Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-03-04 / 27. szám
4. oldal. -Komaromi LapoK 1922. március 4. lebecsülni, mert a forrása a külföldön van és célja nyilvánvalóan egy koncentrikus támadás A szlovák irredenta feltűnően gazdag eszközökkel dolgozik és külföldi hatalmak, ha nem is támogatják, de megtűrik. Lengyelországban egy mozgékony kormány ül, amely a cseh-lengyel szövetség dacára is in effigie független szlovák köztársaságot kormányoz. A második irredenta központ Páris. A harmadik Amerika, amelyet az amerikai szlovákok, a háborúban elhatározott cseh-szlovák egyesülés atyái táplálnak. Ez a legveszélyesebb mozgalom, mivel az egység gondolatának kezdeményezőiből indul ki és vallási mutivumokkal van összekapcsolva. Magában Szlovenszkón nem az állam tagadása, hanem az állam szétpontositása a politikai cél. Ha Prága azt az ostobaságot követi el, hogy a kettőt azonosítja és mind a kettőt irredentának tekinti, úgy a prágai felfogás az államra nézve veszélyes, Ha Prága az autonóm mozgalmat hibának tartja, úgy azt a hibát el kell követnie, ha a nagyobb veszélyt, azaz a külföldi irredentát idejekorán megfékezni akarja. A szlovák önkormányzat nehézségei tagadhatatlanok, de megoldható, miután az állam konszolidációja annyira előre haladt, hogy egy autónom zászló alatt haladó irredentát magvában el lehet pusztítani. Persze mindaddig, mig Prágábban az az ostoba elv uralkodik, hogy minden szlovák és magyar autonómista, a csehek ellensége és ami a cseh politika számára egyértelmű, az állam ellensége is, addig a szlovák és a magyar a csehben ellenségét fogja tekinteni és a „magyarón“ gúnyos kitételt a „csehorón“ szóval fogja megfizetni. A centralisztikus elv Szlovenszkón megbukott és a politikai nehézségek közül nem vezet ki más ut, mint Prágának megegyezése Szlovenszkóval a szlovenszkói önkormányzat alapján. A jövő nemzedéki egészségének megóvása a legsürgősebb nemzeti feladat Újszülöttek gondozására orvosok a m A II A "csecsemii (Baby)-krémet DIANA— (Baby)-hintöport __________-csecsemő (Baby)-szappant ajánlanak. A legmegbízhatóbb készítmények ! Mindenütt kaphatok j Gyártja a Diana Kereskedelmi R.-T. „ Budapest, V., Nádor-utca 30. 78-v. 1 1 tetreméltó utitársat megláttam a váróteremben, néha már azon gondolkoztam, ne meneküljek-e valamenyik félreeső kocsi fölfedezhetetlen zugába, hogy a gyűlölt sztambulokat kikerüljem és ebéd után, a feketekávénál zavartalanul élvezhessem az én zamatos egyiptomi cigarettáimat... Önző és hitvány gondolatok, de ... néha, mikor arról van szó, hogy lemondjunk . .. vájjon ki nem önző ? És kinek nincsenek hitvány gondolatai? Most, itt vannak a sztambulok megint! Nem a derék Laszberg gróf kínálja, pedig milyen szívesen venném, ha ő kínálná! Hanem háromszázszoros áron magamnak kell megvennem. És még, hogy a sors költői igazságszolgáltatása teljes legyen, örülnöm is kell neki! Úgy kell köszöntenem, mint a leromlott élet ritka és becses ajándékát! Ez már nemcsak igazság, hanem bünhődés is. — Ide hát azzal a sztambullal! Legyen teljes a bünhődés! Ezentúl mindig sztambul cigarettát szívok! Még meg se fogalmaztam magamba a bűnbánó elhatározást, mikor az újságok világgá kürtölték a gyászjelentést. — Több dohánygyártmány között a sztambul is — meghalt. És. valaki nevet. Azt hiszem, Laszberg gróf nevet. És keserűen vele nevetek én is. Az ember, a magyar ember, még csak nem is bűnhődhet a kedve szerint. Pedig . .. milyen jó lett volna az illatos sztambultól, annak szürke felhőiben oly szépnek látni a szomorú jövőt, amilyen szépnek látjuk — a vidám múltat 1 fl nyugdíjbiztosítási töruény. A magán és némely közszolgálatban alkalmazottak nyugdijbiztositásáról szóló 1906. december 5. törvény (bírod. t. 1907 1. sz.) az 1914. junius 25. csász. rendelettel (bir. t. 138 sz) való módositásában meg lett változtatva az 1920. márc. 5. törvénnyel (törv. és rend t. 89. sz.), mely 1920. július 1 én lépett hatályDa. Ezen törvény hatálya 1922. január 1-én ki lett terjesztve Szlovenszkóra és Podkarpatszka Ruszra. Ezen törvény szerint az, aki 16. életévét betöltötte és szolgálati viszonyban van Csehszlovák köztársaságban, amennyiben nem működik mint munkás avagy tanonc, vagy nem teljesít túlnyomó részben alárendeld munkát, mint szolgai, napszámosi vagy olyan szolgálatokat, melynek teljesítői a bir. t. 1910. jan. 16-ról 20. sz. törvény szerint nem számíttatnak kereskedő segédek közé, biztosításra köteles. Minden más alkalmazott alá van rendelve a biztosításnak. Vezető és hivatalnoki személyeken, tanítókon, nevelőkön, rajzolókon, zenészeken, könyvelőkön, irodai-hivatali alkalmazottakon (Írnokok és irnoknők) kívül különösen. a) kereskedő-segédek akár hogy is neveztessenek, elárusítók, elárusitónők, segédek, Írnokok, kirakatrendezők és díszítők, pénztárosok, számlajegyzők, pénzbehajtók, számvivők, elszállitók, raktárosok, ügyvivők, utazók, ügynökök, volontairek fizetésnélküli gyakornokok és hasonlók ; b) felügyelő-személyzet akármelyik vállalkozási szakban, földmivelésben, erdészetben, bányászatban, keresetágban, iparban, kereskedelemben, humánus,-társadalmi és egyébb keresetnélküli intézetekben és vállalatokban, mint pl. sáfárok, majorosok, erdőcsőszök, halászmesterek, mérlegesek, felügyelők, aknászok, mászók, lőmesterek, művezetők, épitészintézők, pallérok, mesterek, főmolnárok, serfőzők, pincemesterek, ápoló-számélyzet stb.); c) ipari munkákban szakképzett egyének, akik oly önálló felelős munkát végeznek, melynél a szellemi tevékenység nagyobb a kézi munkánál, mint mintázók és rajzolók a gépészetben, mintázók és metszők a textiliparban, áruvizsgálók, finom mechanikusok és hasonlók Az idézett törvény 2. §. utolsó bekezdése szerint a munkaadó köteles biztosítás alól kivont alkalmazottakat is (vagyis 50. évet múlt és rokkant jövedelmet élvező egyének) bejelenteni és a munkaadókra eső bizt. díj hányadát foglalkozásnélküliek segély-alapjára befizetni. Biztosításra köteles egyének az idézett törv. 3. §-ban évi járandóságuk szerint be vannak osztva tizenhat fizetési osztályba és pedig: Osztály Évi járandóságok Havi bizt. dijak I. 900 Ke ig 6 Ke II. 900 K-tól 1200 „ „ 9 „ III. 1200 n 1800 „ „ 12 „ IV. 1800 n 2800 „ „ 18 „ V. 2400 V 3000 „ „ 24 „ VI. 3000 n 3600 „ „ 30 „ VII. 3600 n 4200 „ „ 36 „ VIII. 4200 n 4800 „ „ 42 „ IX. 4800 » 5400 „ „ 48 „ X. 5400 n 6000 „ „ 54 „ XI. 6000 n 6600 „ „ 60 „ XII. 6600 n 7200 „ „ 66 „ XIII 7200 » 7800 „ „ 72 „ XIV 7800 n 8400 „ „ 78 „ XV. 8400 y> 9000 „ „ 84 „ XVI 9000 v n n 80 „ Az L— IV. osztályban a havi bizt. dij 1/3 az alkalmazottra, V.—XIV. osztályokban mindegyikre V2 esik. Ha az egész beszámítható fizetés évenkint 6000.— Kc-t sem éri el, vagy ha csak természetbeli járandóságokból áll, az egész bizt. dijat a munkaadó magáéból fizeti (33. §. 2. bek.). Az összes bárhogyan megnevezett szolgálati járandóságok (fizetés, lakbérilletmény, tevékenységi, működési, háborús, drágasági, bevásárlási stb. pótlékok,) akár készpénzben vagy természetben fizetett, akár határozott öszszegben meg vannak állapítva, vagy változékonyak, akár szerződésesek vagy szerződés nélküliek, de rendszeresen ismétlődnek (megjutalmazások, újévi jutalom), mint fizetés részek számíttatnak be. Határozott járandóságok évre kiszámított résszel számíttatnak be, és hogy naponkint, hetenkint, havonkint vagy negyedévenkint fizettetnek, nem határoz. Változékony járandóságok a megelőző 3 évben kifizetett részletek átlagával számíttatnak, vagy ha a szolgálati viszony rövidebb idejű, ebben a rövidebb időben kifizetett részletek átlagával. Ha az átlagot nemi lehet megállapítani, a határozott járandóságok egy-ötödével számíttatnak be. Kifejezetten figyelmeztetnek a munkaadók és alkalmazottak a nyugdíj törvény 73. §. T bek. rendelkezésére, mely szerint a biztosítás bekövetkezte után semminemű bejelentések nem eszközölhetők és ezideig be nem jelentett körülményeknek a biztosítási igényre nézve már nincs befolyásuk. Az idézett törvény 81- 84 §-ai büntetési következményeinek kockázatán kívül a munkaadóra nézve polgári igény veszélye a kártérítésre, az alkalmazottakra és hátrahagyottaikra nézve igényvesztés áll be. Tehát a munkaadóknak az alkalmazottak érdekében áll, hogy minden bejelentés pontosan a törvény szerint az összes biztosításra döntőhatályu adatok feltüntetésével történjék. Kétséges esetekben a hivatalok előre megadják a szükséges tájékoztatásokat. Az általános nyugdíjintézet országos hivatala felhívja az összes munkaadókat, akik ezen törvény szerint nyugdíjbiztosításra köteles egyéneket alkalmaztatnak, hogy ezen alkalmazottak bejelentését — kikérve az országos hivataltól a szükséges mintákat — azonnal hajtsák végre. Sokat akar a szarka ... — Egy prágai egyetemi tanár röpirata. — Az Ungváron megjelenő Ruszinszkói Magyar Hírlapban olvassuk: Van egy magyar közmondás, melynek első felét címül irtuk a közlemény fölé. E közmondás az egyedüli és legtalálóbb felelet arra, amit egy Kufrter Hanus nevű prágai egyetemi tanár most megjelent röpiratában megirt és amely a csehek túlzó nacionalistái nevében dobja világgá az alábbi felháborító, utópisztikus ostobaságokat: „A cseh államnak saját biztonsága érdekében újabb magyar és német területek bekebelezésére van szüksége. A csehszlovák államalakulatot — írja — csak akkor lehet fenntartani, ha az Győr városáig és onnan Sopronon át Csáktornyáig húzódó területet is birtokba vehetjük. Jugoszláviával meg kell teremtenünk a közös határt, mert csak igy védekezhetünk közösen külső támadás ellen. A magyarok és németek egy esetleges kedvező konstelláció alkalmával szövetkeznek és úgy összenyomhatják Csehszlovákiát, hogy hire-hamva sem marad. Ki kell szélesíteni a keleti határt is. Csehszlovákia nem nélkülözheti azt a területet, mely Kassa és Debrecen között fekszik.“ „Ha ezeket a területeket a magunkénak vallhatjuk, akkor semmiféle külső összefogás nem lesz képes Csehszlovákiát tönkreverni. Minthogy a németek felől is állandó veszély fenyeget, szükséges az északi határon is korrektúrát végezni és pedig akként, hogy a német birodalomból a nekünk szükséges területeket átvesszük. “ Kufner tanár röpiratában már fel is tünteti egy mellékelt térképen az uj határokat. Ezen a térképen a Győrig, illetve Debrecenig terjedő magyar föld már benne van Csehországban. Északon a térkép szerint több százezer négyzetkilóméteres német terület is cseh birtok már. Hogy annál szemléltetőbb legyen, hogy mekkorák azok az idegen területek, melyeket a cseh sovinizmus követel, ezek a területek a térképen sárga sávokkal vannak megjelölve. A sok-sok példányban nyomatott röpiratot mindenfelé szétküldték, a szerző azonkívül azt a kérést intézte a cseh miniszterelnökhöz, hogy a röpiratban foglaltakat az összes cseh iskolákban ismertessék a tanulósággal. A közleményből tisztán látszik, hogy Kufner Hunus szobatudós, aki nagy cseh hódításokról ábrándozik, de nem tudja azt, hogy ha minden cseh anya évente három fiút szülne és minden cseh nem hivatalnok, de csendőr lenne, még akkor sem tudnák a prágai túlzó nacionalisták ezt a nagy területet fenntartani. Bizonyság rá a mai helyzet, ahol a kormányzatnak állandóan kényszer segédeszközök igénybevételével (mint a statárium, cenzúra, stb.) kell dolgoznia és a saját hatalmi érdekében kénytelen úgy a szlovák,
