Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-07-06 / 54. szám
2. oldal. Komaromi Lapok“ 1921. julius 6. föl mérlegébe és pedig anélkül, hogy kb. 2V2 milliónyi alap- és tartalék-tőkéjéből a körülbelül másfél milliót kitevő lírásokra egy fillért is felhasznált volna és amely intézetet egyik tekintélyes — a Szlovenszka Banknál legalább 3—4-szerte tőkeerősebb belföldi négy bank, amely pedig ennek az intézetnek viszonyait a tanácsos urnái illetékesebb és hivatottabb megítélni — szoros üzleti állandó összeköttetésre méltatott? Abban az egyben igaza van a tanácsos urnák, hiszen ezt már mi is megmondottuk, hogy a bizottsági tag urak tényleg nagyobb érdeklődést tanúsíthatnának a magyarság, de általában a köz érdekeit is érintő kérdések elintézésénél. Di. Folkioan zsupán és a magyaiság. — A megértés útja. — A zsupánnak ismeretes és a magyarságot sértő kijelentései felett nem tér napirendre a közvélemény. Lapunkhoz ez ügyben több cikk érkezett, amelyek közül ez alkalommal egyik legkiválóbb jogászunk tollából eredő alábbi fejtegetést közöljük. A cikk Írója kiváló társadalmi állást foglal el és felszólalása bizonyára gondolkodóba fogja ejteni azokat, akik e kérdéssel csak felszínesen foglalkoztak. A cikk: A megértés útja címet viseli és igy hangzik:- A megértés útja. Dr. Folkman István komáromi zsupánkormánybiztos ur amidőn másfél évvel ezelőtt a hivatali állását elfoglalta, Komárom váios törvényhatósági bizottságának közgyűlésén azt a kijelentést tette, hogy egyik fő törekvése oda fog irányulni, hogy az itteni magyarsággal a kölcsönös megértést keresse és előmozdítsa. A zsupán-kormánybiztos ur erre irányuló másfél évi eredménydus tevékenységét méltóképen tetőzte be a cseh szokolistáknak komáromi kirándulása alkalmából mondott üdvözlő beszédével, amidőn mint a szokolisták elnöke felhívta őket, mulassák meg, hogy a szokolistáknak a talpában több a kuliura, minta magyaroknak a fejében. Elismeréssel kell adóznunk zsupán-kormánybiztos ur, eredménydus tevékenysége iránt, kitűzött célját a magyarsággal szemben minden további felesleges fáradozása nélkül teljesen elérte, mert most már közöttünk és zsupánkormánybiztos ur között teljes a kölcsönös megértés a tekintetben, hogy mi egymást nem értjük meg soha. Zsupán-kormánybiztos ur lelkének emez őszinte megnyilatkozását az itteni magyarság valami túlságosan nem veszi lelkére, de sőt természetesnek találja, hogy a saját becsületessége által porba sújtott, de aléltságában is önérzetes magyarságon zsupán-kormánybiztos ur is akart egyet rúgni. Bár az effajta mérges ktszólások nem jutnak a magasba s visszahatnak arra, ki azokat tette, mégis a megsérteni akart magyarságnak természet adta joga, hogy a támadást támadással verje vissza, főként ha ezt Ízlésének megfelelően finomabb eszközökkel teszi. A zsupán-kormánybiztos ur saját kijelentése szerint mérges volt, midőn nyilatkozatát tette, holott bizonyara ismeri a példabeszédet, hogy aki haragszik, annak nincs igaza. A zsupán-kormánybiztos ur saját kijelentése szerint amiatt volt állítólag haragos, hogy Komárom város polgármestere, bár egy szolga odavitt neki pár tiszteletjegyet, nem vett részt a cseh szokolistáknak szinmagyar városba első Ízben történt bevonulása alkalmából rendezett ünnepélyen, holott a zsupán-kormánybiztos urnák, a hangoztatott magasabb kultúra fokmérőjét képező érzésbeli finomullság szavát követve, be kellett volna látnia, hogy rég letűnt barbár világ kultúrájával volt csupán összeegyeztethető, hogy a legyőzött törzsfőnököknek a győztes imperátor kocsija mellett kelljen haladni a diadalmenet fényének emelése végett. Az alacsonyabb kultúrájúnak állított magyarság ildomtalannak tartaná, hogy a magyar faji eszme jegyében rendezett ünnepélyre — az ünnepély fényének emelése végett —■ meghívás által feszélyezett helyzetbe hozza azokat, kikre nézve a magyar faji eszme idegen. Zsupán-kormánybiztos ur ócsárolni kívánta azt a magyarságot, mellyel nyílt színen a kölcsönös megértés keresését Ígérte; szándékosan megbántani kívánta a magyarság minden egyes tagját, holott a hangoztatott magasabb kultúrával járó nemesebb gondolkodásmód azt hozná magával, hogy ne bántalmazzuk azt, aki saját hibáján kívül járt szerencsétlenül és a sors csapásai következtében aléltságában tehetetlen s a bántalmazással szemben kellőképpen védekezni nem képes. Az alacsony kultúrájúnak állított magyarság bármelyik vezető tagjában volna annyi érzésbeli finomultság és férfias gondolkodásmód, hogy ha valakit igazolatlanul, mérges kiszólásként megbántott, vagy elégtételt ad, vagy megkíméli ellenfeleit attól, hogy személyével kapcsolatosan lépten- nyomon mindanynyiszor felujuljon igaztalanul megbántott önérzetük háborgása. Mindehhez azonban a magasabb kultúrának nem csupán hangoztatása s főként nem talpban hordása, hanem a magasabb kultúra fokmérőjét képező finomultabb érzés és nemesebb gondolkodásmód szükséges Interpelláció a zsupán beszéde miatt. Az ellenzéki sajtó prágai irodája jelenti: Füssy Kálmán es Szent-lvány József magyar kisgazda-párti nemzetgyűlési képviselők a következő sürgős interpellációt terjesztik a belügyminiszter elé Folkmann István dr. komáromi zsupán, kormánybiztos junius 13-án a szokol ünnepen tett nyilatkozata miatt. Komárom városában a f évi junius hó 13-án tartott szokolünnepséget megelőző pályaudvari fogadásnál Folkmann dr. zsupán a szokolistákat üdvözölve, ezeket mondotta: „Üdvözöllek titeket ebben a szinmagyar városban, ellenséges földön, melynek irántunk ellenséges népe bennetek eddig csak kintornásokat, bennünk szlovákokban pedig csak drótostótokat látott. Ez a nép nagy elbizakodottságában és nagy önlelfségében a kultúrát egészen magának foglalta le. Mulassátok ^meg ittlétetek alkalmával, hogy a ti vörös ingetek milyen intelligenciát takar, hogy a ti talpatokban több a kultúra, mint a magyarok fejében.“ Ezen kijelentés a város polgárságának minden rétegében nagy felháborodást keltett és ezek folytán a polgárság egy küldöttsége felkereste a zsupánt, kérdést intézve hozzá, vájjon ezek a kijelentések az ő szájából hangzottak-e el? A zsupán igenlőleg válaszolt. Miután nem tartjuk megengedhetőnek, hogy a kormány hivatalos képviselője, kinek felelőssége tudatában kell állni, ilyen kijelentéseket tegyen és ezáltal a magyarságnak amúgy is nehéz sorsát még inkább lehetetlenné tegye, annál is inkább, mert Komárom város polgársága az uj uralom első percétől kezdve mind a mai napig megőrizte higgadtságát és az uj viszonyok közt való elhelyezkedést példás béketüréssel akarta lehetségessé tenni, a kormány kiküldöttjével a köteles tisztelet hangján érintkezett, sőt a jelenlegi jsupán elődjét, dr. Jamniczkyt küldöttségueg kerte, hogy hivatalában továbbra is megmaradjon, kérdjük belügyminiszter urat: 1. van-e tudomása a fentemiitett nyilatkozat megtételéről? 2. hajlandó-e a miniszter ur a zsupán nyilatkozatában foglalt kitéteteket megtorolni és Folkmann István dr. zsupán-kormánybiztost állásából elmozdítani? Prága, 1921. junius 30. A Slovensky Dennik helyesli a zsupán „kemény“ kijelentéseit. A szlovák uszító sajtó vezérkolomposa, a Slovensky Dennik ez ügyben minden esetre sejthető információk alapján a következőket irja : „A komáromi magyarok nagyon izgulnak azon, hogy a komáromi szokol ünnepség alkalmával Folkman zsupán néhány kemény szót mondott a magyarokra. Ezért legjobban szeretnék a zsupánt mellőztetni. Denunciálják a nyilvánosság és felsőbb hatósága előtt is. Meg kell jegyeznünk, hogy a magyar irredentizmus ezen fészkében épen ilyen zsupánra van szükség, aki kemény szavakat is mer mondani az olyan embereknek, akik állandóan a Dunán át kacsintgatnak* Ezzel szemben nem szabad Komárom polgármesterének olyan embernek lennie, mint dr. Szijj, a mostani polgármester, aki mindig ott van, ahol az állam nyugalma ellen dolgoznak, de sehol sem jelenik meg, ahol — mint polgármesternek — az állam érdekeit védeni kellene“. Az egész magyar sajtó foglalkozik és tárgyalja ez esetet és benne van a budapesti lapok egy részében is. Sőt bizonyos értesülések szerint a legilletékesebb tényezőket is foglalkoztatja e támadás, mely éppen a legalkalmasabb időben, a budapesti és prágai csehszlovák-magyar diplomáciai tárgyalások alkalmával történt. Az ipartestületek reformja. Több szlovenszkói lap, nyilvánvalóan téves információ alapján, azt a hirt közölte, hogy a pozsonyi kereskedelmi és iparkamara az ipartörvény tervbe vett módosítása alkalmából olyan értelmű véleményt terjesztett volna a kormány elé, hogy az ipartestületeket ki kell küszöbölni. Az érdekelt körök felvilágosítása céljából a kamara közli, hogy ez az állítás téves, mert éppen ellenkezőleg áll a dolog; a kamara határozottan amellett foglalt állást, hogy az ipartestületek működése az egész iparosságra terjesztessék ki és hatásköre megfelelőm kibővittessék. A kamara javaslata oda irányul, hogy a szakképesítés szigorítása által Szlovenszkó kézmüiparossága a versenyképesség tekintetében megerősödjék s hogy az iparosság elfoglalja azt a helyet, amely őt munkássága és szakképzettsége révén méltán megilleti. A minisztérium egybehivására legutóbb megtartott országos értekezleten az iparosság egyhangúlag ezen kívánságának adott kifejezést és remélhető, hogy az iparosság régi kívánságai immár teljesedni fognak. Iparostársadalmunk tudja, hogy az iparkamarák évtizedek óti az iparossággal vállvetve küzdenek a kézműipar fejlesztéséért. A kamarák a szakoktatás érdekében mindenkor áldozatot hoztak, sőt maguk anyagilag támogatnak ilyen intézeteket. Az ipartestület elnöksége a kamarának ezen közleményét azzal kívánja nyilvánosságra hozni, hogy az abban említett országos értekezleten testületünket az elnök és Dosztál Jakab alelnök képviselték, akik ezen kiküldetésükül és az értekezleten előadott kívánságokról a testület évi rendes közgyűlésén az évi jelentés keretében beszámoltak és örömmel hirdették, hogy a kamara szivvel-lélekkel járult az iparosság kívánalmaihoz és határozottan azok mellett foglalt állást. Éppen ezért megütközésünknek adunk kifejezést azon rosszakaratú híresztelésekkel szemben, mely szerint a kamara olyan értelmű véleményt terjesztett volna a kormány elé, hogy az ipartestületeket ki kell küszöbölni. A kamara nem adhatott más véleményt fölfelé, mint amely a kamarai értekezleten kialakult és megnyilvánult. Bár a kamara nem szorul ennek általunk való bizonyítására, de kötelességet vélünk teljesíteni, hogy magunk részéről is ezen tendenciózus rosszakaratú híreszteléseket megcáfoljuk és felette megbotránkozásunkat kifejezzük. A kamara teljes mértékben bírja az ipartestületek bizalmát és elismeréssel volt mindenkor és van ma is az iparos érdekek megvédése körül kifejtett törekvéseiért. Komárom, 1921. julius hó 5. Boldoghy Gyula, ipart, elnök. — Kérjük a Komáromi Lapokszámait. Olvasó közönségünket kérjük, hogy lapunk folyó évi 48- 52. számait ha elolvasta, szíveskedjék visszaadni, hogy gyűjteményes példányainkat e számokkal kiegészíthessük. Ugyanis e lapszámok teljesen elfogytak annak ellenére, hogy több száz példányban utánnyomás is készült belőlük. — Uj egyetemi tanársegéd. Dr. Keleti József egyetemi klinikai gyakornokot, Keleti József m. kir. állategészségügyi főfelügyelő szép képzettségű fiát a budapesti egyetemi tanács a Jendrassik-féle belgyógyászati klinikára tanársegéddé nevezte ki. Örömmel üdvözöljük e kiváló fiatal orvos tudományos előmenetelének e jelentős állomásán. — Házasság. Messinger Mór és Weisz Iza f. hó 5-én házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett.)
