Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-04-01 / 39. szám

>Komáromi L apók« 1922. április 1. 5. oldal. hívők imádságait is nemzeti kokárdákkal pró­i^Igatják felcicomázni. És igenis félreismerik a ivatásúkat, mikor ..szóboUásokból* eredő, s a ivők megbotránkozását eredményéző eltévelye­désüket szomorúan szegény mentőokokkal a nyilvánosság előtt nyomdafestékkel mosogatják. ÚTLEVÉL VÍZUMOKAT PRÁGÁBÓL beszerez pontosan 48 órán belül a megbizható­­ság és kezesség garanciájával. — Vidéki meg­bízások postafordultával intéztetnek el! 138 Tarifa: Kereskedők, gyárosok és földbirtokosok stb. részére . . . . . . . . Ke. 60.— Állami hivatalnokok és magántisztvise­lők stb. részére...............................Ke. 40.— Munkások, cselédek stb. számára. . . Ke. 80.— „PINKERTON ‘ Magándetektiv-lntézet Bratislava Pozsony, Jirmger-u 4. Alapittatott 1913. Tulajdonos: HAHN S. Keresk. törvsz. bej. ::: Telefon 646. Komáromot is kerülgeti az a szerencse (?), hogy a dadaista költészeti irány úttörői: Kassák és Mácsa urak b. nejeik­kel itt Komáromban is bemutassák a dadaista és aktivista költészeti irányt. Hogy milyen ez az irány, vagyis hogy mi is ez az irány, arról most ne beszéljünk. Ehelyett tessék parancsolni egy csokrot, azok­ból a virágokból (?), amelyeket Kassák urék szoktak szavalni. Aki azt hiszi, hogy mi most viccelünk, s aki az alábbi szemelvényeket csoda vers-sorokat, a hét legjobb vicceinek tartják, hát azok — oh borzalom! számítsanak a világ legjobb dadaistáinak és aktivistáinak megvetésére. Dehát lássunk Kassák urék verseiből néhány diszpéldánysort: „Rózsaszínű Szentgyörgy kötés.“ „Az ér a legkevesebbet, aminek értelme van.“ „A határkövek alól fölvettem a megfőtt tojásokat.“ „Az akasztott ember fölött a tüzganóc bimbózott.“ „Papok rozsdás színű szeget nyerítenek a szószékeken.“ „A megjegesedett cellákban vitriolos karé­jokat álmodnak egymás szájába az éhezők.“ „Mértéktelen nagy viznadrágok, melyek Bethovenhez hasonlítanak.“ „Most valakinek eleven gyerek esett ki az orralyukából.“ „A cápák a harangokat görgetik, ha keresznevét ejted.“ „A meggebedés összes lehetőségei előtted i feküsznek bekaparva.“ . „Lábadon hordod a kalapot és vándorolsz a kezeden.“ I „Kicsi, koszos, kékes kereskedelmi alkal­mazott.“ „Vitriolt és kék liliomokat hordott a térd­kalácsában.“ „Messze,, keleten gyásztáncot járnak vörös­­ülepü őseink. Őbennük még él az ősi romantika." ,A szemek cukorsövényei mellett utazik a hyperlandi kefekötő.“ „Vegyen magának villanylámpát önvédelmi használatra!“ „A forradalomnak porcelánból vannak a fogai.“ „A kakasok rekedten tulnevetik magukat a csodákon.“ „Az utcákon égig nőnek a cselédlányok és két sárga folt röhög a hónuk, alatt.“ „És a péklegénynek feje konyhakés.“ „A szeme két feneketlen láda.“ „És jobbról megy a dromedár fejű mosónői' „Az asszony megette a világot és megfo­gyatkozott.“ „A tflz, a kutyák és a kétfejű csöbrök átlépték a küszöböt.“ „A nőtlen szolgáló karján az emberrel.“ farkas fflárta hegedűi. Az összes művészek között, kétségen felül a legnépszerűbbek & . primadonnák. Ezt elvitatni nem lehet, s elég végig mennünk akármelyik fővárosi nagyobb utcán, hogy erről meggyőződjünk. Az egyik sarkon Fedák cipő­krémet, a másikon Márkus szappant árulnak, hogy ne lehessen a mai nemzedéknek egy napja is, melyen a színpad hősnőiről valahogy megfeledkezzék. A színházi lápok néha a jó­­izlés határain túlcsapó intimitásokat közölnek a közönség kedvenceiről s azt mindenkinek legalább is illik tudni, hogy a kitűnő művész­nők roppant hatású toilettjei melyik szalonban készülnek. A közönség szélesebb rétegeit kétség­kívül ezek a külsőségek érdeklik, s a meg­­intervievolt primadonnák többnyire erről cse­vegnek s igy tudjuk mindnyájan, hogy a forró esték, nagy sikerek erédete valamelyik szabó­­műhelyben keresendő. Természetesen ez mit sem von le a művésznők érdemébői, mert ha más veszi fel ugyanazt a ruhát, még nem fogják ki a lovakat a kocsijából. Egyszóval: a pazar toilette már fél siker! S ez már bennt van a köatudatban. De az már nincs bennt a köztudatban, hogy a pódium másik hősei és hősnői: a zene­művészek sikereinek ha nem is éppen a fele, de azért tekintélyes része u hangszerekben pihen s onnan viharzik elő az ihletett percek­ben. A leginkább kultivált hangszerről, a zon­goráról most nem beszélek, mert az gyári munka, s a jó zongora csak pénzkérdés. De itt van a hegedű! A legendás hang­szer 1 Az ember legtökéletesebb alkotása! Tökéletesnek tehet mondani, mert három évszázad alatt nem tudta senki tovább fej­leszteni, sőt azt az aetheri magasságot, hová a hegedűt egy Amati, Stradivari, Guarneri genije emelte, még senki el nem érte, s innen a sok — hegedűvel kapcsolatos — legenda. Meg kell jegyeznem előre, hogy hegedű alatt csak elsőrendű mesterhegedüt kell érteni, mert az úgynevezett tucathegedük e nevet csak bitorolják. A hegedűt, ezt a csodálatos kjs fa szek­rénykét — látásból — mindenki ismeri, de, hogy tulajdonképen mi is az a hegedű, arról nagyon kevesen bírnak tudomással. A hegedű­ről vaskos köteteket Írtak már, de a tárgy koránt sincs kimerítve; e pár sorban tehát nem bocsátkozhatom bővebb fejtegetésbe a hegedűt illetőleg s csupán a közismert legen­dához iűzök néhány reflexiót, mely arról re­gél, hogy az olasz mestereknek valami külö­nös titkuk volt, mit a sirba vittek magukkal. Mint a legtöbb mesét, úgy ezt is a te­hetségtelen utódok találták ki, kik a titkot keresték a fában, a lackban, az időjárásban, csak saját magukban nem; holott amit ők nem találtak meg, az magában a hegedűkészitö mesterben van meg, ha meg van, s ez a — ; lángelme! De hát a lángelmék figyelme idők folya- j mán másra terelődött, mert hisz a hegedű fejlesztése be volt fejezve s a lángész mindég új utakat keres és talál is. A XVII. században azonban a hegedű még elég ritka jószág s az olcsósági bazárok lim-lomjai között még nem található meg, mert arannyal fizetik. Stradivari 15—20 aranyat j kap egy-egy hegedűért. Persze gazdag ember, j Gyönyörű háza ma is látható az áltála híressé lett CremonábaD. A gazdagság csábít, s művelt Úri családok gyermekei járnak a jobb meste­rek műhelyeibe s nagy becsvággyal daigfiaik Stradivárinál az előkelő olasz nemes : Bergonzi. A hegedű azonban mind keresettebb portéka lesz, s lassanként minden második etftber he­gedűt farag Cremonában, honnan ez a mester­ség átszivárog egész Itáliába, sőt fel Tirolba, majd Frankhonba. A sok hegedűkészitö között megindul a versengés, nem a színvonal, á3 olcsóbb előállítás tekintetében s a hegedet nagyon kevesen készítik, annál többen gyártjuk. A természetes hanyatlás beáll, s a pan­gás tart a legújabb időkig. Persze a kitűnő mesterek hangszerei egyre becsesebbek lesz­nek s mivel a kereslet nő, a hegedűk árai már a múlt század második felében rohamosan tör­nek a magasba. Rendkívül élénk lesz a régi hegedűkbe! való kereskedés s mivel csak az öreg s Meg olasz hangszert keresik, alig akafj egy-egy tehetséges ember, ki hegedűkés?itésre adja magát. Ez tulajdonképen a nagy titok 1 Hogy nem volt Stradivárinak sem más titka, mint a tehetsége, matatja az is, hogy még tanítvá­nyai közül Bergonzi, Gagliauo, Gaadognini elsőrendű mesterek lettek, addig két fia, — akikkel pedig bizonyára közölte volna azt a bizonyos titkot — igen silány he­gedűket faragtak. A világ oly csodálatosan van megalkotva, hogy mikor valamire nagy szüksége vau az emberiségnek, születik egy lácgész, s — meg­csinálja. A nagyszerű olasz hegedűknek bealko­nyult. A gránitkő is elmállik idővel, hát még az a silány puhafa, amiből a hegedű hangzó fedele készül, hogyne pusztulna el! Az Amatik már bekerültek a Múzeumokba. A Stradivárik és Guarnerik sorsa is ez lesz nemsokára. A jó hegedűk fogynak, a hegedű­­művészek ellenben szaporodnak. Szükség van tehát jó uj hegedűkre. S ez a szükséglet meg fogja teremteni a hegedű­­készirés reneszánszát. Ennek jelei néhány év­tizede máris mutatkoznak, sőt ^ koncertter­mekben már polgárjogot nyert az uj hegedű. A sok előítélet, mellyel az uj hegedűnek har­colni kell, lassan-lassan mind megdől, s érde­mes immár a hegedűvel komolyan is foglal­kozni. Mi magyarok büszkék lehetünk, hogy az olaszok óta a legjobb hegedűket magyar mes­terek készítették. A genialis Nemessanyi Sá­muel hegedűit Amerikában csak úgy keresik és fizetik, mint a Cremonaíakat. Szepesi Béla Londonban kapja az aranyakat hangszereiért. Újabban Tóth János neve is világszerte ismert, s legújabban Várady Gyula, aki különben jeles festőművész, látott hozzá a dologhoz, s hosz­­szabb tanulmányok után olyan hegedűket ké­szít, hogy azok úgy külső szépség (ami a he­gedűknél rendkívül megbecsült tulajdonság!) valamint a hang lágysága és nemessége tekin­tetében csak a legjobb olaszokkal hasonlítha­tók össze. A mi kitűnő hegedűművészünk Farkas Márta is fellelkesülvén a Várady hegedűk lát­tán és hallatára, megszerezte a két legjobb és legszebb példányt Opus 49 és 52 s most csak azokon gyakorol s legközelebbi hangver­senyén azokat fogja bűvös ujjaival megszó­laltatni. Két kiváló magyar tehetséget lesz tehát alkalmunk hamarosan ünnepelni s ha a jó hangszer félsiker, Farkas Mártának olyan si­kere lesz, melyhez fogható a kultúrpalota hangversenytermében senkinek nem volt még. (Csak őneki! a Szerk.) Váradynak, hogy nagy tehetségét jobban érvényesíthesse, a székesfőváros egy uj tan­£ Sütött-e már kalácsot Ceres^ételzsírral ? III!IIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIII1II!IIIIIIIIIIII!IIIIIIIIIIII1IIIIII!IIII|||||| fi- y Ha nem, kísérelje meg egyszer és megyőződik arról, hogy a Ceres-éíelzsír nemcsak kiadósabb, hanem sokkal olcsóbb is mint a zsír vagy vaj. Ceres-ételzsír határtalanul tartós és könnyenemészthetősége miatt rendkívül ajánlható különösen gyomorbajosoknak.

Next

/
Thumbnails
Contents