Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-03-18 / 33. szám
Negyvenharmadik évfolyam. 33. sxám. Szombati 1922. március 18. KOMÁROMMEG YE1 KÖZLÖNY POLITIKAI lap. S»ofSzetÓ8l ír c*eh-«zlovák értékben: j Helyben és vidékre postai szétküldéssel: tíjfesH *:vre 80 M, félévre 40 K, negyedévre SO K. Egyes szám ára: 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYOLA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Máíor-u. 29-, hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, hí 4 a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendő* Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkiot háromszor: kedden, csütörtökön és szombaté«. Három esztendő szomorú tapasztalatai igazolják azt, hogy a kisebbségek ügyét a köztársaságban nagyon felületesen kezelik. Az állam, mely a legkifejezettebb nacionalizmus alapjára helyezkedetí, eddig még semmi hajlandóságot sem mutatott arra, hogy ezt az alapot elhagyja s hogy mindazokat a jogokat, melyeket a békeszerződések a kisebbségeknek biztositottak, élő és érezhető valósággá változtassa. A kötelezettségek, melyek a nagy területek birtokbavétele révén, a kis nemzetek szabadsága és függetlensége nagy garral hirdetett elvének teljes figyelmenkivül hagyásával az ősi országuktól elszakított népekkel szemben az újonnan alakított államokra hárultak, nem találnak teljesítésre s a *békemüvek«-ben lefektetett elveknek egyenes kicsúfolása az, ami a kötelező nemzetközi törvények érvényesítésére történik. Hogy a köztársaság a kisebbségek ügyét elejétől kezdve nem vette valami túlságos komolyan, eléggé bizonyítja az a nyilatkozat, melyet dr. Brabec cseh szenátor tett egyik legutóbb tartott felolvasásában. A nemzeti kisebbségeket közelről érdeklő egyik fontos törvénynek, nevezetesen a nyelvtörvények keletkezésének történetét ismertette, miközben kijelentette: „A saint germaini szerződést csak egy képviselő tanulmányozta és az is csak 24 óra hosszat, mire a törvényt néhány óra alatt en bloc el kellett fogadni, mert a külügyminiszter épen elutazni készült. Azt, aki kritikába bocsátkozott volna, békeháboritónak nyilvánították volna . . .‘l Ez a nyilatkozat beismerése annak, hogy a köztársaság alapítóinak kisebb gondjuk is nagyobb volt a több milliós nemzetiségek escistenciáját érdeklő törvényeknél, A csehszlovák köztársaság összlakossága közel felének sorsáról rövid huszonnégy órán át döntöttek s hogy ez a döntés micsoda következményekkel jár, világosan mutatják szomorú helyzetünkben tett tapasztalataink. A nemzeti kisebbségek képviselői állandóin rámutattak azokra az ellentmondásokra, melyek a szerződések és azok rendelkezésének végrehajtása között léptennyomon mutatkoztak, de szavuk a pusztában elhangzott szó volt. Most már nem kell csodálkoznunk azon, hogy miért van ez így. a kormánynak a békeszerződéseket javaslata simán, minden fennakadás nélkül keresztülment. Ez a felületesség legfeljebb csak azzal hasonlítható össze, a mit a mindenható négyes tanács valamelyik tagja tanúsított akkor, midőn Erdély vagy Temesvár sorsát elintézte, anélkül, hogy fogalma lett volna ezen területeknek földrajzi fekvéséről. Hihetetlen könnyelműség kell ahhoz, hogy a történelem előtt felelős testületek csak könynyedén átfussanak nagy kérdések elintézésén s ha már az uj világalkotó nagy antant nem gondolt a neki talán részletkérdésekkel, az általuk alkotott uj államok lelkiismeretének kellett volna megszólalni akkor, midőn a népek sorsáról volt szó. — A lefoglalt nagybirtokok alkalmazottairól való gondoskodás. Az állami földbirtokhivatal igazgatási bizottsága f. é. március hó 3-án tartott értekezletén jóváhagyta a földbirtokhivatal illetékes osztályának a lefoglalt nagybirtokok állandó alkalmazottainak védelméről szóló javaslatát. A javaslat minden gazdasági alkalmazottra kiterjed (igy a szegödményesekre, béresekre, napszámosokra is) s a felosztásra kerülő nagybirtokok állandó alkalmazottairól való gondoskodásnak négyféle módját állapítja meg. Az első mód az, hogy az állandó alkalmazottat fö'dhöz juttatják, hogy családja van, hogy vagy önállóan, vagy közösen gazdálkodjék, vagy pedig mint teh pes gazdálkodjon az államtól kapott föld, gazdasági épületek s berendezés segítségével. A gondoskodás másik módja az, hogy biztosítják az eddigi alkalmaztatásukat, vagy pedig megfelelő alkalmazást szereznek az illetőknek. A felosztott birtokrészeken s a lefoglalt birtokon gazdálkodók kötelesek lesznek a megüresedett helyekre azokat alkalmazni, akiket az állami földbirtokhivatal jelöl meg. Az állami földbirtokhivatal e célból munkaközvetítőt létesít, melynek ügyeit egy az alkalmazók és alkalmazottak szervezeteinek egyenlő számú képviselőiből álló bizottság fogja intézni. — A földosztás alkalmával átvett alkalmazottak végkielégítésben részesitendők, ha elbocsátásuk nem a törvényben megjelölt ok miatt történt. Azon alkalmazottaknak, akik maguk léptek ki a szolgálatból, nincsen joguk sem az állami földbirtokhivatal gondoskodására, sem végkielégítésére, úgyszintén azoknak sem, akik az állami földbirtokhivatal által részükre biztosított és képességeiknek, valamint családi s pénzügyi viszonyaiknak megfelelő alkalmazást visszautasítják. A gondoskodás harmadik módja, hogy az állami földbirtokhivaíal végkielégítésben részesítheti az illetőket. S végül nyugdijaztathatja azon férfi alkalmazottakat, akik 60 évnél idősebbek s több, mint 40 esztendeje vannak alkalmazva, vagy betegség miait munkaképtelenek. Ezek az 1921. évi március hó 11-én kelt 130. sz. törvény értelmében javadalmazásuk 80%-át kapják. A 60 éven felüli tisztviselőknek a fizetési osztályuknak megfelelő nyugdíjra van igényük. = Megint elhalasztják a községi választásokat. A községi választások elhalasztása ismét — aktuális lett. Azért Írjuk, hogy az elhalasztás lett aktuális, mert minden félévben egyszer újra szóba jön a községi választások kérdése. Ezúttal már majdnem elrendelték, — de az utolsó pillanatban megint — elhalasztották. A „Cesky Dennik“ írja, hogy bár a kormány a parlament tavaszi ülésszakára már beterjesztette a községi választásokról szóló törvénynovellát, amely szerint a községi választásoknak ez év júniusában kellett volna lenni, a választásokat mégis elhalasztják a jövő évre. — Javaslat a tisztviselői fizetések rendezésére. Grünzner német szociáldemokrata képviselő több társával javaslatot nyújtott be az 1919. évi 541. sz. és 1920. évi 2. és 3. számú törvények megváltoztatására. Ezen javaslat szerint a törzsfizetések ezek volnának: II. fiz. osztály 1. fokozat 35.000 K, 2. fokozat 40.000 K. III. osztály 27.000, 30,000 K. IV. oszt. 24 800, 27.000 K. V. osztály 21.200, 23 000, 24 800 K. VI. osztály 17.000, 18 400, 19.800, 21.200 K. VII. oszt. 14.000, 15.000, 16 000, 17.000 K. Vili. oszt. 11 600. 12.400, 13.200, 14.000 K. IX. oszt. 9200, 9800, 10 400, 11 000, 11 600 K. X. oszt. 7400, 8000, 85C0, 92 00 K. XI. oszt. 5600, 6200, 6800, 74.00 K. Hasonlóképen felemeltetnek az altisztek és alkalmazottak fizetése is, úgy, hogy az alkalmazottak kezdőfizetése 4200 koronát tenne ki, amely minden fizetési fokozatban 300 koronával emelkednék, a 13 fokozatban tehát 7800 koronára rúgna, mig az altisztek az I. fiz. fokozatban 4800 koronát kapnának, mely minden magasabb fokozatban 600 koronával emelkedik és a 13. fokozatban a 9600 koronát éri el. Az V.—XI. rangosztályba sorozott tisztviselők helyi pótlékon kívül pótlékot kapnának a feleségük és gyermekeik után. Prágában a helyi pótlék az V.—VI. osztályban 4000, a VIÍ.—Vili. osztályban 3000 és a IX.— XI. osztályban 2000 korona. A vidéken a II. lakbérosztályba sorozott helyeken ezen összegek 95°/<ra, a Uh osztályú helyeken 90%-a, a IV. osztályuakban pedig 35%-a jár. A feleség utáni pótlék az V.—VII. rangosztályban 6000, a Vili. osztályban 3600 és a IX.—IX. osztályban 2600 koronát tenne ki. Minden gyermek után (legfeljebb 6 gyermekig az V.—VII. osztályban 1600, a Vili.—XI. osztályban 1300 korona járna. Az alkalmazottak ugyancsak ezen pótlékokat kapnák, még pedig helyi pótlék címén Prágában a házasok 2000, a nőtlenek / 1800 koronát, a vidéken ezen összegek 95, 90 és 85%-a ugyanazon elvek szerint, mint a tisztviselők. A feleség után 1600 korona és egy M|]11C Iamaq ruhafestő és vegytisztító 11119 JCIIUI3 Komárom, Nádor-utca 3. és 48. szám. .. Mindennemű ruhanemüeket, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztit. .....— T
