Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)

1921-07-26 / 62. szám

1921. julius 2G.

„Komáromi Lapok

S. oldal.

mehet-e addig- a határig-, hog-y a kormány közegei ezt a bécsi sajtóorgánumot a becsületes magyar sajtónak jogos védelméből folyó támadásai ellen is megvédelmezzék ? Hajlandó-e a belügyminiszter ur a kassai cenzúrát kioktatni arra, hogy a Bécsi Magyar Ujság-nak ilyen mérvű támogatása egyrészt hatásköri túllépés, másrészt politikai ostobaság, mert ezzel mindenki előtt nyilvánvalóvá teszi a cseh-szlovák kormánynak a Bécsi Magyar Ujság-gal való közelebbi viszonyát ?

Prága, 1921 julius hó 12.

*

Budapesti interpelláció.

Odaát Csonkamagyarországon, amelynek befeketítésében olyan nagy herosztratessi hírnevet szerzett magának a bécsi magyar sajtó, mind sűrűbben támadnak hangok, hogy a magyart gyalázó sajtót támogatókkal nem lehet őszinte megegyezés, Ez ügyben Karafiath képviselő a következő interpellációt intézett a magyar nemzetgyűlésen a külügyminiszterhez:

Karafiath: A szerb régensherceg elleni merénylet azoknak a kacérkodásoknak az eredménye, amelyeket elkövettek és mégis minket mertek meggyanúsítani, hogy részünk volna a dologban. Ismerteti a Bécsi Magyar Újság és a Baranyai Újság Magyarország ellen szórt rágalmait és rámutat arra a tervszerű maffiára, amely a magyar kormány ellen irányul. A bécsi szökevények kisajátítják a Kossuth, Rákóczi emigránságát és „magyar emigránsoknak“ nevezik magukat. Egy csomó cikket ismertet és azt mondja, hogy milyen szörnyű hitben élnek azok a magyarok, akik kénytelenek az utódállamokban a szennylapokkal is beérni, ha magyarul akarnak valamit olvasni. Körmendi- Ékes Lajos és társai a csehszlovák belügyminisztert már meginterpellálták e tárgyban, rámutatva, hogy a kassai cenzúra a Bécsi Magyar Újságot nagymérvű támogatásban részesíti. Erélyes intézkedéseket sürget ez ellen a lapokkal űzött aknamunka ellen, amely nem átallotta a magyar kormányt azzal is meggyanúsítani, hogy a belgrádi merénylethez valami köze van. Az osztrák kotmánynál sürgős diplomáciai lépéseket kell tenni a magyar államot gyalázó sajtótermékek ellen, nemkülönben az utódállamok kormányainál, hogy a pártatlan hírszolgálatot végző magyar sajtó termékeit az utódállamok magyarsága között terjeszteni lehessen. (Helyeslés és taps.)

Bánffy külügy miniszter nyilatkozik.

Gróf Bánffy Miklós külügyminiszter kijelentette, hogy a belgrádi attenfátum alkalmából a magyar kormány örömét fejezte ki, hogy ez nem sikerült. Mi, akik végigküzdötíük és szenvedtük. a bolsevizmus uralmát, mindenkor figyelmeztettük szomszédainkat, hogy a mindenféle áljelszavak alatt aknamunka folyik területükön. Bizonyos megnyugvással látja, hogy végre ez megértésre talál ott, ahol eddig kevesebb érzéket mutattak ez ügyek iránt. A sajtótermékek ügyében is mindig felhívták a figyelmet és reménye van rá, hogy az olyan atteritátumok, amilyenek legutóbb Bukarestben és Belgrádban történtek, végre felnyitották a szemüket azoknak, akik nem hittek abban, hogy a bolsevista irány nem lokális, hanem. internacionális veszedelem, amellyel szemben az összes polgári társadalmaknak védekezniük kell. Srjtótermékeinknek a határon való átjuttatása tekintetében, reméli, rövid időn belül szintén eredményt fogunk elérni, minthogy ez már Marienbadban ÍS SZÖbakerült. És reménye van rá, hogy lassankint lebontathatok lesznek azok a tanyák, amelyekből Magyarország ellen egy hazug és alávaló propaganda folyik. (Helyeslés.)

— A ma&yar kultúra nevében arra kéri a komáromi kultúrpalota kölcsönkönyvtárának vezetősége a könyvtár olvasóit, hogy mindenki igyekezzék a kölcsönvett könyveket legrövidebb idő alatt, legkésőbb a váltástól számított két hét alatt visszavinni és a könyveket kímélni, tisztán tartani. Aki a fenti kiváualmakat nem teljesíti, az vét a magyar kultúra ellen, mert a kölcsönkönyvtár könyvei a magyar kultúrának közkincsei, amelyek időn túli visszatartása, megrongálása megbocsáthatatlan visszaélés a magyar kultúra rovására.

— Gyászeset, nehéz, szinte elviselhetetlen csapás érte h komáromi ref. egyházmegye köztiszteletben álló esperesét: Tóth Kálmán deáki-i lelkészt és családját. Legifjabb gyermeke: Tóth Izabella deáki-i tanítónő súlyos vakbél*gynlladásba esett és bár felismervén a bajt, szülei azonnal beszállították a pozsonyi szanatóriumba, ahol a legkiválóbb szebészorvossal operáltatták meg, nem volt gyógyulás az ifjú tanítónő számára, aki a beállott komplikációk folytán e hó 23-án örök nyugalmára szenderiilt el. A végtelen kedves gyermek és örökké jókedélyü fiatal lány temetése 26 án történik meg Deákiban. — A vérző szivű család fájdalmában mi is igaz lélekkel osztozunk és a mindenfelől megnyilatkozó részvételhez csatoljuk a mi őszinte részvétünket. —

— Adakozzunk magyar könyveket. A komáromi kulturpalotai kölcsönkönyvtár sűrű látogatottsága mind több és több könyv beszerzését teszi szükségessé, amely a mai óriási könyv és bekötési árak mellett igen nagy nehézségekbe ütközik. Ezúton kéri tehát a kölcsönkönyvtár vezetősége a magyar kuliura igaz barátait, fölösleges, átolvasott, könyveikből adakozzanak a kölcsönköriyvtárnak. Ezzel az árván maradt magyar kultúrát segítik előbbre hatalmas lépéssel. A szives adományokat hirlapilag fogja nyugtázni a könyvtár vezetősége.

— Társasvacsora az Iparos körben. A

Komáromi Iparoskör folyó hó 24 én közbecsülésbeu álló elnökének, Dosztál Jakabnak ti-zteletére névnapja előeslélyen sikerült társas vacsorát rendezett, melyen a kör tagjai és iparos polgártársaink szine-java megjelent. Az ünnepeltet a kör nevében Boldoghy Gyula iparte tibeti elnök üdvözölte szeretetteljes szavakban, Czike Dénes p: dig az Országos Iparosszövet.'ég elismerését és üd üzletét tolmácsolta lelkes hangú felköszöntő keretében. Az ünnepelt elnök megindult hangon köszönte meg a kitüntető szeretet kedves megnyilatkozását és testvéries Összetartásra és egyetértésre buzdította iparos társait. A mindvégig emelkedett hangulatban lefoiyt estély, melyen számos fölköszönlő hangzott el, záróráig tartotta együtt az ünnepelt tisztelőit.

— A prágai magyar útlevél kirendeltségen azt a figyeimeztetest függesztettek ki, hogy csak azok útlevelét, látíamozzák, akik személyesen hozzák magukkal vagy postán küldik el Semmiféle kö-vetítésnek helye nincsen. Az utazó közönség jól teszi, ha útlevelét egyenesen a magyar királyi útlevél kirendeitsó címere (Prága, III, Novodvorská 3. II. ein.) küldi el.

— Halálozás. Őszinte részvéttel értesülünk, hogy Pichler Ignác jonevü kárpitos iparos polgártársunk, életének 56 ik évében, hosszú betegeskedés után e hó 23-án este elhunyt. A megboldogult kihűlt porait hétfőn délután fél 5 órakor helyezték a helybeli róm. kath. temető kápolnából az ismerősök nagy részvéte mellett örök nyugalomra. Elhunytat gyermekei Ignác és Manci és nővére dr. Váraljay Karolyné gyászolják.

— Szlovenszkó ellátása. Az országos gazdasági tanács legutóbbi ülésén Szlovenszkó élelmezési ügyeivel foglalkozott. A tanács elhatározta, hogy a kivétel szabályozásával és az élelmiszeruzsora letörésével lehetővé fogja tenni a szlovenszkói élelmiszeráraknak a csehországival való egyenlővételét. A cukrot szgbadforgalomtárgyává tették.

— Halálozás. Őszinte részvéttel vesszük az alábbi gyászjelentést: Alulírottak úgyga maguk, valamint az összes rokonság nevében is, fájdalomtól megtört szívvel jelentik a szeretett jó feleség, a leggondossabb anya, testvér és sógornőnek Tóth Károlyné szül. Schulz Ernesztinnek élete 50-ik évében, hosszas szenvedés után folyó hó 19-én délután 3 órakor történt gyászos elhunytát. A boldogult hült tetemei folvó hó 21-én délután 4 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartásai szerint a családi gyászházból a helybeli ev. ref. sirkertben nyugalomra tétetni. Ács, 1921. julius 19. Áldás és béke poraira: Tóth Károly férje. Tóth Béla Tóth Károly gyermekei özv. Stobitzer Józsefné szüb Schulz Matild özv. Hoffmann Józsefné szül. Schulz Ida Schulz Richard Schulz Károly testvérei. Tóth Erzsébet özv. Herbsz Ferencné szül. Tóth Mária sógornői.

— Őszi uetemények (konyhakert és virágfélék) magvait Berghofer János magkereskedéséből szerezzük be. Pozsony, Vásártér 13.

— A távbeszélő beruházási kölcsön kedvezményes jegyzéséhez a pósta és távirda ministerium a következő rendeletet adta ki: Az egyes jogi szervezetek, amelyeknek ugy&negy hálózatban több önálló, de különböző gazdasági célokat szolgáló távbeszélő állomásuk van, jegyzési kötelessége minden egyes vállalat után külön állapittatik meg, nem tehát az összes vállalatok állomásainak ossz-száma szerint. Az illető vállalatok vezető tisztviselőinek (esetleg üzemi orvosok, jogi képviselők és hasonlók) lakásán bereedezett távbeszélő állomások kizáratnak az illető vállalat állomásainak összszámából, amennyiben nevezett beleegyezik abba, hogy a lakásban berendezett távbeszélő állomás a tényleges tulajdonosra formálisaa írassák át. A távbeszélő állomások használati jogának átruházásával egyidejűleg a befektetési kölcsönnek kölcsönös megegyezés alapján való átvétele a résztvevő feleknek engedtetik át. A jegyzési kötelesség leszállítását a nemzetközi forgalomban bejelentett, állomások számának korlátozásával lehet elérni. Egyes különös tekintetbe veendő esetekben a távirda igazgatás 2 koronás bélyeggel ellátott kérvényre a jegyzett befektetési kölcsönnek két részletben való lefizetését engedélyezi, amelyek közül az első azonnal fizetendő, a második legkésőbb 1921 szeptember 30-án. Ezen esetben a póstaigazgatóság által az egész összegre jegyzési bejelentés lesz kiállítva és a jegyzési bejelentésen fel lesz tüntetve, hogy az első részlet azonnal töilesztetik le és feljégyeztetik a rendelet száma, amellyel a részletfizetés engedélyezve lett. A fizetési határidőnek további meghosszabbítását engedélyezni nem lehet. A befektetési kölcsönnek úgy a távbeszélő előfizetők, mint a távbeszélő összeköttetést kérelmezők részéről való jegyzése, tekintet nélkül a jegyzési határidő elmúltára (junius 30.) továbbra is el lesz fogadva.

— Magyar amerikai kereskedelmi kamara létesítése. Budapestről jelentik: A magyar gazdasági körök arra törekednek, hogy a magyar-amerikai kereskedelmi kamara létesüljön. A kamara élére Weiss Manfrécj báró és Heinrich Ferenc volt kereskedelemügyi miniszter kerülnének.

— Támadás a Nádor-utcán. Nem tudjuk

eléggé elítélni az alább leírandó esetet, amely szomorú fényt vet Komárom közbiztonságára. A napokban este 10 és 11 óra között — holdvilágos este ,— Braun Andor szüleivel ment hazafelé a kávéházból a Nádor-ulcán. A Szent András templom előtt, két katona állott, ezek egyike minden szó beszéd nélkül valószínűleg bajonelt nyelével fejbe ütötte Braun Arnoldot, aztán mindkét katona eL-zaladt. A megtámadott kocsira ült és minden felé hajszolta az orzó támadót, de sikertelenül. A sérülést dr. Rauscher Zsigmond kötötte be. Úgy a polgári, mint a katonai hatóságnál följelentenék az eléggé el nem ítélhető esetet. A tettes kinyomozására 500 K jutalmat tűztek ki.

— Anna bál helyett hosszú óra. A komáromi kath. Legényegylet táncolni szerető tagjai bizonyára örömmel hallották a vezetőség életrevaló tervét, hogy a hagyományos Anna bálokat újra töleleveniti és ezután is rendeznek Anna bált Közben azonban egy sokkal nagyobb szabású terv merült fel, amely ha sikerül, korszakot fog alkotni a mulatságok, bálok történetében. Éppen ezért, hogy e nagyszabású terv még jobban sikerüljön, a tervezett Anna bált levette a rendezőség a műsorról és kárpótlásul most vasárnap juh 31-én Annabáí helyett hosszú órát tartanak, amely az előjelekből Ítélve, és a rendezőség leleményessége folytán minden tekintetben pótolni fogja az Annabált. Legyen ott mindenki, aki szereti a vidámságot, nemes szórakosást.-- Kath. Legényegylet évenként megtartani szokott Anna ünnepélyét, az augusztus hóban városunkban rendezendő magyar bállal egybekapcsolta, erre máris nagyban folynak az előkészületek. Anna bál helyett f. hó 31-én este 8 4-ig tartó tánchosszú órát tart a Legényegylet melyre ezúton hívja meg a vendégeit.