Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-03-25 / 35-36. szám
2. et «da „Komáromi Lapok“ J999- rpfoTHlS 2g» engedményekkel kell a magyarságot a közös munkára, vagy legalább is Ioyális passzivitásra megnyerni, nagyon óvatosan kell kezelni, nehogy ép az ellenkező eredményre vezessen.“ A L. N. a legtermészetesebb magyar kívánságokat sem tudja megérteni, rossz néven veszi azt is, ha a közigazgatási bírósághoz fordulunk jogaink védelmében és gyűlölködésében eleve is elriasztani igyekszik attól, hogy Prágában keressük legelemibb jogaink biztosítását. = Cseh propaganda a magyar választásoknál? A „Völkerbud“ az Oesterreichische Parlamentarische Korrespondenz nyomán jelenti: „Csehszlovákiában 100 millió cseh korona, azaz kereken 1/i milliárd magyar korona rendelkezésre áll azon magyar pártok számára, akik Magyarországnak a kisentehez való csatlakozását előmozdítani igyekeznek. Ezek a szociáldemokraták és a függetlenségi párt. Ezzel nemcsak a magyar politikára óhajtanak befolyást gyakorolni, de az osztrákra is, miután azt hiszik, hogy a Magyarországon támogatandó pártok választási győzelme oly helyzetet terem tene, amely lehetővé tenné, hogy Ausztriára is nyomást gyakorolhassanak. Azt is tervezik, hogy Ausztriában esetleges uj választások alkalmával hasonló módon „segitőleg“ beavatkozzanak. (ESŐ) = Magyar szociáldemokrata párt és a választások. A magyar szociáidemokratapárt országos választmánya ülést tartott, melyen túlnyomó nagy többséggel elfogadták a pártveze tőség azon javaslatát, hogy a választásokon a párt vegyen részt. A határozatról a magyar munkásságot kiáltványban értesítették, mely a Népszavá-ban jelent meg. = Németek és magyarok. Nagybecskereken a napokban megalakult a német párt, melynek elnöke Heiner mann Alajos dr., orvos, egy magyar lap munkatársának ezeket mondotta: mi önálló és független pártot akarunk alakítani és ha ez már meg lesz szervezve, akkor általános érdekű kérdésekben az összes pártokkal és az összes szempontokkal együtt akarunk haladni. A nemzetiségi kisebbségek közös kérdéseiben pedig a többi nemzetiségekkel, igy a. magyarokkal is együtt akarunk működni. — Dr. Káflay Zoltán jogi szemináriuma Budapest, Andrássy-ut 8. és Szeged, Pallavicini-u. 5. felelősséggel és biztos sikerrel készít elő bármely egyetem és jogakadémia összes jogi vizsgáira és az ügyvédi vizsgára. Jegyzet — bérlet! Rekapituláció! Minden felvilágosítást szóval vagy levélben készséggel ad akár a budapesti, akár a szegedi igazgatóság. 151 Ipari válság. Emlékezetes lehet az ipari termelést szemmelkisérő és a gazdasági életet figyelemmel tartó előtt az a gazdasági krízis, amely kétc esztendővel ezelőtt Északamerika, Angolország, és Schweiz ipari életét megbénította. Az okok,, amelyek ezt a krízist előidézték ugyanazok; voltak, mint amelyek ma az úgynevezett középeurópai államokban a majd teljes ipari pangást eredményezték. A csehszlovák koronának hirtelen emelkedése az okok között nem utolsóhelyen szerepel. Az ipari vállalatok megtesznek minden lehetőt, hogy a krízis hatását csökkentsék és lefolyását siettessék. Mint ismeretes, az ipari érdekeltségek a mind nagyobb és nagyobb méreteket öltő krízist csökkenteni egyrészt azzal a módszerrel igyekeztek, hogy a gyári termelést a hét egy pár napjára szoritották. Ez igyekezetük mig egyrészt a teljesen keresetnélküliségre kényszeritett munkásság megélhetését biztosítani látszott, másrészt a megosztott termelési idő bevezetése a termelés költségeinek drágulását idézte elő. A vége a jószándéknak: az üzemet leheiőség szerint legalább ráfizetés nélkül fenntartani, mégis az leit, hogy igen sok vállalat kénytelen volt munkásait elbocsátani. A csehszlovák korona emelkedése lehetetlenné tette a csehszlovák ipart a külföldi exporttal szemben, de versenyképessége csökkent nemcsak a cseh korona, hanem a munkások bérnivójának emelkedése következtében is. Az ipari érdekeltségek igyekeztek a munkásságot felvilágosítani arról, hogy a termelési költségek csökkentése, amelyekben természetszerűleg a munkabérek is szerepelnek, lehet az egyedüli remény a versenyképesség, tehát a termelés fenntartására. Dicséretére legyen mondva a munkásságnak, a munkabérek arányos csökkentésébe, ha zúgolódással, de belementek. Különösen nálunk Szlovenszkóban mutat csökkenő tendenciát a munkabér. Da meg is kellett értenie a munkásságnak, hogy az ipari vállalatoknak a munkabérek csökkentésére irányuló törekvése nem célozta a munkás életstandardjának csökkentését, de a termelési költségek alábbszállitása tette csak lehetővé a vállalat fenntartását, ipari termelése elhelyezését. Hogy a bérszabályozás milyen jelentőséggel bir a vállalat munkást foglakoztató képességére, nagyon világosan mutálják azok az eredmények, amelyeket pl. Angolország ért el exportkereskedelmi téren. A kivitel növekedése, tehát a termelés fenntartása és rentabilitása éppen azokban az iparágakban volt tapasztal-Mindenesetre rámutat arra, hogy a felső közigazgatási hatóságok magatartása, amellyel a tisztviselőket az államnyelv elsajátítására szorítják, = Csehszlovákia és Jugoszlávia szerződése. A Lidové Novíni jelenti, hogy a kisantant miniszterelnökei a génuai konferencia után újból tárgyalni fognak, hogy meghosszabbítsák azt a szerződést, melyet a köztársaság és Jugoszlávia 1920-ban kötöttek egymással. Politikai körökben azt hiszik, hogy ezt a szerződést tiz évre hosszabbítják meg. A tanácskozás Belgádban, később Prágában lesz. = A magyarok prágai orientációjával foglalkozik ismét a „Lidové Noviny“. Miután a magyar képviselők a szlovákok autonómia-javaslatát nem Írták alá, habár az pontosan megállapítja a magyarságnak „a szlovákokhoz való viszonyát“(?), — a L. N. szerint a szlovák autonomisták a magyarság ezen magatartását arra használják fel, hogy a sokat emlegetett magyar veszedelmet egyszerű ijesztésnek állítják be, hivatkozva arra, hogy a magyarság az autonómiától fél. Hogy a magyarok Prágától több megértést remélnek, mint Pozsonytól, annak az a magyarázata, hogy a prágai kormánykörök számos alkalommal oda nyilatkoztak, hogy őket is ugyanazok a jogok illetik meg, mint a többi állampolgárt. A magyarság a L. N. szerint „ezt a kijelentést most arra használja fel, hogy régi, elvesztett pozícióját visszanyerje. Ezt bizonyítja az is, hogy az iskolaügyben az „elmagyarositott“ városokban pl. Léván középiskolákat, azután magyar egyetemet, Ungvárott magyar kereskedelmi iskolát követeltek. — Gazdasági téren Mudrony néppárti szenátorral együtt tiltakoznak az ellen, hogy Szlovenszkó déli részén árvamegyeiek s néhány legionárusnak a letelepítését kezdeményezzék. A lefoglalt nagybirtokokon úgy a katholikus mint az evangélikus hitközségek igyekeznek megőrizni a magyar jelleget, még oly helyen is, mint pl. Pozsonyban, ahol pedig igen jelentős a szlovák kissebbség. A határkiigazitó bizottság előtti megjelenés miatt indított perek beszüntetését követelik és tömegesen adják be panaszaikat a legmagasabb fórumokhoz az „államellenes“(?) egyesületek és szervezetek feloszlatása miatt. S az a körülmény, hogy komoly tárgyalásba bocsátkoznak velük, még vérmesebb reményeket kelt bennük stb. Ezen jelenségek okát azonban nem kizárólag a kormányban, hanem a szlovenszkói hivatalokban s abban kell keresni, hogy a szlovák nép még nem eléggé öntudatos. Azt az elvet, hogy apró Tavaszi tanítás. Pajtás, a réten mámoros tavasz zeng és vágyak fütik át a kék eget, nagy lázak izzítják a véneket s a sírokon is fű berzeng kacéranl Jöjj csak velem: most megmutatom neked a tavasz titkát, mert szegény az élet, ha meg nem érti a szent tavaszbeszédet, a testek-lelkek utjának a mértjét! Pajtás, kell, tudni kell, tavasszal, hogy miért van a csillagoknak gyultabb, lázabb fénye, hogy miért dobál az izzóholdas éjre forró vad dallamot a kis madár! Kell, tudni kell, hogy mi öli meg a lepkét, mi színesíti ki a kerteket, mi súg bolondos álmokat neked, mi táncol új reményt a horizon fölé. ■— Az Isten most virágokból font ostort, és megpaskolja véle a világot. S mezőt, hegyet, nyájat, szivet, faágat szent lázba hajszol, átkos édességgel! Pajtás, eredj, ne légy ma csókolatlan. A friss tavaszban fürdesd meg az arcod. — Én meg majd nézem a tavaszi harcot egy csöndes ablakon.. S egy fehér lányra gondolok. Borka Géza. fl piktek. Irta Kozma Andor. A boldog ifjú férj komoly, de barátságos, szinte mentegetőző arcot ölt s igy szól szép kis feleségéhez: — Édesem, rég szeretnélek megkérni valamire. — Mire ? — kérdi csodálkozó kíváncsisággal a feleség. — Hogy . . . hogy ... ne fesd ki többé magadat. — Miért ne? Hiszen mindenki teszi. — Nem mindenki, csak sokan. — Ha sokan teszik, én is tehetem. —„Ohó édesem! Ez Mefisztó ördögi logikája. Ő biztatja a „sokan teszik“ szólammal szeretők tartására Grethent. — De az arcfestés még nem szeretőtartás. — Még nem. De a szeretőtartás sokszor ezzel kezdődik ... No, ne haragudjál, édes ! Ez nem célzás te reád. — Hát akkor mi ? ... Akkor csak azt vallottad be vele önkéntelenül, hogy neked már voltak, vagy talán vannak is kifestett szeretőid. — Nekem ? A ki utálom az arcfestéket! A ki még téged sem tudlak megcsókolni, mig azt le nem mostad. Hiszen az arcfestés éppen nem szép. Voltakép ti, társadalmiaskodó tisztességes nők, csak primitiv tudatlanságból rutitjatok el magatokat a pingált piros álarccal. A rossz nők okosabbjai ma már azzal csinálják a legjobb üzleteket, hogy nem festik magukat. A kivételesség ingerlő. — Akkor meg mi a bajod velem? Örülj, hogy a feleséged a rut álarccal meg van védve másoktól. Veled szemben úgyis leveti azt. Hogy másokat is ingereljen, azt csak nem kívánhatod ? — Tudod édes, nekem az volna a büszkeségem, ha az én szép kis feleségemről mindenki látná, milyen szépnek teremtette az Isten. — Nem lehet téged érteni. Bolond vagy uracskám. — Dehogy vagyok. Te nem vagy eléggé tudós. Hiába teltél kitünően érettségit a leánygimnáziumban, Ott, úgy látom, nem helyeztek súlyt a kifestési kérdésnek históriai és etnográfiái előzményeire. Pedig ez, éppen a nők részére, nagyon fontos volna. — Jaj, beh nagyképü vagy! Az egész csak divat dolga, semmi több. Most divat, hogy mi nők ki legyünk festve, ha toáletben vagyunk. Ez épp úgy kötelező ránk nézve, mint ahogy nektek férfiaknak okvetlenül fehér nyakkendőt kell kötnötök a fraköltözethez. A kifestés a modern nő elengedhetetlen kelléke. Saját érdeke mindenkinek, hogy Marth György fodrásztermét felkeresse, hol (higénikus) gyors és pontos kiszolgálásban részesül.
