Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)
1922-01-07 / 3. szám
4 oldat. «Komáromi Lapok« 1922. január 7-Kiss József* 1843—1921. A múlt esztendő utolsó napján örök álomra hunyta le szemeit a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, Kiss József kö tő. Hónapokig tartó hosszas betegség előzte meg halálát, mely az agg költőt végre megváltotta szenvedéseitől. Kiss József nevét értékes költői alkotásai a magyar irodalom történeiében azok között a feledhetetlen nagyságok közölt örökítik meg, kik működésükkel nemzetimnek dicsőséget szereztek s kiknek emlékére tisztelettel gondoluak mindenkoron a hálás utódok is. Költő volt, a szó művészi nemes érteimében, művei az igazi ihletett poéta lélek áloinlátasának szívbe szóló megnyilatkozásai, melyek közvetlen szelíd hangjukkal megragadjak és fogva tartják az olvasót. Mint iírikus, a szivével szól hozzánk, melyből jóságos szerelet sugárzik felénk s valami csöndes, bus lemondás hangulata suhan keresztül lírai versein. Balladái a magyar epika legjelentősebb alkotásai, melyeknek legtöbbjét a külföldön is ismerik és szavalják. Nagy műgonddal kidolgozott költeményei hangban és színben is erős ujitó egyéniséget árulnak el s költői nyelvezete tiszta, zamatos magyarságával a legkiválóbb nemzeti költők közé emelik. Nem volt termékeny költő, de amit alkotott, mindenképen művészi volt s költészetének az adja meg maradandó becsét. Egyszerű, sze-‘ gény falusi z.-idókorcsmáros fia volt s bar az élet küzdelmeibe rnár korán belesodródott, a harcokból az ő fényes tehetségével dicsőségesen került ki és egy hosszú elet eredményes gyümölcseit érlelte meg hazája és nemzete számára. Költeményeinek legtöbbjét betéve tudják országszerte és népszerűsége nemcsak hazájában, de a külföldön is igen nagy volt. . . Zengő lantja elnémult örökre, az álmok öreg trubadúrja a végtelen álomlátások birodalmába költözött, hogy ami itt e földön félbeszakadt, egy más csillagon zengje tovább . .. Nevét, emlékét hálával vésik szivükbe mindenütt, ahol csak magyarok vannak. * * Kiss József Mezöcsáton született 1843. november 3-án. Atyja Kiss István kereskedő, anyja költői lelkű nő. Szülei házitanitót tartottak mellette, azután, mivel papi pályára szánták, 11 éves korában Miskolcra vitték egy magántanfolyamra (akkor még nem lévén rabbiszeminárium) s 13 éves koráig ott héber tanulmányokkal foglalkoztatták. Emiatt későn, 14 éves korában került a rimaszombati gimnázium 1. osztályába, 1861 ben a debreceni ref. kollégium IV. osztályába járt. Mikor anyja 1862-ben meghalt, atyjának háza pedig leégett, kénytelen volt otthagyni az iskolát s maga gondoskodni fenntartásáról. Tanitóskodni ment tehát. Uiolsó állomása Déva-Ványa volt, melyet 1867. végén hagyott el. 1868-ban Pestre ment s a Deutsch-féle nyomdában volt korrektor másfél évig, amellett irt a Magyarország és a Nagyvilág-ba. Ez évben egy füzet költeményt adott ki «Zsidó dalok“ cimmel, mely főleg hitsorsosai körében nagy várakozást keltett tehetsége iránt. A Képes Világ c. lapot, melyet eleinte korrigált, 1870. átvette Vértesi Arnoldíól és 1873-ig szerkesztette. Eleinte sokat kellett küzdenie. Verseinek az előkelőbb szépirodalmi lapok sehogy sem akartak megnyílni. 1875. tavaszán fordulat történt. A „Simon Judit“ c. balladája Toldy Ferenc kezébe került, aki a költeményt egész diadallal mutatta be a Kisfaludy-Társaság legközelebbi ülésén. A darab s vele a költő neve csakhamar országszerte ismeretessé lön, balladáit és egyéb verseit attól fogva mindig jelentékeny érdeklődéssel várták és fogadták. 1875—-76-ra egy „Zsidó évkönyv" I. évfolyamát szerkesztette (több nem jelent meg); ebben adta ki egyetlen novellaféle dolgozatát, a „Jokii“ c. rajzot, Szentesi Rudolf álnévvel. 1876. megjelent „K. J. Költeményei" 1868—1876. c kötete, mely a Zsidó dalok egy részét, addig irt balladáit, a családi életére vonatkozó Regény (1872—1875) c. lírai ciklust és némely más darabok mellett a „De profundis“ c. költői beszélyt (1873—1876) tartalmazta, mely utóbbi egy költészetünkben addig szokatlan témával, a bukott nővel foglalkozik. A Petőfi-Társaság erre 1877-ben tagjai sorába választotta a költőt. Hire nagyban emelkedett, mikor Neugebauer László számos költeményét németre fordította s Lewinsky Budapesten és másutt is nagy hatással szavalta, összegyűjtve 1891-ben jelenten meg „Kiss József újabb költeményei“ 1883 — 1889. c. alatt a költő arcképével. Költeményeinek németre fordításával Neugebauer és Sturm Albert mellett különösen Steinbach József dr. franzensbadi orvos foglalkozott, ki az egész első kötetet lefordította: Gedichte von Josef Kiss (Bécs, 1886. ajánlva Rudolf trónörökösnek.) Szintén önálló kötetben jelent meg: Das Lied von der Nähmaschine (Lipcse 1884). 1890 januárjában „A Hét“ c. szépirodalmi hetilapot alapította, mely magas nívójával egyike a legjelentősebb szépirodalmi újságoknak. Tagja volt a Kisfaludy Társaságnak és tiszteletbeli tagja a Petőfi Társaságnak. Az agg költő szeptember 24-én kezdett betegeskedni, agyvérzést kapott. Ehhez a betegséghez tüdőgyulladás járult s majd szivbénulás következtében december 31-én reggel csendesen elaludt.... Kiss József a Petőfi Társaság halotija volt, ravatalát a Bajza-ulcai Petőfi Házban állították fei, honnan január 3-án temették. Temetésén a magyar irói világ legelőkelőbb képviselői megjelentek s koporsójánál dr. Fischer Gyula és dr. Hevesi főrabbik gyászbeszédei uián a Kisfaludy Társaság nevében Berzeviczy Albert, a Petőfi Társaság nevében pedig Ferenczi Zoltán dr. búcsúztatta el a magyar irodalom nagy halottjai. A kerepesi temetőben kijelölt díszsírhelyre helyezték kihűlt porait, a sírnál Szász Károly és Heltai Jenő mondtak megható beszédeket. ITT A FARSANG! Kelt Komáromban a farsang első napján. Karnevál ur ön is megérkezett? Üdvözlöm önt, fogjunk így ni! kezet! Én magától tudja, hogy nem félek, Nevétől nem fagy bennem a lélek, Hiszen tudja, nekem nincsen lányom, Kit árulni kellene a bálon . .. Szegény apák, most a fejük fájdul Attól a sok toalett száuilátul! — Hja kérem ez társadalmi kényszer! — Kiváitódik a becsapott ékszer . . . ... Az apukát kérlelik a médik, A farsangot hadd táncolják végig. Hadd peregjen a tánc, mint az orsó, — »Hiszen apa! — e farsang utolsó! . . .< — >Ne mérgesíts, mert szólok bolondot! — Ez utolsó? Tíz éve, hogy mondod.« Más családnál másképp van egészen, Szól az asszony: Kiveszem a részem! Meguntam már kis uracskám otthon. Éveken át te melletted kotlom, Megpukkadok, hogy ha azt kell látnom, Barátnőim mulatnak a bálon! Lánykoromba’ nem vihettek bálba: Rövid ruhás kis csitri leányka Voltam s te már oltárhoz hurcoltál! — »Ugyan anyjuk? . . . Harmincéves voltál!« — A gavallér tárgyal a szabóval, Hitegeti minden földi jóval, De a szabó vijjog, mint a vércse . . , „De jó uram, azt már csak megértse, Utánnam van az a német lányka, Megígértem, ott leszek a bálba, Oly édesen suttogta, hogy. Ah! Komm! — — Csinálja meg jó ember a frakkom! Házasságunk biztos, mint az élet, Hozománya van a kicsikének!« — És a szabó: »Ne meséljen nékem, Frakkot pultra ki csinál ma? Én? nem! De hogy végre a versem bezárjam, Nagy forga.om van a tálogházban, A felöltő bevándorol szépen, Hogy legyen »pfz« majd a báli éjea. Megpr. hálták ezt már haj! elégszer! Kivándorol szmokking, frakk, meg ékszer. A zálogos morogja magába: »Visszajöttök hamvazó szerdára!«------------ÍJÉN. — Irodalmi és művészeti előadás a kultúrpalotában. Emlitettük mar töob izoen, hogy a Komái omi Jókai Egyesület vasárnap, folyó hó 8 án délután 6 órai kezdetted tartja első bázi hangversenyét, mint népszerű irodalmi és művészeti előadást. A hangverseny iránt város szerte olyau nagy érdeklődés nyilvánult meg, hogy elói-H megjósolható, hogy az egyesületnek minél sűrűbben kell ilyen házi hangversenyeket rendeznie. Az első ilyen hangverseny gazdag műsorát a főtitkár dr. Alapi Gyula fogja megnyílni. Majd Pataky Maurus bencés főgimuáziumi tanár, aki már olyan sok meDg sikert aratott rövid itt tartózkodása alatt, fuvola hangversenyt ad elő, amely bizonyára ez alkalommal is tetszeni fog a közönségnek. Mnsorán Grieg, Schumann és Glök örök becsű müvei szerepelnek A fuvola egyike a legkellemesebb hangszereknek, ameíyaek hangjaiból az orgona és a hegedű simulékony lágysága árad ki. De amilyen kedves hangszer, éppen olyan nahé.z és igen kevesen tudnak rajta játszani. Éppen ezért egészen az újdonság izével fog hatni Pataky Maurus művészi értékű fuvolajáték», amelyet Denk Pál fog kiséi ni a tőle megszokott lelkiismeretes ambícióval. Majd egy ifjú hölgy lép a pódiumra, Gergelyi Állsz, au, ami jónevü köitő föidiuk, a népszerű Borka Géza egyik hatásos költeményét fogja e'szavalni, az ő veleszületett kedvességével. Az ő szavalata, mint ey,y meleg ajánlása lesz a következő számnak, amikor maga a taíentumos szerző, Borka Géza ül a felolvasó asztal elé, hogy fölolvassa egyik értékes tanulmányát Ady Eadre költészetéről. Majd ismét érdekes szám következik a műsoron: Ipovitz Manci ül a zongorához és a legszebb zongora darabokkal fogja gyönyörköttetni a müértő közönséget. Újra felolvasás következik. Alapi Gyula dr. főtitkár egyik érdekes, komáromi tárgyú novelláját olvassa föl Patkós Körmendyné címen. Patkós Körmendyné valamikor élő, létező személy volt Komáromban, egy kovácsnak volt a felesége. Régi öreg komáromiak közül sokan, miut pl. a nemrég elhunyt Kasz Lajos is kis gyermek korukban még láttak a komáromi ref. temetőben Körmendyné mohos, letöredezett sirkövét. Erről az asszonyról azt beszélte a fáma, hogy ért a boszorkányai ^térséghez. Ezzel kapcsolatban is kapta a Patkós eiőnevet. Euöl az érdekes komáromi boszorkányasszouyról fog szólni Alapi Gyula érdekfeszitő novellája. Hogy a hangversenyen a vidám múzsa is szóhoz jusson, a rendezőség megnyerte Boross Gézát, a komáromiak e közkedvelt műkedvelő komikusát, aki bizonyára ezúttal is sok-sok derült, kacagós percet fog szerezni a közönségnek »Leszerződtem az Operához“ cimü vidám énekszámot fogja előadni Denk Pál zongorakiséretével. A változatos műsora hangversenyre mindenkit szívesen lát az egyesület. Belépődíj tagoknak 6 K, nem tagoknak 10 K. Azok, akik még nem tagjai az egyesületnek, s az évi csekély 10 K kötelezettséggel, de számtalan sok előnnyel járó tagsági létszámba beóhajtanak lépni, ott az esti pénztárnál is beléphetnek és akkor már ők is 10 K helyett 6 K-t fizetnek. Diákjegy 3 K. Jegy elővétel nincs. Jegyek a délutáni pénztárnyitásnál f> és 6 óra között kaphatók a kultúrpalota emeletén. Az ülőhelyek ez alkalommal nem számozeitak. A terem fűtve lesz. — Szaktanár ideges, gyengetehetségü gyermekek tanitását helyben vállalja. Cim a kiadóban. Saját érdeke mindenkinek, hogy Marth György fodrásztermét felkeresse, hol (higénikus) gyors és pontos kiszolgálásban részesül. ( Központi kávéházzai __ azembin. — ;)
