi e bizottság hatáskörébe utalt kérdéssel együtt megvizsgálni és javaslatot tenni. Indítványozta, hogy az albizottság az egybehívó hatalmak 2—2, Németország és Oroszország 1—1 képviselőjéből és a többi országok 4 kiküldöttjéből aiakittassék meg. A javaslatot Masta svájci, Csicserin orosz kiküldött, valamint Lloyd George felszólalásai után egyhangúlag elfogadták. = Benes megint lemond?! Benes dr. miniszterelnöknek Génuában történt elutazása után a varjak máris károgni kezdnek. Erősen tartja magát ismét az a hir, hogy Benes viszszatérése után a kormányelnökségről azonnal lemond. Ha a híresztelések igaznak bizonyulnak, úgy csak a régi lappangó kormányválság nyerne befejezést. Benes kettős elfoglaltsága károsan befolyásolja az ő külügyminiszteri tevékenységét, de azonkívül eléggé ismeretes az az ellentét is, mely közte és a koalíciós pártok vezetői között kezdettől fogva fennállott. A kabinetváltozás nem volna meglepetés. Jóval bonyolultabb volna az utód személyének megválasztása. Minden válsághírnél első favoritként Svehla szokott szerepelni, noha Prásek a szenátusi elnök és Bechnye, szociálista vezér nevét is forgalomba hozták. Ez alkalommal Engüsről és Samálról is beszélnek. Englis esetleges kormányelnöksége a pénzügyi és gazdasági válság idején egy az eddigitől eltérő gazdasági és pénzügyi politika reményével kecsegtetne, de tekintettel arra, hogy Englis a pártpolitikai versengéstől távol tartja magát és a pártjában is csak korlátolt befolyást gyakorol, az ő miniszterelnöksége nem látszik valószínűnek. Samal az államfő bizalmasa, politikai iránya azonos Benesével, de az ő deszignálásának legnagyobb akadálya az, hogy a parlamentnek nem tagja. De hát Prágában gyakran fordulnak elő meglepetések! = A csehszlovák kormány és a bécsi „magyar“ sajtó. Dr. Körmendy-Ékes Lajos kér. szoc. képviselő hónapokkal ezelőtt meginterpellálla a belügyminisztert amiatt, hogy a cenzúra védelemben részesíti a bécsi „emigráns“ sajtót és a szlovenszkói magyar lapokban megcsonkítja azon cikkeket, amelyeknek éle a „Bécsi Magyar Újság ellen irányul. A belügyminiszter helyett Micsura szlovenszkói miniszter válaszolt. A válasz, amely nem jelent meg nyomtatásban a következő: „A belügyminiszter úrral egyeiértve a válaszadást ezen interpellációra magamra vállaltam. Az interpelláló urak által felhozott „Magyarok fel a fedélzetre“ c. újságcikkből csupán egyes, a közönség egy bizonyos rétegét támadó helyek koboztattak el. A cenzúra, amidőn az általános utasításokhoz ragaszkodva a társadalom egyik rétegének a másik ellen fojtatott hajszáját megadályozta, tisztán kötelességét teljesítette, nem törődvén azzal, hogy intézkedéséből esetleg bizonyos lapnak a kormányhoz való szűkebb viszonyára lehetne következtetni. A „Bécsi Magyar Újság“ ellen intézett cikkek elkobzásának egyéb esete megállapítást nem nyert.“ Az igazság szempontjából meg kell állapítanunk, hogy az emigráns sajtó elleni támadás korántsem jelentette a társadalom egyik rétegének a másik ellen folytatott hajszáját, már csak azért sem, mert az emigráns sajtó nem képviseli a szlovenszkói társadalom semminemű rétegét. Ezért szokatlan, ha a szlovenszkói miniszter védelmébe veszi a Bécsi Magyar Újságot, holott nem tartotta szükségesnek, hogy vele szemben fellépjen, mikor ez a lap a szlovenszkói ellenzéki közvélemény tekintélyes rétegeit állandóan becsmérelte. Si duo faciunt idem, non est idem?! = Baeran képviselőt szabadonbocsátották. A letartóztatott Baeran dr. német képviselő, ügyében fordulat állott be. A „Tribuna“ szerint a képviselőnek megvizsgálták elmebeli állapotát. A cseh erdő határán levő német erdészt, ki Baerant a csehszlovák határ átlépésénél segítette, letartóztatták. Baeran dr.-t kedden délben szabadon bocsátották, miután megfogadtatták vele, hogy az országból nem fog eltávozni. = Micsura távozása. Újra an ól beszélnek politikai körökben, hogy Szlovenszkó telj-
