Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-03-25 / 35-36. szám

8. oldal. >Komáromi Lapok« 1i922í. március* 25. ^at. Áldott legyen emléketek! — Jönnek az uj harangok. Megkondulnak először is a ti emlé­kezetetekre 11 „Az idő a fájdalom legjobb gyó­gyító mestere." Élni kell. Kezdünk felejteni... A komáromszentpéteri kisded, 800 lelket szám­láló ref. gyülekezet fényes tanujelét adta ne­mes áldozatkészségének, midőn még 1921 nov. végén alig pár hét alatt önként, jó kedvvel 27000 koronát adott össze harangokra. A szé­pen kidolgozott harangok rügyfakasztó március 15- én érkeztek a hetényi állomásra, ahonnan 16- án fényes küldöttség, lovasbandérium, fe­hérruhás leányok sokasága, 18 szekér kísére­tében gyönyörű négy fehér ló hozta be méltó­ságteljesen a virággal és koszorúkkal teljesen beborított uj harangokat a református templom elé, ahol a lovasok, a kocsitábor félkört von­tak. Tóth János ref. lelkész és Körös Imre kántortanitó várták és fogadták az érkezőket. Tengernyi sokaság gyűlt össze. Majd a gyüle­kezet levett kalappal Istent dicsérő éneket mon­dott s ezután következett Tóth János ref. lelkész gyönyörű, megindító, rövid fogadó beszéde. Áldással tették be ének után a templom hajó­jába. Majd március 19-én az ünnepélyes fel­avatás következett. A kis templom zsúfolásig tele; reformátusok, katholikusok, helybeliek, vidékiek teszik nagy számmal a hallgatóságot. A felavató lelkész: Udvardi Gyula madari ref. lelkész lépett az Ur asztala elé helyezett ha­rangokhoz. A tőle megszokott csinos, kerekded és magvas beszéde után megható imával avatta fel az uj szenlpéteri harangokat. Buzdítva a népet és felekt-zeteket az egymás iránt való bé­kére és szeretetre. Majd Soós Károly búcsi ref. lelkipásztor megy fel a szószékre, A Kró­nikák I. könyvéből a következő találó alapigét vette beszédje fonalául: „Óh mi Urunk Iste­nünk, mind ezt amit készítettünk a te kezed­ből való és mindezek a tiéid. Jól tudom pedig ezt is óh én Istenem, hogy te a szivet nézed és az igazságot szereted: Én adtam mindeze­ket tiszta szivemből nagy jókedvvel, a te itt jelen való néped is láttam, hogy nagy öröm­mel szabad akaratja szerint adta ezeket ne­ked.“ E szép alapigét magvas, fordulatokban gazdag, költői szépségű kidolgozásban és re­mek szónoklatban adta elő a gyülekezet lelki gyönyörűségére és épülésére. Az ünnepélyre Kőrös Imre ref. kántortanitó irt alkalmi éneket. Végül Kőrös Imre elmondotta az uj harangok keletkezésének rövid történetét. Majd az ifjúság délután és az esti órákban táncmulatságot tar­tott. Ezzel a lélekemelő ünnepély véget ért. — Uj marha ós borjúhús árak. A keddeu tartott árvizsgáló bizottsági ülés folytatásaként e hó 23 án délután tartott ülés foglalkozott a mészáros iparosok beadványával, amelyben a marhahús árát kg.-kint 15 K-bau kívánják meg­­állapittatni. Az árvizsgáló bizottságnak igen kevés számú tagja jelenlétében tartott tárgya­lás eredményre azonban nem vezetett. A mészárosok ugyanis mig kedden csak 15 K-t kértek, csütörtökön már 16 korona ármegálla­­pitássai állottak elő hivatkozván az emelkedő éiómarha-árakra. Mihola János rendőrfőkapitány közvetítő indítványát a mészárosok elfogadni hajlandónak nem nyilatkoztak, sőt kijelentették, hogy a marhahúst 16 K-ért fogják mérni. Minthogy megegyezés nem jött létre az érde­kelt iparosokkal, a javaslott alábbi árakat fogadta el irányáraknak a bizottság : marhahús 13—15 K, borjuhüs 12—14 K 20% csontnehe­zékkel. Az árvizsgáló bizottság úgy látszik, felesleges, mert ha a mészárosok a maguk szakállára így is úgyis 16 K-ért adják a húst. Csodálatos módon finom érzékük van a mészárosoknak a felfelé menő hús árak iránt, de eddig még elő nem fordult, hogy az élő marha árának csökkenésével a hús árakat is csökkentették volna. Egyszer pedig már rá kellene jönni nekik is arra, hogy általános üzleti hasznuk s az átlagos beszerzési árak és költségeik szerint állapitsák meg áraikat, de hogy a közönség azonnal megfizesse a kiadási többletet s az időközönkint mégis csak bekö­vetkező árcsökkenésből ismét csak a mészáro­sok javára lemondani kényszerüljön, meg nem engedhető s nem is tűrhető. A fogyasztó kö­zönség eleget áldozott, de hogy még ma is fejőstehene legyen a ma kartellba állott mészárosoknak, ez ellen mi is legnyomatéko­sabban tiltakozunk. Hogy a mészárosok csak azért is vágnak és mérnek, erőszakos rákény­­szeritése a közönségnek a vásárlásra. A mészá­rosok igy pár uap múlva már a nagyközönségre fognak mint tauukra hivatkozni, hogy mennyire örülnek a „drága“ hasnak is. Így hiába van j maximális irányár, uzsorabiróság; a mészáro- ‘ sok maguk eliutéztetnek a publikummal mindent. I — Orgonahangverseny a Szt. András templomban. A húsvéti ünnepek nagy művészi j szenzációja lesz világhírű müvészföldinknek, ; Schmidthauer Lajosnak orgonahangversenye, | mely husvét hétfőjén d. u. 5 órakor lesz a Szt. András templomban káprázatosán fényes mű­sorral, mellyel most indul a nagy művész újabb nemzetközi kőrútjára. Az orgonahangverseny részben a hires komáromi orgona uj sípjainak beszerzésének céljait szolgálja, részben pedig a harangalapra megy, amelyeket a háború alatt hadi célokra igénybevettek. A komáromi orgona volt a régi Magyarországnak nagyságra nezve harmadik orgonája. A világhírű Rieger cég építette. A hangversenyre nemcsak Komárom, de a szomszédos városok is meghívást nyernek. — A Szanatórium Egylet közgyűlése. A Komárommegyei és Komárom városi Szanató­rium Egylet három évi szünet uián ma, szom­baton d. e. 11 órakor tartja a városházán ren­des közgyűlését a következő targysurozattal: 1. Elnöki jelentés az 1921. évről. 2. 1921. évi zárószámadás. 3. Az 1922. évi költségvetés. 4. Tisziujitás. 5. Választmány rnegalakitasa. 6. Fel­ügyelő bizottság inegváiasztasa. 7. Indítványok. — Á ref. egyház közgyűlésé cirnii, lapunk legutóbbi számában megjolant cikkünkre lóthkárolyi Lajos presbyter egyik helyi lap­ban közzétett „nyílttéri“ nyilatkozatara ki­jelentjük, hogy a jelzett cikkünk személyére vonatkozó részét teljes egészében fenttarijuk. Hogy az áltaiuuk előadottak mindenben fedik a való tényállást, hivatkozunk azokra a pres­­bytorekre, kik a ref. egytiáz pénzügyi és jog­ügyi bizottságának 1922. február 23 án mag­tartott együttes ülésén a nyilatkozó presbyter­­rel együtt jelenvoltak. — A prágai magyar követség tisztikara a következőkből áll: Vezetője tahvári és tarkeői Tahy László dr. meghatalmazott magyar minisz­ter volt. A magyar királyi követség vezetésé­vel ideiglenes tvarozsnai és felsőraszcokai Ma­­tuska Péter elsőtitkár, Schmichov, Jungmanova 9, dési Bajnóczy József kóveíségi titkár, Smi­­chov, Husova ír. 8., sárosi Saarossy-Kapeller Kamill, sajtóosztály vezető, Praha lII.Melnicka-ul. 8. Rothkugel de Rollershausen Etele dr. attasé Praha 1., Templová-ul. 5. békési Békésy Sán­dor dr. követségi tanácsos, Smichov, Kraiova-ul. 10. Pension Charles IV. — Plébános valaszta3 Somorján. F. hó 12-én volt Somorján a plébános vaiasztas. A patronátusi tagok egyhangúlag választották meg — a nagyszombati Érseki heiynökség által az első helyen kandidált főtiszt. BresztyaK Sándort plébánossá. A választás után küldöttség ment el a megválasztottért, kinek megjelenését viha­ros éljenzéssel fogadták. Erre az elnök Ober­­hoffer Ignác tartalmas és szeretetteljes beszéd­del üdvözölte az uj plébánost. A község nevé­ben Unger Alajos községi bíró intézett szívé­lyes szavakat hozzá. Mire az uj plébános az egyöntetű bizalomért meghatott szavakkal mon­dott szívből eredő köszönetét, azon ígérettel, hogy egyháza és hivei érdekét mindenkoron törekedni fog előmozdítani. Erre a választott általános szerencse kivánatokban részesült és a hívek kíséretében a parochiára ment. — Mit írnak Simor Jenőről? Abból az alkalomból, hogy Simor Jenő hegedűművész földink, lapunk kitűnő munkatársa Érsekújvár­ban is szerepelni fog, az Érsekújvár és Vidéke az alábbi meleg sorokat Írja róla: A Berlin­ből hazatért Simor Jenő hegedűművész hangver­seny kőrútján városunkban is fellép egy önálló hangverseny keretében, mely a legkiválóbb művészi eseménynek Ígérkezik. Simor még a marosvásárhelyi zeneiskola tanára volt, amikor már nevét a jeles hegedűművészek közt emle­gették. Egész Erdély ismerte hangversenyeiről és a hozzáfűzött reménységeket csakugyan a legszebben váltotta be. Hosszú évek nehéz stúdiumai, a megfeszített munkában való el­mélyedés eredménye az a szédületes tudás, a ragyogó technikai készültség és a vonókezelés virtuozitása, melyekkel a művészlélek gyöngéd­sége, finomsága és megérzése párosul. Simor a ma élő hegedűművészek legelőkelőbbjeinek szűk kis családjához tartozik s ez istenáldotta tehetségű művész daloló húrjaiból érzékeny lelkének remegése, meleg szivének ujjongó örömei és sírásai, csodálatos hangulatok árad­nak elő és ragadják magukkal hallgatóit. A földi salaktól megtisztult, a nehezen megköze­líthető, igazi mévészet birodalmában jár ő ott­honosan s ha nagy kincset érő, régi olasz he­gedűje hangjai zengeni kezdenek: szemeinkre, agyunkra édes káprázat fátyola száll e nagy művész játéka után, eltakarva, Seledtelve földi gondjainkat. Teljesen érett és kiforrott művé­szet, átfogó széleskörű tudás képes csak ezt nyújtani, amelyből még a iaikus is kiérzi a fö­lényes művészi tökélyt és rabja lesz lenyűgöző hatásának. Simor hegedűjének behízelgő, lágy tónusai, csodálatosan tiszta haragjai, elhaló pia­­nói és előadásod! lendületének szingazdag skálája kápráztatóan csillognak játékából elő, mely megoldhatlan művészi feladatot, úgy lát­szik, nem ismer. Kubelik hatalmas dinamikája és Burmester előadásbeli finomsága egyesül­nek csodálatos szép játékban, mely felejtnetle­­nül szép emlékei nyújt hallgatóinak; műsora is a legszebb es legvaltozatesabb, amivel csak hegedümávész az utóbbi években dobogóra lé­pett. E hangverseny-évszakban Berlinben ját­szott a legszebb sikerrel, legutóbb pedig Ko máromban, szülővárosában tat tóttá meg hang­versenyét hosszú viszontlátás után, melyre a Kultúrpalota hatalmas zeneterme zsúfolásig meg­telt. É forró esten az egyébként elkényeztetett komáromi hangverseny közönség, mely. a legkivá­lóbb művészi erőkkel ismerken hetik meg a hangverseny évszakban, zajos es tüntető ün­neplessel vette körül a művészt, kinek hang­versenye városunkban e hó 30-an lesz az Oroszlán nagytermében,, melyre a legmelegeb­ben felhívjuk a zenekedvelő és zeneertő kö­zönség figyelmét. A műveszt dr. Szijj Ferenc, Komárom város poétaletkü polgármestere, el­sőrangú zongorista fogja kísérni. — Hasonló szép kritikát tr Simonót a lévai Bars c. lap is. Ugyanis Lévan is föl fog lépni. — Komárom város Ház- es Teiektulajúo nosaihoz. A ház- és telektulajdonosok, országos szövetségének vezetősége almi í'elkerettem, hogy a Komárom varost ház- és telektulajdo­nosokat, a mo3t készülő lakbérrendelet őket eletbevágóan érdeklő kérdése tárgyában hívjam össze, a heiyi szervezet megakkiiasa es a helyi szervezetnek az Országos szövetség Pozsonyban legközelebb megtartandó közgyűlésén kiküldöt­tek által való képviseltetese végett. .Felkérem te­hat az érdekeit ház- és telektulajdonosokat, hogy vasárnap, e hó 26 án délelőtt 11 órakor a Ba~ ross-ulcai Vigadó nagytermében a ícnuii célból minél nagyobb számban megjelenni szívesked­jenek, ahol az országos mozgalom célját és a készülő lakbérrendeleinek az Országos szövet­ség által milyen módón óhajtott megvalósítá­sát részletesen ismertetni fogom. — Dr. Baitüa Lajos ügyvéd Komarom, Deák Ferenc utca 5 szám. — Katonai szolgalat alól való felmentés. A belügyminisztériumnak 1922. évi januar hó 25-én keli 1771/22. ein. sz. rendelete értelmé­ben az 1922. évben esetleges mozgósítás vagy háború esetén felmentések az 1921. évi október hó 26 án kelt 380. sz. kormányrendelet alap­ján fognak eszközöltetni. Az idevonatkozó kérvények csakis a fenti rendelet 1—3. §§-ai­­ban lelsorolt feltételek fennforgása esetén s az abban foglalt rendelkezések szerint adandók be. A felmentésnél csak az 1888. és 1896-ös évfolyambeli tartalékos tisztek és tartalékos legénység jöhet tekintetbe. Az 1896. és lo97. évíolyambeliek közül csak azoknak a felmen­tését lehet javasolni, akikre akár a véderő, akár az állami szolgálat érdekében feltétlen szükség van vagy pedig, ha pótolhatatlanok. Az 1898. és 1899. évíolyambeliek csakis külön kivételes esetekben menthetők fel. Az 1900-as évíolyambeliek felmentést nem kérhetnek. i — Jótékonyság. A komáromi Prot. Jót. Nőegylet gondnoka özv. Burghardt Nártdorné néhány évvel ezelőtt meghonosította a ref. ne­­messztvü hölgyek jóságából a ref. szegényház lakóinak ebéddel való ellátását. Mindenkitől egy esztendőben csak egyszer kérnek ebédet s hála úgy a jószivü adakozók, mint a gyűjtést végző hölgyek fáradozásának, számot adhatunk, hogy az idei tél folyamán Tassy Juliska ivén ebédet adakoztak : Páti Nagy Mihályné, Kossár Ferencné, Áprili Miklósné, Katz Jenőné, Domány Ferencné, Kacz Gáspárné, Burghard Nándorné,

Next

/
Thumbnails
Contents