Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-04-08 / 42. szám
«Romi'omi Lsto* 7 , Í-9S5 úptiiis S. nyelvűek, akiknek részére a birói intézkedések az 1920. évi 122. számú törvény 2. §-ának utolsó előtti bekezdése szerint magyar nyelven adandók ki, érthetetlen és haladéktalanul orvoslást igénylő sérelem, hogy a törvényszék részére évek óta magyar nyelvű nyomtatványok rendelkezésre még mindig nem bocsáttattak s a magyar lakosság általa nem értett nyelvű birói intézkedéseket kap, mikkel szemben jogait kellőképen megvédeni nem képes. Panasz tárgyává teszi az ügyvédi kar az itteni magyar lakosság és magyar anyanyelvű ügyvédek azon sérelmeit is, hogy Komárom szinmagyar város betétjeinek szerkesztése szlovák nyelven folyik s a cégjegyzékek magyar cégekre vonatkozólag is több esetben csak szlovákul vezettetnek, amiáltal a nagyközön- j ség jogi tájékoztatására szolgáló e nyilvános j iratokat éppen az érdekelt magyar lakosság és magyar anyanyelvű ügyvédek megérteni és jogügyeikben használni nem képesek s végül reá mutatnak arra, hogy az iktató, mutató és egyéb segédkönyveknek szlovákul vezetése a magyar közönség és ügyvédek részére a kellő tájékozódást lehetetlenné teszi. Az ügyvédi kar az igazságügyminisztertől e sérelmek sürgős orvoslását kéri. Valaki megjött, akit senki se várt, akiről azt sem tudtuk, hogy nem volt itt, csak nem láttuk és hiányzott. Ilyen valaki mindenkinek az életében szerepelt már. Nem szerelem, nem is barátság, csak tudjuk, hogy van, létezik; szereljük, kedvesnek tartjuk; nem tudjuk, hogy miért, csak érezzük, hogy a miénk. Lessük a mosolyát, figyelünk a hangjára; nézzük a szemét, lessük a pilláinak rebbenését s minél többször látjuk, annál inkább kívánjuk mindig látni. Amíg láthatjuk, nem is vesszük komolyan, aztán amikor eltűnik a szemeink elől, észrevesszük magunkon, hogy valami édes csecse-becse hiányzik az életünkből. Ilyen csecse-becséje minden olyan csökönyös feketekávé-szürcsölőnek volt már, akik éveken át nap-nap után ott ülnek a vidéki kis kávéház márványasztalánál és százezerszer megfogadják, hogy soha többé be nem teszik a lábukat abba a füstbarlangba, ahol csak a cigány muzsika zsivaja gyötri az idegeke;. Aztán mégis elmegy minden nap. így aztán maga előtt lát egy szőke vagy barna fürtű asszonyt, vagy leányt. Nézi-nézi, lesi, mikor lép be valakinek a karján, ott felejti a szemét rajta, és hiába akar újságot olvasni, nem sikerül; minden második mondatnál megakad, aztán újra elölről olvassa a mondatot, de akkor sem érti. Csak néz, néz, amíg a csecse-becse el nem megy, azután még ül egy darabig egyedül és éjfélkor kiszédül az utcára. Ekkor marad csak igazán egyedül. — Elment ... — gondolja Várja a másnap estét. Vagy nem is várja, mert napközben nincs ideje rágondolni. Mikor aztán újra eljő a vacsora utáni feketekávé ideje, odacammog a hideg márványasztalához és vár... De hiába. Nem jön, elment; talán örökre... és kezdi elfeledni. Egyszer aztán, mikor már-már akaratlanul is új csecse-becsét kerestünk ki magunknak, váratlanul betoppan a régi, a keaves, akit már úgy megszoktunk. A szivünk megdobban, ekkor tudjuk csak, hogy valakink volt már, aki nem a miénk, aki a másé, mindig a másé . . . Tedd a kezedet a szívedre felebarátom és valid be magadnak, hány ilyen soha el nem ért Ideálod volt már ? Sokszor arra gondolok, hogy ezek a kis ismeretlen drága csecse-becsék a mi igazi Ideáljaink, akik mindig azok is maradnak előttünk, mert sohasem ismertük meg igazában. Szinte szomorodottan érzem, hogy az a csecse-becsék, akiket igazában ismerünk, mint azt a játékbabát, akinek fölbontottuk a belsejét és megláttuk, hogy mi van benne — sohasem szerethetjük annyira, mint amikor még nem tudtuk, mi lakózik a szíve mélyén. Óh, kedves felebarátom, vedd a Ielkedre, amit mondok: sohase akard megismerni igazán az Ideálodat, mert abban a pillanatban mikor megismered — már el is veszítetted _________________Simor Jenő._ Hangjegyek nagy választékban kaphatók Spitzer Sándor könyvkereskedésében. Ára 510 Ke. HÍREK, Virágvasárnap. Bujkál a nap a tavaszi ég fodros felhői között. Hosszú téli pihenés után mintha félve kacsintgatna le az öreg földre. Mi magunk is, akik fázón gomboljuk be még a csípős böjti szélben kabátunkat, ugyanolyan félő bizakodással tekintünk magunk felé: keressük az utcán a napos oldalt s az orrunk szine is rózsásabb, a szemünk is csillogóbb, a járásunk is büszkébb, könnyebb, a szavunk is vidámabb lesz, amikor a napsugár végigcsiklandoz. Régi virágvasárnapok szent emléke csillog a nap bágyadt tüzében, régi vasárnapoké, amelyek ünnepek voltak, nemcsak pihenések. A mi vasárnapjaink ma már csak munkaszünetek, amelyekből gyenge szellőként száll a magasságok felé ünnepi zsolozsma, áhitatos imádság, orgonabúgás: mystérium. A husvét előtti vasárnapot virágvasárnapnak keresztelte el a keresztény világ, a legszentebb s legnagyobb mystérium, a feltámadás ünnepénekelővasárnapján virágiilatba fürösztötte a templom oltárait, a tavasz első bimbófasadását vitte áldozatul az Isten-ember lábai elé. Tudunk-e ma csokorba kötni tavaszi virágot, tudunk-e ma alázatos hittel és keresztényi megnyugvással áldozatot hozni az oltár előtt az ős keresztény hitével, meg nem félemlithető bátorságával ? Tudunk-e bizonyságot tenni a hitről, amiről annyit beszálnk, a hitről, ami erőt ad a gyengének, szárnyat a gyenge szónak vigasztalást a szomorkodónak, megnyugvást a szenvedésekben türelmetlenkedőnek, akaratot, rőset, verhetetlent a habozónak a kétkedőnek. Ha kellett valaha bizonyság-adásraj szükség erről a hitről, bizonyság az akaratról, bizonyság az elpusztíthatatlan reményről, ma szükség van rá! Annyi szenvedés, nyomor, bánat, megvigasztalódás hite nélkül, annyi aljas ösztön bünhödés nélkül régen járta a világot úgy, mint ma, mennyivel több hitre, reményre szeretetre van szüksége tehát a ma emberének. Virágvasárnapon gyenge tüzü nap süt ránk, olyan mint a hitünk, sugarai a remény kévéi, gyenge melege a szeretetünk, amelyeknek mégis minden nagyhéti szenvedés, minden nagypénteki keresztre feszítés, minden keserű pohár után diadalmas feltámadásban törhetetlen hitté elpuszithattlan reményét és a világot átölelő szeretetté kell megerősödni. (i. g.) — Amerikai lelkészek Komáromban. A| helybeli református egyháznak előkelő vendé-1 gei lesznek ma szombaton. Rév. Miller és i Laky Zsigmond amerikai lelkészek Balogh Elemér ref. püspökkel meglátogatják a ref. egyházat. A látogatás célja, hogy a Komáromban felállítandó szlovenszkói magyar református tanítóképzővel kapcsolatos kérdésekben az egyház vezetőségével tárgyalásokat folytassanak. A vendégek Pozsonyból a déli vonattal érkeznek és délután fél 3 órakor a Kollégium tanácstermében tartják meg a szükséges megbeszéléseket, melyek végeztével az esti vonattal utaznak vissza Pozsonyba. — Jegyzők közgyűlése. A Komárom vármegyei községi és körjegyzők szövetsége rendes évi közgyűlését Komáromban, a vármegyeháza nagytermében 1922 május hó 6 án d. e. 10 órakor fogja megtartani, melyre a szövetség összes tagjai ezúton hivatnak meg azzal, hogy lehetőség szerint minden érdekelt szövetségi tag okvetlenül és pontosan jelenjen meg. Akik szövetségi tagdíjjal hátralékban vannak, hátralékos tartozásukat a szövetségi pénztárosnál (Zongor Győző, Tany) a közgyűlésig feltétlenül rendezzék. Esetleges indítványok és előterjesztések a szövetségi elnök címére legkésőbb apr. 25-éig írásban megküldendők. Tárgysorozat: 1. Elnöki jelentés. 2. A szövetség 1921 évi zárszámadásának előterjesztése és felülvizsgálata. 3. Az 1922. évi költségvetés előterjesztése és tárgyalása. 4. Egyéb indítványok és előterjesztések. Kürt, 1922 évi április hó 1-én. Kartársi üdvözlettel: Komjáthy István, szövetségi főjegyző, Kürthy Győző, szövetségi elnök. Dvórszky József, szövetségi titkár. — Hangverseny. Amint már többször említettük, Farkas Márta hegedümüvósznő, Tarnay Alajos, az ismert dalköltö, a budapesti m. kir. zeneakadémia tanárának zougorakisérete mellett, 1922 április hó 8-án, ma szomoaton 8 órai kezdettel a komáromi Kuitnrpalota nagytermében hangversenyt tart a következő műsorral: 1. Lalo: Spanyol szimfónia (hegedűverseny), Andante, Rondó. 2. Mendelssohn: Hegedűverseny, Andante, Allegretto non troppo, Allegro molto vivace. 3. a) Vienxtemps: Vosx du Coeur (Réve), b) Drigo-Auer: Serenade. 4. a) Cili: Orientál, b) Francoeur-Kreisler: Siciliano-Rigaudon. 5. Habay: Csárdajelenet (XI). Itt említjük meg, hogy a művésznő a Várady Gyula budapesti festőművész által készített két uj hegedűn felváltva játszik. Jegyek kaphatók ma estig a Spitzer fele könyvesboltban és este a pénztárnál. Jegyek ára: 20, 15 és 10 korona. — Gyűjteményes kópkiállitás a kulturpalotaban. Holnap, vasárnap délelőtt 11 órakor nyílik meg a Kultúrpalotában Thain János érsekujvári rajztanár festőművész és Reichenthal Sándor komaromi festőművész gyüjtemenyes képkiállitása, mely a maga nemeben érdekes művészi eseménynek Ígérkezik. Thain János Érsekújvárod rendezett munkáiból nagysikerű kiállítást, melyről a legszebbeket olvassuk. A művész a maga józan és eredeti felfogásában az életet festi igaz és friss színekkel és művészete a legjobb hatást teszi úgy valószínűség, mint meglátás tekintetében. A másik művész, — Slatz tanítványa — Reichenthal Sándor orosz fogságból hazaérkezve, az elmulasztott éveket lázasan akarja pótolni és meglepő rajztudással talán a lendületnek szédítő extázisában vet vászonra gondolatokat; egyike-másika talán heves ellenmondást kelt, de tagadhatatlan, hogy e fiatal embernek sok a mondanivalója s ha a formanyelv teljes birtokában lesz, el is mondja. Az érdekes kiállításon csaknem másfél száz kép lesz kiállítva, rajzok, akvarellek, rézkarcok és festmények. A képek árai olyanok, hogy a húsvéti művásár erőteljesen megindulhat. A kiállítás vasárnap délelőtt 11 órakor nyiiikmeg. — Eljegyzés. Vegli Jenő nemesócs i ref. tanitó eljegyezte Nemesócsáról özv. Horváth Józsefné Milk« leányát. — A komáromi első hitelintézet, vármegyénk legrégibb pénzintézete ajánlja bank- és péuzváltőüzletét a nagyérdemű közönség figyelmébe. Rendkívül kedvező ö>szeköttetés-i révén módjában áll Magyarországba és külföldre pénzátutalásokat a leg-lőuyösebb árfolyam melleit, a ieggyorsabban eszközölni. Külföldi pénzeket legelőnyösebben, a napi árfolyam mellett ád el és vált be. Elfogad megbízásokat a budapesti, wieni és pragai tőzi-dékre. — Scnmidthauer orgonahangversonye. Már hirt adtunk arról a nagy művészi eseményről, mely husvét hétfőjén városunkban le fog zajlani. Schmidthauer Lajos orgonamüvész földink diadalmas külföldi körútja után ismét fellép nálunk is, hogy bemutassa virtózitását, mellyel csodalatba ejtette már egész Európa művészi körét. A nagyszerű hangverseny gyönyörű programmal folyik le. A katolikus egyházközség az orgonát a hires Rieger céggel most hozatja rendbe úgy, hogy az tejesen áthangolva és helyreállítva várja a hírneves mestert játszó asztalához. A hangverseny husvét hétfőjén lesz délután 5—7 óra között a Szent András templomban 20, 15, 10 és 5 K helyárak mellett. Előjegyzések hétfőtől kezdve történnek a plébánia és a Spitzer-féle könyvesboltban. — A tanltok fiz-tese. A „Lidové Noviny“ azon jelentésével ellentétben, amely szerint a szombati minisztertanács a tanítók fizetésének rendezésére vonatkozólag a decemberi törvény 2. §-ának hatályon kívül való helyezése mellett döntött volna, a Prager Presse arról ad hirt, hogy a tanítók fizetesrendezésének kérdésében még nem történt érdemleges döntés. A minisztertanács utasította azonban az illetékes tényezőket, hogy a miniszterközi bizottság által összeállított adatok alapján konkrét javaslatot dolgozzanak ki és azt mielőbb a minisztertanács elé terjesszék. — Szerencsétlenül járt házaspár. Súlyos szerencsétlenség érte a napokban Blau Lázár egyhazgellei lakost feleségével együtt. Az aszszouy a pincébe menet lezuhant és csontrepedést szenvedett, Bian Lázárnak p-d g az országúton egy hengerelő elé fogott megböszült ökrök mentek neki és bordáját törték be.
