Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)

1921-07-02 / 53. szám

1921. julius 2. «Komáromi Lapok« 5. oldal. — Qyászrouat. Szlávy Elemér ógyallai já­­rásbiró, mint részvéttel értesülünk, a napokban ! hirtelen elhunyt szivszélhüdés következtében, j A megboldogultban a bírói kar kipróbált és í képzett kartársat veszített el, aki teljes mérték­ben bírta kartársai megbecsülését. Nagy rész­vét kisérte el korai sírjába. — fi komáromi földindulás emléke. 1763 junius 28-án volt a gyászos nap, melyen meg­mozdult a komáromi föld és rettenetes nap szakadt a városra, melynek házai száz számra j dőltek le, sok emberélet esett áldozatul. Ennek j a gyásznapnak emlékét ülé meg vasárnap, ju- j lius 3-án a r. kath. egyház és körmenetet tart, • mely 7 órakor indul ki a szent András tem­plomból a régi útvonalon. — KÖSZÖnehlYiluánitás. Mindazoknak, akik boldogult férjem, ßottay Kálmán emlékére tar­tott gyászistentiszteleten résztvettek: az állami polgári leányiskola tanári karának, kik meg­boldogult férjem ravatalára koszorút küldtek, a főgimnázium és a polgári fiúiskola tanári karának, a Jókai Egyesületnek, felejthetlen uram minden jó barátjának, kik engem rész­vétükkel felkerestek és mélységes gyászomban ezzel osztoztak, ezúton nyilvánitom legőszintébb köszönetemet. Özv. Bottay Kálmánná és csa­ládja. — Karlsbad és Komárom. Hogy kerülhet e két helynév egy kalap alá? Nem mi akarunk összehasonlítást tenni a két város között. Lapunk egyik Karlsbadban kurázó barátjának leveléből közöljük ez érdekes részletet: „Sok­szor gondolok Komáromra, amikor látom itt Csehország kellő közepén a csak német cég­táblákat s láttam tegnap német zászló alatt a tanuló ifjúság lelkes felvonulását. És elgondo­lom, hogy miért van ez nálunk, a szinmagyar Komáromban másként ? Miért kellett ott szlo­vák gúnyát ,öltepi a cégtábláknak? Miért zavarják meg még az ura api vallásos kör­menetet is egy magyar nemzeti szinü zászló­­szalag miatt?“ Nem füzünk e sorokhoz kom­mentárt. Enélkül is megérti és levonhatja e tényből a következtetést — a magyarság. — fi főgimnáziumi Segiíő Egyesület köz­gyűlése. A Főgimnáziumi Segiiő Egyesület Mórocz Emílián elnöklete alatt kedden, junius 28-án tartotta rendes közgyűlését. A közgyűlés dr. Horváth Cézár pénztárosnak köszönetét sza­vazott fáradozásaiért és a múlt évi zárószáma­dást 4194 K bevétellel izemben 3739 K kia­dással, a vagyont pedig 27240 K 84 f összeg­ben állapította meg. Az 1921." évi költségvetést 1921 K bevétel és 1770 K kiadás keretében szavazta meg a közgyűlés. Dr. Alapi Gyula indítványt tesz a segítő egyesület javára inté­zendő propaganda iránt, hogy ez az egyesület bevételeit fokozza. A közgyűlés ez indítványt Gödör József választmányi tag kiegészítésével elfogadta. Majd Mórocz Emílián igazgató szá­molt be az egyesület 1920/21. évi tevékenysé ről, mely 46 tanulót segélyezett ruhanemüekkel és 110-et látott e! ingyen könyvekkel. Majd a megüresedett tisztségeket töltötte be a közgyű­lés és elnökké dr. Ghyczy Dénes helyébe' Zsindely Ferenc tszéki elnököt, alelnökkéF. Szabó Géza kormánybiztos helyébe dr. Szijj Ferenc polgálmestert, igazgatóvá Mórocz Emílián, pénztárossá dr. Horváth Cézár, titkárrá dr. Bognár Cecil régi tisztviselőket, a választmány uj tagjaivá: dr. Bardócz József, Gergelyi Jó­zsef, dr. Lipscher Mór, dr. Mezey János, dr. Mohácsy János, Palkovich Viktor, Vargha Sán­dort és Zechmeister Sándort, számvizsgálóvá dr. Alapi Gyulát választotta meg. — ff komáromi állami főldmiuesiskola igaz­gatósága a folyó évi szeptember hó 15-én kez­dődő tanfolyamra pályázatot hirdet. A tanfolyam tartama 2 év. Az iskola célja a tanulókat a mezőgazdaság minden ágában úgy kiképezni, hogy az iskolát végzett ifjak akár saját gazda­ságuknak okszerű kezelésére, akár pedig mint munkafelügyelők, vagy gazdák a nagyobb bir­tokokon alkalmazva a különböző gazdasági munkák vezetésére képesek legyenek. Az inter­­nátusi elletási xiij egyelőre 160 koronában álla­­pittatik meg, mely összegnek a leszállítását, vagy felemelését az élelmiszerek árakulásához képest az igazgatóság fentartja magának. Köze­lebbi felvilágositást ad az igazgatóság. — Szőlő ojtó gummit — (szürke, piros és nyers szinüt) Berghoffer magkereskedése szállít Pozsony, Vásár-tér 13. — [Tlatura bál. Mintha visszaröppent volna egy éjszakára, egy forró, dalos éjszakára a régi magyar jókedvű diákélet. Mintha az „Iglói di­ákok“ Betky Páljai eljöttek volna az elfeledett múltból megmutatni, hogy él még a magyar diákviríus, nem vált vízzé a pezsgő, ifjú vér.. van még magyar ifjúság. A teremben boldog, kipirult arcú leányok járják a csárdást magyar ifjakkal. Ott látjuk a most érettségizetteken kí­vül a régi gárdát, a komáromi főgimnáziumban végzettek hosszú sorát, akiknek megtagadta az Idő, a vértlehelő világégés, hogy maturabált tarthassanak. Eljöttek a komáromi vén diákok, hogy együtt mulassanak azokkal a magyar fiuk­kal, akiket most engedett útnak a komáromi főgimnázium. Messze a világ egyhangú, kattogó zajától, a Dalárda termeiben a szív muzsikált, a lélek szólalt meg a zenében ... egy darab magyar ifjúság bontogatta fehér szárnyait . . . „Borúra derül“ — tartja a magyar közmondás. A hosszú tanulásban eltöltött fáradságos na­pok után vigalom köszöntött be a lematuráltak leikébe. A matematikai,példák szövevénye, Ta­citus fordításai után elérkezett a vigság napja, a bucsuzás órája, amelyben 34 magyar diák örömkönnyes szemmel énekii a régi diáknótát: „Ballag már a vén diák tovább . . .“ Szombat este 34 magyar diák lelkében felvonultak a gyermekkor legszebb emlékei, búcsút intve az ifjúság bohó, édes álmainak, mert az élet ko­moly munkája hiv ... el kell menni, neki kell vágni a magyar jövő ködének ... és ott, a kivívott szent diadal oltáránál újra kezet szorítanak, újra összeölelkeznek a régi cimbo­­íák. A szombat esti matura-bál minden tekin­tetben a legfényesebben sikerült. A komáromi főgimnázium most végzett növendékei nemcsak tanulmányi tekintetben érdemeltek méltánylást és dicséretet, hanem a táncteremben is, ahol igazi magyaros ifjú jókedvvel vitték tánca Ko­márom és vidékének --bájos fiatal leányait. A mulatságon igen sokan vettek részt; vidékiek is bejöttek erre az alkalomra. Ott láthattuk Ko­márom és környékének szine-javát, az igazi magyar uritársadalmat, amely együtt mulatott világos virradatig a kedves fiukkal. A tanári kar egy része szintén megjelent az ifjak mu­latságán. A volt Vili. osztály nevében Fuchs Károiy mondott köszönetét a tanári karnak fá radságáért, meleg hangon tolmácsolta Goszto­­nyi Nándor magyar tanárnak a volt Vili. osz­tály ragaszkodását és rajongó szeretetát. Majd jó kedvvel folytatták a táncot hajnalig ... A reggel első napsugarai még ott játszadoztak a táncoló párok arcán. Elmúlt. Egy felejthetet­len emléket hagytak maguk után a derék fiuk. Szép volt, nagyon szép. „Ballag már a vén diák . . . tovább“ — ez a nóta sir a hegedűn, egy utolsó kézszoritás még és az ifjú harcosok elindulnak a göröngyös utakon a végtelen küz­delem felé. . . . Isten vezérelje őket útjaikon. — Zeneuizsga. Lapunk legutóbbi számá­ból helyszűke miatt maradt ki a városi zene­iskola f. tanévi záróvizsgájáról szóló tudósítá­sunk. A zeneiskola ezúttal három csoportban mulatta be a növendékek évi haladását. Szom­baton délután a kezdők vizsgája volt. A he­lyesen megválasztott vizsgadarabok, a kedves, értelmes előadás a kis zenei noviciusok muzsi­káját is élvezetessé tették. Vasárnap délelőtt a középső osztályok mutatták be tudásuk javát és ügyes játékukkal igazolták, hogy vezetőik odaadóan, lelkiismeretesen és nem eredmény­telenül foglalkoznak velük. Végül vasárnap dél­után már egész kis koncertet rendezett a zene­iskola a leghaladoítabb növendékeivel, akiknek igazán élvezetes játékában nagyszámú érdelődő közönség gyönyörködött. A műsoron változatos összeállításban neves zeneszerzők (Mozart, Chován, Fucik stb.) müvei kerültek sorra, egy­­egy magyar müdarabba! vegyítve s az előadó növendékek mindegyike megérdemelné, hogy külön-külön kiemeljük szabatos játékokat, rá­termettségüket, amit a hallgatóság minden zene­számnál elismerő, zajos tapsokkal jutalmazott. Helyszűke miatt azonban csak a két tanszak legjobb növendékét említjük meg. Székely Ilus a zongorajátékban, Rácz Elemér pedig a he­gedűn adott tanúságot arról, hogy előhaladá­j sukat a szorgalom mellett sok reményre jogo­sító tehetség is segíti. A taps és elismerés mél­tán illette azonban a zeneiskola kiváló tanerőit is akik nagy buzgósággal és tudásuk egész erejével vezették a növendékeket arra a fokra, J hogy a tanév végén ilyen szép eredménynyel ! léphettek a nyilvánosság elé. Különösen nagy része van ebben az eredményben a zeneiskola fáradhatatlan igazgatójának, K. Ledermayer Ilo­nának, aki amellett, hogy a zongora-tanszak leghaladoítabb növendékeit tanítja, nagy lelke­sedéssel, szeretettel, igazi odaadással dolgozik minden irányban a városi zeneiskola érdekében, sokszor bizony nagy akadályokat és tapintato­san és kitartó akarattal győzte le. Elismeréssel kell szólnunk a hegedütanszak ideiglenes veze­tőjéről, Zsidek Béláról, akit szinte egyedül a zene iránti szereteíe Ösztönzőit arra, hogy a sokáig beteg, majd időközben elhalt hegedű­tanár helyett átvegye az igazán fáradságos, sok türelmet kívánó hegedütanitást. Odaadó mun­káját az elért siker jutalmazza legjobban. A zongora tanszak alsóbb osztályait pedig szintén helyettesi minőségben Thiel Janka vezette. Ezek vizsgája is tanítójuk rátermettségét, ké­pességét és komoly törekvését bizonyítja. — fi Dnlegyesfilet műrödö kara és mű­kedvelő gárdája holnap, vasárnap délutáu a 4 óra 55 perckor induló vonattal utazik Érsekúj­várra, hogy az ottani Kathoiikus Kör kertmeg­nyitó és színpad felavató estéjén közreműíöd­­jék. Az egyesület tagjai Kamrás József dr. el­nök é3 Molecz Tivadar karnagy vezetése mellett jelennek meg Érsek uj váró tt, hol testvéries sze­retettel várja a Kath. Kör az átrándulókat. A mulatságra az egyesü'et tagjai közül sokan el­kísérik derék dalosainkat és a szereplőket, akik­nek vendégszereplése elé nagy várakozással te­kintenek magyar szomszédaink. A kertmegnyitó este 7 órakor kezdődik, s a már ismertetett szép műsort tánc követi. — fi katolikus egyház autonómiája. A ko­máromi r. kát. egyházközség közgyűlése elha­tározta, hogy 1884. évben alkotott alapszabá­lyait az idők követelményeihez képest átala­kítja. Ez ügyben szerdán délután dr. Alapi Gyula egyházközségi elnök vezetése alatt érte­kezlet volt, mely a módosított alapszabályokat beható tárgyalás alá vette és a képviseletnek elfogadásra ajánlja. Az alapszabályokat kül­döttség viszi Nagyszombatba az érseki helyet­teshez jóváhagyás végett. — fiz elbocsátott kötalkatma'ofíak ügye. A lévai és vidéki' elbocsátott alkalmazottak fel­használták az alkalmat arra,, hogy a kisgazdák és kisiparosok nagy gyűlésére megjelent Szent­­iványi József és Fűssy Kálmán elé tárják szo­morú 6s sanyarú helyzetüket. A képviselők a nagygyűlés befejezése után fogadták a városi nagyszállód a előcsarnokában a számos tagból álló küldöttséget, amelyet dr. Kersék János ve­zetett a képviselők elé. Dr. Kersék János min­denekelőtt megköszönte az ügyben már eddig is tanúsított fáradozásukat és megkérte, hogy a jövőben is kisérjék figyelemmel a minden te­kintetben érdemes közalkalmazottak^ ügyét, hogy annyi sok szenvedő család jövője végre­­valahára biztositassék. Szentiványi kijelentette, hogy nemzetközi szerződések kötelezik a köz­társaságot arra, miszerint nemcsak az ittlevő közalkalmazottakat, hanem a kényszer hatása alatt innen elmenekült közalkalmazottakat is szolgálatukba átvegyék. Mint pártjának elnöke, a köztársaság elnökénél kihallgatásakor, úgy mint a többi politikai párt elnökei is, kijelen­tette, hogy a magyarokkal való béküiékenység­­nek egyik conditio színe qua non-ja az, misze­rint az összes elbocsátott közalkalmazottakat vissza kell helyezni, — végül jelezte', hogy Ceskoslovenszko és Magyarország között fo­lyamatban levő tárgyalások előterében, az el­bocsátott közalkalmazottak ügye áll. Füssy Kálmán képviselő, aki Adorján Marcellt a köz­­alkalmazottak bizottságának elnökét, 2 héttel ezelőtt Sama! kancellárnál és dr. Vlasák pénz­ügyminiszteri tanácsosnál kalauzolta, kijelen­tette, hogy Samal a legjobb akarattal viseltetik eziránt. Vlasák ezen ügyet politikai ügynek fogta fel, holott ez tiszta jogi és gazdasági kérdés, mert hisz ha a köztársaság ezen terület jogai­nak birtokosa, akkor a terheket is köteles ma­gára vállalni, az állam eminens érdeke, hogy a munkanélküliek száma apasztassék és az elbo­csátott közalkalmazottak elismert szaktudása a? állam javára hasznosiíassék. Ez ügyben nagyon segítségükre lehetne a város vezetősége is, akik utóvégre már több mint 2 éve itt vannak és ismerik a polgárság ezen részét is, akik eddigi higgadt magatartásukkal bebizonyították, hogy beleilleszkednek az utódállam kereteibe.

Next

/
Thumbnails
Contents