Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)

1921-12-31 / 106. szám

Negyvenkettedik évfolyam. 106. »Am. Szombati 1921. december 31. i«Q5 KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Előfizetési ár cteh-tdovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: 3gé»s évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Egyes szám ára: 80 fillér. Utolsó órái peregnek le a haldokló esztendó'nek, en­nek a csalódásokkal, keserűségekkel, köny­­nye), gyásszal terhe3 évnek, melynek íájó emlékei sajgó sebeket égettek szivünkbe. A megpróbáltatásoknak elcsüggesztő nap­jai fűződnek hozzá £ ha visszatekintünk minden hitünket és reményünket könyör­telenül szétszaggató eseményeire, melyek ez évet a történelem egyik sötét lapján örökítik meg, — véghetetlen fájdalommal telik meg szivünk s mély aggódással gon­dolunk ennek az itt levő elhagyatott, sze­gény, maroknyi magyarságnak sorsára, melyet oly kegyetlenül sújt a balsors. »Egy esztendő a másik sírját ássa« — mondja a költő, de milyen megnyug­vás száliana zaklatott szivünkre, hogyha az a sír, mely az 192 L-ik év mögött be­zárul, küzdelmes élelünknek minden vérző emlékét egyszersmindenkorra eltün­tetné előlünk, ha az idők végtelenjébe alámerülő esztendőt kitörölhetnek emlé­kezetünkből ! Ha igaz az, hogy az ár­nyak feljárnak a sírból is, akkor ez az év sokáig fog még bennünket kisérteni. Mert azok a szomorú emlékek, melyek az elkeseredett lelkekben élnek, sötét képeik­kel fogják megzavarni még jövendő éle­tünket. Ha számot akarunk adni a letűnő év eredményéről, nem titkolhatjuk el, hogy végzetes sorsunk nehéz napokat mért reánk s oly keresztet rakott vadainkra, melynek terhe alatt már-már összeros­­kádunk. Számunkra az elmúlt esztendő teljesen meddő maradt, megalázó hely­zetünkben a sorsunkat irányitó kezek nem a testvéries megértés virágait nyúj­tották felénk, de az emberi elvakuitság és önző elbizakodottság kegyetlenül leta­rolta azt a sováDy mezőt is, melyen kétséges reményeink szerény ibolyáját akartuk megóvni a dértől, a fagytól, az elhervadástól. Kietlen pusztaság, amerre tekintünk s valóságos csoda kell ahhoz, hogy szivünkben uj remény csirája fa­kadjon. Már-már el kellene végképen csüg­gednünk, ha nem hinnők azt, hogy van törvény a felhők felett, mely nem em­beri véges elmék alkotása, hanem az isteni örök igazság, melynek a múlandó földi dolgok felelt hatalma és ereje van s melynek be kell telnie. Valóban uj világnak kell születnie az ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. idők méhéből, mely az alantas gondola­tokat kiűzi az emberekből, mely az el­durvult erkölcsöket megnemesiti, a bűnök sokaságától elborított lelkeket a szeretet tüzében megtisztítja s meiy az embert vissza vezeti saját magához: az emberhez. Elvezeti azokhoz az ideálokhoz, melyek a teremtés legfenségesebb alkotását nem a kétes utón szerzett gazdagság külső csil­logásában s a hízelgés és ármány által szerzett múló dicsőségben találja, hanem a nemes gondolatoktól telített eszményi világban, mely egyenlőségen, szabadságon és testvériségen épült fel. Meg kell szólalnia -a világ lelkiisme­retének, hogy számonkéfje végre a sok szenvedést, a sok meddő igyekezetei, a sok könnyet és vért és mindazt a rette­netes csapást, melyet a gonoszság okozott az emberiségnek. Be kell következnie a javulás folyamatának, a mindenkire egy­formán áldást hozó egyetértő munkának, ha nem akarjuk szaporítani az olyan gyászos esztendők számát, milyen a most lezárt év volt s ha azt akarjuk, hogy az emberek szivében a romboló indulatok helyett nemes érzések fakadjanak, melyek az egész világ régen óhajtott meg­újhodását segítsék elő. Csakis akkor tekinthetünk remény­séggel a jövőbe és csakis akkor feled­hetjük el azokat a rettenetes emlékeket, melyek a múltak hazajáró kisérteíekánta lelkünket, szivünket marcangolják s csak akkor fakadhat ajkunkon őszinte ér­zésbői az alkalmi üdvözlet is, mely az el­következő ismeretlen felé bizalmat gyújt fel sziveinkben. — A népszövetség és a lanai szerződés. | Banes dr. miniszterelnök bejelentette a nép­­szövetség titkárságának, hogy Csehszlovákia és Németasztria politikai szerződésre léptek egy­mással. — A Kisgazdapárt országos pártnapja. Losonct ól jelentik : Az országos magyar kis­gazda-, földműves- és kisiparos párt a jövö hó folyamán nagyarányú országos pártnapot tart Léván. A lévai pártnap arra lesz hivatva, hogy azon a párt körvonalazza álláspontját, a kü­lönféle aktuális politikai kérdésekben. = Sopron átadása. Sopron város és kör­nyéke január elsején ujb 1 formaik g is vissza­kerül Magyarországhoz. A soproni antantbizott súg a karácsonyi ünnepekben a városban a kővetkező hirdetményt tette közzé: A népsza- 1 vazó terület átadása. A szövetségközi tábor-Inoki bizottság igazolja a népszavazásnak a középponti bizottság által december 18-án közzétett eredményét. A nagykövetek tanácsa ezt az eredményt jóváhagyta. Ennek folytán és és a velencei szerződés értelmében a népsza­vazó területet a szövetségközi tábornoki bi­zottságtól 1922. január 1-én veszi át. Sopron, 1921. december 21. Ferravio tábornok, a sző vetségközi tábornoki bizottság elnöke. = Állami alkalmazottak elbocsátása. A prágai parlament pénzügyi bizottságának utolsó ülésén, a „Národuy Listy“ értesülése szerint megegyezés jött létre arra nézve, hogy mi módon menjen végbe az állami alkalmazottak : létszámának leszállítása. A jövö év január és i febí uár havában havonta 2000, március és áp­­j rili ban 3—3000, május és júniusban 4—4000, Julius és augusztusban 6—6000 alkalmazottat fognak elboc átani. Az 1922. év folyamán ö js- i szosen 32000 hivatalnokot és alkalmazottat bo­csátanak el az állami s otgáiatból. = A dunabizottság müncheni döntései. A müncheni tanácskozáson a Dunabizottság a hajózási rendőrség, a vámügyek, a távírda és az egészségügyi szolgálat kérdéseivel foglalko­zott. A német és csehszlovák delegátusok in­dítványára biztosították a kisebb államok hajó­zási szabadságát. Ezenkívül jóváhagyta a bi­zottság a Rajna, Majna és Duna folyók össze­kapcsolásának tervét. A csatornázást a Duna­bizottság felügyelete alatt fogják végrehajtani. A bajor kormány néhány javaslatot ter­jesztett be a német delegátusok utján, ezeket azonban csak a jövő évi pozsonyi tanácskozá­sokon fogják tárgyalni. A Duna bizottság 1922. évi januárjában átköitözködik Pozsonyba és ott fogja tovább folytatni működését = Az 0S2irák pártok az osztrák-cseh­­egyezmóny ellen. A politikai körök szerint az oszt­rákpolgári pártok nagy ellentállást tanúsítanak az osztrák-csehszlovák egyezményei szemben. Külö­nöseim nagynémetek és a német parasztpártiak el­lenállása éles. Valószínű, hogy azért az egyezmény .ratifikálása csak hónapok múlva lesz keresztül­vihető. A helyzet annyira kiélesedett, hogy a pesszimisták már egészen a kormány válságá­val számolnak. Ezzel szemben illetékes helyről közlik az Abenduek, hogy az osztrák-cseh egyezményt a többi szomszéd állammal kötendő hasonló egyezmény fogja követni. Az osztrák kormány szándéka, legközelebbi szomszédjai­val, Magyarországgal és Jugoszláviával is ily egyezményt kötni. = A magyar műemlékek és az utódálla­mok. Magyarország a Műemlékek Országos Tanácsának felterjesztésére az utódállamoktól kikéri azokat a magyar vonatkozású történelmi szobrokat és emlékműveket, amelyek az utód­államok területén vannak. A magyar kormány a legközelebb jegyzéket fog átadni a Jóvá­­tételi Bizottságnak és ebben részletezni fogja azokat a műemlékeket, amelyekre igényt tart. A jegyzék, amelyet a Jóvátétel! Bizottságnak átadnak, a következő szobrok átadását köve­teli többek között: Ausztriától Magyarország a nagyezenki Széchenyi emlékművet reklamálja. Csehszlovákiától a nyitrai Millenáris emlék­művet és a hires Vasturult kéri. Azonkívül a következő szobrokra tartanak még igényt: Kossuth Lajos szobrai Érsekujvárott és Lo­soncon, a kassai Honvédszobor, a lőcsei Hon­­védszobor, a brezuóbányai Rákóczy szobor, ü/liliie lärme ruhafestő és vegytisztító 11111113 JC1UI13 Komárom, Nádor-utca 3. és 48. szám. —. *—* Mindennemű ruhanemüeket, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztit. ..... —

Next

/
Thumbnails
Contents