Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-01-14 / 6. szám
4. oldal. «Komáromi Lapok 1922. január 14. E nemzetközi szerződésekre és a köztársaság törvényeire támaszkodva, alakul meg most a volt Magyar Népszövetségtől teljesen függetlenül a „Magyarok Szövetsége“ Szlovenszkóban, kulturális és népjóléti feladatok végzésére és alakuló közgyűlését még e hóban megtartja. Komáromi járás. Már a magyar éra alatt megindult a küzdelem Komárom és Nemesócsa között, a járási székhely kérdésében. A nemesócsai járás tisztviselői állandóan felszínen tartották a kérdést, rossz lakásviszonyok és a családos tisztviselők gyermekeinek tanítása miatt maga a tisztviselői kar szívesen bejött volna lakni Komáromba. Ezt a mozgalmat Szimő, Kamocsa, Guta, Megyeres, Keszegfalva mindig erősen támogatta. A Nemesócsához közel fekvő községek azonban szívós ellenállást fejtettek ki, hogy a csallóközi járás székhelye Nemesócsa maradjon. 20—25 évvel ezelőtt a szolgabirói hivatal bekerült ugyan Komáromba, de a N ímesócsához ragaszkodó községek hamarosan keresztülvitték azt, hogy Nemesócsára visszakerüljön a főbirői hivatal. Olyan tervről is beszéltek, hogy Nagymegyer legyen a járási székhely és Kamocsa, Szimö, Gűta községeket, pedig Nyiiramegyéhez akarták csatolni. Ez a terv különösen addig volt napirenden, amig a gúlái vasút ki nem épült. Vasuthiányában Gúla, Szimő, Kamocsa amúgy is Érsekújvár felé gravitált. Amikor pedig a gutái vasút megnyílt, attól fogva a fenti három község szívesebben járt volna be Komáromba, mint járási székhelyre, Nemesócsa helyett. A Nemesócsán újabban fellépett rettenetes lakáshiány aztán a csehszlovák kormánynyal úgy oldatta meg a kérdést, hogy N?mesócsáról Komáromba helyezte a csallóközi járás székhelyét. A hivatalt a vármegyeháza földszintjén helyezték el. Komárom vármegye Hivatalos Lapja az alábbi hirdetményben közli a járási székhely áthelyelyezését: A komáromi járás főszolgabiróságától. I. prés. 1922. szám. HIRDETMÉNY. A Csehszlovák köztársaság kormányának 1921. évi december hó 1-én kelt 436. Sb. zák. a nar. számú rendelet értelmében a csallóközi (Komárom megye) járás székhelye, Nemesócsa Komárom városba helyeztette át. jobb világ létesítésén fáradoztak. Ez a kriti kátlan ösztöaember, akinek politikai ismeretei egy úságolvasó polgáremberénél is gyengébbek vóltak. Hogyan Ítélhette volna meg előre, hogy a radi álisok foradalma minő „megújhodásihoz? Ady szociálizmusa nem tételek ismerete, hanem öszönös érzelmi vonzódás a szegényekhez , a „ma kiebrudaltjaihoz.“ Nem diktatúrákat akar, nem új osztályuralmat, csak „tisztességet és emberibb szavakat“, csak méltó diját a „szent emberi verejtéknek.“ Ennyi soeializmusnak mindenkiben kell lennie. Ady sociálizmusa ennyi és nem több. Ne tévesszen meg senkit, hogy a két forradalom úgy felkapta Adyt és hogy Hóekék a forradalom költőjévé koronázták az akkor már tiltakozni nem tudóköltőt. Környezetének nemzetietlenségével Ady magyarságát nem szabad kisebbíteni. A magyarság irodalmi és társadalmi zászlóvivői mindjárt felléptekor elfordultak tőle. Ahol a helye lett volna, onnét kimarták; természetes tehát, hogy azok közé sodródott, akik érteni és értékelni tudták. Kissé több szeretet, intelligensebb közeledés megmentette volna Adyt attól a tragédiájától, hogy gyönyörű férfias magyarságával fajától és érzés világától idegen elemek közé keveredett. Ezen áthelyezés a közeli napokban megtörténik és a vezetésem alatt álló főszolgabírói hivatal 1922. évi január hó 12, napjától kezdödöleg működését Komáromban (a megyeházán) megkezdi. Az említett rendelet értelmében a járás elnevezése „komáromi járás“-ra változott. Nemesócsa, 1922. évi január 3 án. Dr. Eielicky Kálmán, főszolgabíró. Szóval megszűnt a csallóközi, illetve nemesőesai járás elnevezés s helyette a „komáromi járás“ elnevrzés támadt fel. Komáromnak, mint megye? zékhelynek és mint törvényhatósági városnak meg vannak számlálva a napjai. Leszáll a nagyközség és a járási székhely nívójára. Vigaszképpen járási székhellyé tették meg Komáromot, amelynek lakói mindig büszkék voltak a megye és a város voltukra. A komáromi j írási főszolgabírói hivatal hatásköre föltétlenül sokat fog bővülni, ha a megyeszékhely elmegy innét, — mint határszéli városban székelő főszolgabirói hivatal sokkal nagyobb hatáskörrel lesz felruházva, mint a feljebb fekvő hasonló hivatalok. Természetesen a székhely áthelyezéssel Nemesócia vissza fog sülyedui a vidéki kis faluk csendes, jelentéktelen nívójára, ahonnét a járási székhely jelenléte messze fölemelte. A főszolgabírói hivatalban olyan sok ember megfordult, hogy az Nemesócsának nagy forgalmat, élénkséget kölcsönzött. Mindezt most Komárom kapja, az a Komárom, amely különben erőseu visszafej ödik amúgy is és a megyeszékhely elvivése után ez a visszafejlődés még rohamosabb lépésekben halad. A csallóközi járás székhelyének idehelyezése mindenesetre emelni fogja városunk forgalmát. in vette észre elöli, besy mW. Erre a kérdésre tizenkét úr és hölgy a következőképen válaszolt: Első úr: Amikor a fiamat először láttam egy lánnyal sétálni. Második: Amikor egy fiatal hölgy elmesélte nekem, hogy mennyire szeret más valakit. Harmadik: Amikor az ifjak egy mulatságán a tisztelethelyre ültettek. Negyedik: Amikor kiesett az első fogam s ezzel a hiányosság érzetét éreztem. Ötödik: Amikor hegymászás alkalmával elállt a lélekzetem. Hatodik: Amikor egy mama arra kért meg, hogy kisérjem haza a lányát. Hetedik: Amikor már unni kezdtem az embereket. Nyolcadik: Amikor jobb szerettem már este otthon maradni. Kilencedik: Amikor az utolsó sorozásnál azt mondták alkalmatlan. Kezdődő érelmeszesedés. Tizedik: Amikor viszontláttam első szerelmemet. Tizenegyedik: Amikor dús hajamban kopasz helyet fedeztek fel. Tizenkettedik: Amikor a kis lányom azt mondta: Papa, hiszen az a régi fotográfiád! * Első hölgy: Amikor már nem fordultak meg utanain az utcán. Második: Amikor velem egyidős barátnőm nagymama lett. Harmadik: Amikor fésülködés köbben az első ősz hajszálra akadtam. Negyedik: Amikor a villamoson egy lány átengetje helyét. Ötödik: Amikor azt mondták: De milyen fiatalnak latszik! Hatodik: Amikor a lányomnak udvarolni kezdtek. Hetedik: Amikor hosszú idő maltán egy iskolatársnőmmei találkoztam. Nyolcadik: Amikor zongoráztam s a többiek táncoltak hozzá. Kilencedik: Amikor rájöttem arra, hogy minden szerelmi vallomás egyforma. Tizedik: Amikor az öregebb urak már nem udvaroltak s a fiatalabbak kezdtek figyelmesebbek enni irániam. Tizenegyedik: Amikor ezüstlakodalmukra hívtak meg azok, akiknek esküvőjén is résztvettem. Tizenkettedik: Amikor rájöttem arra, hogy valójában sohasem vo tata fiatal. N W. T. & Sűrű egymásutánban lát@gatja a lesújtó gyász a Tuba csaladot. Csak nemrég kísértük ki az örök pihenés heh ere Tuba Jánost, az itt elő magyarság törhetetlea vezérét, akinek hiányát minden lépten-nyomon érezzük. Meg egészen friss a hant a mi vezérünk, Tuba János sírján és maris uj sírt ásnak a temetőben, ahová ismét egy felt j hetetlea drága halottjai fogja a Tuba csalad kikisérni. Amint őszinte, igaz részvéttel értesülünk, Tuba János özvegye, Tuba Janosné, szül. T .kacs Ilona urasszouy, hos-zu szenv<dés után pmteteu reggel vLszaadá leikét a mindenhatónak. A jó családanya, a szerető hitves, a gondos háziasszony nem sokáig bírta el az árvaságot, követte a nemreg elhu yt férjét, akinek életében hű ápolója, gondozója voit. Forrón szeretett férjét a kérlelhetetlen hiial a sirba vitte, egyetlen fiát pedig a mgvaitozott viszonyos szakították el. E feiett érzett leiki banata még -uíyosabb volt# a testi szenvedések mellett. A gye kos halálnak könnyebb volt így a munkája. Örökre lezárta szemeit. Temetése vasárnap d. u. lesz a kath. temető halottasházából. Az e hunytban dr.Tuba János, paksi kir. közjegyző édes anyját gyászolja, aki a haláleset eiőlti napon látogatta meg édesanyját, betegagyánál. A köielesség szava elszólitotta onnét, amikor a halai kaszája lesújtott, nőm lehetett egyetlen fia mellette. A gyászoló csalad az alábbi gyászjelentést bocsátotta ki: Dr. Tuba János és neje .-zül. Donath Boriska úgy a maguk, mint az összes rokonság nevében mélységes fájdalommai jelentik, hogy szeretett édesanyja, iuetve anyósa üzv. Tuba Jánosné sz. Takács Ilona 1922. év január hé 13 án d. e. 9 órakor, hosszas szenvedés és;a halotti szentségek ajtatus felvétele után Istenbe« elssenderült. Temetése f. hó 15-én d. u. 4 órakor fog a r. kath. egvház szertartása szerint ugyanezen temető halottasházából megtörténni. Az engesztelő szent miseáldozat f. hó 16-án d. e. 8 órakor fog a Szent András templombaa az Urnák bemutattatni. Komárom, 1922. január hó 13. Örök’ világos-ág fenyeskedjék neki! — Kállay fc-zsupán Komáromban. Dr. Kállay József, Szluvenszkó föz-upánj* hivatalos kőrútján szerdán Ésekuj'. árban volt. Érsekújvár után az ógyallai főszolgabiróságot látogatta meg, onnan pedig Komaromba érkezett. Péntek délelőtt bejárta az itteni hivatalokat és a délután folyamán utazott el. — Uj vizsgálóbíró. Dr. RDdler Gyula lőcsei járásbirót a komáromi törvényszékhez vizsgálóbíróvá áthelyeztek. — Előadás a kultúrpalotában. Említettük már, hogy vasárnap délután 6 órai kezdettel értékes műsoru előadás lesz a kultúrpalotába«, melyre az alábbi m -ghivót küldték szét: A Jókai Egyesület II. szab»doktatási előadását 1922. január 15 én d. u. 6 órakor a kultúrpalota előadó termében dr. Bognár Cecil főgimnáziumi tanár, egyetemi m. tanár, akadémiai tag tartja Az értékek filozófiája ebne«. Az előadás előtt zongoraszám (Beethowen; Részletek a Waldstein szonátából) játssza Gergelyi Állsz; Ka'hona Tibor VII. o. t. szavalata (Kiss József: Ágota kisasszonj’). Belépődíj tagoknak 3, nem tagoknak 5, diákjegy I K. Az előadásra az Egyesület t. tagjait és a t. közönséget meghívja a Jókai Egyesület. (Folyt, köv.) Özv Tuba Jánosné Saját érdeke mindenkinek, hogy Marth György fodrásztermét felkeresse, hol (higénikus) gyors és pontos kiszolgálásban részesül.
