Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-01-12 / 5. szám

2. oldal.

„Komáromi LapoK

1922. január 12.

sültek. Amint Kossuth első támadásai a gondolatnélküli bécsi kormányt engedményekre kónyszeritették, a nem magyarok is jelentkeztek. A szlovákok képviselői 1848 május 10-én és 11-én Liptószentmiklóson gyűltek össze, a szerbek Karlovicén, a románok Balázsfalván tartottak kongresszusokat s összefoglalták politikai meg államjogi követeléseiket csaknem megegyező programokban. Mindbárom nemzet követelte a teljes politikai territoriális autonómiát. Ami a forradalmi események fejlődése következtében a Magyarországtól való elszakadás követelésévé fejlődött.

A provizórium 10. esztendejében ezek a népek szintén közös politikai vonalon haladtak, de a nem magyar népek antantja csak a későbbi időkben alakult ki. 1890 év óta a * nemz; tiségek problémája Európa nyilvánossága ; elé került. 1895-ben tartották Pesten a nem magyar népek vezetői első nyilvános ülésüket. ; Szlovák részről résztveítek rajta Stefanovics, ; Augusztiny, Daxner, Mudrony es Dula. A ] kougresszus követelte Magya« ország föderativ 1 állami berendezését és a korgresszus mtjgálla- I pitásait a nem magyar népek közvéleménye ' követendő irányelveknek elfogadta.

Nem magyar népek eleinte politikai pasz- j szivitást tanúsították s nem vettek részt a vá- j lasztásokon. Ez azonban taktikai hiba volt, | mert Európa közvéleménye a 10 millió nem magyar sorsa iránt még nem mutatott érdek- ! lődést. Ez a passzivitás megszűnt s 1901-ben négy szlovák nemzeti képviselő jutott a parlamentbe s 1904-ben a többi nemzetek is jelölteket állítottak fel. Számbelileg az eredmény gyenge volt, 10 képviselő került be a Duna-menti palotába.

Ennek a parlamenti csoportnak jelentősége két irányban motatkozott: Egységes nemzetiségi klubot alkotott és igy a nem magyar népek szolidaritásának politikai formát adott. Azonkívül a programúi demokratikus formábau is kimélyült. A nemzetiségi klub Magyarország demokratizálása érdekében szállt síkra és követelte a régi választói rendszer eltörlését és az általános titkos választójogot. Ebben a kérdésben kezet fogott a magyar demokráciával, sőt több ízben parlamenti szószólója volt annak.

Az 1906-os választások jelentékeny növekedést hoztak, a klub létszáma 25 re emelkedett s jelentékeny szerepet töltött be. Segítői voltak a magyar szociáldemokrata párt, a nemzeti német néppárt, a birodalmi gyűlésben pedig a horvát és szerb koalíció. így a kisantant már akkor minden formájában megvolt. A mai kisantant annak a pesti parlamenti ©soportnak örökös-*. Ma az a tartalma, hogy a trianoni szerződés vívmányait megőrizze és biztosítsa minden időre.

A tűzrendészet szabályozása.

A nagyszámban előfordult tüzesetek, amelyek az elmúlt évben a köz égekben és erdőkben milliós károkat okoztak, azt bizonyítják, hogy a tüzesetek okát nem csak a nagy szárazságban, hanem a községek ügykörébe tartozó tűzrendészet hanyag kezelésében is kell keresni. A tűzrendészet szervezése a községek feladata.

Szlovenszkó teljhatalmú minisztériuma elrendelte, hogy a tűzrendészetet az összes községekben revízió alá kell venni és hogy a tüzrendészeti szabályzatba fel kel! venni a következő rendelkezéseket:

1. Minden község kijelöli a községi képviselőtestület egy tagját, akit megbíznak a tüzrendészeti szabályzat keresztülvitele fölött való felügyelettel.

2. Ennek a tüzrefereusnek ügyelnie kell arra, hogy a község tüzfecskendői állandóan akcióképesek legyenek és meg kell róla győződnie, hogy betartják e a tüzrendészeti sza bályokat. A mulasztásokat és a tüzrendészeti szabályokon elkövetett sérelmeket azonnal tu domására kell hozni & felettes hatóságnak.

3. Csűrökben, pajtákban és olyan helyeken, ahol széna, szalma vagy hasonló könnyen gyuló anyagok vannak felhalmozva, tilos a dohányzás és nyitott láng használata. Ezenki vül az ezektől a helyektől való 10 lépésen belüli távolságban is tilos a dohányzás.

4. Széna- és szaimakazalokuak a község

utolsó házától kevesebb, mint 500 méter távolságban való elhelyezése tilos. Hasonlóan tilos kazlaknak erdőktől kevesebb mint 100 méter távolságban való felállítása, tűznek erdőkben vagy erdőktől kevesebb mint 100 méter és a község utolsó házától kevesebb, mint 500 méter távolságban való gyújtása.

5. A tüzlétrákat minden épületben használható állapotban és azonnali használatra készen kell tartani.

6. Száraz időben minden épület mellett, amelynek nincs kútja, állandóan egy vizzel telt tartálynak kell állania. Ennek a tartálynak olyan nagynak kell lennie és annyi vizet, kell tartalmaznia, amennyi egy keletkező tűz elnyomására elegendő.

7. A tűzreferensnek havonta egyszer meg kell róla győződni, hogy a kémények rendesen ki vannak-e tisztítva. A mulasztásokat azonnal az elsőfokú közigazgatási hatóság tudomására kell hozni

8 Minden polgárnak kötelessége tűzveszély észlelése esetén a községet azonnal fellármázni. A községi hivatal, a tüzreferens, minden közigazgatási hatóság v gy a csendőrség felszólítására minden polgár köteles közreműködni a tűz elfojtásában, kocsiját a fecskendő részére rendelkezésre bocsájtani stb.

9. A tüzrendészeti szabályzatot minden év első, negyedik, hetedik és tizedik hónapjában a helyi szokásoknak megfelelően a lakássá g tudomására kell hozni. Ezt a közlést esetleges ellenőrzés céljából az okmányokban fel kell jegyezni. Nagy szárazság idején a közlést többször, szűk-ég esetén minden hónapban is meglehet ismételni.

Azokban a községekben, amelyebben eddig nem volt önkéntes tűzoltóság, azonnal meg kell azt szervezni.

adónak növekedése, vagy uj adók bevezetése a vagyonadó és értéknövekedési adó kivételével ; a ház fentartásával és kormányzásával járó rendes évi kiadások a községnek vagy más nyilvános jogi testületnek, vagy hivatalosan megállapított jegyzék alapján fizetendők ; a kamatlábnak s a mellékilletékeknek növekedése vagy könyvben foglalt követelésekre való fizetések, mely követelések a házra 1914. aug. 1 én betáblázva voltak, továbbá a telekkönyvi adónak általános növekedése. Mindezen esetekben emelés csak akkor engedhető meg, ha bérbeadó kiadásainak növekedése 1914. aug. 1-e után következett be. Ilyen növekedés még az időszakos vagy rendkívüli javításokkal és újításokkal járó kiadások, melyek 1920. május 3 a után eszközöltettek.

A lakbéremelés csak arra az időre engedhető meg, amely elengedő a kiadás amortizálására.

Az albérleti bér és mellékjárulékai nem tehetnek ki többet, mint a főbérlő által fizetett lakbér. A főbérlő köteles az albérletet a háztulajdonos kívánságára neki bejelenteni, az albérlő által fizetett összeggel együtt. Lakásbérlet, avval a feltétellel, hogy a bérlő megveszi a lakásberendezést, tilos.

Ha valaki lakást hirdet, a lakást a hirdetésben pontosan le kell Írnia, óz ilyen hirdetés nem tartalmazhat olyan felszólítást, hogy ajánlatok árajánlattal együtt küldmdők be.

Az uj lakástörvény a szabad lakásbérletet készíti elő és nem ismar többé lakáshivatalt. A járásbirósági döntés a második fokhoz felebbezhető, amely végérvényesen dönt.

Az anyakönyvi hivatalból.

1921. december 23-tól 1922 január 5-ig.

Az uj lakbérleti törvény.

A kormány a lakbérlök védelméről szőlő törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé terjesztette. A törvény érvényessége 1922. április 30-ig szól úgy, hogy akkor a nemzetgyűlésnek újból kell ezzel a kérdéssel foglalkoznia. Az alábbiakban adjuk az uj törvénynek legfontosabb határozatait.

A felmondásról.

A bérbeadó a főbérlőnek vagy albérlőnek csak akkor mondhat fel, ha a járásbíróság fontos okokból ezt megengedi. Ilyen fontos okok:

Ha a bérlő a megállapodott vagy megengedett módon íelemelt lakbért nem fizeti meg.

Ha a bérlő ismételten megsérti a házirendet.

Ha a bérlő a szerződési tilalom ellenére vagy a háztulajdonos beleegyezése nélkül az egész lakást, vagy annak egy részét albérletbe adja.

Ha bérbeadó megszerzi az engedélyt kedvezőbb építkezés végrehajtására és a bérlőnek más megfelelő lakást szerez.

Ha bérbeadónak szüksége van a lakásra és jelentékenyebb károsodást szenvedne azzal, ha a bérleti szerződés érvényben maradna, mint a bérlő, ha a szerződést megszüntetnék.

Ha egy ipari vállalat tulajdonosának alkalmazottai részére azokra a lakásokra van szüksége, melyeket a vállalat az alkalmazottak számára létesít.

Ha bérbeadónak a lakásra szüksége van s a bérlőnek másik lakást szerez, melyet a bíróság megfelelőnek talál.

Ha a háztulajdonosnak a lakásra, amelyből 1914. aug. 1-e után költözött, szükség van ha azt a házat vétel vagy csere utján nem 1918. november 1-e után szerezte meg.

Ha bérbeadó fal akar mondani, akkor ezt irásblileg, jegyzőkönyvileg a járásbíróságnál kell eszközölnie.

A lakbérről.

Ha a felek nem tudnak megegyezni a lakbér felemeléséről, úgy a járásbíróság döut. — Itt a következő szempontok az irányadók:

Olyan emelés, amely az 1914. évi tiszta házbérnek 20 százalékát nem haladja meg, megengedhető.

Húsz százaléknál nagyobb emelés akkor engedhető meg, ha az emelés nem nagyobb, j mint a bérbeadó kiadásainak növekedése. — Ezek a növekedések: a házadónak, iakbérlati I

I. Születések:

Hegedűs Erzsébet, Nagy Sándor, Podhonis József, Gyurik Margit, Jelenek László, Bedlák Mária, Szely György, Bencsics Mária, Szabó Sándor.

II. Házasságok:

Horváth József és Joachim Vilma, Czerni József és Vincze Ilona.

III. Halálozások:

Eke István 5 hó, dec. 23 án. Rovács Aí\ bin 78 éves, dec. 23-án. Hozlinger Gyula 4 hó, } dec. 25-én. Galambos Jánosné 59 éves, dec. | 24 én. Mikecz Lajos 62 éves, dec. 25-én, Mé| száros Zsigmond 67 éves, dec. 25-én. Dőcsa j Ferenc 17 éves, dec, 26-án. Özv. Baranyai Já- I nosné 62 éves, dec. 28-án. Komlósi Zoltán 8 I éves, január 1-én. Táncos Mária 18 hó, január 1 1-én. Komlósi László 2 éves, január 3-án.

Évi kimutatás. Az állami anyakönyvekbe történt bejegyzések szerint a város területén az elmúlt év folyamán 409 gyermek született. Meghalt 314 egyén s igy a természetes szaporulat 95 lélek volt. Házasságot 156 pár kötött.

F. P.

— Új táblabiró. A köztársaság elnöke Soós Imre dr.-t, a komáromi állami ügyészség vezetőjét a helybeli törvényszékhez a VI. fizetési osztályba táblabiróvá nevezte ki.

— Az állami ügyészség új vezetője. A

köztársaság'elnöke Moesz Géza besztercebányai államügyészt a komaromi ügyészséghez vezető ügyé ászé a VI. rangosztályba kinevezte.

— Rubinok Gyula halála. Rubinek Gyula

volt magyar földművelésügyi s később kereskedelmi miniszter, a kisgazdapárt egyik megalapítója és vezére, január 8 án reggel hosszas, gyötrő betegsége után meghalt. Ötvenhétéves volt és élete legnagyobb része szakadatlan munkásságban telt el. A magyar gazdatársadalom megszervezése körűi elévülhetetlen érdemeket szerzett s közgazdasági alkotásai különösen a szövetkezetek körű!, nagyszabású szakirodalmi munkai, sok gazdasági iörvény létrehozása teszik maradandóvá tiszteletreméltó emlékét. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület érdemekben gazdag kiváló igazgatóját vesztette el benne. E’hunyta országos részvétet keltett.