Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-04-11 / 43. szám

4. oldal. »Komáromi Lapok« 1922. április 11. «lmélyedés, tanulmányozás, meglátni akaró ener­gia, szóval az Én megkeresése adja meg. Ezt találjuk meg Thainnál. A régi iskola néhány képe mellett elhaladunk, anélkül, hogy feltüune, hogy annál szembetűnőbbekké legye­nek puha, havas tájai, amelyek igen meglepőek, mint Biró boglya, Havas kazlak, Sörház, Nyitra hid, Irtás és amelyek a legkedvezőbbek — vagy a női portré, ami kellemes szinösszeho­­zatalával feltűnő. Minél tovább haladunk, annál derűsebbekké, színesebbekké válnak a festmények, mint az akvarellek — 3 csendélet — amelyek jóval felülmúlják a többi vizfestményeket. Mintha itt a mivész egy új ihlettel, uj szemmel kívánt volna belepillantani a művészetbe és közeledni a megértéshez, ami a 78. sz. gyermekfején és 79. Május képein is kitűnik. Külön ki akarjuk emelni a Napba nézést, amely kép tompa színe dacára szépen kiemelkedő lágy formákat mutat. A fény elhelyezése külön dicséretet érdemel. Rézmetszetei állnak legközelebb a művész­hez, ezek a legkifejezőbbek: Tél a ligetben, Éj­féli csend, Holdtölte. Energikus tónusaik szépek. Más meseszerű műveit kissé elhanyagolta a művész, mostohán bánt velük, pedig ezek is megérdemeltek volna annyi szeretetet, energiát, mint rézmetszetei. Dr. Polony Bélúné. Csak egyszer prób Ija meg a DIANA-szappant és krémet s azontúl | mindig használja Mindenütt kaphatói Gyártja: a Diana Kereskedelmi R.-T. Budapest, V., Nádor-utca 30. Értekezlet az oroszországi inségakcio tárgyában. Folyó hó 9-én d. e 10 órakor dr. Szijj Ferenc polgármester elnöklete mellett a város­háza nagytermében agy a civil, mint a ka­tonai társadalom meghívottjainak jelenlétében értekezlet volt az oroszországi segélyakció céljából. Dr. Szijj Ferenc rámutatván az oroszor­szági nyomorra, am- ly az egész világtól segít­séget vár, előterjeszti a Jezsó Márton tan­felügyelő által összeállított abcióprogrammot. Hacker Richdrd abbeli véleményének ad kifejezést, hogy az akció programjának teljes kidolgozására egy szükebbkörű bizottság lenne választandó, mert minden ily akció sikerében bizni csak úgy lehet, ha a társadalom minden rétegével az akciót előbb megismertetik s gyűj­tés részletesen kidolgozott irányelvek szerint szerveztetik. Ajánlja, hogy a segélyhetet ápr. 30. május 6 ig tartsák. Weisz Kornélia rámutat arra, hogy az iskolai gyűjtés ne köttessék időponthoz. Ivdnfy Géza felhívja az értekezlet figyel­mét arra, hogy a Komáromi Népjóléti központ, amely a város szegénysorsu lakosságát látta el már évek óta segéllyel, május hó első he­tében szándékozott gyűjtőhetet tartani. A népjóléti központ olyan súlyos anyagi gondok­kal küzd, hogy ha gyorsan segítségére nem siet a társadalom, áldásos működését beszün­tetni lesz kénytelen. Azt pedig nem tételez­heti fel az értekezleten megjelentekről, hogy a helyi nyomor enyhítésére indítandó gyűjtési akciót az orosz segélyakcióval kontrakarirozni akarná. A kitűzött időpontot ezért a maga részéről el nem fogadhatja. A gyűjtés időpont­jának megállapítása körül hosszabb vita in dúlt meg. Dr. Szijj Ferenc polgármester megálla­pítván, hogy a helyi jótékonysági akció sike­rét is szem előtt kívánja tartani az értekezlet, s éppen ezért azt a közvetítő javaslatot teszi, hogy az április 30 tói május 2 ig tartó gyűjtőnapok eredményén a helybeli népjóléti központ és az orisz segélyakció feles arány ban osztozkodjanak. Indítványozza továbbá, hogy az akció szervezésére egy szükebb körül bizottság alakíttassák, s e bizottság lépjen érint­kezésbe a helybeli népjóléti központtal a gyűjtés részletes megtárgyalására és a része­sedés arányának megállapítására. A polgármester indítványának egyhangú elfogadása után az értekezlet bezáratott. HÍREK — Beöthy Zsolt, illusztris földink, egye­temi tanár, a magyar irodalom büszkesége, a múlt hetekben Balatonfüreden megbetegedett, úgy hogy családja esetleges súlyos következ­ményektől tartva, Budapestre szállította. A ma­gas korban levő öreg ur állapota, mint öröm­mel értesülünk, javult, betegsége könnyű ter­mészetű és semmi ok sincs aggodalomra. — Nagyheti szertartások rendje. A plé­bánia hivatal a következőkben közli az ünnepi isteni tiszteletek rendjét a nagyhétre vonat­kozólag. Nagyszerdán, csütörtökön és nagy­pénteken este 6 órakor a Mária Kongregáció énekkara adja elő Jeremiás siralmait. Nagy­csütörtökön délelőtt 9 órakor ünnepi szentmise, nagypénteken délelőtt 8 órakor csonkamise, utána szentbeszéd, melyet Sólymos Ede főgimn. tanár, a kiváló egyházi szónok tart, beszéd után az oltárok megfosztása ékességeiktől és a szentsir látogatása, mely délután is folyta­tódik. Délután 6 órakor az olt ári szentség betétele. Nagyszombaton délután 6 órakor szentség kitétel, 7 órakor tüzszentelés, 8 óra­kor ünnepi szentmise. A feltámadási ünnepély délután 5 órakor kezdődik a szent Rozália templomban, délután 6 órakor a szent Anna és és este 7 órakor a szent András főtemplom­ban. Husvét vasárnapján reggel 6 órakor ka­lács és husszentelés, 9 órakor ünnepi zenés mise, utána szentbeszéd, melyet Babies Endre segédlelkész tart. Az összes ünnepi istenitisz­teleteket Mórocz Emílián bencés házfőnök és az elkülönített egyházmegye esperese végzi nagy papi segédlettel. Husvét hétfőn az isteni­tisztelet úgy folyik, mint más ünnepeken. — Á népjóléti központ, mint értesülünk, nagy gyűjtő hétjét április hó 30-tól május hó 6 ig tartja a városban és a vármegyében. Az immár harmadik esztendőbe lépő komáromi népjóléti központ áldásos működését, mond hatjuk, tisztára a város és vármegye lakossá­gának mindenkor tapasztalt áldozatkészségének köszönhette. Bármikor fordult a központ a la­kossághoz segélyért, adományokért, a magyar társadalom szive mindenkor megmozdult, de megmozdult segítő keze is s lehetővé tette, hogy a népjóléti központ szociális osztályai annyi nyomort enyhíteni képesek voltak. Nem ismeretlenek azok az eredmények, amelyeket az anya- és csecsemővédő, a gyermekgondozó, a nép- és deákkonyha osztályai eddig is elérlek. A központ működése azonban csak úgy biz­tosítható a jövőben, ha a társadalom segélyét továbbra is oly nagylelkű áldozatkészséggel folytatja, mint eddig tette. Megvagyunk győ­ződve arról, hogy az április 30-tól május 6 ig tartandó gyüjtőhét sikerrel fog járni s megadja a módot arra, hogy a központ szociális segé­lyezését a múltjához hiven teljesíteni fogja tudni. A népjóléti központ gyüjtőhétje részletes prog­­rammját legközelebb közölni fogjuk, de már előre is felhívjuk a város és vármegye közön­ségét, hogy a központot áldozatkészségével tá­mogassa. — Eljegyzés. Kohn Rózsit Komáromból eljegyezte Berczeller Gyula Ipolyságról. — Alapi Gyula dr. hitközségi elnök ün­neplése. Vasárnap tartotta a katolikus egyház­­község XIII. Katolikus Estélyét, mely alkalommal kedves és bensőséges ünneplés színhelye volt a zsúfolásig megtelt Katolikus Legényegylet színházterme. Elsőnek Solymossy Dezső helyet­tes plébános szólalt föl és méltatta dr. Alapi egyházközségi elnöknek egy éves működését, mely a helyi katolikus egyházba uj vérkeringést öntött, reámutatott a Szt. Anna templom helyre­állítása, a katolikus leányinternátus létesítése, az irgalmas nővérek iskolájának átvétele és se­gélyezése, a Szent András templom harang­alapjának megteremtése körül kifejtett nagyará­nyú munkásságára, továbbá a katolikus társa­dalom megszervezésének a katolikus esték és különféle nagysikerű mulatságok által történt eredménydus akciójára, amelyek minden kér­désben egységet tudtak eredményezni. Az egész komáromi katolikus társadalom háláját, szere­­tetét és ragaszkodását tolmácsolta az elnök irányában. Utána özv. Molnár Gyuláné, a Szent Szív Társulat nevében mondott köszönetét az elnöknek. A Mária Kongregáció nevében Szé­­kelyi Ilus üdvözölte és átnyújtotta az egyház­­község ajándékát, egy díszes kivitelű ezüst írókészletet, melynek téntatartóján e szavak van­nak bevésve: „A komáromi katolikusok a meg­újhodás fáradhatlan vezérének. Komárom, 1922. ápril 12.“ A bensőséges ünnep fényét a Kato­likus Egyházi Énekkar gyönyörű énekszámai emelték, melyeket Molecz Tivadar karnagy ve­zetése alatt a legszebb precizitással adtak elő, majd a színpadon az egyházközség elnökét a fiú, később pedig a leány szivgárdisták talpraesetten üdvözölték, de legmeghatóbb volt a kis óvódás fiuk és leányok alkalmi párbeszéde az „elnök bácsiról“, a komáromi katolikusok nagy családja fejéről, akit az aranyos csöppségek virágokkal halmoztak el. — Az üdvözlések elhangzása után dr. Alapi Gyula egyházközségi elnök emelkedett szólásra és a köszönet szavait mondta el a meglepetés­­szerű ünneplésért. Az elért eredmények a lelkes munkatársak, a lelkészkedő papság önfeláldozó munkájának, az iskolák tanítóinak, különösen pedig a nehéz helyzetben is példás kitartással működő irgalmas nővérek működésének kö­szönhetők. Isten áldását kérte az egyházközségre, Komárom sokat megpróbált városára és annak minden lakójára. Zajos éljenzés és taps után az elnököt elhalmozták szerencsekivánatokkal. Bá­jos szám volt az iskola leánynövendékeínek két­­szólamu üdvözlő dala, nagy tetszést aratott Matusiczky Sándor főg. tanuló és Bertalan Fe­renc főg. VII oszt. tanuló vezetése alatt elő­adott ropogós magyar csárdás, melyeket meg kellett ismételni. Végül a „Tavasz ébredése“ cimü tündérjáték került színre énekkel és tán­cokkal, melynek utolsó jelenetét meg kellett is­mételni. A daiabot az irgalmas nővérek rendez­ték és oly hatásos volt, hogy az ünnepek után bizonyára újra elő kell még adni. — Az első pártnap. Egy terjedelmes, Ízléses kiállítású könyvet juttattak el hozzánk, amely gazdag és a magyarság szempontjából felette fontos tartalmánál fogva kell, hogy min­den jó magyar ember asztalán helyet foglaljon, mint az itt élő magyarság breváriuma. Ez a fontos és eléggé nem értékelhető könyv az Or­szágos Magyar Kisgazda , Földmives és Kis­iparos Pártnak Léván 1922 január hó 17 én és 18 án megtartott első országos pártnapjának jegyzőkönyve. Mindaz, ami a magyarságnak fáj, minden sérelem, igazságságtalanság, ami az itt élő magyarságot érte, benne van ebben a könyvben, hatalmas, megrázó, megindító szó­noklatok, tiltakozó beszédek, az elszomorító adatokat fölsorakoztató felolvasások, előadások, felszólalások alakjában. Ezt a könyvet minden jó magyarnak ismerni, olvasnia kell, hogy tiszta képet szerezzen magának a magyarság sorsá­ról, életéről s a megígért jogának megtartásá­ról. Magában foglalja e könyv Szent-Ivány Jó­zsef a párt rajongásig szeretett elnökének, Füssy Kálmán, nemzetgyűlési képviselőnek, Mohácsy János orsz. ügyvezető elnöknek, Egry Ferenc, a ruszinszkói körzet elnöke, Lukovics Ferenc országos igazgató, Nagy Sándor rimaszombati körzeti főtitkár, dr. Törköly József, a rimaszom­bati körzet elnöke, dr. Hangos István, orsz. pártvezetőségi tag, Fodor Jenő, az orsz. párt alelnöke, Varjassy Géza, a komáromi körzet elnöke, dr. Meisels László, az orsz. párt al­elnöke, Izsák Imre, az ungi osztály elnöke, az orsz. párt alelnöke, dr. Petrogally Oszkár, Kovács Kálmán, elnöki titkár, Telek A. Sándor, az orsz. párt alelnöke, Kristóf Sándor, a nó­grádi osztály titkára, ifj. Koczor Gyula komá­romi ügyv. elnök, Janausch József, a német gazdák szövetségének főtitkára, Pittinger Ferenc, a német gazdák nemzetgyűlési képviselője be­szédét, szónoklatát, fölszólalását, fölolvasását. A könyv gazdag anyagát Kovács Kálmán elnöki titkár rendezte sajtó alá dicséretes buzgalom­mal, egyben a könyv tartalmas előszava is az ő kiváló tollát dicséri. A könyv ára 12 K, a párt tagjainak 10 K. Kapható lapunk kiadóhi­vatalában is. — Kópkiállitás a kultúrpalotában nyitva van április hó 18-ig naponta d. e. 9—12 ig, d. u. 2—5-ig. Belépődíj 2 K, tanulójegy 1 K.

Next

/
Thumbnails
Contents