Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-02-28 / 25. szám
2. oldal. „Komáromi Lapok“ 1922, február 28 kői és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártok losonczi központi irodájának megszervezéséről s ezzel kapcsolatban a pártvezetőség melegen üdvözli az irodát s felhívja a párt tisztviselőit és szervezeleit, hogy a központi iroda és a párt közötti kapcsolatról gondoskodjanak. A központi irodához a párt képviseletében való közreműködés végett Kristóff Sándor titkárt küldi ki. Ezután Fodor Jenő ismertette a pártszervezésre és pártközigazgatásra vonatkozó javaslatát. Rámutatott arra, hogy a pártra nemcsak a választásokra való felkészülés miatt van szükség, de azért is, mert a gazdák gazdasági szervezeteinek feloszlatása folytán a gazdáknak nincs érdekvédelmi szervezetük. A pártvezetőség beható vita után elfogadta a javaslatot és a párt adminisztrációjának országos központjául Rimaszombatot, a szervezés központjául Ko máromot jelölte meg. Ezután a pártszervezés kérdésével s a tisztviselők szolgálati szabályzatával foglalkozott a pártvezetőség. Az országos adminisztráció vezetésével a pártvezetőség egyhangúlag Fodor Jenőt, a párt egyik alelnökit választotta meg. A pártsajtóra vonatkozó ügyek elintézése után a szervezők és szónokok tanfolyamára vonatkozó kérdések nyertek elintézést. A gazdasági és kulturális érdekek védelme szempontjából a pártvezetőség szakosztályokat létesített. Fíissy Kálmán képviselő javaslatára elhatározta a pártvezetőség, hogy a gabonakontingenssel kapcsolatban behajtandó 1000 koronás bírságokkal szemben tiltakozást jelent be. Dr. Törköly József szólt azokról az üldö- ! zésekről, melyek azon párthiveket érték, akik a j határmegállapitó bizottság működése alkalmával ■ akciókat kezdeményeztek, vagy ilyenekben részt vettek. Hivatkozott arra, hogy a köztársaság I miniszterelnöke, s a határmegállapitó bizottság j vezetője nyíltan kijelentették, hogy a hatóságnak i jogában áll akaratát nyilvánítani s javasolta, ! hogy a megindított bűnvádi eljárások ellen a ■ párt erélyesen tiltakozzék és az igazságügymi- f niszternél pertörlést eszközöljön ki. A pártve- j zetőségi ülés elfogadta ezen javaslatot. Gál István ismertette az uj vámtarifa hátrányait s javaslatára elhatározta a pártveze- j tőség, hogy képviselteti magát a német gazdák által április 1 és 2-án Brüunben tartandó vám- j politikai értekezleten. V. Oros János az uj községi tüzrendészeti j szabályrendelet sérelmes intézkedései ellen i szólt s az ülésnek ezzel szemben való állásfogla- ! lását határozta el. Szent-Ivány József Szlovenszkó autonó- j miájának kérdésével kapcsolatban a pártveze- ; tőség általános helyeslése mellett precizirozta a párt álláspontját, mely elvileg az autonómia j alapján áll, de csak olyan önkormányzatot támogat, mely az önkormányzat esetére is j biztosítékokat nyújt a Szlovákia területén lakó nem szlovák nemzetek nemzeti, kulturális és gazdasági szabadságára. Ezen álláspont igazolja Fussy Kálmán nemzetgyűlési képviselő azon helyes eljárását, hogy a szlovák néppárt autonómia javaslatának aláírását megtagadta. A pártvezetőség ülése déli egy órakor ért végett. Utána közebéd volt a Hungária külön termében, amelyen a párt rimaszombati hívei is szép számmal vettek részt. (ESŐ.) Komárom megyében a következő két év alatt való keresztülvitelre a földhivatal nagyarányú telepítési programmot készít elő. Mint egy 20000 hold főidet akar erre a célra felhasználni. A hir, amint igy szürkén vagy egyszerűen megírva olvassuk, első pillanatban egészen jelentéktelennek tűnik fel a magyar földmivelő nép szempontjából, ha azonban mélyebbre tekin' tünk, egészterjedelmében elénk tárul az a veszedelem, mely a földreform végrehajtásának ebből a tényéből a magyarságot fenyegeti. Ez a telepítési akció ugyanis nemcsak a földmegosztás szabályozását célozza, de annak a nemzeti politikának áll szolgálatában, melynek célja a magyar vidékeken cseh és szlovák nyelvszigeteket létesíteni és igy magyarázatát adni azoknak az intézkedéseknek, melyeket a í hatóságok nyelvhasználatát, az iskola politikát J illetően a kormány foganatosítani szándékozik. ; Mi nem akarunk hasonló hibába esni, j mint, a kormányhoz közel álló pártok sajtója, j mely a magyarság ellen való uszításban látja legfőbb feladatát, vagy a kormány közöttünk lévő exponensei, akik nem akarják ami kultúránkat gyalázni, mi nem támadjuk a köztársaság területén lévő egyéb nemzeteket, mi csak védni akarjuk a magyarságot. Felhívjuk a kormányt arra, hogy a telepítésre szánt földeket ajánlja fel a magyar földmivelő és gazda lakosságnak, melynek azokra első sorban lehet igénye és emlékezetébe hozzuk az ilyen telepítési akció kihatását. Hiszen az az ellenszenv, mely például a lengyel és német nemzet között fenáll, nagyrészt annak a telepítési akciónak a folyománya, melyet Poroszország a lengyel lakta vidékeken véghez vitt és azzal bőszülta meg magát, hogy a lengyel nép rettenetes gyűlölete az egymásra utalt szomszédok békéjét állandóan veszélyezteti és később még inkább veszélyeztetni fogja. Teremtse meg a kormány a nemzetek szolidaritását az ország területén belül, mert ez az egyedüli ut vezet a politikai konszolidációhoz. A magyar földmivelők pedig mozduljanak meg és szerezzék meg maguk részére a felosztandó területeket. Teljesítse a kisgazdapárt is kötelességét és segítse a magyar földet a magyar földmives és kisgazda kezére. fl Daleggesülel farsangi estéige. 1922. február 25-én. Az idei hosszú farsang legszebb mulatságai között foglal helyet a Komáromi Dalegyesület farsangi estélye, mely a régi hagyomány szerint farsang utolsó szombatján, február 25-én zajlott le az egyesületnek Nádor-utcai helyiségében. Az estélyen szépszámú distingvált közönség jelent meg, amely nagy elismeréssel fogadta a kitűnő műsort, melynek minden száma szépen sikerült s mely újra arról győzte meg a közönséget, hogy a derék egyesület kulturhivatását kitünően tölti be. Az estély műsorát a működő kar éneke vezette be, mely Molecz Tivadar, a Dalegyesület kitűnő karnagyának vezetésével Révfy Gézának egyik legújabb férfikarát: „Megfakult a nóta“ címen mutatta be. A hatásos, de a gyakorlott kart is igazán próbára tevő, gyönyörű ének dinamikai szépségei jól érvényesültek, bár meglátszott az előadáson, hogy igen rövid idő állott rendelkezésére a működő karnak annak a feladatnak a megoldására, melyei ez a gyönyörű mü megkövetel. Utána Szöllösi Zsigmondnak „Lojzi“ c. szinjátéka került színre. A darab szerepeit Joó Leonka (Ágnes), Kádár IIus (Vilma) és Wánkay László adták, általában helyes felfogással és tetszés mellett. Joó Leonkát az ideges asszony ügyes ábrázolásáért külön meg kell dicsérnünk. Az estélyen Kovách Edith ezúttal énekszámmal szerepelt. Schumann: Lotusvirág és Gluck: Szivemben ég a vágy c. bájos müdalát énekelte el megérdemelt nagy tetszés mellett. Az előadó ezultal tehetségét uj oldaláról ismertette meg a közönséggel. Tisztán csengő szopránján a müdalok Ízléses előadása igaz gyönyörűséggel szolgált a hallgatóságnak, mely szűnni nem akaró meleg tapsaival néhány hangulatos magyar dal eléneklésével kívánta müsorszámát kiegészíteni. A sok igaz érzéssel előadott dalok is nagy hatást váltottak ki. Ágoston Miklósné simulékony zongora kísérete is csak elismerésre tarthat számot. Farkas Imrének „A kis kadét“ c. bájos egyelvonásos daljátéka kifogástalan előadásban került színre. A szerepeket Gergelyi Alisz (Jozefin), ifj. Gergelyi József (Az ezredes), Bindernics László (A kadét) és Prágay István (A tisztiszolga) adták igen jó összjátékban. Gergelyi Alisz annyi kedvességei s megragadó bájjal adta szerepét, hogy igazán a legszigorúbb bírálatot is kiállotta Graciózus, megkapó játéka és érzásteli éneke kivételes műélvezetet nyújtott, amit a közönség azzal köszönt meg, hogy hosszantartó tapsaival többször a lámpák elé hívta. De szereplőtársairól is a legjobbat írhatjuk. Ifj. Gergelyi József kettős szerepében pompásan állotta meg helyét, Bindernics László, mint kadét, ügyes és nagyon jó volt és Prágay István az inas szerepben rendkívül jellegzetes alakításával aratott megérdemelt elismerést. A darab folyamán és végén felzugott őszinte forró tapsok a legnagyobb elismerésnek voltak kifejezői, melyre külön is rászolgált Ágoston Miklósné, ki művészi zongorakisérettel egészítette ki a szép előadást. A rendezés stílusos volt. A műsor végső pontját Kunze F.-nek, „Borgalopp“ c. szerzeménye képezte, melyet a müködőkar adott elő Molecz Tivadar karnagy precíz vezetése mellett. A darab rendkivül jó előadása frenetikus hatást keltett. Műsor után tánc következett, melyből az ifjúság Lévai Dezső zamatos muzsikájára a hajnali záróóráig bőségesen kivette részét. — A ma esti nagy művószestéíy. Említettük már, hogy a komáromi nyomorgó anyák és csecsemők fölsegiíésére nagyszabású hangversenyt rendeznek a vármegyeház nagytermében elsőrangú művészek felléptével: Barta Lajosné operaénekesnő, R. Moly Margit szubrett-primadonna, a győri színház v. tagja és Ivánfyné Ackermann Ilona zongoraművésznő, Komáromnak e három kiváló művésznője és ezenkívül más művészek és művésznők. A legszentebbért: segíteni a jövő nemzedék biztosítékain: az anyákon és a csecsemőkön, bizonyára meg fogja mozgatni Komárom és vidékének társadalmát és a nemes célra tetemes összeg fog begyülni. A gazdag műsort tánc fogja követni. Belépődíj: személyjegy 20 K, 44 csaiádjegy 50 K. Jegyek válthatók a Spitzer-féle W könyvesboltban és Reggel kiadóhivatalában és este a pénztárnál. A nemes célra felüifizetéseket hálás köszönettel fogadnak és hirlapiiag nyugtáznak. — Egy festőművész halála. A magyar művészetnek nagy halottja van. Margitay Tihamér, a zsáner képeiről hires és nagy elismerésnek örvendő festőművész február 23 án golyót röpített fejébe és másnap délelőtt súlyos sebe következtében a budapesti Rókus kórházban kiszenvedett. Pár év óta visszavonultan, anyagi gondokkal küzdve élt, mely reá az életet terhessé tétté. Az elhunyt művész 1859-ben Zenken, Ungmegyében született és művészi tanulmányait Székely Bertalannál kezdte s már mint növendék kitűnt kortársai között. Történelmi kompozícióival a müncheni akadémiára is fölvették. Itt három évig tanult, majd Olaszországban tett tanulmányutat. Itt festett történelmi képeivel — Római dáridó és Néró — a müncheni Kunstverein kiállításán föltünést keltett. A nyolcvanas évek elején Budapestre költözött és ott megalapította a Nemzeti Szalont. Kitűnő zsáner képei, melyek a magyar társadalmi életből igen sok jélenétet örökítenek meg, reprodukciókban is nagyon elterjedtek és alkotójuk nevét megörökitették. Vasárnap temették a Műcsarnokból. — Telepítés Komárom megyében. Érte sütésünk szerint a földhivatal a jövő évben Komárom vármegye területén mintegy 20.000 kát. hold földet akar telepítési célokra felhasználni. A cseh és szlovák telepesek a Koltha, Csuz, Párkány, Baromiak. Kurtakeszi, Ógyallá, Nagykeszi, C-dcsó, Sárkáüy és Szempéter községek határában fekvő nagybirtokok területén nyernének elhelyezést. Felhívjak tagjainkat, kik földre igény tartanak, hogy az összeírásokat azonnal ejtáék meg, hogy rögtön felléphessünk, hogy a legerőteljesebb munkát indíthassuk meg azért, hogy szinmagyar vidékünkön csakis magyarok s elsősorban a felosztandó birtokok mellett fekvő községek lakói kapjanak földet. Az összirásokra vonatkozólag pártirodánk felvilágosítást nyújt. Sürgős eljárást kérünk. Országos Magyar Kisgazda Földműves és Kisiparos Párt. — Hadifogságból. A most folyó magyar túszszállitások végre lehetővé teszik véreinknek, hogy az orosz fogságból hazakerüljenek értök aggódó szeretteikhez. Csak a napokban jelentettük, hogy Gergelyi Kornél, Gergelyi József ítélőtáblái biró fia szerencsésen megérkezett szerető szülei és testvérei körébe s most arról értesülünk, hogy egy másik fiatal földink Kelemen István hadapród, Kelemen István polgártársunk fia egy újabb szibériai túszszállitmánynyal február 13 án Rigába érkezett ifjú feleségével együtt. Közel hat évig szenvedett Szibériában s most napsokára ő is hazaérkezik szivrepesve váró övei körébe. — Lubinszky gyerekük utolsó fellépte ma kedden d. u. 5 órakor a Dalegyesüleíben.
