Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-08-09 / 68. szám
2. oldal. w Í-íkU-Í.Lí -ífc i' O ÍÜA iáiip O kW . i 2!. Migiiszlus .$ ké! l r‘.' harangozták \»o annak idején megindulását s egész újságírás! taktikájával igazolta annak az interpellációnak igazát, amely a prágrd kormány válaszára vár. Nekünk, akik szilárd elvek és jogok alap-' ján állunk a csehszlovák állam politikai po rendjén, nincs szük;égiink Lovászy ur nagyképii tanácsaira és még kevésbé hirdetett igazságaim mert azoknak pénz-zaguk vau és mert egész m>chinációja egy csütörtököt mondott és lejáratott hangulat felmslegitésének és nép zerüsitésének leple alatt a valutáris differenciákkal Való spekuláció, a szlovenszkói magyarság C'".h koronainak magas kurzuson való bécsi in-váltása. Még csak annyit akarok megjegyezni, hogy ;; „Jövö“ felhasználja sokszor az alkalmat. hogy Benes azt ajánlotta a rus/.inszkói magyarok küldöttségének, hogy éljenek azzal a joggnh hogy sérelmeiket a külföldi sajtó utján juttassák el a népszövetségi tanács elé. Lovászyék el vannak ragadtatva attól, hogy Benes nekünk ezeket a jogokat biztosítja. Mi ezzel szemben minden elragadtatás nélkül jogaink teljes tudatában azon az állásponton vagyunk, hogy Boi’s nekünk nem adhat jogokat, mert nekünk vannak jogaink, melyeket nemzetközi szerződések és a törvények biztosítanak s amelyeket dacára annak, hogy ezen.jogok Benes és társait, kötelezik, ök velünk szemben nem tartanak meg. De ha a „Jövö“ ennyire e! van ragadtatva a Boies nagylelkűségétől, miért uem áll a Ber.es tanácsainak megfelelően mint külföldi sajtóorgánum a szlovauszkói magyarság sérelmein • d védelmére, miért nem közöl soha egyetlen sort sem arról, ami velünk történik, miért nem t alál egyetlen mondatot sem a csehszlovák kormány politikájának kritizálá*ára ? Persze ezt ttom teheti, m rt nyilvánvalóan a c* h kormány kegyéből é! és ha a mi helyzetünkről csak egy kis ré-z' t m g merné inti annak, ami igaz, ham irosan kitömték innen a szűrét s még hatnavosabb in kifogynának a Becsben jól beváíiható szokolok Lovászy ur és Garami elvtárs zsebéből. Rendelet a katolikus ünnepek megünneplése ellen. Medveczky kormánytanácsos adta ki. — A nagyszombati érseki helyettes minden megjegyzés nélkül adta tovább a katolikus klérusnak. — A rendelet megsérti a vallás szabad gyakorlatától szóló törvényt. — A magyar katolikus lakosság nem veszi tudomásul a kihívást A katolikus papság és most már a hívek körében is roppant nagy felháborodást kel ett Medveczky vallásügyi kormányelőadó rendelete, mely a magyar vonatkozású katolikus ünnepeket, tehát Nagyboldogasszony ünnepét és Síent István király napját egyszerűen elti tja a magyar katolikus templomokból. Nyilvánvaló, hogy a minisztérium tu'lépte hatáskörét e rendelkezéssé*, amelyhez joga nincsen. A vallás szabad gyakorlatát háborítja meg e törvénytelen rendelet. A rendelet a katolikus magyarság körében bizonyára óriási feháborodást fog kelteni, de azt is merjük állítani, hogy minden vallásfelekezet egyet fog érteni ebben a megsértett katolikusokkal és a tiltakozás általános leend nemzeti kisebbségi jogaink ez újabb arcu’c^apása és a törvény e flagráns megsértése miatt. GyiiÉItt a Urnáién — 1921. aug. 7. — Egyesületeink Nesztora, a Komáromi Dalegyesület kedves emlékezetű délutánt szerzett városunk gyermekseregének vasárnap, augusztus 7-én. Nádor-utcai helyiségében összegyűjtötte nemcsak tagjainak, de az egész város közönségének gyermekeit, hogy a vakáció egyhangú napjai közül egyet kiragadva, a vidámságnak, tréfának és szórakozásnak emlékeivel töltse meg az ártatlan ifjúságnak lelkét. A Dalegyesület vezetőségének az volt a célja, hogy a gyermekdélután a kis emberkék vidám mulattatására szolgáljon és ezt a főgimnázium derék cserkészcsapatának igazán odaadó lelkes közreműködésével teljes mértékben el is érte. Nemcsak a . kicsinyek, de a nagyok előtt is emlékezetes marad ez a délután, mert az az öröm, melyet ez a mulatság a gyermekeknek Szerzett, a szülőknek és nagyoknak is öröme volt, s bizonyos, hogy sokáig fogják emlegetni azt a változatos programmed, melynek minden kis részlete sikerült s a jelenvoltaknak végnélküíi vidámságot szerzett. Már délután 3 órakor nagy tömegekben gyülekeztek a gyermekek a Dalegyesület kies kertjében (a mulatságon vagy ezer gyermek vett részt) s a színházterem a szó szoros értelmében zsúfolásig megtelt közönséggel. Kár, hogy a nagyok kíváncsisága a szűknek bizonyult nagyteremből sok kicsiny embert kiszorított, de azért akiknek sikerült bekerülni, azok pomj pásan mulattak. A cserkészek ügyes műsort | állítottak össze, melyben szavalat, zongoraszám, j szinielöadás és boxversenyszámok szórakoztat- i ták az apró nézőket. A „Gólya kalifa“ szin: gazdag pompás jelenetei, a „Gittegylet“ c. ! ifjúsági bohózat gyermekhumorlól sziporkázó ötletei a legnagyobb tetszést vívták ki. A boxverseny fordulatai nemkülönben, i A cserkészek előadása után a kertben folyt le a bikaviadal és lepényevés, mindkettőt hangos kacagással fogadták. Majd élő talyigaversenyt tartották meg. A szerencsehalászat hamarosan kimerült és sok-sok örömet keltettek a kihalászott apró tárgyak. Sok látogatója volt az állatseregletnek,melyben „szelídített“ állatok csoportja képezte a vonzó erőt. A téli helyiségben rendezett „babakiállitás" is teljes tetszéssel találkozott. A dr. Kamrás józseíné védnöksége alatt rendezett kiállítás anyagá1 hölgyzsüri birálta felül és jelölte ki a nyerteseket. A sétakocsizásnak és séialovaglásnak igen sok résztvevője volt, a gyermekek alig tudtak betelni ezzel a szórakozással. Este fél nyolckor a babakiállitás nyerte- 1 seinek nevét hirdették ki, mely szerint az első | dijat Zsidek Irénke, a II. dijat Lengyel Magdus, a 111. dijat Prantner Gizuska nyerte el. A Dalegyesület külön dijával Elbert Klárikát tüntették ki. A védnök által adományozott dijakkal Lengyel Magdust, Ipovitz Endrénét, Kálnay Lórikát, Politzer Babyt, Nagy Terézt, dr. I Kamrás József elnök dijával pedig Badik Évikét 1 és Kathona Magdát jutalmazták meg. A nagyteremben gyermekbál fejezte be 1 a sikerült mulatságot, amelyből a gyermeksereg | ugyancsak kivette részét. Csak elismeréssel I adózhatunk a Dalegyesület érdemes vezetőséj gének, hogy ezzel a mulatsággal a város gyer- i mekseregének sokáig feledhetien emlékű öröm! teljes órákat szerzett. Közönség köréből. Igen tisztelt Szerkesztő ur! A „Komáromi Lapok“ augusztus hó 2 án megjelent 65 ik számában dr. Csukás István városi aljegyző, néhai dr. Csukás István volt pénztári orvos fia „a hosszú szolgálat jutalma“ cita alatt éretlen gyerkőc módjára oly rosszindulatú cikk formájában támadja meg személyemet és magát a muukásbiztositó pénztárt, mint. intézményt, amit válasznélkül nem hagyhatok, amiért is kérem, hogy soraimnak helyt adni szíveskedjék. Néhai dr. Csukás István orvos az 1891. évi XIV. t. c. alapján létesült cca 1200 -1500 tagot számláló régi hetegsegélyzö pénztárnak volt orvosa egy néhányszáz korona évi tiszteletdijért, Statusbeli orvosi fizetést az 1907. évi XIX. t. c életbelépésével élvezett, mint muukásbizSositó pénztár orvosa 1908. évi májusi megegyezése alapján. A nisgy. kir. állami munkisbiztositási hivatal az 1907 évi XIX. tó. 100 § ának >9. pontja és a Magy. Orsz.' MunkásbetvgsegélyzÖ és Bales-t,biztositó pénztár alapszabályának 185 és 196 § ának- megfelelő leg a tör vény és alapszabály szerint kötelezve volt ugyan a pénztári tisztviselők mint az orvosok részére a nyugdíjintézmény megteremtéséi’!', ennek dacára az Állami Hivatal kiDj-zetten a pénztári tiszt,vi«eiők részére a törvény életbeléptének tizedik évében, vagyis 1917 okt. 31-én hagyta jóvá a nyugdijszabályzatot, melynek alapján megdakittatott a nyugdíjintézmény és annak fuukciónáló szerve, a nyugdíjválasztmány. A magyarországi pénztári orvosok kívánságára a budapesti Országos Pénztár teljesen külön nyugdíjintézetet kívánt felállítani, amelyre nézve tárgyalások és tanácskozások is folytak Budapesten 1917. év összén és 1918 év ta| vaszán, de közben kitört a világháború és a j helyzet ma az, hogy az orvosok nyugdíjintézménye még a levegőben van Arra fel, hogy úgy a pénztári tisztviselők mint az orvosok rés .éré a nyugdíjintézmény felállítása törvényes feladata volt az Állami Hivatalnak, az Országos Pénztár a nyugdíjjárulék fizetését úgy a tisztviselők, mint az orvosok részéről 1911. évb»n elrend-lte s azóta fizetjük is rendszeresen. Ettől az időtől kezdve fizette dr. Csukás István elhalt orvos is a ! nyugdijjárulékát No most már bekövetkezett 9 évre rá, 1920 márciui 26 án az elhalálozás. így tehát a nyugdijszabályzat azon kikötése, hogy a nyugdijintézeti tagnak csak betöltött 10 éves tagsága után nyílik tn-g az i éna joga, dr. Csukás Istvánnál nem volt meg, mindazonáltal a méltányosság azt parancsolta, hogy valamikép az özvegyen segiteni kell. Miután a nyugdijszabályzat 21 § a lehetővé teszi, hogy h i valamely ti-ztviselő 1907 év előtt lépett, a pénztár szolgálatába, úgy a visszamenőleges szolgálati éveit megvásárolhatja, igy dr. Csukás István özvegyének is , ezen kisegítő utat ajánlottam, hogy az egész eltöltött pénzlár orvosi szolgálatát belehessen tudni és az alapou igényjogát, elbírálni. Kimondja ezen 21 § randelkezóse azt is, hogy ha az illető nyugdijintézeti tag atri- a visszamenőleges időt. pótjárulékkal megváltja időközben nyugdijaztatik, vagy elhal még mielőtt a pótjárulékok teljes öszegét, befizette volna, úgy a még hátralékos pótjáruiékok összege a nyugdíjból, illetve a hátramaradott | ellátmányból levonandó, ha a hátralék egy- I egyszerre való levonása terhes, az ellátandó ; kérelmére legfeljebb 36 havi egyenlő részlet] ben vonandó le. Ki kell jelentenem, hogy ezek a rendelkezések mind a pénztári alkalmazottakra és nem az orvosokra szólnak, mégis amikor az elhalt orvos özvegyének kielégítéséről volt szó, részére teljesen azonos elbírálást kívántam alkalmazni, mintha pénztári tisztviselőről lett volna szó. A nyugdijigény előfeltételeiknek megteremtése után lehetett tehát csak szó annak elbírálásáról. Azonban az új államalakulat folytán a nyugdíj, illetve özvegyi ellátmány megállapításához a Bratiszlavai Országos Hivatal jóváhagyása kell. Evégből úgy a 2536/920 mint a 3673/920 sz. ügyiratok szerint előterjesztést tettünk az Országos Hivatalnak az özvegyi ellátmány megállapítására nézve, azonban, hogy ezen előterjesztésünkre általunk érthetetlen és ismeretlen okoknál fogva érdemi elintézés nem történt, indíttatva éreztem magam a helyi önkormányzatnak olyan irányú előterjesztést tenni, amely alapon az özvegy, özvegyi ellátmány előleget kaphasson. így született meg a legnagyobb jóakarattal az az igazgatósági F18CHER JENÖ “ERESKEDÉSE EJ i KOMÁROM, MEGYE-U. 16., A ZSUPANI HIVATALLAL SZEMBEN I o, ■ -it íj» ... R1.1J Nagy választék mindennemű vászoncipőkben! Férfi, női és gyermekcipők nagy raktára! Cipőujdonságok a legszolidabb árban kaphatók. Pontos és figyelmes kiszolgálás! Mérték utáni rendelések és javítások 24 órán belül készíttetnek. Cipőkrém és eredeti „PALMA“ gummisarok kaphatók. \
